Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-08 / 290. szám
Válasz a kisüzemnek Változatlan minőség mellett olcsóbbak a tápok Fiatalok a hústermelési programért Kiemelkedő eredménnyel járt a kardoskúti kezdeményezés A Népújság november 26-i i számában „Szót kér a kisüzem” című írásban Kozma György gyulai lakos a háztáji sertéstartó gazdaságok gondjait taglalja, panaszkodva az ellátásra. A panaszt már csak azért sem hagyhatjuk szó nélkül, mert vállalatunk, a Békés megyei Gabo- i naforgalmi és Malomipari Vállalat közismerten igen nagy súlyt helyez arra, hogy a kisüzemi állattartó gazdaságok takarmányban ne szenvedjenek hiányt.' Egy-egy városban, vagy községben nemcsak vállalatunk, hanem a MÉK, az ÁFÉSZ, sőt egves mezőgazdasági üzemek is forgalmaznak takarmányt. Sajnálatos, ha ezek a boltok azért nem árusítanak rendszeresen, mert szállítóeszköz hiányában nem tudják feltölteni raktáraikat. Mi mindenesetre saját takarmányboltjaink ellátását megoldjuk, a MÉK-nek és az ÁFÉSZ-eknek is szerződés szerint előállítiuk az igényelt takarmányokat. Kozma György cikkében leír egy esetet, mely szerint a Sarkadon előállított süldőtápban homokot talált. Elképzelni sem tudjuk, hogy a gyártás során hogyan kerülhetett homok a süldőtakarmányba. Mi söpredéket a keveréktakarmányokba nem dolgozunk be. November 15-től saját boltjainkban és a velünk partneri kapcsolatban álló viszonteladói boltokban a háztáji koca-, háztáji malac-, háztáji süldő- és a háztáji hízótakarmányokat 20 forinttal olcsóbban árusítjuk. Az olcsóbb takarmány azonban minőségben. összetételben semmit sem változott a korábban forgalomba hozottakhoz kénest. A háztáji gazdaságokat olcsóbb takarmánnyal időszakosan a MfiM és vállalatai saiát nyereségük terhére látják el. A papír-zsákokról annyit, hogv a tanok forgalomba hozatalának szabályait a mezőgazdasági és élelmezésügvi miniszter, illetve a megvei állategészségügyi szervek alakították ki, állategészségügyi .szempontok figyelembevételével. A korábbi megoldás, a iutazsák-csererendszer ugvanls a fertőző betegsége^ egyik legfőbb teriesztőie volt, Ü"v gondolb'k. hogy a termelők előtt ígv világos: a nanírzsákkal. annak árával nem a kistermelőt súitia a népgazdaságunk, hanem megelőzi a különböző iárvánvs7“’"' meebetec,°rtéi;akaf amilyen például az 1973-as is volt. Schmidt Sándor vásárosnamé- nyi fafaragó népművész kiállítását láthatják az érdeklődők december 3-a óta Békésen, a Jan- tyik Mátyás Múzeumban. A két hétig nyitva tartó tárlaton Schmidt Sándor eddigi legsikeresebb munkáiból állított ki A vásarosnaményi művész JövőAmi az ipari keveréktakarmányok szakszerű etetését illeti, ezt újságcikkben, termelők között szétosztott röplapokon — vagy mint legutóbb az orosházi mező- gazdasági kiállításon —. tablókon ismertettük. E tekintetben ösz- szefoglalóan újra a következőket mondhatjuk el: a keveréktakarmányokat száraz, hűvös helyen kell tárolni, hasznosulásuk a zsákcímkén megjelölt gyártási naptól számított egy hónapig garantált. A takarmányok komplett, < a sertéskorcsoportoknak megfelelő táplálóanyagokat tartalmaznak, ezért kiegészítőket adni szükségtelen. Száraz takarmányozás esetén állandóan folyamatos. friss ivóvízellátásról kell gondoskodni. Az állatoknak egyébként — főleg malackorhan — a takarmányt étvágy szerint adjuk, hogy azok bármikor hozzálássanak a friss, száraz takarmányhoz. Bordás Mihály, a GMV igazgatója „Öklükön pihen meg a .homlokom, a« ő fáradtságuk visz haza, ha botiok — lábukkal botladozom, i ha igazam van, a« létük igaza “ (Váci Mihály) Zahorán János. Magas, vékony, 55 éves, súlyos tenyerű ember. A mélyről fakadó szavakat egyszerűen, könnyedén formálja. Olyan emberség gyúródott össze benne, amire méltán lehet büszke nemcsak a családja, hanem az egész vegyesipari vállalat, ahol elektroműszerészként dolgozik. Az újkígyós! grófi birtokon látta meg a napvilágot. A szülök ott cselédeskedtek, s csak álmodoztak arról, hogy a fiuknak már jobb sorsa lesz. G pedig valóra váltotta az álmokat: szakmát tanult. Persze, előtte történt egy s más az életében. Olyan esztendők voltak ezek.! amelyekre nem szívesen gondol j vissza, mégis élénken él emlé-1 re nemzetközi kiállításra is készül. Képünk a megnyitón készült. Balról Schmidt Sándor, középen Pribojszky Mátyás citeraművész — a kiállítás méltatója — és dr. Tábori György, a múzeum igazgatója. Az V. ötéves terv idejére i programozott hústermelés megvalósítására versenyre hívta a kardoskúti Rákóczi Tsz KISZ- alapszervezete a Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségén felépült és üzembe helye j zett szakosított sertéstenyésztő telepek ifjúsági brigádjait. A i közelmúltban — a KISZ megyei j bizottsága, a tsz-szövetség, a ! Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat közreműködésével — Kardoskúton találkozott kilenc sertéstenyésztő ifjúsági brigád. A fiatalok összemérték a szakmával kapcsolatos elméleti felkészültségüket, gyakorlati ' tudásukat, politikai j tájékozottságukat. Külön zsűri pontozta a válaszokat. A versenyben a kardoskúti Rákóczi Tsz ifjúsági brigádja érdemelte | ki a-z első helyei. Másodiknak , a gádorost November 7. Tsz, I kezeiében a háború, a sebesülés, i a szökés, aztán a hazatérés; öröme. Kemény és súlyos tenyere a j villáskulcshoz, szerszámhoz idomult. Volt ideje ismerkedni velük. Hosszú éveken át szerelik, tekercselik az erős ujjak a villanymotorokat. Negyvenhatban egy csabai kisiparosnál tanulta ki a villanyszerelő mesterséget, majd a megyei építőipari vállalatnál folytatta. Már huszonnégy éve annak, hogy a mostani vállalat elődjeinél elkezdte a munkát. tanította a fiatalokat a motortekercselés csínjára-bínjára. A tekintete is más, ahogy szavai nyomán újból életre kelnek az ifjúmunkás évek. Mert nála különös szerelem a szakma. S ezt csak az érthetij aki nemcsak a munkát látja, a rengeteg drótszál fölé hajolva, hanem artnál sokkal többet. Ez a több pedig nem más, mint az: megcsinálom ezt a masinát, de úgy, hogy ne legyen benne hiba. S ha megjavítottam, akkor nagy-nagy örömet érzek. Mindig a közösségnek élt. Talán ezért is tűnt természetesnek, hogy évekkel ezelőtt brigádvezetőnek választották, Nem látványosan, nagy hűhóval, hanem csendes befogadással. “ahogy maga is cselekedett, mozgott közöttük. Most már átadta a stafétabotot a fiataloknak. De a brigádtól nem szakadt el. részese a szén sikernek. amelyet a kollektíva elért. A .Tózsef "Rrígád ugyanis tavaly április 4-én harmadiknak pedig az újkigyó- si Aranykalász Tsz fiataljai értek célba. A versenybíróság elismerte a kardoskútiak eredményét azért is, mert a telep férőhelyeit száz százalékban kihasználták, es ami a legfontosabb, gazdaságosan termelnek. Értékelték a gá- dorosi és az újkígyósi eredmények. között azt is, hogy valamennyi korszerű telepen a sertéstenyésztés továbbfejlesztésére újabb beruházásokkal is vállalkoznak. A versenyben részt vevők között értékes díjakat: kupákat, okleveleket, klubfelszereléseket, könyveket osztottak ki. A kardoskúti Rákóczi Tsz KlSZ-alap- szervezetét a tsz-szövetség elnöksége felismerő oklevélben részesítette az eredményes kezdeményezésért. Kocziszky László felvétele elnyerte a megyei pártbizottság kongresszusi oklevelét, A kezét figyelem. Itt, ebben rejlik akarata. Innét, a megacé- losodott ujjakból indul el, itt érlelődik meg először minden elhatározás, vélemény. Azt mondja, a munkások nagyobb fegyelmet akarnak mindenütt és mindenben. Vannak olyanok, akik a nyolc órából csak hatot töltenek munkával. Nem sérteget senkit. A féltés szól belőle. A szolgálat fegyelme. A hűség. Tizennégy éve tagja a pártnák, 1970. óta munkásőr, s részt vesz a vállalati társadalmi bíróság munkáiéban. Négvszer ka nőtt Kiváló Dolgozó jelvényt és kiérdemelte a Kiváló Munkásőr kitüntetést. Ügy érzi. részese a hatalomnak. hiszen beleszólhat az üzem dolgaiba, nemcsak meghallgatják, adnak is a szavára. Soha nem pihenő keze van. Ezzel teremtett kenyeret a családjának. A három lánya iCÖzűl ketten férjnél vannak, a legkisebb, Edit, egészségügyi szak- középiskolába jár. Jól tanul, s nagyon szeretné, ha főiskolára, vagy egyetemre kerülne. Mosolyba burkolja szavait, amikor a 16 hónapos unokájáról beszél. Bűvkörben él. a gyerekei és a szakma vonzáskörében. Igaz. készül a nyugdíjra, de nem a semmittevésre. Van egy kis kertje Kenderföldeken. Szereti a gyümölcsfákat, azokat gondozza maid. A munka, az éltető eleme. Seres Sándor \ jegyzet A két Gyopár Orosházán van a Gyopár presszó. Békéscsabán a Gyopár Klub. Nemcsak a távolság választja el őket egymástól, noha mindkettőt többségében a fiatalok keresik fel. Végeredményben a szórakozást szolgálja ez is. az is. Es mégis! A két Gyopár két világ. A Gyopár presszóban italozás közben három fiatal bűncselekmény elkövetésére szánta el magát. A Gyopár Klub irodalmi estjei könyvek olvasására inspirálják a fiatalokat. Micsoda különbség! A Gyopár gyökeret eresztett a megyeszékhelyen — mondja Tőkés Gyula, a klub titkára. A havasi gyopár virágról kapta a nevét a klub. Magas hegyeken, nehezen megközelíthető helyen, mostoha körülmények között nő. Ez volt a jelkép. Átvitt értelemben a kultúra iránti érdeklődés felkeltése. Magába sűrítve az áldozatos munkát. 1973-ban Békéscsaba hét ipari szövetkezete hozta létre. A KISZÖV pincehelyiségét alakították át a szövetkezet dolgozói. Több mint 2 ezer óra társadalmi munkát végeztek. A város szövetkezetei a klub működéséhez évente 60—70 ezer forinttal járulnak hozzá. Ezt az összeget kizárólag kulturális feladatok ellátására fordítják. És ezen van a hangsúly. Megismertetni a kultúrával a szövetkezet dolgozóit. Ez a munka neheze is. Felkelteni az igényt az önművelődésre. Az igényt, melynek belülről kell fakadnia. A klubnak jelenleg 120 tagja van, közülük 110 fizikai dolgozó, többségük fiatal. Hároméves tagsággal mintegy negyvenen rendelkeznek. A klub kiállításokat, irodalmi, zenei, színházi esteket rendez. Közös kirándulásokat, színházlátogatások tarkítják a programot. Persze italt is árulnak a klubban. Nem az önmegtartóztatás a cél, hanem az önnevelés. A közösségben rejlő akarással. Vannak olyan fiatalok, akik néhány évvel ezelőtt az alkoholizálás határáig sodródtak. A klub nem zárta ki őket. A hovatartozás biztonsága, s a művelődés közösségjellege révén megváltozott életmódjuk. Nehéz felmérni a megtett utat, különösen azt a belső emberi átalakulást, amely fokozatosan felébresztette a klub tagjaiban az önművelődés igényét. Tevékenységük azonban nem szűkül le sajátos közösségi életükre, hanem kiterjed a szövetkezetekre is. Elsősorban a tagokon keresztül. Hiszen éppen ez a cél. Bevonni a szövetkezet dolgozóit a kulturális, a művelődési élet vérkeringésébe. Az ezen a téren mutatkozó eredmények talán annál a sikernél is nagyobb horderejűek, amelyeket a különböző megyei és országos szintű vetélkedőkön ért el a klub. Szép és követendő az a munka, amit a Gyopár Klubban végeznek a fiatalok. Sokat áldoznak a szövetkezetek is. Noha temérdek még a tennivaló. Elégedetlenség is akad, mégpedig jó értelemben. Mert az elért eredmények újra újakra sarkallnak. A gyopár virág megfakadt. (Serédi) Népművészeti kiállítás Békésen Munkásarcok * i Á szakma vonzásában