Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-18 / 14. szám

M A Világ proletárjai. 1977. JANUAR )8„ KEDI) Ara: X,— forint XXXII. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM A GAZDASÁGI BŰNCSELEKMÉNYEK TANULSÁGAI (4. oldal) ORSZÁGOS KÖRUSMINÖSlTÖ VERSENY BÉKÉSCSABÁN (5. oldal) ..NEM ^TUDNÉK MEGVÁLNI TŐLE” (5. oldal) Véget ért Moszkvában a békeerák világfámmá A békési munkásőrök nyerték el a megye legjobb önálló egysége kitüntető elmet Kállai Gyula Záróközlemény elfogadásával i befejezte munkáját Moszkvában a békeszerető erők világfóruma, amelyen valamennyi földrész több mint száztíz országából öt­száz delegátus vitatta meg az enyhülés elmélyítésével, a fegy­verkezési hajsza feltartóztatásá­val összefüggő legfontosabb ten­nivalókat. Létrehozták a fórum állandó szervét, s elnökévé Ro­mes Csandrát, a BVT főtitkárát választótták meg. Ä közlemény szerint a 13 vita- csoportban kialakult eszmecsere a különféle politikai nézeteket és ideologóiai árnyalatokat kép vise., lő pártok, szakszervezetek, moz­galmak, testületek széles körű egyetértését tükrözte a megvita­tott kérdésekben. A békefórum résztvevőinek legfontosabb együttes következ­tetése : felszólalása „Az emberiségnek nincS más választása, mint az enyhülés, a békés egymás mellett élés — az államok közötti kapcsolatok egyetlen ésszerű és elfogadható alapja. A moszkvai tanácskozás fel­hívta a politikai pártokat, szer­vezeteket és mozgalmakat, a vi­lág valamennyi békére vágyó emberét: csatlakozzanak kezde­ményezéseihez, vegyenek részt a Moszkvában napirendre tűzött problémák további feldolgozásá­ban, hogy a társad dmi erők min. den' befolyásukat érvényesíthes­sék a fegyverkezési hajsza meg­állítása végett. A vasárnap délelőtti plenáris ülésen felszólalt Kállai Gyula, a magyar békeküldöttség veze­tője. (Beszédét lapunk 2. oldalán kö­zöljük). parancsának felolvasása után Nyíri Sándor egységparancsnok mondott ünnepi beszédet. /?z előadó beszéde elején visszaem­lékezett a munkásőrség megala­kulására, annak előzményeire és méltatta a Szovjetunió interna­cionalizmusát. — 1956. november 4-én a ha­talom ismét a munkásosztály ke­zébe került — folytatta az egy­ségparancsnok —, a közállapo­tok azonban egy ideig még za­varosak voltak. Sok elrejtett fegyvert birtokoltak az ellenfor- radalrnárok, akik igyekeztek megfélemlíteni a lakosságot, aka­dályozták a rend és a közbizton­ság helyreállítását, a termelő­munka megkezdését. Mindez bi­zonyossá tette, hogy az erőszak­kal csak fegyveres erőt lehet szembe állítani. A munkásőrség megszervezéséről 1957. február 18-án jelent meg az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendeléte. Azonban már ezt megelőzően fegyvert fogtak a munkások, a parasztok, a dolgozók különböző rétegeinek áldozatkész fiai, kü­lönösen a veterán kommunisták, s védték a gyárakat, termelőszö­vetkezeteket, intézményeket, őr­ségeket szerveztek, majd karha­talomba tömörülve küzdöttek a proletariátus hatalmáért. Megemlékezett az előadó ar­ról, hogy Békésen 1957 január végén, február elején már 190- en jelentkeztek a munkásőrség­be, s megkezdődött a rendszeres kiképzés: — Hőskor volt ez testületünk életében, olyan idő, amikor még minden kialakulatlan volt, de egy dologban biztosak voltak a munkásőrök, abban, hogy a nép hatalmát fegyverrel is kell véde­nünk. Ezért jártak fáradtságot j nem ismerve, felelősséggel és nagy lelkesedés:'*) a kiképzések­re, s egyéb feladatok végrehajtá­sára. Példát adtak ezek az elv­társak az ellenforradalom ma- j rád ványainak felszámolásában., a közrend, a közbiztonság meg­szilárdításában, a szocialista építőmunka beindításában. Az előadó beszélt a megtett útról, s arról, hogy miként csi­szolódott, erősödött a húsz év alatt a testület tagjainak erköl­csi-politikai szilárdsága­— A pártszervezetek nevelő- munkájával összhangban a kol­lektívák hatása eredményesen fejlesztette a munkásőröknek a szocialista emberre jellemző tu­lajdonságait. A munkásőrségben folyó nevelőmunka a társadalmi nevelés szerves részévé vált. Az erkölcsi-politikai érettség a for­rása annak, hogy munkásőreink többsége szocialista brigádokban dolgozik, s önzetlenül és hősi­esen részt vesz, ha szükséges, az élet, a társadalmi és emberi ja­vak mentésében. így történt az 1966-os és 1970-es árvíz idején is, amikor nappal homokzsáko­kat hordtak, gátakat építettek, éjszaka pedig őrzési feladato­kat láttak elv Nyiri Sándor egységparancs­nok szólt arról, hogy a társadal­mi fejlődéssel párhuzamosan bő­vültek a munkásőrség feladatai is, majd így folytatta: — Eredményeink. sikereink legfőbb elősegítője az volt, hogy a mindennapi munkánkban ké­pesek voltunk érvényesíteni a párt politikáját és éreztük a párt közvetlen irányítását. Testüle­tünk élvezi dolgozó népünk bi­zalmát. megbecsülését és szere­tetek Az elmúlt időben javultak a kiképzés és a szolgálat feltéte­lei, korszerűsödtek a testület technikai eszközei. Az előadó ezután a békési munkásőrök 1976. évi munkáját értékelte. Eszerint a személyi ál- i lomány erkölcsi-fegvelmi hely­zete tovább erősödött. Javult a foglalkozásokon való aktivitás, sok segítséget adott a pártalap- szervezetekkel kialakult jó elv­társi kapcsolat. A munkásőrség- (Folylatas a 3. oiáaloaJ Ünnepélyes egységgyűlés Békésen és Orosházán Lui8 Corvalán Magyarországra látogat Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának meghívásá­ra Magyarországra látogat Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára, aki több mint há­rom éves fogság után egy hó­nappal ezelőtt a nemzetközi szo­lidaritási mozgalom és azon be. lül is a szocialista országok erő­teljes támogatásává! kiszabadult a Pinochet-rezsim egyik kon­centrációs táborából. Kállai Gyula. a Hazafias Nép­front elnöke, a békeerők moszk­vai világfórumán résztvevő ma­gyar küldöttség vezetője vasár­nap délelőtt moszkvai lakásán meglátogatta Luis Corvalánt, s a magyar közvélemény nevében üdvözölte őt kiszabadulása al­kalmából. A Chilei Kommunis­ta Párt vezetője a maga részé­ről köszönetét mondott azért a támogatásért, amelyet a Magyar Népköztársaság dolgozói nyújtot­tak neki és a chilei antifasisz­táknak, s hangoztatta, hogy Ma­gyarország még a szocialista or­szágok közül is elsők között volt a chilei szolidaritási mozgalom kibontakoztatásában. Kállai Gyula a találkozón Ká­dár Jáhos, az MSZMP KB első titkára nevében magyarországi látogatásra hívta meg Luis Cor­valánt. Ez a meghívás eredetileg még a chilei fasiszta puccsot megelőzően hangzott el. A Chilei KP főtitkára a most, kiszabadulása után megújított meghívást köszönettel elfogadta és kijelentette, hogy ha lehető­ségei megengedik, még ebben az Január 15-én délután ünnepé- I lyes egg'séggyülést rendezett megalakulásának huszadik év­fordulója alkalmából a munkás­őrség Békésen és Orosházán. Az acélszürke egyenruhát vi­selő fegyveres testület tagjai me­gyénk legfiatalabb városában megkoszorúzták a felszabadulási emlékművet, majd délután 2 órától a művelődési központban tartották meg a rendezvényt, amelyen részt vettek a párt-, tár­sadalmi szervek, a társ fegyveres testületek képviselői. A munkás­őrség országos parancsnoka dísz­övben Magyarországra látogat. Kihűlnek as üstök Megérkezett Kukába a magyar küldöttség Dr. Szekér Gyula miniszterel­nök-helyettes megérkezett Ha­vannába, a KGST végrehajtó bi. zottsága január 18-án és 19-én megtartandó 79. ülésére. A kubai vendéglátók az ülés­szakkal kapcsolatban gazdag programot állítottak össze a részt vevő delegációk részére. Vasár- 1 nap a küldöttségek a kubai for- 1 radalom emlékeivel, a forradal-' | mi múzeum anyagával és a * nemrég felavatott ..Grartma" ern. lékművel ismerkedtek meg. Hét­főn építkezéseket és mezőgazda­sági létesítményeket keresnek fel, az ülést követően pedig vi­dékre, a KGST keretén belül éoülő létesítmények köztük az Képünk a Sarkáéi Cukorgyárban készült, ahol az idei szezonban Ortentában épülő nikkelkombi- I ezer vagonnal több cukrot gyártottak, mint tavaly. (Riportunk a 3. nát megtekintésére utaznak. I oldalon) (Fotó: Szekeres)

Next

/
Thumbnails
Contents