Békés Megyei Népújság, 1977. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-14 / 11. szám

Félidőben a vizsgaidőszak —110 ezer hallgató ad számot tudásáról Félidejénél tart az egyeteme­ken. főiskolákon a vizsgaidő- szak. Az általában január utol­só, február első hetéig tartó fél­évi beszámolási időszakban ha­zánk 18 egyetemén, 33 főiskolá­ján és 5 képző intézményében a különböző tagozatokon több mint 110 ezer hallgató ad szá­mot tudásáról. A nappali tago­zatokon mintegy 65 ezren kol­lokválnak, szigorlatoznak. Har­mincöt és fél ezer elsőéves elő­ször éli át az egyetemi, főiskolai vizsga izgalmait, közülük 17 ez­ren a nappali tagozaton tanul­nak. Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, az orvos-, valamint az agrártudományi egyetemen, több mint 5 000 hall­gató vizsgázott, illetve vizsgá­zik ezekben a hetekben. A ter­mészettudományi karon fokozott figyelmet fordítottak a fizikai dolgozók gyermekeinek a segíté­sére. Az egyetemi felvételi előtti foglalkozás nem maradt el a fél­év során sem, úgynevezett vizs­ga-előkészítő konzultációkat tar-, tottak részükre. A mostani idő­szakban vált általános gyakor­lattá az orvostudományi egye­temen a jegymegajánlás. A hall­gatók közül sokan a félévi mun­ka alapján kapják meg a vizs­gajegyet egv-egy tárgyból. Ez lehetővé teszi, hogy alaposab­ban felkészülhessenek a többi vizsgára. Az agrártudományi egyetemen . különös gondot for­dítottak a vizsgaidőszak és a tu­dományos diákköri munka ösz- szehangolására, s ennek nyomán a hallgatóknak több idejük ma­rad a tudományos tevékenység­re. Mintegy 6 000 hallgató vizs­gázik ebben az időben Pécs két egyetemén és három főiskolá­ján. Az orvostudományi egyete­men a megreformált tantervnek megfelelően a negyed-, ötöd- és hatodéves medikusok nem a ha­gyományos tantárgyi vizsgákon számolnak be. hanem úgyneve­zett blokkzáró vizsgát tesznek. A blokk tulajdonképpen tan­tárgycsoportot jelent; Az egye­temen egy-egy témakört teljes komplexitásában oktattak, ösz- szefüggésben a különböző Szak­ágazatok odavágó anyagával, s ennek megfelelően történnek a vizsgák is. Egy-egy oktató ter­mészetesen képtelen lenne szá­mon kérni az egész anyagot, ezért a szakágazatok közösen teszteket állítottak össze, és a hallgatók tesztlapokon adtak, Il­letve adnak számot felkészült­ségükről. A blokkzáró vizsgát megelőzően a klinikákon és a kórházakban zajlottak le a gya­korlati vizsgák, az egyetem megállapodást kötött a kő /.été­hez tartozó Baranya, Somogy, Tolna, Vas és Zala megye taná­csaival, s ennek nyomán a me­dikusok a megyei kórházakban folytatták 6—7 hetes szakmai gyakorlatukat. A fiatal orvosje- löltek a gyakorlat befejezése után az illető kórház orvosbi­zottsága előtt vizsgáztak gya­korlati ismeretekből. A szegedi felsőoktatási intéz­ményekben 6 000 nappali, 3 000 levelező és esti tagozatos hall-í gató ad számot tudásáról. Az általában február 10-e körül zá­ruló vizsgaidőszakban több mint 30 ezer új osztályzat kerül be az indexekbe. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán mintegy 1500—1500 nappali és levelező tagozatos vizsgázik. A levelezők többsége ma még min! képesí­tés nélküli nevelő dolgozik a dél-alföldi megyék általános is­koláiban. Az első részeredmé­nyek szerint elsősorban a mate­matikavizsgák letétele okozza a legtöbb gondot. A nemzetiségi iskolákba készülő tanárjelöltek a román és a sz.lovák tanszéken többségében példamutatóan fel­készültek. (MTI) Százhuszonötezerrel növekszik a Broyler-tyúk törzsállomány Dél-Békésben Dél-Békés megyében évek óta egyik igen jelentős jöve­delmező termelési ágazat a mezőgazdasági üzemekben a baromfitenyésztés. A teyület mintegy tíz településének kö­zös gazdasági, háztáji és ki­segítő gazdaságai foglalkoz­nak intenzíven baromfite­nyésztéssel. A megtermelt mennyiség azonban nem elé­gíti ki az orosházi, illetve a békéscsabai baromfifeldolgo­zó üzemek kapacitását. A jól jövedelmező baromfi­tenyészeteket ezért ez évben, majd a tervidőszak hátra le­vő éveiben fejlesztik. A Dél- Békés megyei Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségé­től kapott tájékoztatás szerint a Broyler-tyúkból mintegy százhuszonötezer szülőpárral növelik a törzstenyészeteket a kunágotai, nagybánhegyesi, nagykamarás^ orosházi ter­melőszövetkezetekben. A far­mok területét pedig mintegy ' ötvenezer négyzetméterrel növelik. Ezzel párhuzamban tovább bővítik a pecsenye­csirke előállítását a battonyai, kaszaperi, magyarbánhegyesi, medgyesbodzási, végegyházi közös gazdaságokban. A tájékoztatás szerint je­lentősen fejlesztik a pulyka­tenyészeteket is. Ezt elsősor­ban a canadái fehérgyémánt fajtával valósítják meg. A pulykafarmok területét több mint nyolcvanezer négyzet­méterrel növelik. Tervek szerint a Broyler- tyúk szülőpárok telepítését ebben az évben végrehajtják, a következő években, 1980-ig pedig beruházások megvalósí­tásával a keltetést és neve­lést. Tovább erősödőit a város és a város környéki községek kapcsolata Ülést tartott a békési Városi Tanács Végrehajtó Bisotlsága Január 12-én, szerdán délután ülést tartott a békési Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága Ma- koviczki János elnökletével. Részt vett az ülésen és felszólalt dr. Kertész Márton, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának titkára. Ott voltak a város kör­nyéki községek — Kamut, Mu- ronv. Bélmegver, Tarhos — ta­nácselnökei. képviselői. Először elfogadta a testület a tanácsi határozatok végrehajtá­sának megszervezéséről, vala­mint a lejárt határidejű határo­zatok megvalósításáról szóló je­lentést. Harmadik napirendi pontként került sor a szakigaz-1 gatási szervek felügyeleti, a vp- ! ros környéki községeket segítő ellenőrzési munka értékelésére, i Dr. Soős Sándor vb-titkár az írá- | sós előterjesztéshez szóbeli ki-1 egészítést fűzött. Elmondta, hogy [ az elmúlt két évben tovább erő- . södött a város és a várós környé-1 ki községek kapcsolata. A közsé- ( gekben megtartott 32 tanácsülés i közül 31-en, a vb-ülések 50 szá­zalékán képviseltette magát a J városi tanács. Nem csökkent a j településeken a tanácsülések Iá- í togatottsága. s 1976-ban összesen öt tanácsrendeletet alkottak. A tanácsi bizottságok erőteljesen segítették a hatósági munkát. Tavaly a négy községben 45 ja­vaslatot dolgoztak ki a bizottsá­gok. Két évvel ezelőtt még csak két falugyűlést tartottak, ezzel szemben az elmúlt évben hat­szor hívták össze a lakosságot a soron levő feladatok megbeszélé­sére. A jelentést kiegészítések­kel elfogadták, majd megvitat­ták a mezőgazdasági szakigazga­tási intézmények hatósági és szakmai tevékenységét. A végrehajtó bizottság részle­tesen elemezte a városi főállat­orvos, a növényvédelmi és az ál­lattenyésztési főfelügyelő eddigi munkáját. Felhívta a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági üze­mek intézkedési terveikben rög­zített elképzelések megvalósul­janak. Különösen a tehén- és a sertésállomány, a tejtermelés nö­velése a fontos az elkövetkezen­dő években. Nyújtsanak segítsé­get az új módszerek elterjeszté­séhez, elsősorban a korszerű ta­karmányozási technológia kidol­gozásában. Fokozottan ellenőriz­zék az állattartó telepeket, az egészségügyi előírások betartá­sát. Kísérjék figyelemmel az üzemek szakember-ellátottságát, a szakmunkás-továbbképzés le­hetőségét. Ismertessék a táp­anyag-gazdálkodással kapcsola­tos kutatási eredményeket. Az ülés bejelentésekkel ért vé­get. Tizenegymillió forint nyereség nem hull az égből Szállodai berendezés Moszkvába — Brémeníal-garnitúra Svédországba A Bútoripari Vállalat gyulai gyáregysége az elmúlt évben 104 és fél millió forint értékű bú­tort állított elő. 8,3 százalékkal többet a tervezettnél. Nyeresé­gük is kedvezően alakult, a tér vezett hétmillió helyett 11 mii lió forintot értek el. A gyár főmérnökét, Doma Oá - bort faggatjuk arról, milyen ősz-1 szetevői voltak kimagasló ered ■ menyeiknek, hiszen néhány év- | vei azelőtt a gyengébbek között emlegették a gyulai bútoroso J kát? — Igen. voltak gondjaink szá- j mos területen. Nem volt elegen- 1 dő dolgozónk, állandóan létszám- hiánnyal bajlódtunk. Hiányoz­tak a jól képzett szakmunkások, és a munkaverseny-mozgalom- nak, a szocialista brigádoknak sem szántunk jelentőségüknek megfelelő szerepet a termelés-i ben. Mindez ma már a múlté. — Nem is érdemes annyira visszakalandozni az időbe, in­kább boncolgassuk az elmúlt évet. — Azzal indultunk az V. öt­éves időszaknak, hogy mindenre kiterjedő, átfogó intézkedési tér. vet állítottunk össze. Ebben hatá­roztuk meg a legfontosabb fel­adatokat. Az üzem- és munka- szervezéssel való hatékonyabb foglalkozást, ebben is kiemelten az anyag- és energiagazdálko­dást. Azért is tulajdonítottunk ennek különösebb jelentőséget, mert termelésünkben az anyag.- és energiafelhasználás milliós ér­tékrendű. Ezen sokat veszíthe­tünk, de nyerhetünk is. És itt kapcsolódok az anyagtakarékos­sághoz, amely — az előzőekből adódóan — tavaly nálunk is fő­szereplővé lépett elő. — Ez a technikai, technológiai feltétel. És a munkások? — Igaz, utoljára hagytam, de ez a felsorolás nem jelent fon­tossági sorendet. A gyárban 30 szocialista brigád dolgozik és azt hiszem, ez a szám is sokat mond. Nagyon kedvező tapasz­talatai vannak a Dolgozz hi­bátlanul mozgalomnak, amit igyekszünk különféle ösztönzők­kel serkenteni. — Valamikor arról voltak „híresek" — egy kis túlzással —, hogy a faszegtől a kombinált- szekrényig ter fed a termékszer­kezet. Ez a sokféleség bizonyára nem lehetett gazdaságos. — Nem bizony, változtattunk is az összetételen, a korszerűbb és gazdaságosabb termékek javára.-WWW» WWWWWWW»WWWWWWW wwwwwwwwwwwwwwwwvwwwwwwwwwwwww» A telefonautomata-gyártás új gazdája Január 1 -tol a Mechanikai Müvek vette át a hazai telefongyártást. 1977-bcn Ahonyban Só ezer da­rab CB—t)67-es típusú távbeszélő készüléket készítenek a posta igényei szerint. Ugyanakkor Tö­rökbálinton, a központi gyáregységben ugyancsak a posta részére megkezdték a pénzbedobós auto­mata telefonkészülékek gyártását. Ezek a készülékek valamennyi városban felszerelhelök, ahol crosbar rendszerű telefonközpont vart Arra törekedtünk amennyire le­hetőségeink engedték, hogy meg­szüntessük a már elavult búto­rok gyártását. Csak zárójelben jegyzem meg, volt a kereskede­lemben még tízéves gyártmá­nyunk is, ami már nyilván nem felelhetett meg mindenben a mai követelményeknek. Rátér­tünk az úgynevezett’ piacérett:, új fajta bútorok készítésére. Ilyen volt tavaly a „Gyula” kom­binált garnitúra, amelyből két és fél ezret gyártottunk. Szerény­telenség nélkül mondhatom, si­kerünk volt vele nemcsak a belföldi piacon. Nem volt már ilyen kedvező a másik bútor, a „Gyula- fal” fogadtatása, le is álltunk a nulla széria után. Egyik legfontosabb műszaki fel­adatunk az idén, hogy formailag átdolgozzuk, majd csak azután fogjuk gyártani. — Az eddigiekből úgy tűnik, nem bizonyult rossz üzletnek a szállodai berendezések gyártása, szerelése sem. — Nem vagyok babonás, de le­kopogom. Soha rosszabb ne le­gyen. Három és fél millió fo­rintot jelentett Budapesten a KONZUMEX-székház bútorai­nak gyártása és beszerelése. Megkezdtük a METALIMPEX- székház berendezésének gyártá­sát és a Balaton partján levő Neptun Szálloda bútorainak ter­vezését. Prototípust készítettünk szállodai berendezésekből a moszkvai olimpiai kiállításra. A szovjet partner nemzeti sajátos­ságának, igényeinek megfelelően módosítást kért, amit meg is csináltunk, és még ebben a hó­napban újra bemutatjuk. Előze­tes igények alapján, ha a meg­rendelő tetszését elnyeri, ebből nagyobb mennyiséget vásárol­nak. — Mi a helyzet a tőkés pia­con? — A svéd IKEA bútorkereske­dő céggel a Könnyűipari Minisz­térium folytatott reményekre jogosító tárgyalásokat. Ha siker rül megállapodni a svédekkel, az egvik legnagyobb magyarországi szállítói leszünk. Brémenfal el­nevezéssel háromezer garnitúrát gvártunk és szállítunk részükre még az idén. Ez hozzávetőlege­sen 400 ezer svéd márkát je­lent. * * * Csodák Gvulán, a bútoripari vállalatnál sincsenek. Nagvon is kézzelfogható intézkedések kellettek itt is ahhoz, hogy a tér, vek megvalósuljanak. Béla Ottó 3 BÉKÉS MEGYE!. NtPUJSAG » 1977. JANUÁR 14.

Next

/
Thumbnails
Contents