Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-23 / 19. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai. 1977. JANUÁR 23., VASÁRNAP Ára: 1,20 forint XXXII. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM M A: EREDMÉNYES ÉVET ZÁRT AZ ÁÉV (3. oldal) GAZDASÁG A FŐISKOLA SZOMSZÉDSÁGÁBAN (4. oldal) kultLrház A GYÁRI TELEPEN (3. oldal) Változó ifjúság Még öt évvel ezelőtt is — az ifjúsági törvény megalkotásakor — eléggé általánosan elterjedt aggodalom volt, hogy a fiatalok képesek lesznek-e mindazt jó eredménnyel folytatni, amiért évtizedek óta munkálkodunk. Sokak szemében — erre is jól emlékezhetünk — a haj hossza volt az egyik lényeges meghatá­rozója az értékítéletnek. A köz véleménye ma már alapvetően más: a végzett munka lett a mér­ce és nem néhány változó di­vatjelenség'. De nem csak ez, ha­nem a fiatalokkal való társadal­mi törődés mértéke és köre is nagyot változott. Az ifjabb kor­osztályokban is kedvező folya­matok törnek utat maguknak. Mindezeknek tudomásulvétele nemcsak jó érzés, hanem köte­lesség is a holnap formálása ér­dekében. Társadalmunk közös erőfeszí­tése nyomán a fiatalok művelő­dési lehetősége széles skálán ér­vényesülhet. Az elmúlt öt évben közel ötszáz kollégiumi íérőhely- lyel gazdagodtunk, a tervezett­nél csaknem négyszerte több óvodás gyermeknek teremtettünk helyet s így a fiatal szülőknek felszabadult időt. Az általános iskolát végzett tanulók 96 száza­léka továbbtanul. A tanácsok if­júságpolitikai célokra az elmúlt évben hatmillió forintnál is töb­bet biztosítottak. Az elkészült célcsoportos lakások 45 százalé­kába ifjú házasok költözhettek, az ifjúsági takarék akció felté­telei kedvezőbbé váltak. Nagyon sok üzem pénzzel, munkával, anyaggal segíti ina is a fiatalok lakásépítését. Művelődésük közvetlen támogatására 1976-ban a tanácsok ötmillió forintot köl­töttek, sportcélokra pedig ennek kétszeresét. Az ifjúság egyre jobb életét közvetetten szolgáló dolgok, intézkedések felsorolásá­ra, de még csak érzékeltetésére is nehéz lenne vállalkozni. Mindez nem volt ablakon ki­dobott pénz, felesleges törődés. Kedvező hatása lemérhető a fia­talok tartalmasabb műveltségén, magatartásán, a közösségért vál­lalt felelősségérzetük izmosodá­sán. Megyénkben az ifjúsági kor­osztályokhoz tartozók száma 150 ezer; Ennek jelentős része még tanuló, a többi már dolgozik. Kö­zülük 30 ezren szocialista brigá­dokba szerveződtek s a többség a szocialista címet is kiérdemel­te jó munkájával. Elsősorban ők a különböző munkásvetélkedők résztvevői, á KISZ szervezte és egyéb társadalmi megmozdulá­sok szereplői. Sehol sem beszéd­téma már, hogy megálljak-e he­lyüket vagy sem. Egyre termé­szetesebbé válik mindannyiunk előtt, hogy a vállalt feladatokat jól megoldják. Summázva a ta­pasztalatokat, ’ elmondhatjuk, hogy közéleti érdeklődésük, ak­tivitásuk megnőtt, tartalmasab­bá vált. felelősségérzetük kife­jezésre jut. Tavaly voltak az ifjúsági par­lamentek. Ezeknek az volt az alaphangja, hogyan teljesíthetik jobban a rájuk bízott feladato­kat? Bátor őszinteséggel sorolták fel, ami gátolja őket ebben. Gyakran nem éppen a diplomá­cia sima nyelvén fogalmazódtak meg kimondott gondolataik, ta­lán a személyes érzékenységre sem voltak kellő tekintettel, de nem is érre, hanem inkább a lé­nyegre kell figyelni. A szocialis­ta demokratizmust társadalmunk ■korosztályai közül talán ők te­kintik legőszintébben a fejlett szocialista társadalom létformá­jának. A tanácstagok 16 százalé­ka az ő korosztályukhoz tarto­zik. És ahogyan erősödik a gya­korlatuk, úgy állják meg helyü­ket egyre jobban választóik eredményes képviseletében, a közösség dolgainak intézésében. Tapasztalat: ahol bíznak ben­nük és egyenjogú félként kap­nak feladatot, ott bontakozik ki lehetetlent sem ismerő dinamiz­musuk, a feladatmegoldás ko­moly felelőssége. Ám a szép eredmények, a ki­emelkedő sikerek nemcsak lel­kesítik az embert, hanem köny- nyen el is ragadtathatják. Hiba lenne ifjúságunk magatartásá­nak, munkájának értékelésénél szebbre festeni a valóságot, mint amilyen. Az elmondottak igaz tendenciák és naponként tapasz­talhatók bizonyítékai. De vannak árnyoldalak is. Szép számmal akad még a fia­talok között olyan, aki közömbös környezetével, a kollektívával, de még önmagával szemben is. A meglevő problémák közül ez a legjelentősebb, mert a többi ez­zel függ össze, vagy éppen ebből ered. A közömbösség mindig igénytelenséget is takar — bel­ső igénytelenséget. Aki pedig ön­magával szemben nem támaszt követelményt, az lemarad a mű­velődésben. kirekesztődik a kol­lektívák embert formáló, ember­ré edző kohójából; munkája unott, selejtes lesz. A csellengő, idejével gazdálkodni nem tudó fiatal pedig könnyen esik bele a társadalom általános moráljával ellenkező magatartásformákba, cselekedetekbe. Közülük kerül­nek ki az italozók, a vétséget, sőt bűnt is elkövetők. Ezek azok. akik csak a jogaikat ismerik és bántóan nagy hangon hivatkoz­nak is rá a kötelességteljesítés erkölcsi bázisa nélkül. Nem igaz, hogy mindenki csak önmagáért felelős. Az iskola, a munkahely, a családi környezet, a munkatárs felelősségének mi­lyensége nagymértékben megha­tározza nemcsak a jó, hanem az elítélő tulajdonságok kialakulá­sát is. A társadalmi selejt pedig egy életre szól, évtizedeken át kölönc a társadalom nyakán. Két irányú hát a feladat. Egy­részt biztosítani kell a fiatalok fejlődésének további szabad út­ját a módszerek, a törődés ezer­nyi formáján keresztül. Másrészt a közösségek erejével, de ha kell, büntetéssel is, egyre inkább kop­tatni a közömbösök táborát, a társadalmi morál ellenébe ható ifjonti tetteket. A jog és köte­lesség. a dicséret és büntetés egymástól szét nem választható párok. Khol mégis szétválasztják — bármi okból is — ott torzu­lás lesz az eredmény. Makaren­ko írja egyik könyvében: az if­júságtól követelni kell. mert csak attól követel az ember, akit becsül, akiben hisz. hogy képes teljesíteni a követelményt. Társadalmunk becsüli az if­jabb nemzedéket. Ennek tettek­kel is számtalan jelét adta és ad­ja állandóan. Jogos tehát a kö­vetelés is, mert alapja az a biza­lom, hogy társadalmunk fiatal tagjai a fejlett szocializmus épí­tésének munkájában becsülettel 'helytállnak. En.vcdi G. Sándor Harmincnégymillió forintot fordítanak fejlesztésre Megtartotta zárszámadó és tervtárgyaiő közgyűlését a mezökovácsházi Új Alkotmány Tsz A brigádgyűlések, a termelő­szövetkezeti küldöttgyűlés után tegnap, január- 22-én délelőtt a közös gazdaság legfőbb fóruma, a közgyűlés vitatta meg és hagyta jóvá a mezőkovácsházi Üj Alkot­mány Tsz 1976-os zárszámadását és az 1977-es tervét. Lipták András, a termelőszö­vetkezet elnöke a nagyközségi művelődési ház nagytermében megtartott közgyűlésen arról szá­molt be a tagságnak, hogy a kö­zös gazdaság előtt álló, nem kis erőpróbát jelentő 1977-es felada­tok teljesítéséhez a megelőző évek — különösen 1976 — gaz­dálkodása biztos alapot ad. A több mint ötezer hektárt megművelő közösség 700 aktívan dolgozó tagja olyan eredménye­ket mondhat magáénak, mint amilyen az 1400 hektáron ter­mesztett búza 54 és fél mázsa át­lagtermése, a cukorrépának az 1974-est 24 százalékkal meghala­dó hozama vagy a tehenenkénti 4092 literes éves tejtermelés. De ugyanígy .javultak a sertés- és baromfitartás eredményességét jelző mutatók is az elmúlt há­rom év átlagában, s a mezőko­vácsházi tsz végül is 1976-ban 21 százalékkal nagvobb árbevételt ért" el. mint 1974-ben.' Az Üj Alkotmány Termelőszö. vetkezet termelési értéke 1976- ban megközelítette a 150 millió forintot és ez több mint 22 szá­zalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. Összességében — mi­közben jelentősen bővült a szö­vetkezet állóeszközeinek alapja és nőtt a tsz-tagok személyes jö­vedelme is — az elmúlt eszten­dőben a mezőkovácsházi közös­ben előállított minden 7 forint­ból 1 forint volt a nyereség. A termelőszövetkezet elnöke beszámolójában hanesúlvozta is, hogy a tsz fennállása óta most zárja egyik legjobb évét. azt az évet, amelyben helyreállt és I megszilárdult a közös gazdasági és pénzügyi egyensúlya, kiindu­lási alapot teremtve ezzel az 1977-re tervezett fejlesztések , megvalósításához. Erre azért is volt nagy szükség, mert a szö­vetkezet — alapvetően a cukor- I répa és zöldségmagtermesztésben vállalt — feladatainak teljesíté­séhez minden eddiginél nagyobb beruházási programot tűzött ma­ga elé. A terménytárolás gondjain enyhít majd az idén 16 millió forintból felépülő 600 vagonos terménytároló. Ezen kívül négy tsz társulásában 10 millió forin­tos beruházással — ebben 2 és fél millió forint az Üj Alkotmány Tsz „részére” — cukorrépamag- szárító és tároló épül ugyancsak >1977-ben. Gépesítésre csaknem 8 millió forintot költ ebben az évben a tsz, a tervek szerint, üzemi konyha, zöldség- és tejbolt építésére pedig mintegy 7 millió forintot szánnak. A községi óvo­da létesítéséhez 1 millió forint­tal járulnak hozzá. Az újonnan üzembe lépő beru­házások termelésére, az ágaza­toknak a korábbi éveket megha­ladó eredményeire alapozva a közös gazdaság 1977-ben a terv szerint 160 millió forintos árbe- yételt szeretne elérni. E cél tel­jesítésének a technikai, műszaki színvonal fejlettsége és fejleszté­se mellett olyan biztosítékai van­nak, mint amilyen az ágazatok jó szakember- és szakmunkás­ellátottsága, illetve az, amiről az egyik felszólaló számolt be a tegnapi közgyűlésen: a mezőko­vácsházi Üj Alkotmány Tsz 15 éves múltra visszatekintő és 400 dolgozó tagnál is többet tömörí­tő szocialista bi'igádmoz°alma. K. E P. Két évtized történelem, tablókon A közelmúltban érdekes | és tanulságos állandó kiállí­tás nyílt Gyulán az MSZMP í székházában. Az első emeleti előtérben gazdag dokumentáció j nyújt bepillantást a járási-váró- I si, Kun Béla nevét viselő mun- ! kásőrzászlóalj életébe. A fenn­állásának két évtizedes történe­tében sok olyan érdekes ese­mény történt, amely tanulsággal szolgálhat az alapítókat követő mai munkásőröknek is. Fénykéneken láthatók a zász­lóalj életében történt fontosabb események, a harcászati gyakor. latok sokszor izgalmas pillana­tai. az árvizek során tanúsított hősies védekezés eseményei, a i békés építőmunka egyes fázisai. Ott van az alapító tagok név­sora, a volt parancsnokok ér­demrendjei. A látogatók láthat­ják á munkásőrök kiképzését szolgáló technikai eszközök gaz. dag tárházát, a ruhák, felszerelé­sek változását pedig jól érzékelte­tik a tárolókban elhelyezett ré­gi és új egyenruhák. A különö­sen fiatalok számára tanulságos kiállítást dr. Marsi Gyula, az MSZMP városi bizottságának el. ső titkára nyitotta meg, majd Komlósi Sándor zászlóaljpa­rancsnok mutatta be a meghí­vottaknak a már történelem számba menő két évtizdd gaz­dag dokumentumanyagát. Mit rejt as állványerdő? A hideg idő ellenére is jó ütemben épül Békéscsabán az Univerzál-nagyáruház Képes tudósítás a 4. oldalon Fotó: Dcincny Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents