Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-16 / 13. szám

A IIIAA1CIKK A munkafegyelem komoly do­log. Különösen ott, ahol nincs. Éppen ezért egyik vállalat ve­zetői szóvátették a dolgozók előtt, hogy ezentúl fegyelmezet­len kell dolgozni, mert a válla­lat gazdálkodási eredménye rom­lik. Csak lelkiismeretes munká­val lehet orvosolni a bajokat. A szerény kérés nagyon is helyén­valónak mutatkozott. Az ezzel kapcsolatos érvek is megallták a sarat. Legalábbis önmagukban véve hangzatosnak tűntek. Igen ám, csakhogy a dolgozóknak is volt kádenciájuk. A termelési ta­nácskozások jegyzőkönyve cáfol hatatlanul tanúsíthatja ezt. Több­ször előfordult, hogy a termelést irányító művezetők nem voltak a munkahelyen. Így hát irányítás nélkül maradtak a kollektívák. Azaz, nem volt senki, aki a munkát iránvitsa. F.zt a felvetést sem lehetett megkérdőjelezni. Helyénvaló volt. mint az előbbi. Mert irányítás nélkül csakugyan nem lehet eredményes munkát végezni. Ámbár a következtetést nem szabad elsietni. Ki-ki elmondta a magáét úgy, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Jól sikerült tehát a ta­nácskozás. Példamutatóan őszin­te volt a légkör. A véleménycse­rén mindenki okult és immár tudta mit kell tennie. Csakhát az embernek nincs száz keze. Any- nyit tesz amennyit tehet, sem többet, sem kevesebbet. De ez éppen elég volt ahhoz, hogy el­vileg minden rendben menjen. Szilárdult is a munkafegyelem, mint a mesében. Hű. de mennyi­re! Hol volt, hói nem volt. Te­hát semmi sem változott. Reggel mindenki ráért, este mindenki sietett, hogy otthon bepótolja azt, amit a vállalatnál elmulasz­tott. Nap közben? Az is eltelt. A nap nem állt meg egyszer sem az égen. Bár néha úgy tetszett, ta­podtat sem mozdul. Szerencsére a termelést irányító művezetők a helyükön voltak és a maguk módján sokat lendítettek a dől gon. A kötelesség azonban elszó­lította őket. Mert zökkenők mu­tatkoztak az anyagellátásban, meg a szervezésben. A sok elfog laltság miatt sajnos az éves ter­vet sem tudták átgondolni. így hát nem mindig tudta a jobb kéz. mit csinál a bal. Az élet vi­szont nem állt meg A könyvelé­sen rendületlenül dolgoztak. Ki­vontak és összevontak, osztottak és szoroztak. Végül összeállt a kép. Jelentés ide. jelentés oda. hogy szó ne érje a ház elejét. A helytállásnak meg lett a gyümöl­cse. Aki rendszeresen bejárt a munkahelyére, hónap végén megkapta a fizetését. Ám a ke­rékvágásból nem esett ki a vál­lalat. A következő termelési ta­nácskozáson ismét szóba került a munkafegyelem. Ez az eszme­csere is jól sikerült. Példamuta­tóan őszinte volt a légkör. Vé­gül mindenki egyetértett azzal, hogy tovább kell szilárdítani a munkafegyelmet, mert a gazdál­kodás némileg sántít. Csak a népi ellenőrök nem. Megállapították, hogy rossz a munka, és üzemszervezés. S ahol baj van a munkaszervezéssel, ott hiánycikk a munkafegyelem. S ami hiányzik, azt képtelenség szilárdítani. Serédi János A népfront lakóterületi tevékenysége Békéscsabán Békéscsabán a város hét kerü-! lete közül hatban a kerületi párt- szervezettel közösen szervezte meg a népfront az 1976—77-es évad politikai vitakörét, a IV. kerületben pedig a népfront ön­állóan szervezte meg. Ezeken a vitakörökön a lakosságot érintő és érdeklő politikai, gazdasági témákról hallhatnak előadásokat és mondhatják el véleményüket, j kérdéseiket a résztvevők. Szere- j pelt például a vitakörök témái \ között a Hazafias Népfront VI. kongresszusának anyaga, az ár- j rendszer-árpolitika, a zöldségéi' látás. A TIT-tel az 1976—77-es évad- bad 70 előadást kötött le a Haza- j fias Népfront békéscsabai városi í és terjesztése. Hasonló progra­mok szerepelnek a klub most ké­szülő idei tervében is. A városi népfronibizottság má­sik klubja most alakul. Maguk a nyugdíjasok kezdeményezték, le­hetőséget kérve arra, hogv sza­bad idejük egy részét itt tölthes­sék, együtt, kellemesen, haszno­san. A terv szerint februártól működik a népfront városi bi­zottsága épületében a k'ub. ahol havonta egy előadást hallgatnak a nyugdíjasok a politikai vita­körök témájából, és hetente lesz összejövetel. Mindezeken túl az egyes kerületek kiemelkedő ese­ményei, ünnepi rendezvényei a béke- és barátsági estek, vele­Tovább kell javítanunk megyénkben a közlekedési morált Beszélgetés Balta János rendőr főhadnaggyal Az új KRESZ hatályba lépé- I se óta több mint egy év telt el. J Ez az idő — úgy tűnik — csak ! részben volt elegendő ahhoz, j hogy minden tekintetben, érvé­nyesüljenek rendelkezései a gyakorlatban. A járművezetők és a gyalogosok nem alkalmaz­zák az új szabályokat egysége­sen és következetesen. Ennek okáról és az új KRESZ végre­hajtásának megyei tapasztala­tairól kértünk tájékoztatást Balta János rendőr főhadnagy­tól. a Békés megyei Rendőr-tő- kapitán.vság közlekedésrendésze­ti osztályának vezetőjétől. — Az eltelt időszak alatt a járművezetők nagy része meg­tanulta az új szabályok gyakor­lati alkalmazását is. Az azon­ban várható volt, hogy a tuda­tos és helyes alkalmazás széles körű elterjedéséhez, beidegződé­séhez hosszabb időre van szűk ség. Mindenkinek úgyszólván automatikusan kell cselekednie a közlekedésben, ez pedig csak hosszú gyakorlás eredménye lehet. Éppen ezért — úgy vé­lem — az eltelt egy év azt bi­zonyítja, hogy a járművezetők elméletben jól elsajátították az új szabályokat, de ezeket a gya­korlatban még nem mindig al­kalmazzák helyesen. — Kik szegik meg a leg j gyakrabban az új KRESZ ren delkezéseit? Melyek a leg- j gyakoribb szabálysértések? — Köztudott. hogy az új > KRESZ jelentősen szűkítette a I gyalogosok áthaladási elsőbbsé- , gét és csak a kijelölt gyalog-') átkelőhelyen, valamint a ka- j nyarodó járművekkel szemben tartottak fenn. A közlekedés i alakulását figyelve úgy tűnik, J hogy ezeket a szabályokat a I járművezetők és a gyalogosok általában nem tartják be. Ezt bizonyítja a gyalogosokkal szemben szabálytalan áthaladás miatt foganatosított rendőri in­tézkedések igen nagy száma, valamint a múlt év első 9 hó­napjában bekövetkezett 39 olyan személyi sérüléses baleset is. ahol a gyalogos felelősségét kel­lett megállapítani. A gyalogosok többsége nincs tisztában azzal, hogy a KRESZ szabályai rájuk éppen úgy vonatkoznak, mint a A citerakéssítő rán találkozók. bizottsága, a városi tanács anya- elindulási gi támogatásával. Jó módszernek j ......... ......... ......... ........................ b izonyult, hogy az ismeretter­jesztő szervezet által ajánlott té­mák közül a kerületi népfront­vezetők választották ki az adott lakóterületen élők érdeklődésé- ~ nek megfelelőeket. Az előadások­ra azután, azok jellegétől függő­en rétegenként hívják meg a la­kosságot; a családtervezésről szó­lóra például a fiatalokat és így tovább. Az V. kerületben két he­lyen, a 11-es számú iskolában és a kerületi pártházban is rendez a népfront ismeretterjesztő elő­adásokat. Itt Január 17-én „A családvédelem jogi kérdései”, ja­nuár 24-én pedig a „Mit tudnak külföldön rólunk?” című témák­ról hallhatnak a környékbeliek. Az I. kerületben márciusban a Távol-Kelet rejtelmeiről, a II. kerületben áprilisban az ameri­kai életformáról lesz szó. Két éve jött létre, a Megyei Művelődési Központ díszítőmű­vészeti szakkörének magjából alakulva a városi népfrontbizott- ság mellett működő nők klubja. Ez az el múlt hévben már jól mű­ködött, sokrétű programja von­zó és hasznos a lányok, asszo­nyok számárd. Jól sikerült pél­dául a divatbemutató, amelyet egy, az egészséges életmódról, korszerű öltözködésről szóló elő­adás előzött meg. Szívesen hall­gatták a klubtagok a pszicholó­giai előadássorozatot. Sor került író-olvasó találkozóra, virágkö­tészeti bemutatóra. Ezek mellett állandó program számukra a ké­zi munkázás, a. Békés megyei népművészeti hagyományok^ áoo- iasa, hímzésmotivumok gyűjtése Negyven esztendeje játszik citerán, s húsz éve foglalkozik cilera- készitéssel Csík András (MTI-fotó, Balaton József felvétele — KS) gépjárművezetőkre, és ha pél­dául a szabálytalan áthaladás miatt egy autó hirtelen féke­zésre kényszerül, és valaki ezért megsérül, akkor közlekedési bűntettet követnek el, és bör­tönbüntetéssel is sújthatok. Fo­koznunk kell tehát az ellenőr­zést és a felvilágosító munkát. A közlekedési balesetek elkerü­lésére felvilágosító előadásokat szervezünk a gyalogosok köré­ben, ezeken tavaly csaknem százezren vettek részt. — A statisztika szerint nemcsak A gyalogosok, hanem a járművezetők sem angya­lok. A balesetek tekintélyes részében az ö felelősségüket kellett megállapítani. Ok mi­lyen hibákat követnek el? — Mint már említettük, a gyalogosok áthaladási elsőbbsé­ge jelentős mértékben szűkült, a járművezetők azonban gyak­ran a kijelölt gyalogátkelőhe­lyeken is veszélyeztetik az át­haladók testi épségét. A bün­tetőeljárások során többször bi­zonyítottuk, hogy a gyalogost la­kott területen belül 60 kilomé­ter óra sebességgel ütötték el. Itt nyilván nem beszélhetünk arról, hogy a gépkocsivezető biztonságos sebességgel közelí­tette meg a kijelölt gyalogátke­lőhelyet. Főleg Békéscsaba, Gyula és Orosháza belterületén fordul elő, hogy 50-60 kilométeres se­bességgel hajtanak rá a jármű­vek a kijelölt gyalogátkelőhe­lyekre, olyankor is, amikor ?. szembenjövő járművek takarják az úttest baloldali részét. Ilyen­kor a gépkocsivezető nem tud­ja, hogy van-e azon gyalogos- forgalom és a szemben jövő jár­mű mögül kibukkanó ember már csak féktávolságon belül észlelhető. Ez egyébként a va­kon vezetés tipikus esete és na­gyon súlyos szabálysértés. — Az új KRESZ tartalmaz egy rendelkezést, mely a tö­megközlekedési eszközök for galmát kívánja segíteni. Ez hogyan válik be a gyakorlat­ban? — Nagyon fontos szabály, hogy lakott területen belül a jármüvek vezetői kötelesek az szándékát jelző, me­netrendszerűen közlekedő autó­busznak a megállóhelyről tör­ténő elindulását lehetővé tenni. A járművezetők túlnyomó több­sége helyesen alkalmazza ezt a rendelkezést. Előfordul azonban, hogy az autóbuszok vezetői az indulást irányjelzés után azon­nal, és anélkül hajtják végre, hogy meggyőződnének az elin­dulás veszélytelenségéről. Ez szabálysértés, mint ahogy az is, ha a járművezető az indulni készülő autóbusz mellett elha­lad akkor is, ha lassítással vagy megállással biztosítani tud­ná forgalomba való bekapcso­lódását. — Megváltoztatta az új KRESZ az irányjelzési köte­lezettségeket is. Helyesen al­kalmazzák a gyakorlatban az új szabályokat? — Sajnos, nem mindig, ezen a téren elég nagy az összevisz- szaság. Az új KRESZ az irány- változtatással és az irányjelzés­sel kapcsolatban jelentős elté­réseket latrai máz a régihez ké­pest. A legfontosabb változás az, hogy megszűnt az úgyneve­zett fiktív irányváltoztatás, mely a korábbi KRESZ szerint akkor állt fenn. ha a jármű az útvonal vezetésétől eltért, de egyébként irányt nem változ­tatva egyenesen halad tovább. A mostani szabályok világosan meghatározzák az irányváltoz­tatás fogalmát es rögzíti azt a szabályt, hogy a műveletet kel­lő időben megkezdett és az irányváltoztatás befejezéséig fo­lyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni. Ez világos é* fél­reérthetetlen rendelkezés, mégis a KRESZ-vizsgák, versenyek es forgalomellenőrzések tapaszta­latai azt mutatják, hogy a jár­művezetők közül sokan nincse­nek tisztában az irányváltozta­tás és irányjelzés új szabályai­val. Ezzel megtévesztik a köz­lekedés többi résztvevőit és meg­teremtik a baleseti veszélyhely­zetet. Megyénkben például há­romszorosára nőtt. az irányjelzes elmulasztása, illetve a helyte­len irányjelzés miatti rendőri intézkedések száma. — Az elmúlt év alapvető újításokat hozott a párhuza­mos közlekedésnél. Bár me­gyénkben nem sok helyen van mód párhuzamos közlekedés­re. azt tapasztalhatjuk, hogy ott sem az új szabályok sze­rint zajlik a forgalom. Miért van ez így? — A gyakorlati közlekedés­ben valóban nem kövekezett még be az a változás, melyet, az új szabályok előírnak. En­nek egyik oka. hogy kerékpá- i-osok is közlekedhetnek az ilyen úttesten. A másik is jelentősebb ok. hogy a párhuzamos közle­kedés korábbi szabályai mélyen,» rögződtek a járművezetők tuda­tában. Egyértelműen megálla­pítható, hogy a járművezetők döntő többségé a párhuzamos közlekedés új szabályait spon­tán és nem tudatosan alkalmaz­za, emiatt úgy tűnik, mintha a közlekedés teljesen ötletszerű lenne. A gépkocsivezetők okta­tása során szerzett tapasztala­tokból is arra lehet következtet­ni, hogy a nagy többség meg nem ismeri megbízhatóan a párhuzamos közlekedés új sza­bályait, de az is megállapít­ható, hogy sok esetben attól fél­nek, hogyha az előírások sze­rint közlekednek, hátrányos helyzetbe kerülnek a szabályta­lankodókkal szemben. — Levonható-e valamilyen általános tapasztalai az eltelt egy évről? Változott-e közle­kedési morálja az új KRESZ bevezetése óta? — Az eddig szerzett tapaszta­latok alapján megállapítható, hogy lényeges változás nem történt, igaz, nenn is ezt vártuk az új KRESZ hatályba lépésé­től. Arra számítottunk, hogy a korábbinál világosabb, egyértel mű szabályok csökkentik a ve­szélyhelyzeteket és ez hat majd vissza jótékonyan a baleseti statisztikára. Ez még nem érzé­kelhető, mert megyénk terüle­tén össztekintetben nem érvé­nyesülnek még az új KRESZ rendelkezései a gyakorlatban. A rendőri intézkedések és a bekö­vetkezett baleset elemzéséből kitűnik, hogy továbbra is az el­sőbbségi jog, a kanyarodás, az előzés, a gyorshajtás és az út­testen történő áthaladás azok a szabályok, amelyek be nem tar­tása miatt, a balesetek csaknem 75 százaléka bekövetkezik. To­vábbra is igen magas az ittas állapotban elkövetett balesetek részaránya, csaknem 20 száza­lék. Ezek a. baleseti okok vi­szont nem a KRESZ új rendel­kezéseivel függnek össze, ha­nem súlyos egyéni felelőtlenség játszik szerepet benne. A rend­őri megelőző tevékenység sokat segít a balesetek megelőzésé­ben, de a jelenlegi közlekedés- biztonsági helyzet további ja­vulása csak akkor képzelhető el, ha emelkedik a közlekedésre- nevelés színvonala, és ezzel egy- időben fokozódik a rendőri in­tézkedések differenciált es kö­vetkezetes szigora. Lónyai László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents