Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-26 / 21. szám

Tanuló munkások mondják

Megváltoiik a Magyar Rádió szolnoki stúdiójának adásideje

A Magyar Rádió szolnoki stúdiójának önálló adásait Békés megyében is sokan hallgatják, különösen megyénk északi részein jó a vételi lehetőség. Február 1-től a szolnoki stúdió adásidejében változtatásokra kerül sor, amellyel jobban alkalmazkodik a központi adók adásidejéhez, valamint a hallgatók igényeit is remélhetőleg jobban kielégíti.

A szolnoki stúdió napi adását minden esetben 17 órakor kezdi. F.ddig a Magyar Fádió szolnoki körzeti adója hétköznapokon 17 órától, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel 9 órától sugározta másfél órás önálló műsorát.

Február 1-től « magyar nyelvű adások mindennap — vasárnap és munkaszüneti napokon is — délután 5 órakor kezdődnek. A szlovák nyelvű adás vasárnap és hétfőn 16.30-tól hallható majd.

A Szolnoki Stúdió hullámhossza nem változik. Ezután is a 222 méteres középhullámon lesz hallható.

Könyvszerető parasztok

A Békéscsabai Kötöttárugyárnak — a hat vidéki telepnely- lyel együtt — jelenleg 2601 dolgozója van, túlnyomó többségében lányok, asszonyok. Az össz- létszámból 280-nak nincs meg az általános iskolai végzettsége. Ez 10,7 százalék. Akár országos, megyei, vagy városi összehasonlítást teszünk más üzemekkel: nem rossz eredmény ez. Mégin- lcább az, ha tudjuk, hogy a végzettség nélküliek között egyetlen harminc éven aluli munkás sincsen. Sőt az utóbbi három évben a „tanulók” közölt szép j számmal voltak harminc és négy.! ven éven túliak. Vidéken is, csa- ] bán is, üzemi munkások és be-' dolgozók között is.

Juhász Istvánná szabadkígyó-' si bedolgozó varrónő mondja ezt mosolyogva, majd a pontosság ked\ óért hozzáteszi — harminc- három — és így folytatja:

— Miért? Nézze, mi heten voltunk testvérek, amikor édesanyám özvegy lett. Épp a hatodikat jártam ki, a legkisebb meg tizenkét hetes volt. Segíteni kellett, dolgozni. Ezért nem fejezhettem be a tanulást.

— Hogy - felnőtt fejjel miért fogtam hozzá? A férjem kezdte. Azt gondoltam, ha neki megy, én se maradok el tőle. Nekivágtam. És nem bántam meg. Jó hogy túl vagyok rajta, és jó hogy tudom mindazt, amit meg kellett tanulni. Négyes-ötösre vizsgáztam. Nehéz volt, sokat éjszakáztunk mindketten, mert a munkának is menni ,kellett. Anélkül nincsen pénz.

Susánszki Mihályné szintéi: szabadkígyósi bedolgozója a vállalatnak. Varrónő ő is, és épp eg.y évvel idősebb a barátnőjénél.

— Nekem csak a nyolcadik osztály hiányzott, s amikor szóltak, azonnal jelentkeztem. De mégsem volt könnyű... újból beülni a padba. újból tanulni, mint a gyerekek. De a munka miatt sem. A bedolgozót ugyan nem köti műszakkezdés. meg ilyesmi, annál inkább a teljesítmény. Amit nem csinálunk meg az egyik nan. az a másnapi munkát tetézi. És falun ott van még a jószág. Volt amikor reggel három. meg négv órakor keltem és éijel egykor feküdtem. De tudni akartam.

— Miért? Rösteltem már nagyon. hq megkérdezték... és tudja, szülői munkaközösségi tag. i'agyök az iskolában... hát ez is közre! átszőtt. A gyerekeimre is gondoltam.

*

Tóth Miklósné a csabai gyárban dolgozik, két műszakban Varrónő. Szakmunkás.

—- Főleg az vonzott, hogy szakmunkás lehetek majd. mint ahogy lettem is. Persze nálam is sokat jelentett, hogy csak a nyolcadik osztály hiányzott. De azért... Reggelente fél ötkor kelni, mert fél hatkor indul a műszak. Háromnegyed kettőig dolgozni és minden héten kétszer 2 órától 6 óráig az iskolapadban ülni... És még ellátni az otthoni dolgokat, meg a társadalmi munkát. A brigádban is, 's nőbizott-, ságban is. ahol tag vagyok. Ha a férjem olyan rengeteget nem segít. képtelen lettem volna rá.

Andó Jánosné szabász és rajzoló ugyancsak a békéscsabai gyárban. Az általános iskola — kitűnő' — befejezése után ő is szakmunkás-tanfolvamot végzett.

— Nekem sok volt a pótolni valóm. Három osztály. Pedig gyermekkoromban is jó tanuló voltam. Mondta is az igazgató, amikor me^láta a régi bizonyítványomat. hogy kár volt értem. Márhogv nem tanulhattam. De hát mit tehettem'7 Szpeénv árvám korán meghalt. sokan vn1+un|r ‘'«tvérek Később meg. mikor fórihe-» mentem, jöttek a magam gypve>v»j Akkor azért maradt el. Most már. boav, nagy mind a kettő, más a helyzet.

— De talán az is számított, hogy szeretek tanulni, meg hogy mint műhelybizottsági titkár ne maradjak le a többiektől. De nagyon sok plusz munkát jelentett. Nemcsak azért, mert két műszakban dolgozom. Az az igazság. hogy fillérekből jön össze sokszor a bér. Jól keresek, de nagyon meg kell dolgozni érte.

— De — ez men a másik igazság — engem a tanulás szórakoztatott is. Ügy voltam, mint az a gyerek, aki szeret iskolába járni. Vidámak voltunk, viccelődtünk, jó volt az osztályban a hangulat. Ezt főleg a tanároknak köszönhetjük, azok közül is elsősorban a Bokor házaspárnak. Mikor ők először kijöttek a gyárba, valahogy... igen, sikerült eloszlatniuk azt a félelmet, ami az emberekben megvolt... és önbizalmat adtak. Úgyhogy szívesen járt mindenki. És még szívesebben gondolunk vissza.

* •

Biztosan. Különösen Andó Jánosné, aki tiszta ötössel vizsgá- gázott mindhárom osztály anyagából.

Vass Márta

Ezekben a napokban értékelik ! a tsz-ek, az állami gazdaságok, j az ÁFÉSZ-ek és más érintett! vállalatok múlt évi munkájukat. I Nem hiányzik — nem hiányoz- j hat — a számvetésükből az j sem, hogy mit tettek tavaly az. |

1,7 millió kisgazdaság — háztáji és kisegítő gazdaság — termelésének segítéséért, fejlesztő- | sóért, korszerűsítéséért.

Megállapíthatjuk, hogy tavaly I előnyösen változott a háztáji és | kisegítő gazdaságok megítélésé- [ vei kapcsolatos szémlélet. Ez ! igaz akkor is, ha sok helyen j mintha még továbbra is megfe- j ledkeznének a kisegítő gazdasá- j gokról. A tények és az adatok egyre inkább mindenkit meg- , győznek arról, hogy a mezőgazdasági termelés egyharmadát j adó kisgazdaságok tevékenysége nélkülözhetetlen a népgazdaság. egész társadalmunk szempontjából.

Agrárpolitikánk lényeges eleme

Agrárpolitikánk lényeges ele- 1 me volt és az ma is, hogy a ! nsgj'üzemi gazdaságok elsődle- , ges fejlesztése mellett a háztáji ; és egyéb kistermelés lehetőségeit is hasznosítsuk az élelmiszer- | termelés növelése, a gazdasági fejlődés érdekében.

A háztáji és kisegítő gazdasá- ! gokkal kapcsolatos politikánk j hosszú távra szól és népgazdaságunk valóságos helyzetének számbavételén alapszik. Nem új nálunk ez a politika, hisz lényegében mintegy két évtizede ér- j vénvesül, számtalan értékes ta- , pasztalattal gazdagodva. A múlt j év eleji pártállásfoglalás és kor- ! mánvbatározat jelentősegét az > adja meg. hogy egyértelmű hely- ; zetét teremtett a kistermelés jellegének megítélésében és véget vetett a jövőjüket illető bizonytalanságnak.

A nagyüzem szervező erejével

Örvendetes, hogy már tavaly őszig, tehát mindössze néhány j hónap alatt — 271-ről 445-re ! nőtt azoknak a tsz-eknek a s/.á- ma, melyek önálló üzemágat I

Könyvügy ben” támadt nemrég nézeteltérés nálunk, a z Eduard Vilde kolhozban. A dolgot még az elnökség ülése is megvitatta. Gazdaságunk területén ugyanis nem volt könyvesbolt — így új könyvekért a szomszédos Vinnibe kellett átjárni. Aki nem kapta meg a keresett könyvet, elégedetlenül tért haza. Észtországban egyébként a könyvek nagy — átlag 25—30 ezres — példányszámban jelennek meg. De ez sem elég.

Az elnökség kilenc tagja végül határozatot hozott, hogy az irodaépület egyik szobájában könyvesboltot kell nyitni. Vezetését társadalmi munkában, könyvtárosunk, Emmi Tamm vállalta el. •

szerveztek a háztáji és a kise- I gítő gazdaságok termelésének a szervezésére, sokoldalú támogatására. Ugyanakkor a 421 agro- nómus helyett már 618 segítette | a kistermelőket. Ezerkétszáz tsz élt azzal a lehetőséggel, hogy hizlalási szerződést kössön a kisgazdaságokkal. 900 tsz a kisgazdaságokból származó tej. 300 tsz a zöldség. 140 a tojás, baromfi közös értékesítésére vállalkozott. Több mint 900 tsz közös anyag-, eszközbeszerzésekkel is könnyítette a kistermelők munkáját.

Nagy és sikeres munkát fejtett ki a legtöbb ÁFÉSZ. Ösztönözték különfé’e szakcsoportok létrehozását. Jelentős mennyiségű zöldség, tojás, baromfi, hús felvásárlására kötöttek szerződést. Segítették a kistermelőket 12 millió zöldségpatánta. 650 ezer szőlő- és gyümölcsfacsemete és 13 millió napos baromfi juttatásával.

A tavalyi év volt az első, ami. kor már az állami gazdaságok is törekedtek a kistermelés rend- | szeres ösztönzésére, szervezésére, j Sokat tettek azért, hogy dolgozóik illetményföldjei minél jobban hasznosuljanak és emellett tavaly őszig 42 ezer hízónak va. j ló süldőt. 7.5 millió napos baromfit, 748 ezer szőlő- és gyű-1 mölcsfacsemetét adtak el a kis-1 termelőknek.

Jó úton járunk

A termelési biztonság fokozó- [ dását tükrözi, hogy október elejéi? a kistermelők 335 millió forint kölcsönt vettek fel gazdálkodásuk fejlesztésére, korszerűsítésére. Növekedett a kisgazdaságok termelési céljait szolgáló kisgépek. eszközök, anyagok mennyisége is: bár ezekből az ellátás még mindig nem kielégítő. i

Módosította a kormány a kis- i gazdaságok adózási rendszerét \ is. Az úi szabályozás világos, J könnyen érthető és a kisterme- . löknek előnyös: minden bizonynyal véget vet az eddigi panaszoknak és ösztönzőleg hat a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére.

Tehát jó úton járunk. Kialakultak, ismertek a kisga-.dasá- gok segítésének, termelésük

Minden hétfőn reggel kilenckor kinyitja a boltot, ahol az emberek már nyolctól sorba állnak. Gondolják, hogy ezzel a könyvkérdés megoldódott? Hányszor jönnek hozzánk panaszra, hogy a kívánt könyvet — néha szakkönyvet — nem kapták meg. Mit tanácsolhatok nekik? Csak egyet: álljanak be korábban a sorba vagy iratkozzanak várakozó listára.

A tagság nagy olvasási szenvedélyén a magánkönyvtárak sem segítenek. A szövetkezeti könyvtárnak több mint 400 olvasója van. A mezőgazdasági témák különösen keresettek.

A kolhoz díjat tűzött ki a falusi életet legjobban ábrázoló művek alkotóinak.

szervezésének és korszerűsítésének módszerei. Száz és száz tsz- ben már a háztáji kukoricaföldeket is a közös gazdaság gépeivel művelik, vegvszerezik és a kiváló hibridfajták ezeken a földeken is növelik a hozamokat.

A nagyüzemek nem csupán

megkötik a hizlalási szerződést a kisgazdaságokkal, hanem hízónak valóval, takarmánnyal, állategészségügyi ellátással, közös értékesítéssel — kölcsönösen előnyös alapon — igen jelentős, ösztönző segítséget is képesek nyújtani. A hernádi tsz példamutatóan szervezte meg a háztáji baromfi, és sertéshizlalást. A korszerűsített régi és az újonnan emelt olcsó, modern háztáji épületekben 'kevés fáradtsággal, kiváló tápokkal, önetető, önitató berendezésekkel évről évre szép eredményeket érnek el.

A piskótátok kezdeményezése

Nagy visszhangot váltott ki a pankotai állami gazdaság kezdeményezése. amely sikeresen közreműködött abban, hogy dolgozói az illetményföldj riken mezőgazdaságunk exportjában is fontos szerepet játszó értékes fűszerpaprikát termel ienek.

Sok ÁFÉSZ a kisállattenyésztéshez, a kertekben folyó zöldségtermesztéshez, a gyümölcsfák gondozásához, a termények értékesítéséhez nyújt nélkülözhetetlen segítséget.

Ezeket az erőfeszítéseket azonban szükséges összehangolni. Ezért a tanácsi szervek is sokat tehetnek. Célszerű megegyezni abban, hogy melyik körzetben, melvik tsz, állami gazdaság, ÁFÉSZ vagy más válla'at milyen jellegű feladatokat vállal magára a kistermelésben, és a tervcéloknak megfelelő összefogásában. A zavartalan takarmányéi, látás a meghízott, leszerződött állatok határidőre történő átvétele. a iő vetőmag; anyag; és eszközellátás, a kis tételek felvásárlása a zöldségtermesztésben. az arányos, igazságos adóztatás mind-mind olyan tényező. amely hozzájárul az erőfeszítések sikeréhez.

T. B.

Eredményes együttműködés

Nagyüzemek segítik a kisgazdaságokat

Hitvallás a leghumánusabb munkáról

Mondják: nem illik egy nő korát elárulni. Nincs hát szándékomban, de ha azt írom ide, hogy közel 30 éve dolgozik egy helyen, akkor már tudjuk, hogy nem tartozik az úgynevezett tia- talabb korosztályhoz Tóth Györgyné, a Békéscsabai Kötöttárugyár üzemi vöröskeresztes csúcstitkára. Valóban ennyi ide_ je dolgozik a kötöttárugyárban és élete, munkája összefonódott a Vöröskereszttel. Ugyanennyi ideje vesz részt a mozgalomban is.

Egészen fiatal lányként kezdte mindkettőt. A gyárral való ismerkedést és azt, hogy aki a mozgalomban részt vállal, az soha se gondoljon csak magára, mindig érdekelje a közösség dolga, és az: hol, hogyan segítsen.

Természetes életfelfogás ez olyan embereknél, akik átélték a nehéz időket,: s a: felszabadulás első éveiben álltak sorompóba, hogy a szebb életet megteremtsék az utánuk jövő nemzedéknek. Tóth Györgyné ilyen ember.

Nem tartozik azonban azok közé. akik valami nagy tettet vittek véghez. Nevét nem kapták fel, nem lett híres ember. De éppen az a szép és felemelő, hogy úgy dolgozott az eltelt három évtizedben, ahogyan azt a költő írta: „pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen . . .”

Raktári munkás'ányból küzdötte fel magát — sok-sok tanulás, szorgalom árán — az anyagos áruforgalmi osztály ügyintézőjévé. Kitartó és következetes volt az évek során és a nehézségek sem tántorították el elhatározásától. Ugyanígy dolgozott a mozgalomban is. Elcsépelt mondat. de igaz és ráillik: olyan, akire mindig lehetett számítani. Ezért bízták meg — választották — az üzemi Vöröskereszt csúcs- titkárává.

Ez 1972-ben volt, s a Vöröskereszt munkája azóta sokat változott. Jó Kapcsolatot teremtett az aktivistákkal, mindazokkal, akik . szívügyüknek tekintették ezt a munkát. De az üzemi párt- és gazdasági vezetőkkel, a szak- szervezettel. a KISZ-szel is. Sokat segítettek, s ma már a gyárban két Vöröskereszt alapszervezet működik, 500 taggal, 70 aktíva segíti a munkát. Az összejövetelek színesek sikeresek, népszerűek. A véradásban évek óta példát mutatnak a kötöttárugyáriak. Ebben nem kis érdeme varr Tóth Györgynének.

Arra a kérdésre, hogy miért teszi. csak ennyit válaszolt: ..mert a leghumánusabb munka a Vöröskeresztben van”. Jó érzés, tót tenni az emberekért, valamit, akár a legkevesebbet is.” Kasnyik Judit

jjj BÉKÉS MEGYEIÉT:

1977. JANUÁR 26