Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-20 / 16. szám

A bérből, fizetésből élők tartós földhasználatáról, erdők telepítéséről, a szabad idő jobb kihasználásának lehetőségeiről

Beszélgetés flraczki Jánossal, Békéscsaba városi Tanácsának elnökével

ülnek a többszintes lakó- i.-„letek, amelyekben mind több család jut kényelmes otthonhoz. Az ilyen lakások azonban az embereket falak közé zárják, ami csak úgy viselhető. el, ha különösen tavasztól őszig sokat tartózkodnak a szabadban is. Ehhez azonban társadalmilag megfelelő körülményeket kell teremteni. Nem csak a lakótelepek közvetlen környékén, hanem más megközelíthető helyeken, ahol sétálhatnak, sportolhatnak, strandolhatnak, horgászhatnak, szórakozhatnak, sőt kertészkedéssel is tölthetik a szabad idejüket.

Ebből a szempontból szűkebb hazánkban elsősorban Békéscsabát kell figyelembe venni, amely a leggyorsabban fejlődő település és néhány év alatt várhatóan 80 ezer lakosú lesz a város. Erről beszélgettünk Araczki Jánossal, a városi tanács elnökével, aki bevezetőben elmondta, hogy a városi tanácsnak már vannak tervei új erdők telepítésére, közeli kirándulóhelyek létesítésére és elgondolásai arra, hogy a bérből, fizetésből élő dolgozók termelés céljára tartós földhasználatra tehessenek szert.

— Várhatóan hol lesznek

ezek a bérbe vehető területek?

— A város nyugati részén, az Orosházi üt és a Franklin utca között 15-20 hektáron gyümölcstermesztési szakcsoport alakult, melynek a tagjai évenként meghatározott összeg kifizetése ellenében 200 négyszögöl földet 50 évre bérelhetnek. Van másfajta elképzelésünk is. A Osa. nádapáca feíé vezető út mellett, a város szegélyén levő 30 hektárnyi tartalékterületből 15-20 hektárt, 200 négyszögöl területekre felosztva 10 évre bérbe

Hősök emlékezete

Szovjet zeneszerző — magyar szövegíró

Zenei életünkben a felszabadulás óta először fordul elő, hogy szovjet zeneszerző magyar kérésre komponál müvet, s ennek ősbemutatója is hazánkban lesz. A magyar néphadsereg művészegyüttesének énekkara és szimfonikus zenekara január 26- án a Zeneakadémián díszelőadáson mutatja be Aram Hacsatur- ján Hősök emlékezete című kantátáját, amelyet a 72 éves szovjet zeneszerző katonaművészeink kérésére, komponált. A mű szövegkönyve Garai Gábor alkotása.

A nyolctételes mű egy orosz népdal motívumaira épül. Egy elképzelt város életét, boldogságát, békéjét mutatja be, majd azt. hogy e békés életet a fa- s szta pusztítás töri meg. Jellegzetes zenei eszközökkel komponálta meg a szovjet zeneszerző a város felszabadításáért vívott küzdelmet, harcokat. A zenemű utolsó részében a felszabadításért elesett hősöknek állított emléket Ha- csaturján.

.......kantátámat mindazoknak

a

jánlom, akik átélték a háború iszonyatát. Mindannvian emlé- | kezünk arra a tragédiára. ame- | lyet a világ népei szenvedtek el j a nagy világégésben — írta a i zeneszerző a. Hősök emlékezete : című kantáta partitúrájának el- I ső oldalára.

adunk. A harmadik lehetőség a i pásteleki erdő közelében van, olyan tanyákkal települt mintegy 19 hektár területen, amelyet a Május 1. Tsz nagyüzemi művelésre nem tud használni. Ettől nincs messze a már működő Tessedik Sámuel zöldség- és gyümölcstermesztő szakcsoport 9 hektáros, ugyancsak személyenként 200—200 négyszögölre felosztott területe. Ennek a közelében még 6 hektár áll rendelkezésre.

— Mikor számíthatnak a* igénylők arra, .hogy ilyen 200 négyszögöles bérbe vehető területhez jutnak?

— Az erre vonatkozó törvényerejű rendelet a napokban jelent meg, a végrehajtási utasítás azonban egyelőre még nem jött ki. Ha megkapjuk, az előkészítő munka néhány hónapot vesz igénybe, ezért az igénylők várhatóan csak ősszel jutnak földhöz. A tanács természetesen tájékoztatja majd a lakosságot. Az elosztásnál előnyben részesülnek a bérházban lakó üzemi munkások.

— Mennyit kell majd évenként fizetni a földhasználatért?

— A pontos összeget még nem tudom megmondani, de az biztos, hogy senkinek sem okoz majd megterhelést. A szabad idő hasznos eltöltése mellett a zöldségtermesztés növelése is cél, még ha a családok azt a saját ellátásukra is használják fel. De — főként a szakcsoportok tagjai — a termés egy részét bizonyára közfogyasztásra adják eL

— Lehet építkezni is a bérbe vett földterületen?

— Csak azokon a helyeken, amelyeket a földhivatal zárt kertnek nyilvánít, a zárt kertekben is legfeljebb 12 négyzet- méter alapterületű lehet az építmény, amit szerszámkamrának. zöldség-, gyümölcstárolónak használhatnak. Kerítést is építhet aki akar, vagy egy-egy területen szakcsoport hozható létre, amely az ilyen és hasonló feladatokat együttes erővel oldja meg.

— A műszaki osztályon mutattak egy térképvázlatot, amely szerint a várost a századfordulón kisebb-nagyobb erdők szegélyezik majd.

— Igen, tavaly már el is kezdődött ez a munka. Tavasszal az iskolacentrum, a Gyulai út, a KISZ-táborhoz vezető bekötő út által határolt területen 30 hektáron csemetefát ültetett a gyulai erdőrendezőség, amit őszszel 27 hektáron a KlSZ-tábor- nál, az Élővíz-csatorna túlsó partja men in folytatott. A következő években a Veszely-hídig az egész terület erdő lesz, mégpedig 85 százalékban tölgyes. Ügy gondolom, hogy ebben az erdőben főként az iskolacentrum és a KISZ-tábor környékén lehetőség teremtődik arra, hogy az ifjúság sportlétesítményeket hozzon létre és rendezvények megtartására alkalmas területeket alakítson ki. Közel van a városhoz és nemsokára a Bajza utcán át is megközelíthető lesz.

— Mik az erdősítés további

tervei?

— Nagyobb erdő lesz a József Attila (Lencsési úti) lakótelep környékén és ott, ahol a téglagyári agyaggödrök vannak. Az utóbbi igen nagy terület, a gödrökben pedig jelentős meny- nyiségű a víz. ügy véljük, hogy itt a későbbiekben egy négyzetkilométer vízfelületű vízisportra alkalmas tavat lehet majd kialakítani. Innen mintegy 3-4 kilométerre van a szabadkígyósi kastély parkja, amely szép ki- i’ájud ülőhely.

— Mit vár a tanács a lakosságtól, hogy ezek a tervek megvalósuljanak?

— Mint minden fejlesztésnek, ezek megvalósításának is az üzemek, ' intézmények, szervek eredményes munkája az elsőrendű feltétele. Csak amit megtermelünk, annak az értékéből képes az állam a szükséges ösz- szeget a társadalom jólétének a növelésére fordítani. Persze várunk javaslatokat, ötleteket, jó kezdeményezéseket és továboi társadalmi munkát is a lakosságtól, különösen pedig az ifjúságtól, hogy a közös célokat mielőbb elérjük, s újabbakat tűzhessünk magunk elé — fejezte be a beszélgetést Araczki János.

Pásztor Béla

A szili példa

A Győr megyében levő Szil község szép példáját adta az összefogásnak. A helyi Győzelem Mgtsz kezdeményezésére a falu lakossága a tanács segítségével fizika, kémia szaktantermet, valamint politechnikai műhelyt épített az iskolában. A nyelvtanuláshoz — mint képünkön látható — sok é tekes technikai eszköz áll a szili diákok rendelkezésére (MTI fotó: Hadas János felvétele — KS)

Komplex művelődési intézmények a kistelepüléseken

Hazánk lakosságának 53,1 százaléka, 5,5 millió ember él a kistelepüléseken. Gondot és feladatot egyaránt jelez az a tény, hogy c települések lakóinak kulturális ^látása nem kielégítő. Ezzel kapcsolatban Kiss Jenő, a Kulturális Minisztérium közművelődési főosztályának vezetője elmondta az MTI munkatársának:

— A kistelepülések kulturális ellátásának javítására és komplex művelődési intézmények létesítésére irányelveket dolgoztunk: ki. Ezek a következő napokban jelennek meg a Kulturális és az Oktatási Minisztérium közös állásfoglalásaként. A kistelepülések többségében a

5

PMS MEGYEI.;

NtPUJSAC,

1977. JANüAR 2

0. 1

Az öregember csendjén üldögél a kályha mellett. Ga- lambösz fején

nagyon gyér a haj, háta hajlott, [ termete szikár, az egesz ember alig 45 kiló. Valamikor ő volt a j falu legerősebb, legszebb embere. Szálegyencs férfi volt, 2Í>0 kilós, csupd erő, izom. Róisapiros | arcát harcsabajusz ékesítette, ha-1 ja dús volt. Mivel ő volt a kór- i nyék legerősebb embere, csalt í úgy emlegettél.-: ..Tudod, az a R-i erős, szép ember”.

Bizony erős volt. A hárommii- ‘ lió koldussal ő is „kitántorgott"! Amerikába, de honvágya csal:-1 hamar hazahozta. Volt Német- : országban utat építeni az 1930- as években. Mint kubikos, bejárta fél Magyarországot. Télen favágó volt a gróf erdeiében, máskor részesarató. cséplőmunkás vagy résziből müveVe a módos gazdák földjét. Feleségével együtt kilenc ,gyermeket nevelt | fel

Amikor jött a felszabadulás, ő már 56 éves. a sok nehéz fizikai munkától megfáradt, idős ember volt. A termelőszövetkezeti moz- } galom legnehezebb éveit még vé- I gigasszis^tálta. aztán kidőlt a sorbol. Evek óta odahaza üldögél. asztmával, agyérclmeszese- déssel kínlód’k. A szülői házban a legkisebb lány maradt. aki na- giioa derei: vöt vitt a családba. Az öregembernek cs feleségének I

Köszönöm, hogy eljöttél...

külön szobát alakítottak ki, par-' kottásat, nagy ablakosat. Űj bútorokat. szőnyeget, függönyt vásároltak nekik, lesik minden gondolatukat. Csakhogy az öregember erről már keveset tud.

Időnként benépesül a családi ház. Az ország különböző táj:.- ról eljönnek az öregember lányai.-fiai, vejei, menyei, néha ott lábatlankodnak unokái, dédunokái ...

Az öregember már nem érzékeli. hogy milyen jó talajba hullt az állata elvetett mag: a szemé lyes példamutatás, a sok beszél- j getés hatására mennyi értékes gyümölcs „termeit''. Ami!, or

nagy volt a szegénység, mindig azt mondogatta:

„Én nem hagyhatok rátok\ örökségül semmit, csak a becsületet. Dolgozzatok, ahogy emberhez illik, akkor kivívjátok az ’ embertársaitok tiszteletét...”

Nem tudja, és nem érzékeli az öregember, hogy enne!: hatására állnak helyt fiai. lanyai. Uránbányász fia saját erőből épített kétszintes házat Trabantot vásárolt, hogy minden hétvégét családjával együtt a szülőkkel tölthesse. Másik fia — aki egy vagy gazda sag állatgondozója — szintén szép családi házat épi-i

tett. gépkocsi-tulajdonos, s gyakran meglátogatja. Egyik lánya boltvezető, a másik ÁFESZ-igazgatósági tag, a harmadik varrónő és így tovább. Az unokák főiskolára, egyetemre járnak, diplomás emberként dolgoznak majd...

Az öregembert időnként elfogja a vágy: gyermek-, illetve le- génykori cimboráit szeretné felkeresni, akik persze már nem találhatók az élők sorában. Ilyenkor. ha lánya vagy nője elé áll — nem akarjak kiengedni az orvos tanácsára n friss, hideg levegőre — torkonragadja vagy a kezét csavargatja iszonyú erővel, Valakinek mindig résen kell állnia, hogy ilyenkor lefejtse a fiatalok nyakáról, kezéről a halálos szorítást. Az öregember persze mire megnyugszik, mindent elfelejt... Nem tudja, hogy ■mennyi fájdalmat, ijedtséget I okoz környezetének. He. vUzont szemében értelem suqárzik. s felismeri valamelyik vér szerinti gyermekét, szeme csupa meleg- ^ séget, szeretet árasztó. Izmos, | öreg ujjaival szinte félve simít-\ ja végig gyermeke arcát, szeme! megtelik könnyel, s alig hallhatóan suttogja:

— Köszönöm, hogy eljöttél...

Ary Roza l

meglevő, szerény adottságú iskola, könyvtár, művelődési otthon szervezett egységben eredményesebben töltheti be funkcióját, mintha egymástól függetlenül működne. Ezért azt javasoljuk, hogy közös szervezésben oldják meg a közoktatási és köz- művelődési feladataikat. Azokon a kistelepüléseken és tanyákon, ahol csak általános iskola van, könyvtár és klub berendezésével a tanintézet nyújt majd lehetőséget a könyvkölcsönzésre, tévénézésre, filmvetítésre, ismeret- terjesztő , előadásokra, vendég amatőrcsoportok szereplésére. Máshol a meglevő művelődési otthont vagy a könyvtárat teszik alkalmassá a közművelődés alapfeladatának ellátására.

— A fejlődő községekben, ahol gyarapszik a lakosok száma, s fejlesztik a kulturális intézmények hálózatát, különálló művelődési intézmények helyett szintén komplex intézmények létesítését javasoljuk. Azt, hogy egy épületbe helyezzék el az iskolát, a könyvtárat, a művelődési otthont. a mozit és a sportlétesítményt. így közösen használhatók a helyiségek, a berendezések. Az alsó fokú, kevésbé differenciált ellátást nyújtó közoktatási, közművelődési és sportintézményeket nem gazdaságos külön épületekbe telepíteni, illetve elkülönítve működtetni. De a gazdaságosságon túl az integrált megoldás mellett szól számos művelődéspolitikai és pedagógiai megfontolás is.

— A komplek intézményeket elsősorban a 3000—4000 lakosú, 5000—6000-es vonzáskörzetű alsófokú központokban célszerű kialakítani. tehát mintegy 500—600 községben. Az ennél nagyobb településeken — ahol gimnázium, művelődési központ stb. működik — a lakótelepeken Oldható meg hasonló módon a helyi kulturális ellátás. Ilyen intézménve- két az anyagi lehetőségekhez mérten létesítenek, valamiféle országos kamnányt. kezdeménye-- ni létrehozásukra nem vo'na célszerű. Kecelen. Besenyőtelken, Földesen. Mez^héévesen. Diós- káUón, ahol elsők közt fogalmazódott meg komnlex intézmény lót.'ehozásp^ak igénye és térve, ehi-an az ötéves tervidősr'"kh-n mfő alá kerülnek ezek a létesítmények. ame'vek énífését a i'öz- müvelödési alapból támogatjuk-