Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-15 / 12. szám
t A vidékről városba bejáró ipari munkások szociális et^ kulturális helyzete huszonöt éve szerepel a napirenden. Élet- és munkakörülményeik vizsgálata szigorú szociológiai felmérések, nekikeseredett újságriportok témája volt, és művelődési, szórakozási lehetőségeik megteremtésére, politikai aktivitásuk növelésére számos jószándékú, de gyakran nem elég realista terv született. Ma már — elsősorban a munkásosztály helyzetével foglalkozó párthatározat végrehajtásának tapasztalatai alapján — túl vagyunk a lemondás és a túlzott lelkesedés szélsőségein. És most már tudjuk, lehetőségeink nem korlátlanok a bejáró munkások élet- és munkakörülményeinek megváltoztatásában, ezért kell a lehetőségeket minden módon kihasználnunk, hogy eredményt érhessünk el. Elsősorban az objektív körülményekre kell tekintettel lennünk. A reggeli műszakot hat órakor valamelyik 30—40 kilométerre levő város üzemében kezdő munkás hajnali 4-5 órakor kel és délután 4-5 órára ér haza — falura. És ez a „falu” a legtöbb családban azt jelenti: a nyolc órát ledolgozó, 3-4 órát utazó asszonyra, férfira még az állatok, a kert'gondozása. a ház körüli apró munkák serege vár. Így aztán a fej- csóválás — hogy tudniillik miért nem olvas még az ember egy-két órát — mondjuk klasz- szikus szépirodalmat vagy műszaki szakkönyveket —-, gyakran indokolatlan. Hiszen alig ma. rád erő a vacsorára, televízióra, mert aludni kell. Ez az időbeosztás, ez az életmód — tény. És mindaddig, míg a munkaidő mellett az utazásra, háztartási munkára fordított idő nem csökken, addig a tanulásra, művelődésre a mostaninál több energiát fordító munkások számának csak lassú emelkedésére számíthatunk. Ezeken az időkön belül kell tehát gondolkodnunk, amikor a bejáró munkások helyzetén javítani akarunk. A közlekedés gyorsabbá, kényelmesebbé, pontosabbá tétele alighanem kulcskérdés. Jelenleg a munkásvonatok kevés kivétellel legfeljebb alvásra vagy kártyázásra alkalmasak, olvasásra aligha, zsúfoltak, ridegek, zajosak, sötétek, A gyárak közelében levő italboltok nyitvatartási ideje minden rendelkezés ellenére még mindig rugalmasabban alkalmazkodik a munkaidő kezdetéhez és végéhez, mint az élelmiszerboltoké. ahol egyébként is annyit kell sorba állni, hogy gyakran lekésik miatta a vonatot, autóbuszt az asszonyok. Olcsón dolgozó és kevés sorban állást, várakozást igénylő szolgáltató iparra lenne szükség falún is, városon is. Mert csak az így felszabaduló pénzről is időről remélhetjük, hogy majd művelődésre fordítódik. Persze nem magától: a kulturált szórakozási lehetőségek megteremtésétől a könyvtárakban, mozikban, művelődési házakban. De ez már a második lépés és mi sok helyen még az elsőnél vagy még ott sem tartunk. Abban már többé-kevésbé egyetértünk, hogy a tanulást a munkahelynek, a szórakozást a lakóhelynek kell megszerveznie: a bejáró munkás ne vesz- szen el a falu és a' város között a tudományok és a művészetek, a közművelődés számára. Hivatásos népművelők, szakszervezeti és pártmunkások egész serege, a Hazafias Népfront aktívái dolgoznak ezen. És erőfeszítéseik nyomán, ha lassan is, de növekszik a napi vonatozás, kerékpározás fárasztó egyhangúságából kilépő, a tanulás vagy éppen a közéleti szereplés fáradságát vállaló falun élő, de városi munkások száma. G. B. Két sorban... UTÓHATÁS Almomban bűnöztem egy nagyot, most várom Columbo hadnagyot... NAGYKÉPŰSÉG Egyéni véleményét közvéleménnyé nyilvánította MEGTÖRTÉNT Az értekezlet és a hallgatóság egyaránt kinyúlt MEGSZÍVLELENDŐ Egy szekér jó szándék sem ér fel egy marék cselekedettel CSALÓ Nem a szélhámos ügyest az emberek hiszékenyek MEDDIG MÉG? Az őszinte véleményt sokan sértésnek veszik BIZONY, BIZONY™ Az összefogás is lehet melléfogás HIÁNYCIKK „Kérek tíz deka emberséget" „Sajnos, elfogyott..." NAGY ÁR Rövid szerelemért hosszú házasság KÁDEROZÁS Nem sokat érő ember: egyedül a hibái hibátlanok HÁZASSÁGLEVÉL Horgászengedély, egyetlen tóra OKI Népművelési gyakorlat falun A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karának hallgatói a téli hónapokban falusi népművelési gyakorlaton vesznek részt. A művelődéselméleti és művelődéstörténeti tanulmányok után elsajátítják a felnőttoktatás, ismeretterjesztés, klubvezetés, kiscsoportos foglalkozás, valamint a művelődési alkalmak szervezésének és irányításának különböző módszereit is. A tíznapos gyakorlat idején részt vesznek a falusi KISZ- szervezetek munkájában, a művelődési házak, klubok rendezvényein, az öntevékeny művészeti csoportok foglalkozásain és ismeretterjesztő előadásokat tartanak. Megvizsgálják többek között egy-egy település művelődési objektumainak munkáját, valamint a falusi értelmiség közművelődésben való részvételét. 6^6^00^ 3^ Holmi semmiséggel nem lehetett felzaklatni. Legjobb barátja temetésére táskarádióval vonult ki, és mikor hivatalában szóvá tették a többiek, hogy egész nap ásít, megvonta a vállát: — Unlak benneteket! Valóban unakozott. Olykor úgy tűnt, hogy már-mar kénytelen feladni jól őrzött közönyét, de az utolsó pillanatban mindig magához tért, és tovább unatkozott. Jellem volt. Unalmas jellem. Pedig az egész világ összefogott ellene. Egyik nap csengettek a lakása ajtaján. Az ajtó előtt egy szőrös ember állt. kis ágyékkötővel és bunkóval. Bron- tosaurus-versenyre hívta. — Nem érdekel, fater, adja, el másnak a jegyet — azzal becsapta az ajtót az álmélkodó ősember előtt. Homérosz is hívogatta egy kis haiókázásra. Kényszeredett arccal i'cmult a bárkára. ellŰTjte, hogy testét olajjal kenegessék, de szemmel láthatólag unta. a tengert. Csupa víz, semmi különös. Egyszer tanúsítóit némi érdeklődést: mikor meghallotta a szirének énekét. Bökdóste is Odüsszevszt, hogy kössenek ki. — Csinos nők lehetnek ott a kultúrházban — szólt, és át akart Letargia mászni a korláton, mire odakötözték az árbochoz. „Valami klasszikusat énekelnek, nem, érdekel’’ — mormogta és úgy, álltában, elaludt. Arra ébredt, hogy melege van. Valami tunikás alak is költö- gette. Fején babérkoszorú. Megismerte Nérót, mert úgy hívták a Lajos bácsi kutyáját is és még emlékezett rá, bogy mennyire hasonlított nevezetes névrokonához, ott az iskolai tankönyvben. — Gyere, komám — ráncigál- ta Nero —, ilyet úgyse látsz mindennap a történelemben. Felgyújtottam Rómát! — Na. végre valami cirkusz! — sóhajtott és elindult a császárral. Egy darabig nézte a lángokat, a futkározó embereket. „Haláli zri” — állapította meg —, ..Nero papa bevezette a központi fűtést". Hamar megunta. Egö városból mit lehet hazavinni? Zárva minden üzlet, még nőt se lehet rabolni. És különben is: mit lehetne itt vásárolni? Viasztáblát, meg tunikának valót? A tömjént úgyis megvámolják. Később találkozott Kolum busszal, aki örömmel újságolta, hogy felfedezte Amerikát. —. Jó lemezeket hoztál, tata? — érdeklődött, de kiderült, hogy Kristóf még azt sem tudja, mi az a tánclemez. És ilyen alakokat küldenek külföldi útra. Köszönés nélkül hagyta ott és továbbsétált. Néhány házzal odébb, a XIX. század sarkán, nagy csődület volt: egyesek a gőzgépet nézegették, mások Victor Hugót hallgatták, pár ember már a rádión meg a repülőgépen dolgozott. Ügy elrohant onnan, hogy útközben beleesett a XX. századba, de olyan szerencsétlenül, hogy kitörte az első világháborút. A legnagyobb ágyúzás közben jelentette ki: ..Na, bumm. és akkor mi van?” Mire szellemi képességei révén rögtön felmentették. És unatkozott tovább. Unt háborút és békét, zenét és irodalmat, technikát és farsangi fánkot. Fél éve megismerkedett egy csaijal. aki éppen unatkozott. Nyáron elvette feleségül. Azóta nagy előrehaladás történt. Eddig magukat unták. Most már egymást. Marthy Barna Két hasáb divat Interjú Vámos Magdával — A divat a ruletthez hasonlatos — ehhez a körpályán mozgó szerencsejátékhoz —, ott mozog 30—40 éves időhatárban — mondja Vámos Magda, a Magyar Divat Intézet divattervezési főosztályának művészeti vezetője. Persze közben hosszabb-rövidebb időközőljben meg-megáll, majd továbbhalad, hogy a már megtett úton ismét visszatérjen örök körforgásába. Most „csendes divat” várható, több szezonra szóló ruhadarabokkal. — 1977—78 ősz-telére visszatér á klasszikus és a népi stílus, ez a kettő együtt adja az újat, a két irányzat szabásza ti stílusa erősen hat egymásra... Jellemző még, hogy egyre jobban eltűnik a középkorúak és a fiatal korosztály közötti öltözködési különbség. Inkább csak az egyéni ízlés húz határvonalat. A kiegyensúlyozott, klasszikus stílus előtérbe kerül, s lényeges meghatározója a színharmónia, mivel a színek együttese is kifejezhet egy stílust. Tehát nem korhoz kötött, hanem az egyéniséget jobban kiemelik és kifejezik a színek. A klasszikus öltözékeknél elsősorban nemesebb anyagokat használunk. — A természetes anyagok változatlanul hódítanak? — Igen és kiegészülnek különleges anyagokkal; például a mohair nemesebb változataival, a kasmírral (gyapjúval keverve) és különféle teveszőrökkel. Visszatér az angóra, ha akadnak vállalkozó szellemű tenyésztők. A vegyiszálak módosításával is új szerkezetű anyagok jelennek meg. Vezetnek a gyapjúszövetek, a flanell típusú szövetek, posztók, lódenek és a velúr. — S az anyagok mintázata? — A hetvenes evek végén kedvelt lesz a csíkos, tovább élnek a kockás minták; a pepita, az eszterházi. a skótkoc- ka, a folklór; a dél-amerikai és az indiai minták. — Mit tudhatunk meg a, formákról? — Újra nagy szerephez jutnak a ruhák; egyenes vonalú ingruhák (újdonság a kétrészes ingruha), a kényelmes tunikák általában oldalt hasítottak. A szoknyák egyenes vona- lúak, féloldalasán rakottak. A blúzok népies jellegűek, a nadrágok bokacsontig érnek és ,.csövesnek. Jövőre a nők is férfias stílusú kabátokat viselnek, s a női kosztümök szintén férfias jellegűek. A másik irányzat, az „avantgarde” stílus lezser vonalvezetésű, mély karöltőkkel. nagy kapucnikkal. A szabadidő-öltözékek köre kitágult,, a sportruházat minden ága ide tartozik. A határok elmosódtak. A zubbonyos. nadrágos öltözék mintegy jelképe a kötetlen időnek. Ünody Éva Pulóver, sapka, harisnya, kesztyű A nők többsége szívesen köt, horgol szabad idejében. Az így készült holmik nemcsak csinosak. divatosak, de egyéni ízlést is tükröznek, s ami nem mellékes szempont: kevesebb kiadással járnak. Szaküzleteinkben szebbnél szebb fonalak között válogathatunk, sokszor a nagy választék miatt vagyunk tanácstalanok. Az egyik legkeresettebb fonal a bükié. A vékonyabb és vastagabb típusú cérnázott gyapjúszál egyaránt köthető 4- es vagy 5-ös tűvel; érdekes, kellemes hatást kelt a csomós felület. Nemcsak az egyszínű, de az ombréfonal, árnyalt, töob színűre festett változatai is igen kedveltek, divatosak. Az alpakka 30 százalék gyapjú, 50 százalék acryl és 20 százalék alpakka keveréke. Nagyon könnyű, rugalmas, középvastag fonal. Egy rövid ujjú női pulóverhez bőven elég 15 dkg fonal, kisebb termetre még hosszú ujjú is kitelik belőle. Keresett kézimunkafonal ismét a mohair, mely 55 százalék gyapjút, húsz százalék acrylt és 25 százalék mohairt tartalmaz. A szál rugalmas tulajdonságából ered, hogy csak lazán szabad feldolgozni, a kötés- vagy horgolásmintát is úgy válasszuk meg, hogy habos, csipkeszerű .hatást keltsen a kész munka. A bolyhos fonalat főként kardigán, pulóver, kendő, stóla, sapka készítésére ajnálják. Jó ötlet és külföldi kézimunkalapokban gyakori látvány a kötött együttes, amely pulóver, sapka. sál. kesztyű és harisnya garnitúrából all. (B. K.)
