Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-20 / 16. szám
Zárszámadás és tervezés Termelőszövetkezeti vezetőkkel a zárszámadás szerepéről, jelentőségéről beszélgetve hangzott el a következő megállapítás: a jó zárszámadás a jó terv- készítéssel kezdődik. És ameny. nyire igaz az, hogy a kellően megalapozott tervek, az egész éven át megtartott, következetes tervfegyelem nem túl sok kétséget hagy a gazdasági évet záró számadások kimenetelét illetően, legalább annyira igaz e tétel megfordítva is. A CITÉV-ben már megtartották a zárszámadást, a hétvégen pedig Medgyesbodzás, Me- zőkovácsháza termelőszövetkezeti tagsága gyűlik össze, hogy közösen vonja meg az elmúlt évi erőfeszítések mérlegét. Ezzel tulajdonképpen kezdetét is veszi megyénkben a zárszámadások sora. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink többsége ma már —a fejlődést, terület- és eszközkoncentrációt jelentő tsz-egye- sülések eredményeként — egy- egy község gazdasági életét is fémjelzi. Nem ritka az olyan eset sem, amikor egy tsz két vagy három község megélhetését is döntő súllyal határozza meg. A dombegyházi Petőfi Tsz, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz, a kondorosi Egyesült Tsz, a szeghalmi Sárréti Tsz, a me- zőkovácsházi -Üj Alkotmány Tsz, az újkígyósi Aranykalász Tsz, a körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz — hogy csak a legnagyobbakat említsük — hatásaiban, felelősségében rég túlnőtte már a tulajdonában levő közös földek határait. Ezért is nem lehet egyszerű számviteli mozzanatként elkönyvelni a termelőszövetkezeti zárszámadásokat. Nem csupán azért, mert különösen nehéz esztendőt zárnak most le hivatalosan is ezek a mezőgazdasági termelésünket alapvetően meghatározó gazdálkodó közösségek, hanem azért sem, mert a nehéz esztendő zárásával voltaképpen egy még több feladatot magával hozó évet nyitnak meg, kezdenek el. Érthetően erősödik tehát az a törekvés, hogy a közgyűlés az éves zárszámadást és az új tervet együttesen vitassa meg és fogadja el. Előfordulhat ugyan, hogy itt-ott még — az évtizedes beidegződés miatt — furcsállják, kevesellik az így lélegzetvételnyire zsugorodó szünetet a két feladat: az értékelés és tervezés között. Biztosak vagyunk ugyanakkor abban, hogy néhány esztendő múltán az tűnik majd furcsának, hogy egykoron ezt a. két nagyon is egymásra épülő, egymásba szövődő mozzanatot, a tervszerű gazdálkodás egymást feltételező alapjait a gazdálkodás folyamatában mesterségesen elválasztottuk egymástól. Mert folyamatról van itt szó, folyamatról, amelyben a tervezés alapja az értékelés s amelynek során az értékelés a tervhez viszonyít Folyamatról —a szövetkezeti gazdálkodás folyamatáról — van szó, amelyben a brigádgyűléseket, a küldött- gyűléseket, a szövetkezeti demokrácia egyéb fórumait követően most a közös gazdaságok egfőbb fóruma, a közgyűlés gyakorolja sorsalakító jogait és lesz egyben eleget kötelességeinek. A zárszámadások jelentőségének megítélésekor pedig épp ez az utóbbi az egyik legjelentősebb szempont, amit figyelembe kell vennünk. Kőváry E. Péter 1977. JANUAR 20., CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 16. SZÄM Á szövetkezetek önkormányzati szervei, vezetői kapjanak több jogot Konznltáció a tsz-törveny módosításáról Tegnap délelőtt egy különleges összetételű csoportnak szervezett konzultációt a HNF Békés megyei bizottságának titkársága. A tsz-törvény tervezett módosítását véleményezés végett tárták az állami és a szövetkezeti élet különböző területein dolgozó jogtanácsosok, TOT-ta- gok, tsz-elnökök. országgyűlési képviselők, tsz-tagok, tsz-döntő- bizottsági elnökök, t6z-alkalma- zottak és vezető szakemberek elé. Ismeretes, hogy a termelőszövetkezetek III. országos kongresszusán — decemberben — egységes állásfoglalás született a tsz-törvény módosításának szükségességéről. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szövetkezeti és üzemgazdasági főosztálya véleményezésre közreadta a megváltozott körülmények következtében indokolt törvény és végrehajtási rendelkezéseinek módosítási javaslatát. A vita erről Békéscsabán csaknem három órán át tartott. Egyértelmű vélemény alakult ki arról, hogy a módosítási indítvány egyes esetekben (a munkaszerződés megkötésé, a J munkahelyi kollektívák jog- és i hatáskörének változtatása) a j túlszabályozás irányába halad. I A jogalkotó nem vette figyelem- I be, a mindennapi életben jól. a szövetkezeti tagság érdekével teljesen egyező gyakorlatot | Ugyanakkor több kisebb jelentőségű hatáskörrel javasolta bővíteni a nagyobb horderejű kérdések eldöntésére hivatott szövetkezett intézmények (közgyűlés. küldöttgyűlés) amúgy is bő hatáskörét. Általános volt az a j vélemény is, hogy a kisebb ügyekben kisebb fórumok, esetleg a közgyűlésnek felelősséggel tartozó egyszemélyi vezetők intézkedjenek. A szövetkezet ön- kormányzati és vezető szervei, továbbá vezetői a közösség és a tag érdekeinek védelmében a korábbinál kapjanak több törvényben biztosított jogot. Olajipari berendezések Orosházáról Orosházán, az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár több új termék gyártását kezdte meg az elmúlt évben. Profiltisztítást is végrehajtottak, és most már elsősorban olaj- és gázipari berendezéseket készítenek. Képünkön az olajvezetékek tisztításához nélkülözhetetlen rugós golyógörény adagoló szerkezet látható. Ez a furcsa nevű készülék automatikusan adagolja a gumigolyókat az olajvezetékekbe. A golyókat nagy nyomással végighajtják a csövön és ez eltávolítja a parafinlcrakódásokat (Veress Erzsi felvétele) Tanácskoztak megyénk vezető ügyészei Dr. Szíjártó Károly, a legfőbb ügyész látogatása Kedden délelőtt dr. Szíjártó | Károly, a Magyar Népköztársa- j ság legfőbb ügyésze Gyulavári | Pálnak, az MSZMP Békés me- | gyei bizottsága titkárának kísé- I rétében Gyulára, a megyei főügyészségre látogatott. A bensőséges fogadás után a tanács- [ teremben dr. Kovács Ferenc megyei főügyész tájékoztatta dr. j Szíjártó Károlyt a megye álta- j lános törvényességi helyzetéről, j az ez évi munkatervekről és a legfontosabb célkitűzésekről. A ! főügyészség szakhelyettesei rész- j letesen beszámoltak a bűnüldö- \ zés jelenlegi állapotáról, az ál- ' Gyulán talános ügyészi felügyeletről, s a polgári ügyekről. A tanácskozáson részt vettek a iárási, városi vezető ügyészek is, s a területükön végzett ügyészi munkáról adtak tájékoztatót. Dr. Szíjártó Károly elismeréssel nyilatkozott a megyei ügyészség munkájáról. Válaszolt a különböző szakmai kérdésekre. Tájékoztatta a vezető ügyészeket az országos bűnüldözési feladatokról, s a bűnmegelőzési teendőkről. Majd dr. Kovács Ferenccel személyi ügyekről tárgyalt. Gazdag program a csanádapácai asszonyok klubestjén Csanádapácán, a községi művelődési házban tartja összejöveteleit az asszonyok kézimunka, szakköre. Legutóbb igen gazdag program várta az érdeklődőket, nem véletlen, hogy félszáznál többen érkeztek a teli összejövetelre. A TIT rendezésében kozmetikai előadást hallhattak a«, asz- szonyok, s a leghasznosabb frissítőket, szépítőszereket a helyszínen megvásárolhatták. Újdonság volt az is, hogy részt vettek a falusi estén a békéscsabai ÁFÉSZ képviselői. Orvos Mihályné, a békéscsabai 29. ÁFÉSZ-virágbolt vezetője a virágok, dísznövények ápolásáról. ! a kerámia, mint szobadísz sokoldalú hasznosságáról beszélt, s részletes tájékoztatást tartott a gyógy füvek, gyógyteák alkalmazásáról. Beszélt azokról a füvekről, amelyek frissítőül, szépítőül szolgálnak, de megismertette a csanádapácai asszonyokkal az elhízás elleni, az idegnyugtató és egyéb gyógytea-féleségeket. A csanádapácai kézimunkaszakkör tagjai nagy örömmel fogadták az újfajta szolgáltatást. Mint kiderült, a falusi asszonyok is szeretik virággal, kerámiával díszíteni otthonaikat, szépíteni magukat, ők is küzdenek az elhízás ellen. így hát nagyon jól jött a szakmai tájékoztatás. A szövetkezetek és állami üzemek jobb együttműködéséért A Nehézipari Minisztérium áttekintette a vegyi, műanyag- feldolgozó-ipari, gumiipari és [ alumíniumkohászati ipari sző- i vetkezetek ötödik ötéves tervét, I s elsősorban az állami nagyipart hasznosan kiegészítő tevékenységüket vizsgálta. Megálla- J pitotta: tervfeladataik méghatá- j x-ozásánál az ipari szövetkezetek a minisztérium és az OKISZ irányelveire támaszkodva dinamikus fejlődést terveztek, s így termelésük 1980 végére várhatóan 55-60 százalékkal haladja meg dz 1975. évit. Ugyanakkor évi 158 millióról több mint 300 millió forintra növelik exportjukat. s az átlagosnál is dinamikusabban fejlesztik a tőkés exportot. A szövetkezetek fontos törekvése, hogy bővítsék együttműködésüket az állami vállalatokkal, s termékstruktúrájuk korszerűsítése érdekében átvegyék tőlük az olyan kis és közepes sorozatú cikkek gyártását, j. amellyel a NIM-vállalatok nagy { termelőberendezéseit nem lehet j jól kihasználni, de a szövetkezeti iparban gazdaságos volument jelent. Többek között a NIM műszaki fejlesztési főosztályának támogatásával a Minőség Vegyipari Szövetkezet át] vette a felületkezelő és galván- technikai anyagok termelését a Budapesti Vegyi Müvektől. Ez a megoldás a termékcsalád fejlesztésének is hasznára vált, mert egy laboratórium létrehozásával a szövetkezet megkezdte a minőség és a választék e fejlesztését is. A vegyipari szövetkezetek a lakosság ellátását és az ipari kooperációt segítő termékek szakosításával és a gyártmányfejlesztéssel az előző tervidőszakban is jelentős fejlődést értek el, különösen a növényvédő szerek, az autóápolási cikkek, a kozmetikai és háztartásvegyipari termékek előállításában. Az ötödik ötéves tervben is az átlagosnál nagyobb ütemű fejlődést terveztek a nagyipari termelést kiegészítő, kis volumenben szükséges vegyi ható- és alapanyagokból, a gyógyszerek és növényvédő szerek gyártásához szükséges közbenső termékekből, az úgynevezett intermedierekből, a korrózióvédő anyagokból és a különböző ipari segédanyagokból, így meghatározzák a korrózió- védő es felületkezelő anyagok termelését, s több mint kétszeresére növelik az intermedierek gyártását is. I
