Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-29 / 24. szám

Helyjegy Figyeljünk rájuk Békési utazók öröme Rövid levelet kaptunk, de szívesen közöljük, hiszen örömünkre szóigái, hogy vannak emberek, akiknek ilyesmi is eszükbe jut. A levél a következő: Köszönjük a Volán 8-as számú Vállalatnak, hogy megsűrítet­te a közlekedést Békéscsaba és Békés között, jól fűthető két da­rab új csuklós autóbusszal. Örömünket a „Szerkesszen velünk’’ rovat hasábjain szeretnénk tolmácsolni. Samu János és a békési utazók Január 14-én Budapestről Bé­késcsabára induló expressz vo­nattal utaztam haza 18 órakor. Az indulásnál egy órával előbb váltottam jegyet, s ezzel kez­dődött a bonyodalmam. Nem tudtam, hogy egy másik ablak­nál kell a helyjegyet megvál­tani. Ez4 csak indulás előtt pár perccel derült ki, amikor sok buza-vona után végül is Mező­túrig kaptam helyjegyei, mert j azt mondták, Békéscsabáig nincs. Sajnos, nemcsak velem, hanem másokkal is előfordult hasonló eset, s voltak, akik nem is jutottak hozzá, így a vonaton ' büntetést kellett fizetni. A legfurcsább ai egészben az, hogy az a fülke, amiben mi utaztunk társaimmal, majdnem üres volt. Megnéztem a többit, azokban sem volt sok utas. Ak­kor hogyan lehetséges az, hogy Pesten nem kaptak helyjegyet? Sürgős intézkedésre lenne szük­ség, mégpedig felülvizsgálni a jegykiadás szervezését. Kovács János Békéscsaba Kártérítés Szarka Józsefné Dévaványá- ról fordult hozzánk biztosítós ügyben, mivel kisgyermeke bal­esetet szenvedett. Az Állami Biztosító kérésünkre azonnal intézkedett és levélírónk rövid időn belül megkapta a kártérí­tést. A gyors segítség tehát jó­kor érkezett. A közelmúltban úgy adódott, hogy rövid időre vendége vol­tam Füzesgyarmaton egy idős asszonynak. Nem felejtem el azt az igyekezetét, ahogyan jócskán megnehezedett mozgásképességé­vel, ziháló lélegzettel serénykedett, hogy minden rendben le­gyen. Pedig valamikor Bállá nénit úgy ismerték, hogy olyan asszony, aki még a hegyet is el tudja mozdítani. De hát elszállt felette az idő. Nem az akarat hiányzik belőle, az ereje hagy­ta cserben, mert régen éjt nappallá téve robotolt, s most már el­járod!. Mi lesz vele, s mi lesz a többi idős emberrel, aki fiatal épe­it végiggürcölte, megrokkant, elhasználódott. Mi lesz a társta- \ lanul maradt öregekkel? Akik erejüket adták azért, hogy m.i majd jól éljünk. Mi lesz velük?— kérdezem. Pedig jól tudom, I hogy társadalmunk gondoskodik róluk. Ezt tapasztaltam Füzesgyar- j maton is. Másképp nem lehet, hiszen tartozunk nekik. Társadalmi > összefogással segítünk rajtuk, és segítenek Füzesgyarmaton, mert elindult a nagyközségben a napokban egy mozgalom., hogy az' öregek részére új otthont építsenek. Örömmel tölt el ez a törő­dés, s most már csak az a fontos, hogy minél hamarabb megle­gyen az öregek napközije. Tegyenek meg mindent a Bállá nénikért. Adják ki a jelszót: Törődjünk velük, figyeljünk rájuk, még akkor is, ha a segítségünkre szorulók néha türelmetlenek, s ha nem mindenkitől fogadják el egyformán a segítő kezet, a jó szót. Borbiró Lajos Válaszolt a sütőipar Január 15-én jelent meg e hasábokon: „Késve érkezik a kenyér” című írásunk. A sütő­ipari vállalat” válaszolt és in­tézkedett. Közölték, hogy az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ-szel kötött szállítási szerződés sze­rint a 8-as boltnak 10 és 11 óra között kell kiszállítani a sü­tőipari termékeket. Ezt rendsze­rint be is tartja, azonban a kér­déses napon a szállító jármű tengelytörése és a javítás elhú­zódása miatt késlekedett a szál­lítás. Másik oka, a vasúti so­rompó sokszor 20—25 perces zárva tartása is, ami miatt a szállító gépkocsinak sokat kell várakozni. zést kérnek a vásárlóktól, in­tézkedtek, hogy a jövőben fo­lyamatosabb, pontosabb legyen az ellátás. Az intézkedést köszönjük, azonban javasoljuk az ÁFÉSZ- nek, hogy a lehetőségekhez mér­ten módosítsa a szerződést, hi­szen annak. aki reggel Miar péksüteményt, friss kenyeret vásárolni, nem vigasz, hogy nyolc vagy tíz órakor kaphatja meg. Egy és más Békéscsabáról Szeretnék néhány dolgot írni Békéscsabáról, amire érdemes felfigyelni. Mindjárt azzal kez­dem, hogy általában harcolunk az alkoholizmus elen, s lám mit iát az ember, ha bejön a város­ba? Mindjárt az állomáson, az utasellátó talponállóit, borkósto­lót és éttermet, ahol italt is le- | ' hét kapni. Ugyanakkor az uta­soknak nincs hol tartózkodniuk, mivel nincs váróterem. Különö­sen kirívó ez, ha az ember tör­ténetesen gyermekkel van. Me­lyik a fontosabb, a váróterem vagy a szeszfogyasztás? Arról nem is beszélve, hogy az állomás énülete előtt is van egy butik. Nagy forgalommal. Hasonló a helyzet a Hunyadi téren, ahol az autóbusz-váróte­rem van. Két helyen is árulnak szeszes italt. Az ÁFÉSZ is gazdagította sok szép korszerű üzlettel városun­kat, melynek örülni lehet, de an­nak már egyáltalán nem, hogy a presszóban, a vegyesboltban és az édességboltban is italt áru­sítanak. Nem lehetett volna ezt egy helyen? És nem lett volna, mondjuk helyesebb az éde-ség­Szigorúbb az ellenőrzés bolt helyett gyümölcs- és zöld­ségboltot nyitni? Más: Régebben Békéscsabának volt két halüzlete is, jelenleg csak egy van, de választék nincs. Csak tengerihalat lehet kapni. — Hol a tenger! — No, meg a jó kövér hazai tavi pontyféleséget. Kesze­get, harcsát, süllőt, vagy más­fajta halat szinte látni sem le­het. Ennél rosszabb a helyzet a vadféleséggel. Régebben volt egy kijelölt üzlet, ahol például fá­cánt lehetett kapni. Esetleg rit­kán nyulat is. Az Alföld elég gazdag apróvadakban, vajon mi­ért nincs Békéscsabán olyan bolt, ahol ezekből lehetne válo­gatni? Lassan már odáig jutunk, hogy csak filmeken látunk nyu­lat és fácánt. Sok vadásztársa­ság működik a megyében. Nem volna nekik jó üzlet, ha egy ön. álló boltot nyitnának? És más valami: Nézzük a játszótereket. Igaz, keveset látunk. Annál több ga­rázst. Éppen eleget beszélünk és írunk a demográfiáról és a gyer­mekszeretetről. Vajon helyes ez? Azt hiszem többet kellene törőd, nünk mindezekkel, amiket né­hány sorban leírtam. Volna még mit észrevenni, de talán gondo­latébresztőnek elég ennyi is. Hiánycikk Lehet, hogy furcsának talál­ják, hogy csekély problémám- t inai Önökhöz fordulok. Mert csupán egy apró alkatrészről van szó. De ha ezt hetekig, sőt hónapokig keressük, akkor már komoly bosszúság, nem szólva arról, hogy már négy kerékpá­rom van. de lassan egyiket sem tudom használni, mert nincs hozzá hajtókar ék. Hiába keres­tem az üzletekben, Szarvason és környékén sehol nem talál­tam. Így Önökhöz fordulok, te­gyék közzé, hátha valaki a nyo­mára tud vezetni. Kasik Pál, Kondoros , Más megoldás nincs? Még idejében szólunk, s kér­jük a „Szerkesszen velünk” ro­vat segítségét. Békéscsabán, a VI. kerületben a szlovák álta­lános iskola és kollégium előtt levő úttest nincs . kikövezve. Mostanában gyakori, hogy nagy a sár, ezt azonban még csak va­lahogy elviselnék, hiszen nem ez az egyedüli utca' Békéscsa­bán, amely nincs kikövezve. Azonban a sok jármű felvágja az utat, s ezt fel kell tölteni. Ez meg is történik, azonban saj­nos, nem kavicssal vagy salak­kal, hanem a közeli vasöntödé­ből „kitermelt”, ki tudja, mi­féle fekete korommal. Nem tud­juk, mire jó ez, de azt kérjük, ne folytassák ezt a munkát, mert mi lesz nyáron, amikor a járművek felkavarják ezt a kormot. Szerintünk mással kel­lene kitölteni a gödröket, jó er­re a téglagyári törmelék is. Sz. É. (teljes név és dm) Mindez azonban mégsem in­dokolja teljes mértékben a kér séseket, a kimaradásokért élné­]árdaügyek Többen is foglalkoznak ha­sonló témával, ezért egy cím alatt közöljük, s hívjuk fel az illetékesek figyelmét az aláb­biakra: Pora Miklós Békéscsabáról azt kérdezi, hogy vajon ki kö­teles a lakótelepeken a járdá­kat takarítani, illetve leseper­ni. Ugyanis Békéscsabán, a Ku- lich-lakótelepen vannak olyan szakaszok, ahol szinte lehetet­len átjárni, mert a sár, a la­tyak belepi a járdát az átkelő­helyeken. És vannak utcák Békéscsa­bán, ahol a rendelkezések elle­nére a háztulajdonosok nem seprik le a járdát, pedig itt megvan a felelős: a tulajdonos. Mégis szinte bokáig érő sárban, latyakban kell közlekedniük az embereknek. Ilyen a Bánát ut­ca, Arany János utca, és még sorolhatnánk néhányat. Sűrűbb ellenőrzés kellene, hátha ennek révén többet törődnének a ház- tulajdonosok a telkük előtt le­vő járdával. Hemző Oszkárné gyulai levél­írónk orosházi problémát tár az olvasók elé. Bízva abban, hogy a tanács felfigyel erre. A Balas­sa Pál utcában keskeny tégla­járda van, és a naponta ott köz­lekedő emberek nagy bosszúsá­ga, hogy nap mint nap ebben a sáros, esős időben szinte le­hetetlen a közlekedés. Ideje len­ne, új járdát építeni. A Szerkesszen velünk ■ B rovatot összeállította Kasnyik Judit í Túri László békéscsabai levél­írónk kifogást emel a 24-es szá­mú ÁFÉSZ-boltban vásárolt szemetes bab miatt. A levelet eljuttattuk a Békéscsaba és Vi­déke ÁFÉSZ-nek, ahonnan a következő választ kaptuk: Megállapítottuk, hogy a 24-es számú’ bolt a nagykereskedel­mi vállalattól szerezte be az árut. mivel ismeretes, hogy a szárazbabellátás miatt sajnos nem tudjuk mindenkor kielé­gíteni az igényeknek megfele­lően egységeinket. A levél kéz­hezvétele után megvizsgáltuk a készletet, mivel kifogásolható volt a minősége, ezért vissza­szállíttattuk a nagykerhez. Egyébként a jövőben szigorúbb ellenőrzéssel ügyelünk arra, hogy a kiszolgálás zavartalan, és kifogástalan legyen. kétsopronyi posta viszont nem tud róla. Hogy hol van, az egyelőre titok. Legalább vala­mi értesítést kapnék arról, hogy keressék. De sehol semmi. Ja­vaslatom: keressük együtt. Ezért fordultam a Szerkesszen velünk rovathoz, amelynek állandó ol­vasója vagyok és tudomásom szerint már nagyon sok ügyet elintézett, bízom abban, hogy az enyémet sem hagyják figyel­men kívül. nem tudunk, azt mégsem lehet egyik eladótól sem kívánni, hogy mások pénzére vigyázzon. Kovács Sándor, Békéscsaba. Sajnáljuk, hogy észrevételét nem, jegyezte be a panasz­könyvbe, a vizsgálat ugyanis sokkal gyorsabb lehetett volna. Levelét eljuttatjuk a vendég­látóipari vállalatnak. Baranyai Károly, Sarkad. Mivel leveléből nem tűnik ki, hogy miért történt az eset, ezért vizsgálatra szorul. Kérjük szíves türelmét, a vizsgálat eredményéről tájékoztatjuk. Tassi Istvánné, Körösladány. Semmi esetre nem 33 százalék jár, panaszának orvoslása végett továbbítjuk levelét az illetéke­seknek. Nagy András és öt társa Csak egy foglalaton múlik? Gádoros, Mező utca lakói ne­vében fordulok Önökhöz. Te­szem ezt azért, mert az illeté­keshez hiába adtam be észre­vételemet, Megnyugtatott: ta­karékoskodni kell az energiá­val, nem sürgős. Az van ugyan­is, hogy a 7-cs és a 9-es vil­lanyoszlopon elhelyezett világí­tótestek nem működnek. Égőt és foglalatot kell cserélni. A javítási munkához elegendő lenne 5-lfl perc és természete­sen égő. illetve foglalat. Csak ezen múlik? Szerintem elsősor­ban a hozzáálláson. Ezen ugyan­is nem lehet takarékoskodni, mert a közvilágítás a bizton­ságos közlekedést szolgálja. Kristóf József Gádoros Kismamák nevében Csanádapácán működik a Bé­késcsabai Textilfeldolgozó Szö­vetkezetnek egy részlege. A kö­zelmúltban nagyon kedves meg­lepetésben volt részünk nekünk, kismamáknak. Felejthetetlen. szép ünnepséget rendeztek, nem feledkeztek meg azokról, akik gyermeknevelés miatt egy időre kiestek a termelésből. A figyel­mességért mindnyájan hálásak vagyunk a szövetkezet vezetősé­gének. és különösen az Április 4. brigádnak, akik a találkozót megszervezték. Tóth Mihálvné Csanádapáca 1 BÉKÉS MÍDfElJsxn 1977. JANUAR 29. Keressük együtt a pénzt Tévedés ne essék, nem kö­zös munkára való felhívás kö­vetkezik, csupán egy levél, amit Czepó György, kétsopro­nyi olvasónk írt. „Még 1976. június 10-én a bé­késcsabai Városi Tanács kiutalt részemre kényszervágás címén 1548 forintot, ümit a mai na­pig — január 10 — még nem kaptam meg. Eddig négy napot . áldoztam arra, hogy megkeres­sem a pénzemet. A tanács il­letékes osztálya arra hivatko­zott, hogy feladta a pénzt. A Czepó György Kétsoprony, Tanya 255 Szerkesztői üzenetek Id. Csetke István, Űjszalonla. Válaszadás céljából elküldtük levelét az illetékeseknek. Az eredményről értesítjük,addig is szíves türelmét kérjük. Balázs Antalné, Kunágota. Leveléből nem tűnik ki, hogy osztalékról vagy jutalomról van szó. Amennyiben az előbbi, az mindenkinek jár, viszont. ha az utóbbi, azt minden vezetőnek szuverén joga megítélni, hogy kinek adja. így e témában se­gíteni nem tudunk. Szabó István, Endréd és Tóth János, Bombegyház. Mivel ész­revételük azonos, ezért mindkét levelet eljuttatjuk az illetékes vállalatnak. Bíró Lajosné. Murony. Saj­nos, ebben az ügyben segíteni I

Next

/
Thumbnails
Contents