Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-14 / 11. szám
Az eklektika építőművésze Katona Ágnes zongora- hangversen i/e Gyulán Katona Agnes már régi ismerős a gyulai felnőtt és fiatal zenebarátok előtt, mert zongora- verseny szólistájaként, illetve közreműködőként — legutóbb a Tátrai-vonósnégyessel — sokszor szerepelt. Tökéletes stílus- váltásaival. acélos billentésével és mindig tökéletes tolmácsolásával most is forró sikert aratott a gyulai Erkel Zeneiskola hangversenytermében megtartott zongorahangversenyén. A szokástól eltérően, de igen szerencsésen két igen nehéz témájú Beethoven-szonátával kezdte műsorát és végére hagyta a pezsdítő, népszerű számokat. Beethoven utolsó alkotói periódusából éspedig a Kilencedik szimfónia közelében született Asz-dúr (Op. 110.) zongora- szonáta sajátosan négytételes — recitativó tétellel bővült — alkotás, melyet álmodó, borongás hangulat jellemez. Az indulatok démoni viharzása jellemzi a jóval korábbi keletű f-moll, Appassionáta szonátát, ami már hagyományosan három- tételes, 1804—1806 közt érlelődött, és amiben az indulatok görcsös viaskodása csodálatos erpvel szólal meg a zongorán. A műsor második részében Farkas Ferenc szellemes Baga- telljei után híres mű: Bartók Béla 1926-ban komponált szonátáját adta elő. mely az 1916- ban kirobbanó hatással megismert „Allegro barbaro” eszmevilágát idézi és fejleszti tovább. A befejezésül előadott négy Liszt-mű közül a „Hangnem nélküli bagatell” és vele összeolvadó „Valse impromtu”, de főként a sodró lendületű „Tarantella” aratott forró tapsokat és őszinte ünneplést. A ráadásul eljátszott Chopin-ke- ringő és a különösen brillián- san sikerült Debussy; Tűzijáték méltó befejezése volt ennek az emlékezetes, szép estnek. Varga B'erenc, a rádióból is ismert zeneesztéta konferálta az igényes műsort és ismertette az egyes müvek keletkezése történetét. Dr. Mártii Gxjörgy Megyénkben született és mű-1 szaki nagyjaink sorában előkelő hely illeti meg Kiss Istvánt, a: j eklektika kiemelkedő építömü- J vészét, aki alkotásaival iemert, és elismert műszaki alkotója volt szakterületének. Most. halálának, j 75. évfordulóján életének és \ munkásságának néhány momentumát szeretnénk felvillantani abból a gazdag életűiből, amelyet Körösladányból indulva oly gazdagon végigjárt. , Körösladányban született 18*7. május 4-én. Alap- és középiskolai tanulmányainak befejeztével 1875-ben a fővárosba ment. és a műszaki egyetemre iratkozott I be. hogy már fiatal gyermek- j éveiben dédelgetett álmát, épí- | tészmérnöki oklevelét megváló- j síthassa. megszerezze. Diplomáját kitüntetéssel kapta meg, ígyj hát szakmai körökben mindjárt elismerték, sőt egyik kedves pro- | fesszora addig „talpalt” a külön.) böző hatóságoknál, mígnem ré- j szére hároméves külföldi állami ösztöndíjat sikerült szereznie, j Kiss István fiatalos lendülettel.) de már érett építőművészi el- j képzelésekkel tanulmányozta | Nyugat-Európa építészeti remekeit, majd amikor visszatért Bu-; dapestre, a műszaki egyetemen 1 kapott álíást. Itt olyan gyorsan) haladt a szakmai megállókon előre, hogy már 28 éves korában egyetemi magántanári minősítést kapott. (Ez megfelel napjainkban a tudományok kandidátusa fokozatnak.) Itthoni munkásságának első | szakaszában hivatalok számára | tervezett igen jól sikerült eklektikus stílusban középületeket. Ebből a korszakából való a veszprémi megyeháza, aztán sorozatban négy törvényszéki épület, Komáromba, Kalocsára, Nagyváradra és Miskolcra. Külföldön szerzett tapasztalatait igen kiválóan tudta alkalmazni itthoni egészségügyi célokat szolgáló épületterveinél. Kü-j Ionosén kiemelkedő ebből a kor-j szakából a budapesti Baross ut-; cai szülészeti klinika és a lóvá- I rosi János-kórház jellegzetes épülete, amelyekről az orvos és | az építész még ma is azt tartja, hogy a tér és forma, valamint a funkció nemes harmóniájának jegyében születtek. Már a szecesszió formanyelvén, a magyaros stílusváltozat elemeit gazdagon tartalmazó stí. lusban született a fővárosi Lenin krt. és a Rákóczi út sarkán levő, ma is álló jellegzetes bérpalota, amely talán legjobb alkotása. A gazdagon díszített épületen szembetűnő az északmagyarországi pártázatos építőelemeket alkalmazó megoldás, amely annyira lenyűgözővé és szinte egyedülállóvá teszi alkotásai sorában. Az eklektikából már a szecesszióba hajló magyar építőművészeti történetben ilyen megoldás először ennél a háznál jelentkezett, és szakmai körökben is méltó elismerést vívott ki az alkotónak. Kiss István kortársa és a műegyetemen munkatársa volt egyik legjobb építőművészünknek, Steindl Imrének, akinek művészetére hatott és viszont. Az eklektikus alkotómódszerből eredő ellentmondásai ellenére a kor egyetemes épitöművészeté- böl messze kiemelkedő alkotó volt Kiss István, aki jellegzetes épülettömegeivel, máskor játékos formaelemeivel méltón irta be nevét építészettörténetünk ara ny könyvébe. Kiss István nemcsak tervező- mérnök volt. hanem kiváló oktatója a felnövekvő építészgenerációinknak, így szakirodalmi munkássága is jelentős és figyelmet érdemel. Nyugat-európai tanulmányújáról méltó szakkönv. vet jelentetett meg, de az eklektikára annyira jellemző ferde dongaboltozatok kőszerkezeti megoldása is különösen érdekelte, s e témakörből több szakdolgozatot és önálló munkát jelentetett meg hazai és külföldi lapokban. Sajnálatos, hogy élete delén, alkotóénjének kibontakozása legjavában halt meg. 45 éves korában, Budapesten, 1902. január 9- én — éppen 75 esztendeje. Dr. Bátyai Jenő re jötte, fejlődése, funkcióinak realizálása, a társadalom gazdasági, politikai és szellemi szférái teremti meg. A társadalom termelőerőinek fejlődése, termelési viszonyainak, ezen belül elsősorban a tulajdonviszonyainak szocialista jellegűvé válása teszi lehetővé az emberek életkörülményeinek rendszeres javítását Ezt szolgálja a tervszerűség és a szervezettség fejlesztése is. ’ Társadalmunk nagy vívmánya. hogy megszűnt a munka- nélküliség. A dolgozók létbiztonságban élnek. Ennek nagy előnye az, hogy nemcsak a termelés kiegyensúlyozott és 1 főleg minőségileg egyre magasabb szintű fejlesztését, hanem a személyiség fejlődését, közéleti és személyi aktivitását is biztosítja. Ennek a biztonságérzetnek azonban van hátrányos következménye is. Számos, kevésbé öntudatos ember ennek nyomán nem képességeinek megfelelően dolgozik, nem adja azt. amit tőle munkában és közéleti tevékenységben el lehet várni. A társadalmi és gazdasági egyenlőség megteremtésére való szocialista törekvés mindenekelőtt az osztályok és rétegek közötti lényeges különbségek fokozatos csökkenésére vezet. A társadalmi egyenlőség kialakulása nem pusztán a termelési viszonyok megváltozásában, hanem a jövedelemkülönbségek, csökkenésében is kifejezésre jut. Tény, hogy a segédmunkás és a gyárigazgató, vagy akár a politikai vezetők között a jövedelemkülönbség nem haladja meg az 1:5 arányt. Ennek legfőbb bizonyítéka a társadalmi mobilitás, amely megváltoztatta az osztályok és rétegek összetételét. E mobilitást természetesen nem pusztán a társadalmi-gazdasági tényezők ma. gyarázzák, hanem nem kis mértékben éppen a kulturális forradalom eredményei is. A vezetők és vezetettek, s általában a különböző osztályokhoz és rétegekhez tartozók közötti kapcsolatokban is az egyenjogúság érvényesül. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az egyes emberek és csoportok közötti viszonylatokban az újszerű magatartásformák már a fejlődés jelen szakaszán teljes mértékben kialakultak. A szocialista rendszer kifejlesztette azt az általánosan jelentkező igényt, hogy mindenki egyenlő esélyekkel indulhasson az életben. Mindenki, aki akar, tanulhasson. Az egyenlőség kialakulása és az igazságosság kölcsönhatásban áll egymással. Mégis meg' kell különböztetni őket egymástól. Az igazságosság érzése és követelménye erősebben kötődik az erkölcsi tudatformáláshoz. A mi társadalmunk egész nézet-, szükséglet- és értékrendszere az igazságosság érvényesülését is jelenti. Ezért is érzékeny a közvélemény mindenféle kiváltságra, megkülönböztetésekre, s főleg a protekcionizmus továbbélésére. A szocialista életmódban jelentős szerepet játszik a fogyasztás. Különbséget kell tenni a polgári „presztízs” és a szocialista fogyasztás között. Nagy hiba, hä nálunk a reklám a nyugati presztízsfogyasztás mintájára nróbálja befolyásolni a vásár*- , és ezzel egyes csoportoknál pazarló fogyasztási szokásokat alakít ki. A pazarló fogyasztás viszont torzítja az értékrend alakulását a szocialista életmód megvalósulásának folyamatában. A fogyasztásnál is szükséges annak szem előtt, tartása, hogy a szocializmus nem attól „szalonképesebb” és a világ számára elfogadhatóbb, ha hasonlít a kapitalizmushoz, hanem éppen attól, hogy attól különbözik. Nagyon fontos feltétele és része a szocialista életmódnak a szocialista közéletiség. Ennek fő formája, kerete és megnyilvánulási módja a szocialista hatalom népi jellegének kifejezése. A szocialista demokrácia elveinek alkalmazása elkerülhetetlen szükségszerűség. Ha ezt tudományos program alapján célszerűen és következetesen valósítjuk meg. meggyorsítjuk a szocialista életmód megvalósulásának folyamatát. Dr. Kiss Arthurnc (Folytatjuk) Színházi levél Azokról a régi szép házasságokról Felkai Eszter és Gálfy László netében, mint Pierette és Pierot Elcsépelt jelző, de ez a színhá- | zi est valóban rendhagyó volt.! És ezzel a jelzővel jószerével mindent kifejezhetünk, azt is, [ hogy jól szórakoztunk-e vagy se- j hogyan sem; azt,is, hogy milyen j művészi élményben részesültünk; azt is. hogy érdemes-e ilyesmivel foglalkoznia színházunknak? A kérdésekre is rend-1 hagyó válaszokat kell adni, az el-j sőre talán azt, hogy jól szórakoz- > tunk, a másodikra, hogy a félreérthetetlen művészi élmény is) felcsillant néhány alakításban és j jelenetben, a harmadikra végül, hogy érdemes, ha jobb nincs, ilyen füzért összehozni. Különösen így, ahogyan azt a vendégrendező, Seregi László tette, és olyan műgonddal, fievelem- koncentrációval, ahogyan mindenkitől megkövetelte a közös munkát, a máskor felbukkanó felületesség helyett a művészi alázatot és fegyelmet, hogy a I „világot jelentő deszkákat” vilá- j got jelentő deszkákká hitette1 azokkal is, akik színpadon és i nézőtéren sokszor elfelejtik ezt. j Már az összeállítás sugalmaz- j za. hogy olyan házasságok tétet-1 nek görbe tükör elé, amelyeken i generációk nevettek, sőt: haho-| táztak, mígnem jó néhányszor j észre nem vették, hogy hellyel- közzet önmagukat nevetik és ha- hotázzák. Adott volt tehát a rendező határozott elképzelése, és azoké is, akik besegítettek ebbe, hogy ösz- szeegyeztessék a sokszor lehetetlennek tűnő tényezőket: az elképzelést, a található darabokat, jeleneteket, és a társulat adott erőit. Megkockáztathatom azt az állítást is, hogy az elmúlt héten bemutatott „Oh, azok a régi szép házasságok” ebből a szempontból is rendhagyónak minősíthető, mert a színészek megváloga- tása — elnézést az enyhe iróniáért, nem a kritikus tehet róla — rendhagyó módon jól sikerült, és senkit sem erőltettek olyan szerepkörbe, amely távol áll tőle, esetleg még annál is távolabb, mint Makó Jeruzsálemtől. Mi következett mindebből? Az, hogy színészeink többsége villogott, sziporkázott, mesteri alakítást produkált. Nem sorrendben, ahogy a színoadon oergett, hanem az élmény erejét tekintve Holtai Jenő: Bábjáték című jele- (Demcny felvétele) elsőként a nagyszerű Körösztös István Gábor Andor Haspókjaként olyan telitalálat, mely a művész számára és a közönség számára is többet ér a milliókat hozó telitalálatnál, hogy ne is keressünk más meghatározást erre az ellenállhatatlan színészi remeklésre. De ott van Körösztös mellett három másik színész is: Felkai Eszter, Gálfy László és Bicskey Károly. Felkai ITeltai Jenő Bábjátékában Gálfyval együtt tökéletes illúziót varázsolt számunkra, elsősorban a jelenet stílusának, a játszási lehetőségnek pontos megérzésével. Ugyanők alakították Courtelíne: Családi jelenjének férjét és feleségét, ahogy mondani szokás: töméntelen aprói megfigyelésekből építve fel a férfi és a nő személyiségét, a jelenet pikantériáját. Talán J. M. Barrie: Az asszony és az írógép című jelenete gyengébb, elsősorban író- ilag, mint a többi, bár alapötlete igencsak izgalmas és érdekes. Ügy tűnik, az író túlságosan is beleszeretett ebbe az alapötletbe. elnyújtotta, sokszorosan körbejárta, miközben elveszítette a lendületet, mely ilyen jelenetekben pedig elengedhetetlen. Miként semmit sem ért volna Molnár Ferenc Mennyegzője, és Harsányi Zsolt Téli lakása az író álmodta és megvalósított lendület nélkül, a visszafojtott nevetés kirobbanásai nélkül, az egész szituáció pontos felrajzolása és éreztetése nélkül, melyek kitűnően megírt szerepekben öltöttek testet. Az előadásban pedig a színészek játékában, a rendező friss és vidám hangulatában, amikor arra ügyelt félreérthetetlenül, hogy soha senki ne tévedjen a harsánykodás ingatag útjaira. Bicskey Károly Molnár Mennyegzőjében • és Harsányi Zsolt jelenetében vígjátéki kvalitásait sziporkáztatta. Fodor Zsóka és Zsolnai Júlia szintúgy tetszett. Szólnunk kell még a zenekíséret hangulatosságáról, és a feltűnően kitűnő jelmezekről, Fekete Mária munkájáról. Végül a díszletekről, melyet Csi. nády István tervezett vendégként. most sem engedve ismert, magas színvonalából. Sass Ervin Túlteljesítették tervüket Az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat orosházi bútorboltja hárommillió forinttal nagyobb forgalmat bonyolított le 1976- ban az előző évhez képest, amely 109.6 százalékos teljesíi- I ménynek felel meg. Legnagyobb I forgalmat júliusban és novemberben értek el. Nagy sikere volt az ősszel rendezett konyha- és ebédlőbütor-kiállításnak, valamint decemberben a kiegészítő és béb’bútorok bemutatójának, itt a helyszínen is vásárolhattak az érdeklődők. Az üzlet jelenleg is több millió raktár- készlettel rendelkezik, a választék ez évben is bővül. A hagyományos hazai gyártmányok mellett új típusú garnitúrákat is forgalomba hoznak. Persze az idén sem hiányoznak maid a megszokott külföldi, főként csehszlovák. . lengvel, román és szovjet bútorok sem.
