Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-21 / 17. szám
M A Világ proletárjai. 1977. JANUÁR 21., PÉNTEK Ara 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM VAKOLÓKANÁL ÉS VÁNDORBOT (3. oldal) TELJESÍTETT KÖVETELMÉNYEK (4. oldal) HOL SZORÍT A CIPÓ MLDGYLSEGY HÁZÁN 7 (5. oldal) A jó ügykezelés nem bürokrácia A gyermekétkeztetés helyzetéről tárgyalt a békéscsabai tanács végrehajtó bizottsága Sokszor bosszankodunk — ritkán alaptalanul — az ügyvitel körülményességei, lassúsága miatt. Csóváljuk a fejünket a szolgáltatóvállalat munkafelvételi asztala előtt: hány rubrikát, hány színes papírt tölt ki az adminisztrátor, pedig csak egy mixert, vagy villanyborotvát javíttattunk. A készülék reparálása esetleg csak egy percet, ám az ilyenkor szükséges bizonylatok kiállítása, iktatása, szétosztása, lerakása gyakran negyedórákat igények Sok SZTK-ren- delőintézet betegirányítási, nyilvántartási rendszere ugyancsak bonyolult, s nem egy hivatalé szintén. Egyszóval az állampolgár a hétköznapi életében minduntalan belegabalyodik a nyilvántartás, az ügykezelés ágá-bo- gába. Kevéssé vigasztalhat bárkit is. hogy a gazdasági életben, a vállalati munkában, a vállalatok vagy például a pénzintézetek közötti kapcsolatokban hasonlóképpen fékezi az ügyek menetét — a nehézkes ügyvitel. Nem kevés példa található erre: sokszor áll a gép pótalkatrészre várva, pontosabban arra, hogy a raktárba elérkezzen az összes aláírással, pecséttel ékesített bizonylat, hogy ott elkönyveljék az igényt és végre kiszolgáltassák a szükséges alkatrészt. Az érdemi rész elintézése 4—5 perces munkát kíván, mégis órákig tarthat, a gazdasági eseményeket tükrözni, nyomon követni, rögzíteni óhajtó bizonylatok kezelésének túlbonyolítása, vagy éppen a „kézműipari” módszerek alkalmazása miatt. Vagy: hányszor kerül pénzzavarba egy-egy vállalat, mert árujáért a vételárat nem kapja meg idejében. Az államigazgatás és a vállalatok életében tehát egyaránt rengeteg késedelem, zavar, bosszúság származik abból, hogy az ügyvitel nem tart lépést a valóságos folyamatokkal, nem igazodik azok valódi tempójához. Sokan érzékelik az ebből származó tánsadaími veszteségeket. Itthon és szerte a világban mindenütt folyik a bürokrácia elleni harc. Ennek az ügyvitel intézői, maguk az adminisztrátorok talán a leglelkesebb hívei, hiszen ők látják legközelebbről, milyen tehertétellé válhat a különféle feladatkörökben a rosszul szervezett, túlbiztosított, túlságosan merevvé váló adminisztráció. A bürokrácia elleni harc eredményei mégis soványak. Ennek alighanem az az egyik fő oka, hogy az egészséges mértékű józan ügyintézésre szükség van. A bizonylatok, a bizonylati fegyelem, a' nyilvántartások, kimutatások, a könyvelés, a számbavétel nélkül egyszerűen lehetetlen az államigazgatás és a gazdaság magas fokú megszervezése. Az állampolgárok ügyeit csakis a „nyilvántartás” képes „fejben” tartani. Nincs . annyi előadó, amennyi helyettesíthetné az iktatószámos irattárat, vagy \ képes lenne bizonylati ügymenet nélkül az esetleg elkallódott, javításra beadott borotvát megtalálni, és így tovább. Mindezt aligha kell bizonygatni. Annak érdekében viszont mégis csak kell valamit tenni, hogy az ügyvitel — bármennyire nélkülözhetetlen is — ne raboljon el mértéktelen időt. Sokan úgy vélik, hogy ennek érdekében meg kellene adni, el kellene ismerni az ügyvitel valódi rangját. Jelenleg ugyanis — kétségkívül — kétarcúság érvényesül az ügyvitel, az adminisztráció megítélésében. Mindenki elismeri, hogy szükséges, méghozzá — éppen a munkamegosztás, a fejlődés következtében —, növekvő mértékben, mégis — mert a mindennapos teendők között könnyen terhessé válhat — mostoha gyermekként, majdhogynem haszontalan tevékenységnek tekintik. Rásütik az „in- produktív munka” bélyegét, mintha valamilyen társadalom- ellenesség húzódna meg mögötte. Nincs kellő társadalmi tekintélye. Jó képességű emberek ezért nem szívesen választják hivatásuknak, munkájuknak az ügyvitelt. Az „inproduktiv munkára” a fejlesztési alapokból nem szívesen költenek. A számítógépek elsősorban nem az ügyvitel, hanem a termelésirányítás hatásfokának javításáért kerültek a vállalatokhoz,. A számítógépek kihasználása éppen azért olyan alacsony, mert az ügyvitel, ami egy-egy ilyen gépet körülvesz és megelőz, a legtöbb helyen „kisipari” szinten áll; képtelen megfelelően foglalkoztatni a magas szintű technikát, illetve fogadni, feldolgozni azt, amit ez a technika produkál. Furcsa helyzet: láthatjuk, hogy a korszerű társadalom és a gazdaság nem nélkülözheti a megfelelő ügyvitelt, mégis, mivel az adminisztrációt lebecsülik (a bürokrácia elleni harc jegyében) az ügymenet nem emelkedhet, vagy csak igen lassan arra a technikai és szervezettségi színvonalra, amelyen a szükségleteknek megfelelne. Mindenekelőtt tehát az adminisztráció rangját, anyagi megbecsülését kellene helyreállítani ahhoz, hogy mindenütt a megfelelő, ésszerű, józan ügyvitel alakuljon ki. Szójátékkal: az ügykezelés támogatásával lehetne a legjobban harcolni a bürök, rácia elien. Az ügyvitel magasszíntű gépesítésével, korszerű szervezésével, magas képzettségű ügyviteli szakemberek oktatásával és alkalmazásával. így rögtön kitűnne, mennyire nem „in- produktív” tevékenység a gazdasági, társadalmi folyamatokban az ügyvitel. Ma sokszor időt rabol, holott a gyors, pontos, szakszerű és ésszerű gépesített ügyvitel rendteremtő erejével arra való. hogy időt, munkát, fáradságót takarítson meg — minden, ki számára. Gerencsér Ferenc Tegnap, csütörtökön délután Araczki János elnökletével ülést tartott a békéscsabai Városi Ta_ nács Végrehajtó Bizottsága. Elsőként megtárgyalta és elfogadta a soron következő tanácsülés napirendjét. A tanácsülésre február 9-én kerül sor. Ezt követően dr. Virág Lászlónak, a vb művelődésügyi osztályvezetőjének a gyermekétkeztetés helyzetéről, s a központi konyha működéséről szóló beszámolóját vitatta meg a testület. j Békéscsabán az oktatási intézményekben naponta mintegy hétezer gyermek étkeztetéséről gondoskodnak. Az ellátást többek között a Csaba utcai, valamint a szlovák és a Lékai János kollégium konyhája biztosítja. Az üzemi óvodákat a vállalatok látják el. A legnagyobb jelentősége az 1976. január 1. óta teljes kapacitással működő központi konyhának van. Hiszen itt naponta csak az általános iskolai napközi otthonoknak 3700 adag ételt készítenek és 21 étkezőhelyre szállítanak. Ezenkívül a konyha mellett levő étteremben 280 diáknak adnak reggelit és vacsorát, 430-nak pedig ebédet. Sőt mi több, a középiskolai menzákat is innen látják el. A konyha üzemeltetése azonban nem zökkenőmentes. Nehezíti a munkát a sok tervezési és kivitelezési hiba. Sajnos a korszerűnek mondott különböző eszközök és berendezé- ! sek is gyakran elromlanák, javí, j tásuk pedig nehézkes. Mindez egyéb gondokat is maga után von. A múlt évben a gazdálkodás is sok nehézséggel küszködött. A pénzügyi fegyelem sem volt kifogástalan. Az utóbbi hónapokban hozott intézkedések nyomán javult a helyzet, noha [ még mindig sok a teendő. Kü- \ Ionosén örvendetes, hogy a ko- rabbi hónapokhoz képest, jobb j lett az ételek minősége. A száll!-1 tás pontosságára is több gondot fordítanak. A korszerű gyer- melrétkezés bevezetése viszont I még várat magára. A felmérések | szerint 1980-ig Békéscsabán mintegy 800-ra fog nőni az ok- I tatás! intézményekben étkező' diákok száma. A végrehajtó bizottság javaslatokkal és hozzászólásokkal kiJanuár 20-án megtartották Békéscsabán, a Pedagógus Továbbképző Intézetben az országos Ady Endre vers- és prózamondó verseny megyei fordulóját. Ezen 39 középiskolás és szakrrtunkástanuió vett részi. Valamennyi versenyző először egy Ady-verset, illetve egy prózarészletet mondott el. ezután a zsűri által legjobbnak tartott: szavalok egy mai magyar költő versét adták elő. Udvaros Béla, a békéscsabai Jókai Színház rendezője, a zsűri elnöke felolvasta annak a tíz tanulónak a nevét, akik a legeredményesebben szerepeltek a versenyen, és ezért könyvjutalomban részesültek. A megyei forduló győztese: Gyuri Éva, a mezőkovácsházi egészítve fogadta el a beszámolót. Ezután az ingatlankezelő, valamint a kertészeti és köztisz. tasági vállalatnál tartott népi ellenőrzési vizsgálat tapasztalatairól szóló beszámolót tárgyalták meg. A városi népi ellenőrzési bizottság mind a két vállalatnál több szabálytalanságot, a gazdálkodásban pedig hiányosságokat állapított meg. A beszámolót a testület kiegészítésekkel hagyta jóvá. Végezetül bejelentésekről tárgyalt a végrehajtó bizottság. Hunyadi János Gimnázium tanulója. Második helyen Denich Ágnes (Battonya, Mikes Kelemen Gimnázium) és a harmadik helyen Lukovics Ágnes (Békéscsaba. Rózsa Ferenc Gimnázium) végzett Ady Endre születésének 100. évfordulójára meghirdetett országos vers- és prózamondó verseny döntőjét március 18—21 között tartják Sarkadon. Minden megyét két-két, a fővárost 12 szavaló képviseli. A szavalóverseny, valamint az ifjúsági pályázat győztesei elnyerik az Oktatásügyi Minisztérium és a KISZ KB közös díját. Ady Endre tanításának módszertani pályázatán az első három helyezett jelentős pénzjutalomban részesül. WWWWVmUWWVWWHHWWMMTOWVVWWWWH VmTOMWWWWWWW Női ruhák exportra A csabai Férfifehérnemű-gyárban is gond a munkaerőhiány, mégis könnyítettek a kisgyermekes anyák helyzetén: ők egy műszakban dolgozhatnak, s így bizonyára jobban ragaszkodnak majd az üzemhez is. Képünkön: a kismamaszalagon készülnek a női ruhák — nyugatnémet exportra Fotó: Veress Erzsébet k Pályázatok, versenyek Vidéki tanulók képviselik megyénket az országos Ady Endre-szavalóversenyen
