Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-11 / 293. szám

Mit mond a jogszabály? GYOMA, ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET A munkaerő­közvetítésről Csak kötelező munkaerő-köz­vetítés útján alkalmazható az a dolgozó, aki „kilépett” munka­könyvi bejegyzéssel változtat munkahelyet. Továbbá az is. aki egy éven belül harmadszor, mégpedig felmondással szünteti meg munkaviszonyát. Kötelező munkaerő-közvetítés esetén a közvetítés nélkül elhe­lyezkedő dolgozó munkaviszo­nya érvénytelen. A megyei ta­nács elnöke azonban engedélyez­heti, hogy egyes vállalatok köte­lező munkaerő-közvetítés nélkül is alkalmazzanak dolgozókat. Hä egy terület munkaerőhely­zete szükségessé teszi, a megyei tanács elnöke kötelező munka­erő-közvetítést rendelhet el. Kö­telező közvetítés rendelhető el arra a vállalatra is, amely a munkaerő-gazdálkodási rendel­kezéseket, így különösen a mun­kaerő-közvetítés, a toborzás, az álláshirdetés szabályait megsér­tette avagy munkaerő-csábítást követett el. Figyelemmel kell lenni az egyes vállalatoknak a népgazdasági tervből, valamint az ágazati és területi célkitűzé­sekből következő fontosságára, munkaerővel való ellátottságára. A rendelet hangsúlyozza, hogy fokozott gondot kell fordítani a nők, a fiatalkorúak, az iskolai tanulmányaikat befejező, először munkába álló fiatalok és a szo­ciális szempontból rászorultak, különösen a csökkent munkaké­pességűek munkába való helye­zésének támogatására. Tekintet­tel kell lenni arra is, hogy a kö­zép- és felsőfokú szakképzett­séggel rendelkezők, szakkéozett- ségüknek megfelelő munkavi­szonyt létesítsenek, illetőleg a ta­nulmányi ösztöndíjat élvezők az ösztöndíjat biztosító vállalatnál álljanak munkába. A munkaerő szervezetten tör­ténő elhelyezésére és toborzására is megvan a lehetőség. Elsősor­ban azokat a vállalatokat kell segíteni, ahol olvan beruházások folynak, amelyek az exnort- kaoacitás bővítésére irányulnak. Ugyanez vonatkozik a nagy ha­tékonyságú termelőberendezések több műszakos kihasználására, valamint a lakossági szolgálta­tásokat ellátó üzemekre. Az idő­szakosan termelő kísérleti tan- és célgazdaságok, az állami erdő- gazdaságok, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó időszakos jelleggel működő üzemek, az építőipari, valamint az idegen- forgalom és az üdültetés lebo­nyolításában részt vevő kiske­reskedelmi, vendéglátóipari egy­ségek határozott időre, vagy ha­tározott munka elvégzésére a munkahelytől számított 30 kilo­méteres körzeten belül engedély nélkül is toborozhatnak munka­erőt. A vállalatok betöltetlen mun­kahelyeiket hirdethetik. Az ál­láshirdetés csak a munkakör megnevezését tartalmazhatja, ezenkívül a munkarendről és esetleg a munkásszállásról adhat tájékoztatást. A bérezésre, egves kedvezmények juttatására a hir­detés nem terjedhet ki. Munka­erőcsábítást követ el az. aki munkaviszonyban álló dolgozót az új vállalatnál a hasonló mun­kakörű és felkészültségű dolgo­zó díjazását meghaladó bér adá­sával,'illetve annak kilátásba he­lyezésével munkahely-változta­tásra rábír, illetve arra törekszik. —di. ramuttextilművek Békéscsabai Gyára felvételre KERES: — olajkazánfűtőt — ,,D” kategóriájú jogosít­vánnyal rendelkező autó- buszvezetőt — férfi segéd- és betanított munkást — női munkaerőt betanított munkára — takarítót, lakatost és konyhai kisegítőt azon­nali belépéssel. Túlteljesítik a tervet — Meggondoltak!) kooperáció — Példás együttműködés a Túlteljesíti idei tervét a Gyo- j ma és Környéke Építőipari Sző- j vetkezet. Termelési értékük 17 j százalékkal növekedett és az j sem közömbös, hogy — mint a szövetkezet vezetője tájékoztat I — ez a termelékenység növelé­séből adódott. Létszámuk nem nőtt, bérfejlesztésük sem halad­ta túl a megengedettet. A 6 , millió 200 ezer forintos nyere- j ségtervet várhatóan 29 száza­lékkal túlteljesítik, ami csaknem 2 millió forint többletet jelent.’ A sikerek magyarázata — egye- j bek közt — az, hogy az idén jobban megválogatták kooperá­ciós partnereiket. Közeli és meg- i bízható társakat kerestek és la- ; láltak, mint például a Vegyes- | ipari Vállalat gyomai gyáregy- ‘ Művelődő fiatalok A Békéscsabai Baromfi feldől- | gozó Vállalat orosházi gyárában ' az elmúlt évadban is sikeresek j voltak az ifjúsági klub rendez­vényei. Jelenleg a klubnak 25 | tagja van, és a vezetőség a fia- | talok önművelése céljából igen j változatos programot állított ősz- j sze. Politikai vetélkedőt szer- - veznek, amelyre a város hat i üzemi KISZ-szervezetét is meghívták, de szó lesz szakem- | berek bevonásával olyan témá- i ról, mint a munkahelyi beillesz­kedés. A TIT-tel közösen elő­adássorozatot indítottak, ame. lyek keretében Kína és Japán politikájáról, -családjogról, az új honvédelmi törvényről és fiata­lokat érintő egészségügyi kérdé­sekről lesz szó. Érdekesnek ígér­kezik a Munkácsy tói napjain­kig című diavetítéses képzőmű­vészeti előadás. nagyközségben ségét, amellyel együttműködve gázkazánokat készítenek cseh­szlovák megrendelőknek. Minden ez évre vállalt fel­adatukat elvégezték — hangzik tovább a tájékoztatás. — Leg­nagyobb munkájukon, az ENCl szociális létesítményén télen is tovább dolgoznak; a jövő év közepére szeretnék befejezni az építkezést. Folytatják a munká­kat a gyomai November 7. la­kótelepen is. Egyetlen területen, a szolgáltatások fejlesztésében nem tudtak a kívánt mértékben előrelépni, pedig az olajkályhák es a RAMOVILL által forga­lomba hozott külföldi híradás- technikai cikkek garanciális ja­vításában részlegük létszámát, felszereltségét tekintve sokkal többre lenne képes. i A szövetkezet idei munkájá­nak értékelésére épp a napok­ban kerített sort a nagyközségi pártbizottság. — Megszokott do­log — mondja Gonda Károly el­nök —, hogy a pártbizottság tö­rődik a gazdasági egységekkel, s ez egyúttal a helyes törekvések eredményeinek elismerése is. Haszna számunkra főleg abban jelentkezik, hogy segít eligazod­ni a gazdaságpolitikai elvárá­sokban, hiszen a központi gaz­daságpolitika helyi megvalósítá­sa esetenként rejt problémákat, buktatókat is. Azért is sokra becsüljük ezt a segítséget, mert a lakosság gondjainak megoldá­sát viszi előre. Az iskolák, óvo­dák és bölcsődék bővítésére a gyomai üzemek az idén félmil­lió forint értékű társadalmi munkát végeztek, s ezt a párt- és tanácsi szervek irányították, fogták össze. S ha a lakosság gondjain közös erővel segítünk, nyugodtabban, nagyobb kedvvel jönnek dolgozni az emberek — mondotta befejezésül a szövet­kezet elnöke. (V. J.) Küldött Méhkerékről Békés megyében 1976. január 1-től mindössze egy termelőszö­vetkezetet jelöltek ki kedvezőt­len adottságúnak, a méhkeréki Nicolae Balcescut. Ezt a termelőszövetkezetet, tagjainak örömét, gondjait kép­viseli majd az országos kong­resszuson a növénytermesztő Netye Lászlóné, az elnök Rúzsa György mellett. A fiatalasszony 1970-ben lépett be a tsz tagjai sorába, s azóta is növényter- mesztésben dolgozik. Odahaza a kertben ellátja két fóliasátor gondozásának nem kis munká­ját, foglalkozik jószágokkal is. Férje Sarkadon a cukorgyárban asztalos, de ilyenkoi-, a cukor- gyártási főszezonban a termelés­ben segít. Kislánya 3 éves. — Nem kaptam meghívót a szövetkezeti közgyűlési-e, úgy szólt Márk Laci bácsi, hogy fel­tétlenül legyek ott, meglepetés vár rám. Igazat mondott. Ugyancsak meglepődtem, amikor a tagok rám szavaztak, hogy a megyei küldöttválasztó közgyű­lésen én képviseljem a méhke- i'ékieket. Itt aztán még nagyobb öröm ért. Azt hittem, nem jól hallok, amikor felolvasták a név­sort, kit javasolnak az oi'szágos kongresszusra, s köztük hallot­tam a nevemet is. Azóta sok em­berrel beszélgettem a szövetke­zetben. Legtöbben elmond4 ák. hogy milyen gondok, problémák megoldását várják a kongresz- szustól. Szókimondó asszonynak tartanak, bizony elmondanám én a kongresszuson is, ha szót kap­nék. milyen gondok foglalkoz­tatják az embereket Méhkeré­ken. Nem tartjuk jónak a behatá­rolt munkabért, jó lenne, ha itt is bevezetnék a gai-antált 100 százalékos munkabért. Sok nő mondta, de magam is érzem, hogy sokat segítene rajtunk a második műszakban, ha megol­danák a közétkeztetést. Közel la­kom a gépműhelyhez. Látom, milyen nehéz körülmények kö­zött dolgoznak a szerelők. Na­gyon hiányzik egy korszerűen felszerelt, tágas szerelőcsarnok. Községünkben országos hirt szerzett a primőrtermesztés. So­kan kérdezték már és joggal, ha a háztájiban ilyen. eredményes, miért nem csinálják a közösben is. Mint az előbbiekben felsorol - , takhoz, ehhez is pénz kellene, sajnos, abból van a legkevesebb. Pedig egy üvegház felépítése, amellett, hogy a zöldségtermesz­tést elősegítené, sok nőnek biz­tosítana munkalehetőséget. A ju­hászainak nagy hagyományai vannak környékünkön. Gazdasá­gos is lenne a juhtenyésztés, elő­relépni nem tudunk még sem, megfelelő férőhelyek hiányában. Szövetkezetünk vezetősége tisz­tában van a gondokkal. Tudnák a kivezető utat is. ám saját erő­ből nem megy Ehhez az elöbbre- lépéshez kérnek megértő támo­gatást és segítséget a párt- és ál­lami szervektől. Mert higgyék el, a méhkerékiek, akik mindig hí­resek voltak szorgalmukról, így ez a közösség, szövetkezetünk tagsága is szorgalmas munkával hálálná meg a bizalmat, támoga­tást. Ezt mondanám el a kongresz- szuson, ha szót kapnék. II terv a gazdálkodás kezdete Néhány hét és befejeződik az I V. ötéves terv első éve. Az idő-1 ai'ányos végrehajtás eredményeit! már most megközelítő pontosság- I gal ismerik a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek is. A zárszá­madási előkészületek, a zárás, | kellő alapot nyújthat az 1977-es tervek előkészítésére. A'legtöbb megyei szövetkezetben ugyanis napjainkban együtt történik az értékelés a tervezéssel. ÜJ UTAKON AZ ÚJ’KÖVETELMÉNYEKHEZ A körösladanyi Magyar—Viet­nami Barátság Tsz-ben napra­kész adatok állnak az irányítók ! rendelkezésére. — Akár már hol­nap elkezdhetjük a záxszáma- dást, magyarázza Puskas László főkönyvelő. A bizonyítás sem maradt el, persze azért a zárszámadás még odébb van. Tény azonban, hogy az elénk rakott írásokból, táblá­zatokból minden kiderül, amire csak kíváncsiak voltunk. Búzából 9 millió forint árbevételi több­lete van a tsz-nek, rizsből vi­szont 10 millió forint kiesése, el­keseredésre azonban nincs ok, hiszen jól jövedelmezett a lu­cernamag. a zöldség, a szarvas­marha-ágazat és a melléküzem- ágak. Amióta egyesült Körösladány- ban a három tsz, még a legna­gyobb baj idején is tudták, mi a teendő. Nem ültek ölbe tett kézzel, csodára várva a vezetők. Ott volt mindig kéznél a terv. a pontosan, állandóan vezetett nyilvántartás és már is tudták, honnan hová kell átcsoportosíta­ni az erőket. így volt ez ezen a nyáron is. A tésztaüzemet leállí­tották néhány napra és az ott dolgozó asszonyokat átirányítot­ták a paradicsomszedéshez. A jó terv a gazdálkodás lelke, 1 tartják. De az év januárban kez­dődik, ezért a szövetkezetben ; szakítottak azzal a hagyomány- | nyal, hogy azt valamikor febru­árban kéázitik es márciusban hagyják jóvá. Itt a terv még de­cemberben elkészüli s azt janu­árban pontosítják. A zárszáma­dás adatait és az ágazatok terve­it együtt tárgyalják a brigádok. A folyamatosan végzett munka eredménye, hogy tavaly sem és az idén sem kell éjszakázniuk az irodákban dolgozóknak. így is időben elkészülnek az év végi összesítéssel es a vezetők min­dennapi segédeszközével, a terv­vel. Mondták is a tsz vezetőinek, árulják már el, mindezt hogyan csinálják. Titokról és csodáról természe­tesen ők sem tudnak, de az már I a gazdálkodás rendje, hogy a texveket az év közben végzett munkával kelt megalapozni. Vé­leményük szerint értelmetlen a zái'számadó és a tervtárgyaló közgyűlések szétválasztása. A kettő összetartozik, egymásra épül. Körösladányban együtt tár- ; gyalják az elmúlt év eredmé- j nyeit, hibáit és ezek megszűnte- ! tésének lehetőségeit. A RÉGI IS LEHET JÖ A kardosi Egyetértés Terme- j lőszövetkezetben is nagy ütem-1 ben folynak a zárszámadási elő- , készületek. Itt azonban egyelő-: re csak előzetes tervek készül­nek. A konkrét tervek kidolgozá­sa a zárszámadó taggyűlés után történik. Most pedig essék néhánv szó a termelőszövetkezet gazdálko­dásáról. A növénytermesztési j ágazatban mintegy 2 millió fo- j rint a kiesés, amelyet némileg' ellensúlyoz maid az ál'atforsal- ! mi vállalattól vásárolt 750 darab! süldő hízóként való értékesítése. Továbbá enyhít a gondokon a kö­zel egymillió forintos bérmegta-i ka 171as is. A szövetkezeinek azonban már a múlt évben is alig maradt fejlesztési alapja, ebben az évben sem jobbak a ki­látások. A felsoroltak azt bizonyítják, j a tervek mielőbbi jóváhagyására, az ezeknek megfelelő munkára j már az év első napjaiban is j nagy szükség lehet. Mindenféle j késleltetés csak a gazdálkodás eredményességét veszélyezteti. j Az Egyetértés Tsz-ben azonban — ragaszkodva a hagyományok­hoz — külön zárszámadó és terv- , tárgyaló közgyűlést tartanak. A j második közgyűlést megelőzően i a brigádok a termelőszövetkeze- j ti terveket tárgyalják. ,A szövet- 1 kezet vezetői itt is ismerik a ter- j vek, a naprakészen vezetett ada- ! tok jelentőségét a mindennapi munkában. Az irodák dolgozói­nak azonban sok éjszakázást, j túlmunkát jelent a zárszámadás és tervkészítés. A CÉL: ELŐBBRE JUTNI Két kiragadott példa, nem i .szembe, de egymás mellé állítva. Az előbbi közel 10 ezer, az utób- j bi 2500 hektáros gazdaság ... | Más és más módszerek, azonos ; gondokról. A Magyar—Vietnami j Barátság Tsz-ben új utakat ke- | x-esnek az új követelményekhez, i míg az Egvetéi'tés Tsz-ben a ha- | gvományokhoz ragaszkodnak | Bármelyiket is választják a- me­zőgazdasági üzemek, nem hagy­hatják figyelmen kívül, hogy ar­ra az útra kell térniük, mely a korszerűség, a hatékonyság nö­velése’ felé vezet. Mindjárt a ter- j Verésnél, mert a terv a gazdái- | koriás kezdete és eszköze is egy­ben. Köpenyes János I Rendelkezés a mezőgazdasági vízgazdálkodási szaktanácsadásról Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterrel egyetér­tésben új iendelkezéssel szabá­lyozta a mezőgazdasági üzemek­nek nyújtható vízgazdálkodási és vízügyi műszaki szaktanácsadás iendjét. Az új rendelkezés fel­öleli a mezőgazdasági tei-melés- sel összefüggő valamennyi víz­gazdálkodási feladatot — öntö­zést, tógazdálkodást, vízrende­zést, vízellátást és vízelvezetést stb. — tehát komplexebb szak­mai támogatási-a nyújt lehetősé­get. A rendelkezés előírja, hogy a szaktanácsadással segítséget kell nyújtani a szükséges és rendel­kezési-e álló vízmennyiség opti­mális hasznosításához, felhasz­nálás után pedig a vízminőség- védefem követelményeinek meg­felelő elvezetésére, a vízkárok megakadályozására, s a megfe­lelő korszerű megoldások alkal­mazásával kell hozzájárulni a mezőgazdasági üzemek fejleszté­séhez. A szabályozás új- rendje 1977. január 1-től lép hatályba. 4 bíkis mentor 1976. DECEMBER 11.

Next

/
Thumbnails
Contents