Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-30 / 25. szám
Kossuthíüzetek A Kossuth Könyvkiadó néhány tucat oldalas, puha kötésű könyveiről van szó, amelyek napról napra egyre népszerűbbekké válnak. Hiszen bárki tapasztalhatja: hazánkban pártunk és a testvérpártok dolgai iránt egyre nagyobb az érdeklődés; saját életünkről, sorsunkról van szó. Ezért is terjednek több tízes néha több százezres példányszámban az MSZMP fontosabb, a lakosság tömegeit érintő, ható. rozatait, állásfoglalásait és dokumentumait közlő füzet vastagságú könyvek. Néhány forintért, bármelyik könyvesboltban megvásárolhatóak. Tavasszal még alig zárta be tanácskozásai a pártkongresszus. a jegyzőkönyv máris elhagyta a nyomdát. Legutóbb — december első napjaiban — A pártpropaganda soron levő feladatai címmel a Központi Bizottság október végi ülésének dokumentuma került az olvasókhoz. Érdekes módon éppen ebben a kiadványban olvasható: „A Kossuth Könyvkiadó... kiadványaival gyorsabban és igényesebben reagáljon a politikai szükségletekre.** „Jól megválogatott, tartalmas müvek és segédanyagok megjelentetésevei támogassa az önképzést.’’ Igen, ez az iránymutatás valahogyan így, eképpen válik valóra. A Kossuth-füzetek napi használata azonban egy apró, de megvalósítása után igen hasznos nyomdai változtatást követelne. Egy-két tizednyi ívterjedelem- növelés mellett növelni lehetne az oldalak margójának szélesítését. Hiszen az olvasó gondolatainak a határozat, állásfoglalás pontjai mellé való feljegyzése a füzet használati értékét, vagyis a politikai munka hatékonyságát növelné. Bár a keskenyebb mar. góval is hasznos, jó barát a „Kossuth-füzet". <N. L> Gs<$€)Ö<$©®$©0®S>©©iSO6<S<9©6<0© A tevepúp • Hol volt, hol nem volt, volt | egyszer egy táncoló teve. Ez a : teve mindig táncolt Amikor a : többiek a karavánnal tevegeltek ■ vagy lefeküdtek pihenni, ő tán• colt, Menet közben táncolt: le- ! ejtette a zsákjait. Pihenő időben : táncolt: lábával bökdósle a töb■ bi tevét. Végül már elviselhetet■ lenné kezdett válni, ezért aztán ■ elkergették. i Ment, mendegélt a teve. egv- ; szer csak megpillantott az úton • egy tevepúpot. A tevepúp meg• szólalt: : — Végy fel! ! — Miért kelienél nekem?! — : kiáltott fel a teve, és egyre ra- ; kosgatta a lábait. — Az én két ; púpom lelóg, magam is hontalan S vagyok, minek nekem még egy • teher? : — Ahogy gondolod —, válaj szólta a tevepúp és tovább he- ! vert a földön, mert tényleg sen• kinek sem kellett. Feküdt tétle• nöl. A mi tevénk pedig ment a • maga útján, míg nem megpillan. : tóttá a cirkuszt. ■ — Van felvétel? — kérdezte ■ a teve. • — Mit tudsz? —. kérdezte a ■ cirkusz igazgatója. E — Táncolok — válaszolta a te- : ve, és valóban táncolt Is. ■ — Azt én is látom, hogy tán■ colsz. De mit tudsz? Tudsz a ku- j pola alatt repülni vagy kötélen | járni? • — Nem — felelte a teve és • gépiesen táncolt tovább. ■ — Táncolni mindenki tud. Én ■ is táncolok — mondta az igazga■ tó. j — Szabad egy táncra? — kér• dezte a teve, majd kettesben a • cirkuszigazgatóval tangót lejtett. • Tánc után a teve a helyére kí- ! sérte az igazgatót, köszönt és in. ; dúlt hazafelé. Útközben ismét találkozott a tevepúppal. A tevepúp csöndesen sírdogált. — Miért sírsz, apróság? — kérdezte a teve. — Itt. fekszem és képtelen vagyok fölemelkedni — mondta a tevepúp. — Na, gyere — mondta a teve és magára vette a tevepúpot. Nagyon óvatosan lépkedett, mindenféle tánclépéssel alábbhagyott, nehogy lepottyanjon a tevepúp a hátáról. — Hárompúpú, hárompúpú! — újongták a gyerekek a városban. — Csoda, csodák csodája! Teve, három púppal! Fogjuk meg! — kiáltották mindannyian és a teve után eredtek. A leve most nem futhatott gyorsan, megfogták és eladták a cikrusznak. Ott esténként kivezették, ő meg csak bálványként állt. egyetlen lépést sem tett, pedig milyen csodálatosan szólt a muzsika! Attól félt, hogy leejti a púpját. Éltől egyrészt azért félt, mert akkor füstbe megy' az egész élete. Másodszor azért féli:, mert a senkinek sem kellő tevepúp így megint az útra kerülhet, és feküdni, sírni fog. Harmadszor azért félt, mert egyáltalán nem gyakorolta a táncot. Negyedszer azért félt, mert az ó táncára senkinek, soha nem volt szüksége. Ezért és még számos más ok miatt a teve lassan felhagyott a tánccal. Természetesen a teveoúp nem felejtette el, és időről időre mon. dogatta is, hogy ..az én tevémnél szebben senki, soha nem táncolt.” És ez még jobban eggyéíor- rasztotta őket. L. Petrusevszkaja után Nagy Zoltán ©^0 (3*^0 O 0^© Csillagok a tenger mélyén A tengerek talán legismer- [ tebb állatai a tengeri csillagok, ezek a többé-kevésbé valóban csillagra emlékeztető alakú, gyakran szép színekben játszó ^ állatok. A legkülönbözőbb mély- j ségekben megtalálhatók, de többségük a sekély vizekben él. 1 A legnagyobb mélységekből sem j hiányoznak. Megállapították, | h“gy 3000 ni_nél mélyebben még 139 fajuk, otthonos. Az egyik fajukat 7600 m mély tengerben | találták. Szeretik a minél sósabb tengervizet, néhány fajuk azonban a félsós vizekbe is behatol, pél- í dául a Keleti-tengerbe. Egyesek j a sziklás tengerfeneket, mások a homokos, iszapos parti régiót ' kedvelik, beleássák magukat a : puha talajba. Vannak kimondottan melegkedvelő fajaik, j amelyek a trópusi tengerekben élnék, de a sarkvidéki hideg * vizekben is honosak a tengeri csillagok. Mozgásuk a talajon igen lassú, a gyorsabbak percenként néhány cm utat tesznek meg, a lassúbbak csak 2 mm-t. Ha hátára fekletjük a tengeri csillagot, előbb-utóbb visszafordul, sokszor órákig »tarló erőfeszítés után. Méretük is meglehetősen változó: a kisebbek karcsúcstól karcsúcsig mért átmérője 1 cm, a legnagyobbaké 1 m. Ellenségük kevés van, ezért nem is rejtőzködnek, jól láthatók a tengerfenéken. Mivel lassú mozgásúak. zsákmányuk is % mozgású állatok közül kerül ki. Főként kagylókkal, csigákkal, rákokkal, lábasfejű- ekkel táplálkoznak. Étvágyuk nagy. elképesztő, hogy egyes fajaik egyszerre 15 db kagylót és 7-8 csigát felfalnak. Ha kezünkbe veszünk egy tengeri csillagot, gyakran előfordul, hogy leválasztja a megfogott karját, úgy igyekszik menekülni. A levált kar többnyire elpusztul, de előfordul, hogy teljes állattá kiegészül. Képünkön a Szovjetunió Oceanográfiai Kutató Intézetének munkatársai tanulmányozzák a csendes-óceáni és ohotszki-ten- geri partvidék állatvilágát. Ebből a célból vizsgálják a mélyből felhozott tengeri csillagokat es jókora tengeri rákokat. Meddig élhet az ember? Tikjabanda azerbajdzsán falu legidősebb embere, a 142 éves Medzsid Agajev (bal oldalt) egy falubelijével beszélget (Fotó: APN—KS) A szakértők szerint már ma megvan a tudományos alap ahhoz, hogy az emberi életkor elérje a HX)—120 évet. De még egyetlen gerontológus tudós nem élt meg ennyit. A szovjet- azerbajdzsáni Medzsid Agajevet a falubeliek alig tudták rávenni, hogy menjen nyugdíjba, mikor már 120 évet töltött el munkában, A 142 éves pásztor nem sokáig maradt otthon: újra munkába állt. Mint mondta: nem a fizetésért, hanem azért, mert megunta a semmittevést. Agajev szerint földije, Sirali Miszlimov is abba halt bele 168 éves korában — és ő szeretné megjavítani Miszlimov rekordját. A Szovjetunióban jelenleg mintegy 20 ezer 100 éves, vagy annál idősebb ember él. A gerontológusok azt próbálják kideríteni, mi a titka az ilyen hosszú életnek. Ehhez mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy tulajdonképpen mi is az öregedés. A kutatók többsége csak azt tartja vitathatatlannak. hogy az öregedés elsődleges mechanizmusa összefügg a genetikai apparátusban végbemenő változásokkal, hogy vannak anyagok, amelyek késleltetik ezt a folyamatot, és hogy a kedvező szociális ténye-: zők s az orvostudomány mai j nagy sikerei döntően befolyá- j solják embermilliók életét. Milyen esélyeink vannak az | emberi élet meghosszabbítása- > ra? Vlagyimir Frolkiaz professzor, j a kijevi gerontológiai intézet munkatársa fogalmazta meg a nagyon népszerűvé vált, úgy ne-I vezett adaptációs-szabályozó»t | öregedés elméletét. Eszerint az i öregedés nemcsak a szervezet j funkcióinak elhalása, hanem a folyamatot enyhítő fontos alkal- j mazkodási mechanizmusok ki- i alakulása is. S minél nyilván- j valóbban jelentkeznek ezek a ) mechanizmusok, annal több az j esélyünk, a hosszú életre. Ezeket tanulmányozva a szovjet tudósok fontos felfedezésre jutottak. Kiderült, hogy ha az j anyagcsere egyik természetes | termékét, borostyánkősavat jul- ; tatunk a szervezetbe, az az idős korban rendben tartja a szövetcserét és általános erősítőként U hat. Vlagyimir Gyilman professzor Leningrádból a korai halál okát abban látja, hogy öreg korban bizonyos szervek túlságosan „aktívan” működnek. Véleménye szerint ezeknek a fokozott aktivitására szükség vap, amíg a szervezet növekszik, de amint a növekedés megáll, e szervek tevékenysége a belső egyensúly megbomlásához vezet, a hasznos anyag pedig károssá válik. A növekedés és a sejtszaporodás elképzelhetetlen például koleszterin nélkül, de ez az idős korban érelmeszesedést,, a véredények patologikus elváltozását idézi elő. Gyilman professzor következtetés« szerint az idő előtti öregedés megelőzéséhez időben le kell fékezni a szervezet bizonyos szerveinek és rendszereinek aktivitását. A kijevi gerontológus kongresszuson az öregedésről egy sor más elméletet is ismertettek. Vlagyimir Nyikityin harkovi professzor például a táplálkozás | .korlátozását tekinti az élet meghosszabbításához az egyetlen, kísérletekkel igazolt módnak. A nagyon kevés koszton tartott állatok például csaknem kétszer annyi ideig élnek, mint szokásosan táplált társaik. Ezzel kapcsolatban érdekes a hites angol, Thomas Pane esete, aki egészséges paraszti életmódján 152 évet élt meg. Amikor pedig meghívták a királyi udvarba, a túlságosan bőséges koszttól és a sok italtól megbetegedett és meghalt. A hosszú élet világrekordját Li Csung-jün tartotta, aki — úgy mondják — 252 évig élt és élete utolsó napjáig dolgozott, s gyógyfüveket szedett az erdőkben es a hegyekben. Alckszandr Nadzsarov APN—KS ÉRDEKESSÉGEK. HENRI VERNEUIL ÚJ FILMJE Félicien Marceau „Ellenségem teste” című regényéből Michel Audiard készített forgatókönyvet, a film rendezője Henri Verneuil, főszereplője pedig Jean-Paul Belmondo. Az említett nevek a kommersz filmek sikerét juttatják eszünkbe. Ez alkalommal azonban kiváló filmet készítettek. Jean-Paul Belmondo egyre inkább emlékeztet a 40—45 éves Jean Gabinre. AZ „ELEFANT” FILM SIKERE Egyedül Párizsban hetente 120 000 nézője van, a legnagyobb jövedelmet biztosító filmek ranglistáján a második helyen áll. Bal- és jobboldali, tudományos és népszerű kritikák egyaránt elismerik Yves Robert és Jean- Loup Dabadie „Un elephant ca trompe énormemenl” című filmjének értékei;. A film a francia vígjáték, pontosabban kifejezve a komikum újjászületését ieUi.
