Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-18 / 14. szám
A tsz kerékgyártója Kádár Dániel, a csökmői téesz kerékgyártója. A kiváló mester otthonában szórakozásból miniatűr hintókat, rokkát, lámpákat és citerákat készít. A kiváló hangú, díszes kivitelű hangszerből az idén hetet készített a népi együttes részére (MTI-fotó, Fehérváry Ferenc felvétele — KS) Az állami gazdaságok eddigi legnagyobb tejhozama Á gazdasági bűncselekmények tanulságai Beszélgetés dr. Czili Gyulával, a Legfelsőbb Bíróság Növekszik a mezőgazdaság állami nagyüzemeinek tejtermelése. Az Állami Gazdaságok Országos Központjának összesítése, szerint az üzemek tavaly eleget tettek a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése érdekében vállalt kötelezettségeiknek. Amellett, hogy növelték a tehénlétszámot, emelték az egy tehénre jutó hozamot is. A tehénállomány 1976. december végén 103 ezer volt, az egy tehénre jutó évi átlagos tejtermelés pedig 3674 literre emelkedett, ami azt jelenti, hogy 19Í5-höz képest 348 literrel nőtt a te- henenkénti teljesítmény — Az állami gazdaságokban ez az eddigi legmagasabb éves tejhozam. A gazdaságok tehenészetei tavaly az előző évinél 17 százalékkal több tejet adtak a feldolgozó iparnak és a fogyasztóknak. Néhány állami gazdaság egészen kiemelkedő eredményt ért el. Az Enyingi Állami Gazdaságban 1500 tehén átlagosan 5661 liter tejet adott. Ebben az állományban 900 Holstein-Friz tehén átlagos tejtermelése meghaladta a 6300 litert, ami nemzetközi j mércével mérve is jó eredmény. A világszerte ismert Holstein-Friz fajtát, tartó gazdaságok közül a legjobb eredményt tavaly az Agárdi Állami Gazdaság érte el 6724 literes átlagos termeléssel. 1977-ben az állami gazdaságok, a téeszek és a kistermelők országosan összesen 4 százalékai fokozzák a tejtermelést. Ennél nagyobb mértékben, kereken 7 százalékkal növelik a tejtermelést az állami gazdaságok. Egyebek között a tej értékesítési prémium teszi az eddiginél érdekeltebbé a gazdaságokat a tehenészet eredményeinek fokozásában, s a többi támogatási forma is ösztönzi a hozamok emelését. Az állami gazdaságok a terv szerint 1977-ben tovább növelik a tejelő tehénállományt. Papírtörülközőt fedeztem fel a minap az egyik önkiszolgáló papírüzletben. Finom, puha, fehér papírból készült — perforálva, hengerformára csomagolva. Megvenném, gondoltam, csakhogy ehhez valami tartóféle is kellene, amire felakaszthatom, hogy a perforált darabokat el lehessen szakítani egymástól, hogy a henger könnyedén forogjon. Anélkül szinte használhatatlan. Szigorúan szakosított üzlet- hálózatunkban kellemes meglepetés: a papírboltban tartót is árusítottak a törülközőhöz, holott ez utóbbi nem papírból, hanem műanyagból készült. Ekkor már csak egy gond maradt: ki és hogyan fogja ezt felszerelni? Otthon újabb és még kellemesebb meglepetés: a műanyag tartó hátoldala önmagától is tapad a falhoz, de két fényes csavart is mellékeltek hozzá — a biztonság kedvéért. Mondom: mindez meglepetés. Mert a kereskedelem általában nem kényeztet el bennünket, nem kímél attól, hogy boltról - boltra járva szerezzük be azt, am,íré egy tárgy használatához szükségünk lehet. Az üzlethálózatot a legtöbb helyen úgy szakosították, ahogy az a kínálat — és nem a kereslet — szempontjából kényelmes. Jó, hogy a trafikban a cigarettához gyufát is adnak, de az élelmiszerboltban vett konzervhez, üdítő italhoz nyitóalkalmatosságért legtöbbször máshová — vasüzletbe, edényboltba — kell menni. A színek harmóniájára ügyelő nő szaladgálhat a bőrLegmagasabb bírói szervünknek, a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának feladata a bíróságok elvi irányítása, a fellebbezés vagy törvényességi óvás alapján elé kerülő ügyek jogerős eldöntése. A bűncselekmények számából, az egyes cselekménycsoportok arányainak, valamint az elkövetési módoknak és körülményeknek alakulásából általános érvényű következtetéseket von le. A bíróságok elé kerülő ügyek jelentős része vagyon elleni, illetve gazdasági természetű. Ezekről, s a belőlük levonható általános tanulságokról kérdeztük meg dr. Czili Gyulát, a 'Legfelsőbb Bíróság elnök- helyettesét. — Milyen .jellegű gazdasági bűncselekmények kerültek leggyakrabban az utóbbi időben a Legfelsőbb 'Bíróság tanácsai elé? — Egyes bűncselekményeket úgy lehetne legjobban jellemezni, hogy a társadalmi, a csoportos az egyéni érdek sorrendjének felcseréléséből, ezek helytelen' szembeállításából származnak. Más ügyekre az a jellemző, hogy konjunkturális jellegűek. Külön kell beszélni azokról az ügyekről, amelyeknek vádlottairól a bíróságon derül ki: feddhetetlen múltú emberek, akik fontos beosztásba kerülve úgy gondolták, rájuk nem kötelező a jogszabályok tiszteletben tartása. A törvény mindenhit kötelez — A felsorolásból is kiderül, hogy az utóbbi ügyek nemcsak bűnüldözési, de morális szempontból is külön emdíszműáru üzlet és a cipóbolt között, s még akkor sem sikerül olyan táskát vennnie, amelyik illeszkedik csizmája színéhez, mert egymás mellett csak akkor tekintheti meg a kettőt, mikor már legalább az egyiket megvásárolta. És ísv tovább. Igaz. akadnak követendő kísérletek. A régi, szűk bútorboltok helyett már a városok sorában épültek nagy lakberendezési áruházak, amelyekben a bútorhoz kiválaszthatja a vevő a szőnyeget, a függönyt, a dísz- párnát, a világítótesteket is. A játékboltokban most kezdődik valami hasonló ésszerűsítés: mig idáig fajtánként csoportosították a játékszereket, úgy mint babák, mechanikai játékok, társasjátékok, gumiállatkák stb., most megpróoálják ugyanezeket korcsoportonként kínálni: az egyik pultnál a 3—6 éveseknek vgló, a másiknál a 6—10 éveseknek készült, a harmadiknál a legkisebbeknek szánt játékszereket. Ezt az alapelvet kellene a kereskedelemnek más ágaiban is megvalósítani. Az árukínálatot aszerint csoportosítani, mit keres egyidőben. egv helyen a vásárló. Ez nemcsak a vevők kényelmét szolgálná, hanem feltehetően az üzletmenetet, a forgalom növelését is. Az árukínálat már sok tekintetben jobban alkalmazkodik a kereslethez, mint a múltban: mennyiségben, minőségben, a divat követésében. Talán nem túlzott igény, ha azt kívánjuk, hogy a jövőben a helyben, az áru megjelenésének helyében is alkalmazkodjon a mi igényeinkhez. Gál Zsuzsa elnökhelyettesével ütésre méltóak. Talán egy i idevágó példa illusztrálhatná az elmondottakat? — Korántsem „ezenzációkel- tés” a célunk, hanem az, hogy a közvélemény figyelmét felhívjuk bizonyos bűncselekmények társadalmi veszélyességére. Itt nem csupán az ügyek gazdasági kihatásaira gondolok — noha azok sem lebecsülendők —. hanem arra: senki sem hiheti azt, bármilyen beosztásban volt vágj van, bármilyen tiszteletre mélh múlt áll mögö,tte —, hogy önmagát felül emelheti a jogszabályokon. Egyetlen példa: Győrött az egyik nagyvállalat igazgatója, közgazdasági főosztályvezetője. továbbá ugyanennek j. vállalatnak munkavédelmi felelőse és egyik gyáregységvezetők került bíróság elé. Ügyüket fellebbezés folytán a Legfelsőbb Bíróság tárgyalta másodfokon jogerős ítéletet hoztunk, a vállalat fölöttese, a tröszt, munkaversenyt hirdetett, amelynek feltételei között kizáró okként szerepelt, ha valamelyik vállalatnál halálos, csonkulásos következményű, vagy tömeges üzemi baleset következik be. Ugyancsak a tröszt hirdetett külön munkavédelmi versenyt is. magasan díjazva azt a "vállalatot, amely legbiztonságosabban dolgozik. Az ügyben szereplő vállalat vezetői eltitkolták a náluk bekövetkezett üzemi baleseteket így a versenyt megnyerték és 478 ezer forintot kaptak. Szintén ennél a vállalatnál történt, hogy az igazgató, a közgazdasági főosztályvezető és az szb-titkár fiktív jutalmakat osztott ki, a „megjutalmazottak” kötelesek voltak a kapott összeget visszafizetni. A pénzt reprezentációs célokra költötték el. Ezzel újabb, több mint 40 ezer forintos kórt - okoztak a népgazdaságnak. — Természetes — folytatja a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese —, hogy ezekért a bűn- cselekményekért büntetés jár. Az igazgató korábban vezető párt- és állami tisztségeket töltött be s úgy gondolta: ez az ő számára kivételes elbánást jelent, számára nem kötelező a törvények tiszteletben tartása. Bíztak ebben bűntársai is, arra számítva, hogy az igazgató, neve, múltja mögé bújhatnak a felelősségre vonás elől. Tévedtek. A Legfelsőbb Bíróság jogerőre emelte az elsőfokú ítéletet, amely az igazgatót és a főosztályvezetőt végrehajtható szabadságvesztés és pénzbüntetéssel, s a többi vádlottat is cselekményüknek megfelelő büntetéssel sújtotta. A jó szándék nem mentség — Milyen tendenciák figyelhetők meg a társadalmi és a csoportérdek szembeállításából, illetve a csoport- és magánérdekeknek a társadalmi érdekek elé helyezéséből származó bűncselekményeknél? — Elég sűrűn találkozunk az- eal, hogy a vádlottként elénk kerülő gazdasági — főleg szövetkezeti — vezetők tulajdonképpen jót akartak, de a jót rosszul akarták. Másoknál a jószándék j legfeljebb feltételezhető, de bizonyítani azt lehet, hogy vélt csoportérdekből megkárosították : a népgazdaságot. Ismét mások üzérkednek s ezt szövetkezetek, szocialista gazdálkodó szervek legalizálják. Az első két bűncselekményfajtánál közös az, hogy mire a bíróság elé kerülnek az elkövetők — az elért gazdasági eredmények már meg is semmisültek, vagyis a megfontoltság, az előrelátás teljes hiánya jellemzi az ilyen embereket. Például: mezőgazdasági termelőszövetkezetek eladják terményeiket. majd tárolási szerződést kötnek a felvásárló vállalattal. Megkapják a tárolásért járó pénzt, de mire a vállalat el akarná szállítani a terményt, kiderül, hogy azt feletették a tsz állataival, A szövetkezet vezetői ilyenkor azzal védekeznek, hogy ők jót akartak, hiszen az állattenyésztés fontos, de a zárszámadásra, a tagságnak osztandó pénzre is gondolni kell. Előfordul, hogy az így keletkezett hiány csak 2-3 év múlva mutatkozik s a rosszul számító vezetők is addigra kerülnek bíróság' elé. — Melyek azok a bűncselekmények, amelyeket konjunkturális jellegűnek nevezett? — Több ilyen bűncselekményfajta fordul elő a bíróságok gyakorlatában. Kezdjük a legismertebbekkel, az építkezési ügyekkel. Köztudomású, hogy a lakás- építési program teljesítése ellenére még mindig nagy a lakáshiány, az emberek szeretnének mielőbb, igényeiknek, elképzeléseiknek megfelelő lakáshoz jutni. Nemrégen került bíróság elé építő kisiparosok ügye. Ök társasházak építésére szövetkeztek, de ehhez sem képesítésük, sem jogosultságuk, sem kapacitásuk nem volt. Az építtetni akaróktól nagy összegeket vettek fel, új meg új építkezéseket vállaltak, de befejezni egyiket sem tudták, ahogy mondani szokták: lyukat lyukkal akartak betömni, egyik építkezéstől a másikhoz vitték át a tőkét, míg végül feljelentették őket Ugyancsak konjunkturális jellegű az a bűncselekménytípus, amely abból ered, hogy gazdasági vezetők fontos, megoldandó feladatok elvégzésére a kollektív szerződésben előírt bérért nem kapnak szakembereket. Ilyenkor „ráígérnek1*, olykor a megállapított bér ötszörösét is. Amikor fizetésre kerül sor, kapkodnak, illegális forrásokból teremtik elő a pénzt. Ez az út szinte biztosan a vádlottak padjáig vezet. Bizonyos mértékig még az olyan esetek is ide sorolhatók, amikor sikkasztásért vagy hasonló bűncselekményekért büntetett embereket helyeznek pénz kezelésével járó munkakörbe. Alkalom szüli a tolvajt — Túl a büntetőjogi felelős- ségrevönáson. milyen tanulságokkal szolgálnak a büntetőügyek az ön, illetve a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a társadalom számára? — A gazdasági, közelebbről a népgazdaság elleni bűncselekmények természetszerűen csak egy részét képezik a bíróságok elé kerülő ügyeknek, de horderejűket, társadalmi hatásukat tekintve, igen jelentős részét. Folytatva a gondolatot: a bűn- cselekmények hatása szinte mindig sokkal nagyobb, mint maga a cselekmény. A bíróságnak meg kell vizsgálnia minden körülményt, a társadalmiakat , és a személyieket egyaránt, mérlegelnie kell a büntetés elriasztó és nevelő hatását, törvényes eszközökkel el kell vonnia a bűnös úton szerzett anyagi javakat stb. — Tanulság az is, amit a régi magyar közmondás úgy foglal össze, hogy „alkalom szüli a tolvajt”, vagyis sokkal komolyabban, szigorúbban kell végre venni a társadalmi tulajdon védelmét, Őrzését. Nemegyszer hónapokig keresik milliós értékű gépek gazdáit, míg végre előkerül, s felelősségre kell vonni hűti eh kezelésért. S még egy nagy tanulság: a vállalat, a köz vagyonáért felelős mindenki, aki ott dolgozik. Természetesen a vezető nagyobb mértékben, mint a kis beosztásúak, de nekik is van felelősségük, Várkoari Endec Kereslet és kínálat — helyben
