Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-16 / 13. szám
A SEL VEM MÚZEUMA Sherlock Holmes „élete" A szintetikus anyagokból — ;>oli amidből, poliészterből stb. — mesterségesen előállított fonal egymással párhuzamos, igen vékony, gyakorlatilag „végtelen” elemi szálakból áll, és kifejezetten selyemszerü. Tapintása az üvegre emlékeztet, a nedvességet nem szívja magába, és sok felhasználási területen rosszak a tulajdonságai. Egy régi eljárás felelevenítése azonban lehetővé tette, hogy világszerte fordulatot érjenek el az előnytelen tulajdonságok megszüntetése terén. Az 1932-ből való svájci szabadalom lényege az, hogy a selyemszerű szintetikus fonalat megsodorják, majd — kihasználva hőre lágyuló tulajdonságát — hevítik. Az anyag kb. 180—190 C- íokon meglágyul és elveszti a sodrástól kapott belső feszültségét. Lehűlés után a fonalat ellentétes irányba kisodorják, s ekkor erősen hullámos, gyapjúszerű, finom tapintású, rugalmasan nyúló és laza szerkezetű fonalat nyernek. Ezt az átalakítást nevezik mechanikai terjedelmesítésnek. Hadd említsük denki másban kerestek a hibát, csak önmagukban nem. Amikor a minap a Detroit-i gyárak vezetőit egv repülőgépre ültették es elhozták Washingtonba, ott mindegyikük azt állította: üzleti balsikereiknek az az oka, hogy a környezetvédő eszközök, az erősebb ütközők és az egyéb biztonsági berendezések miatt az autók ára olyannyira megemelkedett, hogy immár megfizethetetlenné vált a lakosság számára. Hangoztatták, hogy ha a kormány nem ragaszkodna többé a biztonsági berendezésekhez. akkor az amerikaiak megrohannák az autószalonokat és minden kocsit felvásárolnának. Horace Zinfcel, a Harmonika Kombi tervezője (ez a kocsi ugyanis bármiféle összeütközés után a tangóharmonikára hasonlít) a biztonsági berendezések kiküszöbölésének lefőbb szószólója. Miután tanúvallomást tett az e kérdésről szóló kongresszusi kihallgatáson, hajlandó volt nekem is nyilatkozni. — Isten a tanúm, hogy a Harmonika Motor Művek számára a legfőbb az utas biztonsága — mondotta. — De azért más dolgokat is szem előtt kell tartanunk, mint például az önsúly és a benzin fogyasztás. Ha Washington a maga biztonsági előírásaival békében hagyna bennünket. 2500 dollárból kihoznánk a világ legjobb autóját. «- Ki tudnánk állítani egy komeg, hogy időközben egy újabb eljárás is született, amelyben a terjedelmesítés lehetőségét a szálgyártás során hozzák létre két különböző fizikai vagy kémiai tulajdonságú polimernek a szálszerkezetmetszet mentén való egyenlőtlen elosztásával. Ezek az ún. bikomponens szálak hőkezelés hatására — a komponensek eltérő zsugorodása következtében — térbeli hullámosságot kapnak. Hazánkban az 1960-as évek végére csaknem teljesen megszűnt a selyemhernyó-tenyésztés, s a hernyóselyem feldolgozása is visszafejlődött. Így történhetett meg, hogy a Selyemipari Vállalat tolnai fonodájában is diadalmaskodott a műszál a természetes szálasanyag felett, s áttértek a szintetikus fonalak mechanikai terjedelmesítésére, feldolgozására. A „hősi .múlt” emlékére a gyárban selyemipari emlékszobát rendeztek be, ahol a magyarországi selyemipar gépeivel. történetével ismerkedhetnek meg a látogatók. esit kétezerötszázból? — hitet- lenked tem. — Igen. Itt a vázlata. Tanulmányozni kezdtem a skiccet. — Lám, ezen nincsenek is ütközők. — Valóban. Ha kiküszöböljük az ütközőt, hetven kiló önsúlyt takarítunk meg. Elvégre ütközőre csak akkor van szükség, ha az ember beleütközik valamibe, például másik kocsiba vagy egy épületbe. Felméréseink azt tanúsítják, hogy a kocsiknak mindössze tíz százaléka ütközik össze egyéb tárgyakkal. Teljesen fölösleges, hogy mindenki más külön kiadásokba verje magát csak azért, mert egyesek balesetet csinálnák. Ismét a rajzra pillantottam. — Hol vannak az ablaktörr lók? — Azokat ts kiküszöböltük. Az ablaktörlők harmincöt dollárral növelik az önköltséget és emellett energiát is fogyasztanak. Régebben az ablaktörlőt csupán az egyének kívánsága nyomán szereltük a kocsira, mi. után egyes vásárlók panaszkodtak. hogy nehéz esőben, hóban vezetni. Aztán a kormány fejébe vette, hogy minden kocsit el kell látnunk ablaktörlővel. Nem látom be. hogy azok. akik nem kívánnak ablaktörlőt, miért kelljen fizetniük érte. — Ezen a rajzon ablakok sincsenek. — Jó autóra nem is szükséges ablak. Mérnökeink t a jöttek, 1859-ben született szellemi atyja, Arthur Conan Doyle. A nagy detektív kalandjai óriási könyvsikert jelentettek. Alkotója mégis elég hamar elhatározta. hogy elpusztítja hősét. bár naplója tanúsága szerint tudta,% hogy a meeterdetektív halála bankbetétjének „temetését” is jelenti majd. 1893 decemberében tehát Conan Doyle megölt Sherlock Höhnest és nagy ellenségét, a „gyilkosság Napóleonját”, Moriarty professzort — mindketten áldozatai lesznek a Reichenbachi vízesésnek. Mi történt ezután? Az olvasóközönség nem várt tiltakozása és felháborodása arra kényszeríti a regényírót, hogy megírja a Baskerville-i kutya című könyvet, de hangsúlyozza: ennek cselekménye a detektív halála előtt játszódik. Az olvasók nem elégedtek meg ennyivel, s Conan Doyle 1905-ben kénytelen feltámasztani hősét. Az író megalkudott a közönséggel, de nem nyugodott meg. Hősét nyugdíjas tenorhoz hasonlítja, aki állandóKülönösen télen fontos, hogy hová és hogyan helyezzük el növényeinket a lakásban. Mindig közel az ablakhoz, hogy kellő fényben részesüljenek. Az alacsonyabb termetű növényeket a fényhez közelebb, majd fokozatosabban a magasabbakat. Ez utóbbiakat egyre ritkább térállásban. így elkerülhetjük növényeink felnyurgulá- sát. Semmi esetre sem szabad a huzatba állítani, mert káros fejlődésükre. Ne kerüljenek közvetlenül a fűtőtest közelébe sem, mert itt a száraz, meleg levegő és a párahiány következtében a növény levélzete, esetleg virágzata megsül, megszárad. A földkiküszöböli az ablakokat, akkor már ajtóra sincs szükség, s ez összesen több mint kétszáz kilóval csökkenti az önsúlyt. Mindez a benzinfogyasztásban is tükröződik: száz mérföldenként másfél litert nyerünk vele. — Ülések azért még vannak — fedeztem fel boldogan. — Természetes, hogy vannak ülések. A kényelmet nem áldozzuk fel. Mi csupán a költséges biztonsági berendezéseket szeretnénk kiiktatni, amelyek semmivel sem növelik a kocsi teljesítményét. — Valahogy a benzintartály is furcsán fest — kockáztattam meg. — Különleges celofánpapírból készül, amelybe, kétszerany- nyi benzin fér mint a régebbi fémtartályokba. Ezzel az újítással is hetvenöt dollárt takarítunk meg a fogyasztónak. — Hol van a motorháztető? — kérdeztem. — Azt csak a vevő külön megrendelésére szállítjuk. Egye. sek kedvelik a motorháztetőt, mások nem. Az égvilágon semmi ok nincs rá, hogy a kocsi szerves része legyen. — Nagyon szép kocsi — ismertem be. És biztos, hogy kétezer-ötszáz dollárból előállítható? — Egészen biztos — felelte. — Ha csak a kormány nem ragaszkodik továbbra is ahhoz a nevetséges követel menyhez, hogy minden autóban fék is legyen. Zilahi Judit fordítása an búcsűelőadásokat tart. Szerinte meg kell halnia, akármely más élő, vagy képzelt, személynek. Conan Doyle tévedett! ö halt meg 1930-ban, de rnes- terdeíektívje életben maradt. Kalandjainak történetét szinte minden nyelvre lefordították. Százharmincnál több film készült róla (legújabban tv-soro- zatfilm is!), számtalan színdarab, rádió- és televíziójáték örökíti meg Sherlock Holmes „halhatatlan” alakját. Conan Doyle legkisebb fia Ad- rian, 1965-ben megvásárolta a svájci Lucens kastélyt, amely ma Sherlock Holmes-múzeum. Legérdekesebb része Sherlock Holmes Baker Street 221 B alatti képzeletbeli lakásának hű mása. Minden tárgy korhű: a perzsa papucs. pipagyűjteménye, hegedűje (egy valódi Stradiva- rius), kockás posztóból készült csuklyás köoenve, vadászkalapja. Watson doktor fotele. Így „él” napjainkban is egy hajdani detektivregény-sorozat hőse, Sherlock Holmes... labdája is kiszárad, a gyökérzet ößszeszaszalodik, majd a hirtelen szárazság következtében a növény elpusztul.' A növény fejlődéséhez alkalmazkodva tartsunk egyenletes hőmérsékletet lakásunkban. Az ideális az lenne, ha a hómér_ séklet a fényviszonyokhoz igazodna. Napfényes napokon melegebb lehetne, borult időben hűvösebb. A tűző napfénytől is védeni kell növényeinket. Erre azért van szükség, mert az erős napfény hatására gyorsabban párologtatnak és nem képesek a vízveszteséget pótolni, másrészt a talaj gyorsabb kiszáradása következtében megakad a viz- utánpótlás. a gyökérzet elveszti rugalmasságát. Később már az önözésből származó vizet sem képes felvenni, es növényünk elpusztul. Fontos a levegő páratartalma is. A túl száraz levegőjű lakásban a növények levele porosodik. Különösen száraz a levegő a központi fűtéses lakásokban. Közismert, hogy a víz fagypont feletti hőmérsékleten párolog. A párolgás elősegítésére egy edénybe tegyünk vizet a növények közé. Központi fűtés esetén a fűtőtestre akasszunk agyagedényből készült párologtatót. Az elpárolgott vízmennyiséget naponta pótoljuk és időközönként friss vízzel töltsük nlfeg edényeinket. A parahiányt növényeinken is megállapíthatjuk. A levelék hegye sárgul, az idősebb levelek lehullanak, összezsugorodnak. Fontos a szellőztetés módjának a megválasztása. Figyelembe kell venni a külső és a belső hőmérséklet különbségét es csak annyi ideig szellőztessünk. míg a helyiség levegője kicserélődik. A lakás hőmérséklete ne csökkenjen hirtelen és nagymértékben. Nagy hidegben sohase közvetlenül, hanem a szomszéd szobán keresztül szellőztessünk. Ha erre nincs mód, akkor az ablakokat ne nyissuk ki teljesen. A tavaszi és a nyári hónapokban az időjárás melegedésével a reggeli és az esti órákban, az őszi és a téli hónapokban az időjárás rosszabbra fordulásával a déli órákban szellőztessünk. A gyors hőmérsékletváltozás* tól azért kell óvni növényeinket, mert megfáznak. Ennek az az eredménye, hogy a levelek lecsüngenek. esetleg lehullanak. A gondosan ápolt növények hosszabb ideig díszítik lakásunkat. Fodor Béla ÚJ KÖNYVEK A Kossuth Könyvkiadónál jelent meg az . Iratok az ellenforradalom történetéhez” 1919— 1945 című, a Magyar Országos Levéltárral közösen gondozott dokumentumsorozat ötödik kötete, amely a magyar ellenforradalmi rendszer belpolitikáját és gazdasági helyzetét ismerteti, az 1927 és 1931 közötti időszakból. (A sok, rendkívül érdekes s részben most először publikált dokumentumot Karsai Elek válogatta kötetbe, s ő látta el az iratokat jegyzetekkel is. (Berend T. Iván tanulmánykötete, „A szocialista gazdaság története Magyarországon 1945—1968”, ezúttal második kiadásban jelent meg, a Közgazdasági és Jogi Kiadóval közös gondozásban. Kalmár György könyve a „Ghana útjai”; Gedő András tanulmány - kötete a „Válságtudat és filozófia”. A polgári ideológia és a revizionizmus bírálata című sorozatban látott napvilágot Ripp Géza tanulmánykötete, „A válság gazdaságtana”. „Marx gazdaságelméletének kialakulása” a címe W. Tuchsheerer könyvének. Megjelent „A szocializmus és a nemzetek” című összefoglaló mű is. Az idősek problémáival foglalkozik „A. harmadik kor”,- Pongrácz Zsuzsa riportkötete. A népszerű kisszótársorozatot gazdagítja a most napvilágot látott „Gazdaságpolitikai kisszótár”, Berényi József szerkesztésében. A Gondolat Könyvkiadó újdonságai közül említést érdemel Arnold Gehlen: „Az ember természete és helye a világban” című kötete, amely a Társadalom- tudományi Könyvtár sorozatában jelent meg. Üjabb, átdolgozott és bővített kiadásban került a könyvesboltokba P. Brestyánsz- ky Ilona: „Ismerjük meg a kerámiát” című összefoglaló munkája, amely a kerámia és a porcelán történetével ismertet meg, sok érdekes illusztráció kíséretében. A Világ járók sorozat új kötete a „Gyalogszerrel Európában”, szerzője John Hillabv. Megjelent Rényi Alfréd: „Napló az információelméletről” című kötete. Révész Pál bevezetőjével. Mihail Hrapcsenko tanulmányaiból közöl érdekes válogatást az „Irodalmi tan Ományok” című kötet. Szintén újabb, javított kiadásban jelent meg a Bartók Béla életét és életművét bemutató könyv. Ujfalussv József értő munkája. Ismét kapható Szántó György híres történelmi regénye, az „Aranyágacska”. A Szépirodalmi Könyvkiadó újdonságai közt Déry Tibor: „Kyvagiokén” cimű regényes életrajza és „A gyilkos és én” című. a szerző által „bűnügyi beszély”-nek minősített írása, egy kötetben jelent meg Kellér Dezső: „Leltár” című kötete az 1974—75-ből származó Írásait tartalmazza, Kaján Tibor illusztrációival. A fiatalon elhunyt Ősz Ferenc humoreszkjeinek kötete az „Archimedes a Rubrikán”. Simon István verseskötete a „Gyönyörű terhem”. Gáli István regénye „A ménesgazda”. Üjabb. bővített kiadásban jelent meg Déry Tibor válogatott verseinek kötete. „A felhőállatok”, az író munkáinak sorozatában. Az Európa Könyvkiadó megjelentette Lion Feuchtwanger: „A zsidóháború” című regénytrilógiáját két kötetben: ebbén kapott helyet A zsidóhaború. A fiúk és az Eljön a nap! című három regény. Az Európa Zseb- könyvek jubiláns. 150. kötete a Vlagyimir Tyendrjakov kisregényeit tartalmazó „Tavaszi tótágas”. A Modern Könyvtár új kötete mai svájci német költők verseiből ad kitűnő válogatást. „Vándorkő” címmel. A kötet anyagát Hajnal Gábor válogatta, s ő írta az utószót, valamint a jegyzeteket is. Viktor Asztaf- jev könyve ..Szénaillat” címmel látott napvilágot. A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál jelent meg Palárkai Tibor: ..A nyugat-európai integráció” című tanulmánykötete. Rimler Judit: ..Fejlődéselemzés ökonómiai módszerekkel” című könyve és a Szövetkezeti Kutató Intézet évkönyve. (KS) 3*^0 0$*© 3*^© ($*$*© (3*^3 3$*3 3*$*© 3*$*© 3$*© 0 0*$© 3^3 a* sutógyáu Art 5uchwald: rak, amelyeknek a* idén sehogy sem ment az üzlet, minA JÖVŐ KOCSIJA hogy ezzel is negyvenöt kilót megspórolhatunk. Sót mi több. ha az ember R. T. Hasznos tanácsok szobanövényekről
