Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-15 / 12. szám

Seholsincs állam Éveken át as orránál fosva vezette tizenöt sörös a rendőr­séget, a vámhatóságot, valamint az adóhivatalt. Görögországban a külföldiek ugyanis adómen­tesen vásárolhatnak ingatlant, vámmentesen gépkocsit és más nagy értékeket, s ilyenkor nem kell mást tenniük, mint bemu­tatniuk az útlevelet. Hogy vala­ki amerikai, etiópiai, vagy te­gyük fel antiguai állampolgár, ebben az esetben közömbös. Itt álljunk meg! Az említettek antiguai útlevéllel vásárolgattak, az illetékesek pedig nem jöt­tek rá arra, hogy Antigua ál­lam nincs. Létezik ugyan egy sziget a Karib-tengeren. amely­nek ez a neve, de e földdara­bocska brit fennhatóság alatt áll. Sem állami státusza nincs, mégkevésbé útlevélkiadási joga. lakói természetesen nem tud­tak arról, hogy Athénben egy bizonyos úr az ő konzuluknak adja ki magát, és jó pénzért angol nyelvű útleveleket oszto­gatott „Antigua Állam” törpe. csétjével. No, de ha angol az útlevél nyelve, nyert ügye van a tulaj­donosnak. Ez rendkívül meg­győzően hat az illetékes hiva­talnokokra. Akinek ugyanis an­gol nyelvű útlevele van, csak gazdag külföldi lehet. Még ak­kor is, ha folyékonyan beszél görögül. Ám, hogy még meg­győzőbb legyen a dolog, és még inkább aláhúzzák az okmány előkelő, nyugati jellegét, bele­pecsételtek egy záradékot. Esze­rint a jelen útiokmány érvé­nyes az egész világra — kivé­ve a Szovjetuniót, Kubát és a többi szocialista országot. Me­lyik vámtisztviselő, adóhivatal­nok kételkedhetett ezután ab­ban, hogy itt csak a dollár- vagy a fontövezetből érkezett sze­mélyről lehet szó. Még ha -az illető drahmával fizetett is. Az ötlet kifundálóját már nem vonhatják felelősségre — eltávozott az élők sorából. Ta­nítványai azonban mostanáig folytatták művét. Rövidesen a bíróság foglalkozik majd velük és o. fordított szemléletű útle­velek ügyével is. A törvény emberei állapíthatják majd meg kesernyés mosollyal, hogy ezek az útlevelek hamis világot tük­röztek: ha egyes görög hatósá­goknak előbb jutott volna eszükbe, hogy a Szovjetunió, Kuba és a többi szocialista ál­lam létezik, Antigua viszont nincs, megtakaríthattak volna jó néhány milliót. Tatár Imre Dr. Szekér Gyula Dr. Szekér Gyula, a Miniszter- | tanács elnökhelyettese, hazánk 1 állandó KGST-képViselője pénte- ken Kubába utazott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Vég­rehajtó Bizottságának 79. ülésé- j re. A kormány elnökhelyettesétj a Ferihegyi repülőtéren dr. Sá- > ghy Vilmos belkereskerelmi mi-1 Kubába utazott niszter és dr. Varga József, a Mi­nisztertanács titkárságának ve­zetője búcsúztatta. Jelen volt a búcsúztatásnál dr. Václav Mora- vec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagyköve­te és Carlos J. Perez, a Kubai Köztársaság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivője. Faluvégi Lajos tárgyalásai Olaszországban A hivatalos látogatáson Rómá­ban tartózkodó Faluvégi Lajos pénzügyminiszter az utóbbi na­pokban találkozott Stam- mati kincstárügyi minisz­terrel, Pandolfi pénzügy­miniszterrel, Ossola külkereske- ' delmi miniszterrel, Donat-Cattin iparügyi miniszterrel, Radi kül-! ügyi államtitkárral, ezenkívül! Carlival, a Confindustria (Ipari | Vállalkozók Szövetsége) elnöké- í vei és Baffival, az Olasz Bank — a központi pénzintézet kormány, j zójával. A tárgyalásokon a felek meg­vizsgálták a két ország közötti gazdasági kapcsolatok bővítésé­nek lehetőségeit és eszmecserét folytattak a gazdasági együttmű­ködés elősegítését szolgáló pénz­ügyi eszközök megteremtéséről. Szóba kerültek azok a rendelke­zések, amelyek olasz részről még korlátozzák az áruforgalom nö­vekedését. Megegyezés született, hogy a két ország hamarosan megálla­podást köt egymással a szemé­lyek és vállalatok kettős adózta­tásának kiküszöbölésére, ámi se­gítheti a vállalatok közötti együttműködést. Faluvégi Lajos pénzügyminisz­ter csütörtökön este a Confin­dustria székházában találkozott néhány nagy olasz ipari vállalat, valamint a nagybankok képvise­lőivel. akikkel eszmecsere folyt a vállalatok közötti kapcsolatok fejlesztéséről. (MTI) Ford a kongresszus előtt Gerald Ford a kongresszus elé terjesztett szokásos évi jelenté­sében rozsa* képet festett az USA nemzetközi szerepéről és belső viszonyairól (bal oldali felvétel). A távozó elnök, aki kép­viselőként negyedszázadon át volt a kongresszus tagja, megha- ♦ottan búcsúzott kollégáitól (jobb oldali felvétel). (TelcCoto — AP—MII—KS) KÖZLEMÉNY a magyar—török külügyminiszteri találkozóról Púja Frigyes, a Magvar Nép- I köztársaság külügyminisztere I Ihsan Sabri Caglayangilnak, a j Török Köztársaság külügymi­niszterének meghívására 1977. : január 10. és 14. között hivatalos látogatást tett Törökországban. Púja Frigyest fogadta Fahri S. Korutürk, a Török Köztársaság elnöke és Süleyman Demirel mi­niszterelnök. Púja Frigyes An­karán kívül látogatást tett Isz tambulban, Tekirdagban (Ro­dostóban) es Izmirben is. A tárgyalások során a két kül ügyminiszter az őszinteség és a kölcsönös megértés légkörében áttekintette a Magyar Népköz- társaság és a Török Köztársaság kétoldalú kapcsolatait, valamint a fontosabb időszerű nemzetközi kérdéseket. A miniszterek megelégedéssel állapították meg. hogy Magyar- ország és Törökország hagyomá- j nvosan jó kapcsolatai gyors j ütemben fejlődnek. Ezzel össze- j függésben hangsúlyozták a ma- ! gyár és török államférfiak, va- j lamint a két ország kültigymi- j nisztériumai közö'tti kapcsolatok | jelentőségét. Miután átfogóan elemezték a két ország gazdasá­gi és kereskedelmi kapcsolatait, hangsúlyozták, hogy széles körű j lehetőségek vannak ezek bőví-1 tésére. Megállapodtak abban, } hogy intézkedéseket tesznek a kereskedelmi kapcsolatok éssze­rűen kiegyensúlyozott fejleszté­se érdekében. Kifejezték azt az óhajukat, hogy az árucikkek vá­lasztékának bővítésével maga­sabb szintre emeljék a kereske­delmi forgalmat Megállapodtak abban is, hogy bátorítják illeté­kes szerveiket, tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdé- I kében, hogy exportálható terme- ! keiket egymás piacain jobban ; megismertessék és erre vonatko. I zóan vegyék fontolóra hosszú í távú megállapodások kötésének lehetőségét. | A két fél kifejtette, hogy fej- j leszteni kell és hatékonyabban ! fel kell használni a kereskede­lem előmozdításának szokásos módszereit annak érdekében, j hogy jobban megismerjék egy- . más piacait. A magyar fél tájékoztatta a török felet a török beruházási programokkal kapcsolatos ma- ; gyár kereskedelmi és kooperáci- ós lehetőségekről. A török fél j felhívta a figyelmet azokra a törökországi beruházási tervek­re. amelyek módot adnak a kül- j földdel való együttműködésre és j finanszírozásra. A felek a gazdasági, a műsza- j ki. az ipari és a tudományos te- \ rületen megvalósítandó szóró- \ sabb együttműködés érdekében hosszú lejáratú megállapodást j írtak alá. A megállapodás elő- j írásai értelmében a két fél együttműködik a fémiparban, az j energiaiparban, az elektrotech­nikai, a vegyi és a kitermelő- j iparban, a szállítás és a távköz- ' lés terén és egvéb. a kölcsönös gazdasági érdekeknek megfele- , lő területeken. A felek megállapodtak abban, hogy a megkötött egyezmény I alapján vegyes bizottságot hoz- | nak létre, amelynek mielőbb meg kell tartania első ülését. { hogy lehetőséget biztosítson a j két ország szakértőinek a meg- ! állapodásban előirányzott együttműködési tervek részletes kidolgozására. A két fél véleményt cserélt a kulturális kapcsolatokról is és megállapította, hogy azok kielé- gítőek. Szorgalmazták a foko­zottabb együttműködést a kul­túra és a tudomány területén. Is­mételten megerősítették szándé­kukat. hogy továbbra is támo­gatják a kétéves kulturális piog- ram megvalósítását, figyelembe véve a történelmi múltat és ha­gyományokat. A felek megállapodtak abban, hogy folytatni kell az eszmecse­rét idegenforgalmi megallapo- i dás. új konzuli egyezmény és! jogsegelyegyezmény megkötése érdekében. A külügyminiszterek I egyetértettek abban, hogy orszá­gaik kapcsolaté inak gyors fejlő- ] dósé egyaránt szolgálja Magyar. I ország és Törökország érdekeit, | valamint az európai béke, biz­tonság és együttműködés ügyét. A külügyminiszterek véle­ményt cseréltek az időszérű nemzetközi kérdésekről. Hang­súlyozták. hogy az- európai biz- t tonsági és együttműködési érte­kezlet fontos lépés volt Europa békéjének és biztonságának erő. j sítése, az együttműködés széle­sítése útján, valamint afelé, hogy kedvező légkör alakuljon ki a résztvevő országok kapcso­latainak további fejlesztéséhez. Hangsúlyozták annak szüksé­gességét, hogy minden résztvevő ország maradéktalanul megvaló­sítsa a záróokmány előírásait. Ezzel összefüggésben kifejezték reményüket, hogy e folyamat ér­demibbé válása érdekében vala­mennyi résztvevő ország min-1 dent megtesz, és hatékony intéz- kedéseket foganatosít. A külügyminiszterek hangsú­lyozták. hogy az enyhülés átfo­gó, oszthatatlan folyamat, s ural­kodóvá kell válnia a világ min­den részén. Ugyancsak rámutat­tak, hogy az enyhülés megköve­teli valamennyi állam teljes részvételének és aktív hozzájá­rulásának további elmélyítését. I Kifejezték őszinte reményüket, hogy az 1977. június 15-én kez­dődő belgrádi találkozó, amely­nek célja eszmecsere a záróok­mány rendelkezéseinek a meg­valósításáról és a további lehet­séges távlatokról, új lendületet ad e folyamat elmélyítésének. Ezzel összefüggésben mindkét fél egyetértett abban is, hogy a záróokmány előírásainak megfe­lelően összeurópai szinten kelle­ne megvitatni a együttműködés \ kérdéseit olyan területeken, mint a környezetvédelem, a szál­lítás és az energetika. A külügyminiszterek aláhúzták annak szükségességét, hogy az enyhülést megfelelő intézkedé­sek egészítsék ki katonai téren is. Mindkét fél rámutatott a közep-európai haderők és fegy­verzetek csökkentéséről és az ezekkel kapcsolatos intézkedé­sekről folyó bécsi tárgyalások jelentőségére, és kifejezésre jut. tatta, hogy az e tárgyalásokon elérendő megállapodás nem sértheti egyetlen állam bizton­ságát sem. A két külügyminiszter egyet­értett a leszerelés egész világra kiható jelentőségében. Kiemel­ték annak szükségességét, hogy véget kell vetni a fegyverkezési versenynek. Ebből a megfonto­lásból kiindulva támogatják az általános és teljes leszerelés ha­tékony ellenőrzéssel történő megvalósítását. Mindkét fél kifejezte az ENSZ-nek azzal a határozatával való elégedettségét, hogy hívják össze a közgyűlés leszereléssel foglalkozó rendkívüli ülésszakát. Ezzel összefüggésben a külügy­miniszterek egyetértettek azzal, hogy a leszerelési világértekez­let a leszerelés ügyét szolgálná. A két külügyminiszter áttekin­tette a Ciprussal kapcsolatos leg. utóbbi fejleményeket. Kifejez­ték azt a nézetüket, hogy a cip­rusi kérdést a török és a görög közösség egyenlő alapon foly­tatandó komoly és érdemi tár­gyalásai útján az egyenjogúság alapján kell megoldani. A meg­oldásnak figyelembe kell vennie mind a görög, mind a török kö­zösség érdekeit, és összhangban kell lennie Ciprus függetlensége, szuverenitása, területi integritá­sa és el nem kötelezettsége el­vével. A külügyminiszterek ked­vezően nyugtázták a két cipru­si közösség vezetőinek kijelenté­seit a ciprusi kérdés megoldásá­ra vonatkozó formula elfogadá­sáról. A külügyminiszterek áttekin­tették a közel-keleti helyzetet és kifejezték szilárd meggyőződé­süket, hogy igazságos és tartós béke ebben a térségben csak ak­kor valósítható meg, ha mara­déktalanul kivonják az izraeli csapatokat az 1967-ben elfoglalt összes arab területről, és elis­merik a palesztinai arab nép törvényes jogait, beleértve saját államuk megalakításának jogát is. A két fél támogatja a közel- keleti békekonferencia újbóli összehívását, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet részvételé­vel. A külügyminiszterek kijelen­tették: kormányaik eltökélt szándéka, hogy továbbra is tá­mogatják a fejlődő országok ar­ra irányuló erőfeszítéseit, hogy erősítsék nemzeti szuverenitásu­kat és gazdasági függetlenségü­ket, a kolonializmus és a faji megkülönböztetés minden for­mája ellen folytatott harcot. A külügyminiszterek hangsú­lyozták. hogy a jelen látogatás hozzájárult a magvar—török kapcsolatok fejlesztéséhez, va­lamint a nemzetközi kérdésekre vonatkozó nézeteik jobb megis­meréséhez. Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság miniszterelnöke ne­vében Púja Frigyes megújította a Süleyman Demirel török mi­niszterelnök magyarországi láto­gatására vonatkozó meghívást. Ugyancsak meghívta hivatalos magyarországi látogatásra Ihsan Sabri Caglayangil külügyminisz­tert és ő a meghívást örömmel elfogadta. (MTI) Púja Frigyes hazaérkezett Törökországból Púja Frigyes, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere, aki hivatalos látogatáson tartóz­kodott Törökországban, pénteken reggel Izmirből repülőgépen I.s- tambulba utazott. Púja Frigyest és kíséretét a két ország zászlói­val feldíszített, repülőtéren Tur- gut Egilmez Jzmiri kormányzó és Ihsan Alyanak polgármester búcsúztatta. Púja Frigyes pénteken megte­kintette a Dolmabac.se palotát. Az 1853-ban énült szultáni rezi­dencia Kemal Atatürk halála óta múzeum. A magyar külügyminiszter el­látogatott a yildizi porcelángyár­ba is. Púja Frigyes és kísérete pén­teken délután a MAT ÉV külön- gépén visszautazott Budapestre A repülőtéren a magyar külügy­minisztert Namik Kemal Sen- tiirk, istambuli kormányzó, va­lamint Kapcsos Karoly ankarai í magyar nagykövet és dr. Jelenik Gyula istambuli íőkonzul bú­csúztatta. Elutazása előtt Púja Frigyes a török sajtó számára adott nyilat­kozatában köszönetét mondott a szívélyes vendéglátásért és kife­jezte meggyőződését, hogy a ma­gyar—török tárgyalások, amelyek igen eredményesek voltak, egy­aránt jól szolgálják a kétoldalú kapcsolatok további fejlődését, másrészt az európai biztonság, a békés egymás mellett élés és a nemzetközi enyhülés ügyét. Péntek este visszaérkezett Bu­dapestre Pu.ia Frigyes külüg\ mi­niszter, aki Ihsan Sabri Chagla- vangil török külügyminiszter meghívására hivatalos látogatá­son járt Törökországban. A Fe­ri hegyi repülőtéren Rácz Pál külügyminisztérium! államtitkár fogadta. Jelen volt Tálát Benler. a Török Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents