Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-12 / 294. szám

Kommentátorunké, Réti Erviné a szó A HÉT :t KÉKHÉSE Tevékeny esztendő után, mél. tó évadzárós a magyar diplomá­ciában: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára Becsben. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Üj-Delhi- ben tárgyalt. Ami a nemzetközi élet más vonatkozásait illeti megélénkült a közel-keleti dip­lomácia s a portugál helyható­sági választások, valamint a i spanyol fejlemények az ibériai j félszigetre irányítják a figyel- | mel. O Hogyan járul hozzá dip­lomáciánk a nemzetközi légkör javításához? Ismerjük a mértékeket és sa- ! ját méretünket: hazánk, a Ma­gyar Népköztársaság nem tartó zik a legnagyobb és legnépe sebb országok közé. Területünk hetvenkilencszer elférne Auszt­rália térképén s Indiában hat­van.szór nagyobb a népesség, a kontinensnyi ország évente 13 millió lélekkel gyarapodik, ami nagyobb a mi összlakosságunk- I nál. Egy-egv ország súlyát, sze repét mégsem egyszerűen anya j könyvi adatai szabják meg, ha- [ nem számtalan tényező összha­tása. Nem utolsósorban az. hogy i ez az ország milyen politikát folytat, mit tesz a béke és a i társadalmi haladás érdekében, kik al barátai és szövetségesei egy olyan korszakban, amikor mind nagyobb súlyt kaphat a nemzetközi összmunka. Ezért eszközeinkhez és lehe­tőségeinkhez képest, a szocialis­ta országok egyeztetett politi­kájára alapozva, mind aktívabb tevékenységet tudunk kifejteni a nemzetközi légkör javítása ér­dekében. Egy évtized alatt csak­nem ötven országgal vettük fel a diplomáciai kapcsolatokat, s j 117-re emelkedett azoknak az államoknak száma, amelyekkel diplomáciai viszonyban, állunk. A KB első titkára, államfőnk kormányfőnk és külügyminiszte­rünk az említett időszakban több mint 2(it) alkalommal tett hivatalos külföldi látogatást vagy fogadta hazánkban más országbeli partnereit. A sokatmondó statisztikai ösz- szegzés ezen a héten újabb fon­tos feljegyzésekkel gyarapodha tott. Kádár János bécsi látoga­tása során Bruno Kreisky oszt­rák kancellárral és más osztrák vezetőkkel tárgyalt, a jószom­szédi kapcsolatok további fej. iesztéséröl . s a találkozó nem­zetközi visszhangjában kiemel ték. egyúttal a kommunista, il­letve szociáldemokrata mozga­lom két ismert személyisége folytatott eszmecserét. Losonczi Pál második indiai látogatása kapcsolataink folyamatosságára utal. Az Elnöki Tanács elnöke olyan időszakban látogatott el a nagy ázsiai országba, amikor kezdenek berni az Indira Gan. ' dhi kormánya által tett nagy erőfeszítések eredményei. A vi­lág és az -idők változását vajon mi érzékeltethetné jobban, ve­lünk, magyarokkal, minthogy a Kelet magányos vándorának, Körösi Csorna Sándornak dar- zsilingi sírjánál ezúttal a má­sodik hivatalos indiai látogatá­son levő magyar államfő rakja le majd a kegyelet és emlé­kezés virágait... O Mil várhatunk a közel- keleti tárgyalások meg­élénkülésétől? Az ENSZ közgyűlése túlnyo­mó többsége ismét a genfi bé- kekonferenc'a felújítását sürget­te közel-keleti vitájának záró­BMjssmz * 1976. DECEMBER 1?. akkordjaként. Két főérdekelt, az Egyesült Államok és Izrael azonban más véleményen volt — ellenéznek egy olyan össze­jövetelt. amelyen minden érde­kelt fél, így a palesztin mozga­lom is képviseltetné magát. A jelek szerint még kemény dip­lomáciai csaták szükségesek ah­hoz. hogy a jövő év tavaszán valóban érdemi munkához lás­son a genfi értekezlet. Addig is, folyik a sorok ren­dezése. Megalakult az új li­banoni kormány, politikusok he­lyett szakértők töltik be a tár­cákat s általános vélemény sze­rint átmeneti kabinetről van szó. Mindenképpen felvetődik a nagy kérdés, hogy tulajdonkép­pen eddig semmi sem történt még azoknak a problémáknak megoldásáért, amelyek a polgár- háború kirobbanásának közvet- j len okaként szolgáltak. Tanács- j kozik a palesztin mozgalom, s j a kiszivárgott .hírek szerint — a libanoni válság után — most 1 a szervezet belső krízisével keil megbirkózni, milyen legyen a ! vezetés összetétele, miként lehet arányos egyensúlyt biztosítani a különböző nézetek és irányzatok között. Jelentős mozzanat, hogy Kadhafi líbiai elnök — aki a korábbi vitatható és vitatott ál­lásfoglalásaival szemben mind konstruktívabban járul hozzá a kibontakozáshoz — Moszkvában járt, a legfelsőbb szovjet veze­téssel folytatott eszmecserét. Az élénkülés kétségtelen, ha az események különböző elő­jelűek is. A közel-keleti helyzet rendezetlensége károsan fékez: az enyhülést, a feszültség csök­kentését s valóban ideje lenne , a genfi útjelzők nyomán elin­dulni. O Mi történik Spanyol- országban? A kulcsszó ezúttal a keltezés­ben szereplő városnév: Madrid. A spanyol szociáldemokraták ugyanis nem első kongresszusu­kat tartják, amint a Spanyol Kommunista Párt főtitkára is számos sajtóértekezleten vála­szolt már újságírók kérdéseire. A héten azonban ez a két ese­mény — több mint négy évii- | zed óta első ízben — Madridban történt. A spanyol fővárosban ahol változatlanul érvényben van a kommunista part tevé­kenységének betiltása, de hiva­talosan a szociáldemokratáknak sem engedélyezték eddig a le­gális működést. Mindez rávilágít a spanyol helyzet ellentmondásaira: a lé­git nehéz fenntartani, de az új sem volt képes még teljes mér­tékben áttörni, és a hivatalos vezetés tovább táncol a borotva­élen. Szerdán, december 15-én például népszavazást tartanak, az alkotmányjogi reform s a i jövő évi választások előkészíté í seként. A frontok bonyolult6á- j gára jellemző, hogy a szélső- jobboldal ellenszavazatra ké­szül, a demokratikus ellenzék ezúttal bojkottot, tartózkodást hirdet. A kommunisták viszont bejelentették, hogy a választá­sokon indulni kívánnak. A kor­mányzat közben ,az ellenzék megosztására is játszik, szeret­né a kommunistákat elszigetel­ni. Sok szó esik Spanyolországról a brüsszeli kulisszák mögött is: a NATO miniszteri tanácsán a szövetség új tagjelöltjeként be­széltek Madridról. Az atlanti szövetség megrendült déli szár­nyának aládúcolását reméli a spanyol belépéstől s a brüsszeli tanácskozáson visszautasították a Varsói Szerződés tagállamai­nak javaslatát, hogy rendelje­nek el „létszámstop'’-ot a két szervezetben... Losonczi Pál Calcuttában Calcutta Köves Tibor, az MTI tudósí­tója jelenti: Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és kísérete szomba­ton, helyi idő szerint 18.45 óra­kor Madrasból Calcuttába. Nvu- gat-Bengália fővarosába érke­zett. A magyar államférfit és felesegét a magyar es indiai j zászlókkal fellobogózott repülő- j téren A. L. Dias, Nyugat-Ben 1 gália kormányzója és felesége I üdvözölte. A magyar vendégek fogadására megjelentek az In­diai Köztársaság szövetségi ál­lamának miniszterei és államtit­kárai. közéleti személyiségei és a diplomáciai missziók vezetői. Az Elnöki Tanács elnökét és felesegét Dias kormányzó és fe­lesége kísérte a kormányzói pa­lotába. Vasárnap reggel Loson­czi Pál és szőkébb kísérete az indiai légierő különgépén Bag- dograba repül, ahonnan heli­kopteren teszi meg az utat a Himalája lábainál fekvő Dard- zsilingbe. hogy az ott nyugvó Körösi Csorna Sándor síremlé­kénél a magyar haza nevébt.i I lerója kegyeletét. Losonczi Pál és kísérete a í szombati napot Tamil Nadu szö­vetségi államban töltötte, ahol az állam fővárosának — Mad- rasnak — és környékének kul­turális és történelmi nevezetes- . ségeivel ismerkedett meg. A madrasi „kígyók parkja- j ban” tett rövid látogatás után a világhírű és immár Magyaror­szágon is jól ismert indiai tánc művészet legújabbkori reneszán­szának forrásához és alkotómű- ; helyéhez — a madrasi művésze- | ti kollégiumba vezetett a ma- j gyár vendégek útja. A kollégi- j um mű veszeti vezetője és — a I hagyományos indiai drámai táncművészet felújításában szer­zett kimagasló érdemeinek el­ismeréseként — „örökös elnöke ’ Rukinee Rukimini Devi asszony köszöntötte a magyar államfér­fit és kíséretét. Devi asszony, aki többször járt Magyarországon. legutóbb a | nagy sikerrel szerepelt indiai zene- es táncegyüttes vezetője- | ként, röviden ismertette az | 1936-ban — a nemzeti felszaba­dulásért kibontakozó küzdelem részeként — megalakult művé- I saeti kollégium történetét, je­lenlegi tevékenységét és azt a hivatását, hogy a világ vala- i mennyi népe számára érthető közös nyelven, a művészet nyel- vén segítse elő a nemzetek kö­zeledését és békés együttélését. A kollégium művésznövendékei ezután ízelítőt adtak gazdag re­pertoárjukból a magyar vendé­Mcszkua | A Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának meghi- ’ vására .szombaton Moszkvából i elutazott a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának küldötlsége. hogy részt vegyen a VDP IV. kongresszusán. 1 A küldöttséget Mihail Szusz, j lov. az SZKP KP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titkára vezeti, a delegáció tagjai: Saraf j Rasidov, az SZKP KP PB pót- I geknek. akik megcsodálhattak a jelentésteli mozdulatművészet, a zene és a költészet felülmúlha­tatlan harmóniáját. Ezután Losonczi Pál es kísé­rete gépkocsin tette meg az utat a Madrastól 50 kilométernyire fekvő Temple BayQiez, a,világ­hírű Templom-öbölhöz, aholíaz Indiai-óceán mosta napfényes parton emelkednek az ősi hindu szobrász- és építőművészét pá­ratlan műemlékei. Az évezredes hindu kultúra műemlékeinek bemutatásával búcsúzott Madras és Tamil Nadu szövetségi állam az indiai láto­gató kőrútjának következő, s egyben befejező szakaszara in. dúló magyar államfőtől. Dard- zsilingböl Losonczi Pál vissza­tér Calcuttába, ahol Nvugai- Bengália kormányzója ad dísz­vacsorát tiszteletére, majd az Elnöki Tanács elnöke hétfőn in­dul haza a MALÉV különgér-é- vel — Taskent és Tbiliszi érin­tésével — Budapestre. (Mii) tagja, az Uzbég Kommunista Párt első titkára. Konsztantvin Katusev, az SZKP KB titkára, Konsztantyin Rudakov, az SZKP KB tagja, valamint Borisz Csap­iin. az SZKP KP póttagja. a Szovjetunió hanoi nagykövete. A küldöttséget a vnukovói re­pülőtéren Leonyid Brezsiyev, Andrej Gromiko, Andrej Kiri­lenko. Arvid Peise és más sze­mélyiségek búcsúztatták. (TASZSZ) Elutazott a szovjet küldöttség a YDP kongresszusira Kongresszusra készül a VSZK, II. Sikeres év a felszabadult dél iparában Munkáskézben a gyárak Amikor Da Nang-ban. az egy­kori hatalmas támaszpontra)os- ban a tartományi vezetőkkel a felszabadulás óta elért eredmé­nyekről beszélgettünk, egv mon­datra felfigyeltem: — A felszabadulás óta 821 ipari üzemet hoztunk rendbe és több. mini 100 ipari jellegű lé­tesítményt állítottunk munká­ba... — Megnézhetnénk az egyiket’ — kérdeztem. Így kerültünk a da-nang-i szerszámgépgyárba, amelynek históriája igazán megérdemli a megörökítést. Tran Quang Bong igazgatóhelyettes a követkéz 7 szavakkal mutatta be a gyárat' — Üzemünk építését 1975 de­cemberében, pár hónappal a fel­szabadulás után kezdtük el. — És már termel is a gyár? — Természetesen — hangzott a válasz. — Tizenhat mérnökkel és 200 munkással dolgozunk. Bárkivel találkozik az ember Da Nang-ban. mindenki megem­líti. hogy a város teljes 30 nap­pal korábban szabadult fel, mint dél egésze. — Ügy éreztük, hogy ez a plusz harminc nap kötelez ben­nünket — folytatta az igazgató­helyettes. — A városban van egy tervezőiroda. Ennek a mérnökei gyorsan felmérték, hogy a fel- szabadulás után nagyon sok al­katrészre lesz szükségünk. Dé­len. a gépek többsége ugyanis tő­kés országokból szármánk. S tudtuk, hogv ezek az országok majd nem exportálnak sem gé­peket, sem alkatrészeket. Ezért volt snikség üzemünkre. Mielőtt a beszélgetést folytat­tuk volna, körülvezettek a gyár­ban. Valóban, minden vakítóan új volt. csak a munkaruhák nem. ezek már több hónapos esz- tergályozás olajoecsítjűt visel­ték. A hatalmas csarnok külön­böző gépein alkatrészek készül­tek: a textilgyár részére, amely a város egyik legnagyobb ipari üzeme, aztán a s~k-«ok teher­gépkocsihoz, amelyek alkatré­szek hiánya miatt különösen sínylik a kereskedelmi embar­gót. — A csarnokot még csak fel lehetett építeni. De honnan sze­reztek szakembereket? — A többség a tartomány népi bizottságának szakmunkáskép­ző iskolájából jött. Másokat pe­dig elküldtünk Hanoiba, szak­mát tanulni. Egyébként mást már itt, a gyárban is tanítjuk azokat, akik ügyesek és kedvük is van hozzá Szeretnénk ugyanis tovább bővíteni az üzemet. El­képzeléseink szerint hamar s m 5—600 munkáskézre lesz szük­ség... Ha nem is szerszámgépgyár! léptekkel, de hasonló kedvvel és tempóval kezdte el a munkát a da-nang-i text'lgyár is, amely Treng Quang Bong gyárának egvik legfontosabb „munkaadó­ja A textilgyár a felszabadulás előtt egy nagy részvénytársaság tula'donában volt. Gazdái azzal is támogatták a Thieu-rezsimet, hogy a felszabadító erőkkel együttműködők családtagjait el­bocsátották. Több mint kétezer ember került így az utcára. A felszabaduláskor az üzemet ál­lami tulajdonba vették s azonnal hozzáláttak a károk kijavításá­hoz és a munka elindításához. — S pontosan 21 nappal Da Nang felszabadítása után üze­münkben elkezdődött a munka — mondta Ho Du.v Vinh igazga­tó. — A háromhetes késedelmet az okozta, hogy a menekülő Thieu-katonák a berendezés egy részét összetörték. Néhány adatot érdemes még megemlíteni. A felszabadulás előtt összesen 691 volt a mun­kások száma, ma 800-nál is töb­ben vannak. A Thieu-red -zér­óén a gyár egv műszakban és hetente négy napot dolgozott. Most "a kezdeti egy műszak után már áttértek a háromciklus s termelésre. Mint Vietnam valamennyi ipari üzemében, itt is nagy ese­ményként várják a Vietnam' Dolgozók Pártja hamarosan sor­ra kerülő kongresszusát. Hogyan is készülődhetnének rá megfele­lőbben a háború pusztította or­szágban. ahol minden ipari ter­mékre nagy szükség van, mint munkasikerekkel ?! Munkásaink elindítottak egy olyan mozgalmat, hogy minden dolgozó egy gépen, egy műszak­ban egv méterrel többet termel. Ezt örömmel elfogadtuk — mondta végezetül az igazgató. — Ahhoz azonban nem járultunk hozzá, pedig a gyár dolgozói ja­vasolták. hogy szombat este még egy órát dolgozzanak. Nincs jó munka pihenés nélkül, a pihe­nésre is szükségük van dolgozó­inknak!... Ónódy György

Next

/
Thumbnails
Contents