Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-04 / 2. szám

1977. JANUÁR 4., KEDD Ara: 1,— forint XXXII ÉVFOLYAM, 2. SZÁM M A: JÓ MUNKÁT 1977-BEN (3. oldal) HOGYAN TÖKÖDNEK A CSÖKKENT MUNKA­KÉPESSÉGŰEKKEL? (4. oldal) A MI ÉLELMISZER- GAZDASÁGUNK (3. oldal) Számítunk az egész nemzet, minden hazánkfia odaadó munkájára LOSÖNCZ1 PÁL ÚJÉVI KÖSZÖNTŐJE A magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolataival foglalkozott a SZOT elnökségének ülése Losoncai Pál, az MSZMP Po- ' litikai Bizottságának tagja, az [ Elnöki Tanács elnöke január 1- | én a rádióban és a televízióban újévi köszöntőt mondott. Tisztelt honfitársak! Kedves barátaim! Az új év köszöntésének szép hagyomun.va az emberi termé­szetnek abból a forrásából fa­kad, amely a bizakodást és a re. ményt táplálja. Az újévi kö­szöntőt és jókívánságot a derű­látás élteti és éleszti. A józan számvetéssel élő em­ber azonban azt is tudja, hogy a jövő kilátása, a holnap remé­nye a mában és a tegnapban gyökerezik. Az. évforduló ezért mindig a számvetés ideje és napja is. Most, amikor búcsút mondunk az óévnek és köszöntjük az újat. szocialista hazánk, magyar né­pünk a derekasan végzett mun­ka jóleső érzésével tudhatja ma­ga mögött 197tí-ot: ugyanakkor a beteljesülő várakozás bizo­nyosságával nézhet 1977 elé. A múlt esztendő hazai és nem­zetközi eseményeinek, teljesít­ményeinek mérlegét megvonva, elmondhatjuk, hogy 1976 egya­ránt kedvező eredményeket ho­zott hazánk, a szocialista világ, a haladásért es a békéért küzdő erők számára. Érlelődőben van­nak a Helsinkiben elültetett fa gyümölcsei. Kiállták a próbát az európai biztonsági és együttmű- j ködési értekezleten lefektetett elvek. Él, hat és mindinkább túlnő földrészünk határain a né. pék és nemzetek közötti együtt­élés, együttműködés új szelle­me. Akkor is mély meggyőző­déssel állíthatjuk ezt, ha nem hunyunk szemet azon imperia- lista mesterkedéseknek láttán, amelyek félre nem érthető mó­don arra irányulnak, hogy fé­kezzék vagy visszafordítsák a nemzetközi enyhülés folyama-* tát. Ebben a javunkra — az élet, a boldogulás javára — változó i világban, szoros összefogásban és együttműködésben a szocia- | lista közösség országaival, sza­kadatlanul bővült hazánk nem- j zetközi tevékenysége, nőtt te- j kintélye. Kiterjedt és cselekvő, , kezdeményező külpolitikai tévé- I kenységünk hozzájárult ahhoz,' hogy kedvező körülményei, jó j feltételei legyenek belső építő munkánknak, szocialista társa­dalmunk fejlesztésének, orszá- gunk gyarapodásának, népünk élete szebbé és jobbá válásának. Jogos lehet a kérdés: nem az ünnepi hangulat diktálja-e ezeket a megállapításokat? Hi­szen egész évben meglehetősen ■okát hallottunk, sokat beszél- ‘ tünk azokról a gondokról, ne­hézségekről, amelyek élelun le minden napján foglalkoztatlak ( bennünket! Való igaz, hogy nem ; kevés problémával kellett meg- küzdenünk. Akár azokat tekint­jük, amelyek a világgazdaság kedvezőtlen hatása nyomán, akár azokat, amelyek az itthoni szélsőséges időjárás következté­ben sújtottak bennünket. Mind­kettő növelte gondjainkat, és nagy próbának vetette alá egész társadalmunk teljesítőképessé­gét. Nem tagadva gyengeségein­ket, hibáinkat, nem kisebbítve az egész gazdaságunkra, éle­tünkre gyakorolt fékező hatású, kát, azonban azt is világosan kell látnunk, hogy népgazdasá­gunk, társadalmunk töretlenül fejlődik. Népünk a XI. kong­resszus útmutatásait követve, tavaly is eredményesen dolgo­zott. A fejlődés fő iránya meg­felel gazdaságpolitikai céljaink­nak. Szeretném felhasználni ezt az alkalmat is arra, hogy pártunk és államunk vezetése nevében j megköszönjem munkásosztá- ! lyunknak, termelőszövetkezeti parasztságunknak, értelmisé- j günknek, hazánk minden fiá­nak azt a nagyszerű munkát, helytállást, amelyet a fejlett ; szocialista társadalom építése, a társadalom egészének jobb léte, j saját boldogulása érdekében végzett. Felmerülhet bennünk a kér­dés: nincs-e ellentmondás a kö­szönetét és elismerést kifejező megállapítás, valamint a között, hogy ennek ellenére bírálóan vizsgáljuk és értékeljük a múlt év eredményeit. A kritikus vizs­gálódás, a szigorú követelmény azonban inkább szól az efmu- 1 lasztott lehetőségek számonké­résének, a jövő ígérete erőteljes sürgetésének. Az idén a jobb élet megvalósításához színvona- ' lasabb munkára van szükség! Minden munkahelyen jobban kell gazdálkodni anyagi és Szel­lemi erőforrásainkkal. Minde­nütt takarékosan kell bánni a drága nyersanyaggal, a stűkös munkaerővel és idővel. Az igé­nyekhez alkalmazkodva: jobb minőségű, jól és gazdaságosan értékesíthető termékek nagyobb mennyiségére van szükség. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy gyorsítani tudjuk a fejlődés üte­mét, az életszínvonal emelését, továbbá ahhoz hogy előrehalad­junk a gazdasági egyensúly hely. leállítása terén. Az idén egyidejűleg két fel­adat teljesítése vár ránk. Egy­részt, hiánytalanul teljesítenünk kell ötéves tervünk második évének feladatait; másrészt, ez­zel egyidejűleg pótolnunk kell a tavalyi kiesést is. Ezek meg­határozó jelentőségűek V öt­éves tervünk sikeres teljesítése szempontjából. Szeretném kifejezni azt a mélységes meggyőződésünket és reményünket, hogy az új évben is ugyanolyan odaadással veszi ki a részét minden állampolgá­runk nagy nemzeti ügyünk előbbreviteléből. Vannak ösz­tönző és lelkesítő céljaink. És a megnövekedett feladataink va­lóra váltásához adva vannak a szükséges feltételek. Rendelke­zésünkre állnak a termelő ka­pacitások, valamint az anyagi és pénzügyi eszközök. Népünk kész a rá váró feladatok megvalósí­tására. Megvan a szorgalma, szo­cialista öntudata, lelkesedése, semmivel sem pótolható szak­mai hozzáértésé és tapasztalata. Ez a mi természeti kincsünk, ami döntő forrása további előre­haladásunknak. Meggyőződé­sem, hogy pártunk Xl. kongresz- szusának útmutatásait követve, egységes akarattal megoldjuk a fejlett szocialista társadalom építésének az idén ránk váró feladatait! E nagyobb feladatok arányá­ban növekszik mindannyiunk­nak a kötelessége! Az új év nemcsak több munkát kíván, ha­nem ennek eredményeként — gazdagabb termést is ígér. Az egyes ember fokozottabb köte- lességtel.iesítésén, a társadalom szervezettebb munkavégzésén múlik mind az egyén, mind a közösség boldogulása! Számí­tunk az egész nemzet, minden hazánkfia odaadó munkámra. Biztosak lehetünk abban, hogy az 1977-es év hazánk további fel­virágzását, minden honfitár­sunk egyéni boldogulásának előbbre vitelét tartogatja szá­munkra. Ehhez kívánok mindnyájuk­nak gazdag, boldog új évet! A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, ahol a magyar szakszervezetek nemzetközi kap­csolataival foglalkozott. Megál­lapította, hogy mindenekelőtt a szocialista országok szakszerve­zeteivel épült ki szoros együtt­működés, s e kapcsolatok új vo­násokkal is gazdagodtak. Rénd- szeressé váltak a kétoldalú ta­lálkozók csakúgy, mint a több oldalú tapasztalatcserék, bővül­tek az egyes szakmák kapcso­latai. kialakult a munkásbrigá­dok cseréje. Új szakasz kezdő­dött a más irányzatú szakszer- vezetekkel való kapcsolatok ki­építésében is európai és nemzet­közi méretekben egyaránt. Az Európában végbement politikai változások például lehetővé tét­A tanév második Az egymillió 280 ezer általá­nos és középiskolás diák szá­mára befejeződött a téli vaká­ció. Január 3-án, hétfőn meg­kezdődött az iskolákban a taní­tás. és ezzel kezdetét vette a második félév. A legközelebbi hosszabb szünetre áprilisig vár­hatnak a diákok: a tavaszi szü­net április 5-én kezdődik és áp­rilis 13-án fejeződik be. A tanév ugyan hivatalosan augusztus 31. napjáig tart, átá­llítás azonban az általános is­kolákban a rendtartás értelmé­ben a június elsejét követő szombaton, az idén tehát június 4-én ér Véget. A tanév eredmé­nyes lezárásához az általános is­kolákban 198 tanítási nap szük­séges. Amennyiben valamelyik iskolában, osztályban előrelát­hatólag nem érik el az előírt határidőig ezt a számot, az igaz­gató — legfeljebb június 20-ig — meghosszabbíthatja a tanítás idejét. ték, hogy elkezdődjön a kap-* csoiatok normalizálása Spanyol- ország, Portugália és Görögor­szág szakszervezeti mozgalmá­val. Fokozatosan a magyar szak- szervezetek felé fordultak a töb­bi között a skandináv és a Be- nelux-államok szakszervezetei is, amelyekkel korábban csak la­zább kontaktusok alakultak ki. A SZOT elnökségé egyik leg­főbb feladatként mondotta ki, hogy a magyar szakszervezetek a jövőben még határozottabban járuljanak hozzá a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egység, törekvéseinek erősítéséhez, az osztályharcos testvérszervezetek, mindenekelőtt a szocialista or­szágok szakszervezeteinek inter­nacionalista összefogásához. (elének programja A középiskolák negyedik osz­tályosai számára — az idén több mint 43 ezren vannak — a ta­nítás május második szombat­ján, tehát májys 14-én fejező­dik be. Az első—második—har­madik osztályosok négy héttel tovább járnak iskolába. A ne­gyedikeseknek 174, a középisko­lák első—harmadik osztályosai­nak 192 a kötelező tanítási nap, és amennyiben ez nem teljesül, ez utóbbiak számára ugyancsak június 20-ig lehet meghosszab­bítani a tanévet. A második félév megkezdésé­vel egyidejűleg az első tanítási napon megkapták a diákok a félévi értesítőt. A tanulók fél­évi eredményét korábban össze­gezték a tantestületek az osztá­lyozó értekezleten, s erről a gyerekeket, illetve a szülőket az ellenőrzőkönyvön keresztül érte­sítik. JÓ MUNKÁT ’77-ben! A naptár szerint 1977. január 3-a, hétfő egy közönséges hét­köznap, egy valamiben mégis különbözik a többitől: ez az új év első munkanapja. Ki hogyan kezdte ezt a napot, mit csinált a nyomdász, a főmérnök és a kéményseprő? Hol, hogyan kezdődött az új munkásév? Erről szól öss-re-ü'ításunk a 3. oldalon. Gábriel Fal, a Dürer Nyomda laprészlegenek dolgozója Megkezdődött az iskolákban a tanítás

Next

/
Thumbnails
Contents