Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-08 / 290. szám
lói fejlődnek Magyarország és Ausztria kapcsolatai (Folytaid* az 1. oldalról) l<ai célokat valló kormányok, mint a helsinki tanácskozás 35 résztvevője, egy asztalhoz ült le, s fontos, alapvető kérdésekben — mint az európai béke és biztonság előmozdítása — köze* nevezőre tudott jutni. Meggyőződésem, hogy az európai béke és biztonság ügyének további előmozdítása a Helsinki tanácskozás résztvevőitől azt kívánja, hogy a tervezett belgrádi találkozón is megfelelő. konstruktív álláspontot képviseljenek. A jugoszláv fővárosban sorra kerülő tanácskozással kapcsolatosan sokféle elképzelésről, várakozásról és vélekedésről hallani. Mi ellenezzük azt. hogy a belgrádi találkozót bárki vagy bárkik valamiféle „panasznappá'’ tegyék. Ügy véljük, a helsinki értekezlet résztvevőinek pozitív programmal kell a belgrádi találkozóra készülniük. Olyan alapállást kell elfogadni, hogy Belgrád- ban ismét át lehessen tekinteni az állami kapcsolatok további javításának, a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit; meg lehessen vizsgálni olyan fontos, a népek érdekeit szolgáló kérdéseket, mint az európai energiahelyzet, a szállításokkal összefüggő feladatok jobb megoldása, a környezetvédelem. Ilyen es hasonló s a népek általános közeledésével összefüggő egyeb, napirenden levő, a helsinki ajánlásokban szereplő témákat kell megfelelően előkészíteni es megtárgyalni Belgrádban. Ami a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kétoldalú kapcsolatait illeti, e kapcsolatok gazdasági területen már régebbi keletűek és elég széles körben kibontakoztak. Ügy vélem, a jelenlegi szakaszban állami kapcsolatainkat is rendezettebbé tehetjük. Ez megfelel a magyar nép és az NSZK lakossága érdekeinek, a Helsinkiben elfogadott ajánlásoknak. s benyomásom szerint ®z Uj'en irányú törekvés mindkét fél részéről kölcsönös. A kapcsolatok építéséhez természetesen hozzátartozik, hogy az ügyek felelős intézői, a gazdasági vezetők, a diplomaták, a kormányzati tényezők kölcsönös látogatásokat tegyenek, találkozzanak, tanácskozzanak, tárgyaljanak. Ebbe a folyamatba — tehát a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak fejlesztésébe — illeszkedik be az én látogatásomnak terve is, amely az előkészítés szakaszában van. Mostani bécsi látogatásommal kapcsolatban a sajtó megtisztelt azzal, hogy személyemmel is foglalkozott. s kiemelte, hogy ritkán utazóm, a tegnapi napon először voltam kapitalista ' országban. Ami a látogatás hivatalos jellegét illeti, ez bizonyos mértékig igaz is. Nem hivatalosan azonban már jártam néhány kapitalista országban, sőt kapitalista országban éltem le életem nagyobbik felét. (Derültség). Volt alkalmam New Yorkban is megfordulni, s amint tudják, az sem egy szocialista ország nagyvárosa, samos. Apnak. ho**v hivatalos minőségben először já- ”nk Ausztriában, természetesen *öbb oka van. Az emberek kü- 'Hobözőek. Ismerek szenvedélves ••i.iz(S’’nt. Pn nem tartozom közéjeik. (Derültség). T)« above ezük- amiké- n két ország kao- c-pt-tánp1- fePesr/tz«e szempont- íábó1 politi’’»;'ag hasznos, oda Áq akkor mindíe elmemrek. t«v t”tottam e' most ní-ijh» s mv ‘’-.„-Jr "; e Német Szövetségi Közt-í — ecíiebe i*t Arbeiter-Zeitung: Magyarországot baráti országok veszik körül — közéjük számítható Ausztria is —. miért állomásoznak tokát szovjet csapatok Magyarország területén? ■Kádár Jánosi Nflivság azt kép- *elni. hogy egy ország biztonsága csupán a közvetlen szomszédok szándékaitól függ. Az ideiglenesen Magyarországon larfozao- tió szovjet csapatok ottlétét lehat nem az indokolja, hogy az ónként semlegességet vállalt Ausztria részéről valamiféle támadástól félünk. Nincs belpolitikai oka sem. Az általános világpolitikai helyzettel függ ösz- sze. S a kérdés más megítélése, a helyzet megváltozás« a béke és a biztonság ügyevei függ ösz- sze. Ismeretes, hogy a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének a közelmúltban Bukarestben tartott ülésén egész sor alapvető és fontos kérdés szere-! pelt napirenden. így újr« nyilvánosan is elismételtük, hogy készek vagyunk a Varsói Szer- j ződés szervezete és a NATO j egyidejű megszüntetésére. Azt ■ javasoltuk, hogyha erre még nem érett meg az idő. akkor vi- j szoHt legalább ne törekedjünk e í két katonai csoportosulás bóvíté- j sere. Ha tehát ezekben az alap- ! vető kérdésekben előbbre jutunk. és az általános helvzet to- . vább javul, akkor a szovjet csa- | patok magyarországi tartózkodó- I sóra nyilván nem lesz szükség. Die Presse: Van-e kilátás a vízumkényszer megszüntetésére Magyarország és Ausztria között? Kádár János: Már sok éve, jó- | val a helsinki értekezletet megelőzően folytattunk tárgyalásokat és azok eredményeit realizáltuk is. Ezúttal valóban a magyar—osztrák kapcsolatok számos fontos kérdését érintettük. Azért emlékeztetünk külön is a helsinki értekezletre, mert az ott elfogadott ajánlásoknak, azok szellemének leües mértékben megfelelnek azok az intézkedések. amelyeket a magyar— osztrák viszony javításéra már tettünk, s amelyeket a jövőben is szándékozunk tenni. A vízumkérdés közvetlenül érinti az állampolgárok tömeges külföldi utazását, így a Magyar- ország és Ausztria Közötti utazásokat is. Már jó pár évvel a helsinki értekezlet előtt igyekeztünk előmozdítani a turistaforgalom növekedését, a szé'es körű kölcsönös látogatásokat más őrs-ágokba. Megmondom, ebben döntően politikai meggondolások játszottak szerepet. Elsősorban azt szerettük volna elősegíteni, hogy az emberek jobban megismerjék a szomszédos országokat Nos, változtattunk a korábbi gyakorlaton, és a nyugat-európai országokkal elég széles körű turis'aforgalcm kezdődött el. Ez politikai haszonnal járt számunkra. Azok a magyar állampolgárok, akiknek korábban nem volt módjuk arra, hogy kiutazzanak valamelyik nyugat- európai országba, most kiutazhatnak. Es az a sok százezer ma. gyár állampolgár, aki évenként nyugat-európai országokban tölti szabadságát. jó érzéssel é”ke- 7'k haza. Rájön, hogy Nyugtt- Európa fejlett kapitalista erszá- eaibnn sincs kolbászból a kerítés. Olyan jelenségeket lát, amelyeket otthon, Magyarországon mór el is feleUett. Látja például a munkanélküliséget és az attól való félelmet, a létbizonytalanságot. . Nagyon jók a benyomásaink Magyarországon a nyugat-európai turizmusról. Nem tudom pontosan, mi a dialektikus összefüggés a sajtó es a turizmus között, de két dolgof tapasztalunk. Az egyik: a Nyu- gat-Európából érkező turista Magyarországon álta'ában keile, mesen csalódik. Mert bármilyen kritikus szemmel nézi is azt, ami nálunk van, mindenképpen jobbat tapasztal apnál, amit korábban a nyugat európai kapitalista saitóban olvashatott. A másik: alighanem összefügg ezzel, hogy a turistaro'xalom kiszélesedése óta a nyugat-európai sajtó megítélése is javult Ma- I gyarországról. Mert amit a nyugat-európai állampolgárok milliói saját szemükkel tapasztalnak Magyarországon, azt homlokegyenest, ellenkezően lefesteni azért a legrosszabb szándékkal sem lehet. A nyugat-európai országokkal, lebonyolódó turistaforgalmon belül a magyar—osztrák forgalom az egyik legjelentősebb. A turizmusnak azonban póli- tikai vonatkozásain túl gazdasági oldala is van. Mi folytatjuk a turismus terén a nyitott ajtó politikáját. A turizmust azonban még nem tudjuk gazdaságilag kihasználni, ezt még csak most tanuljuk. Ha az idegentorgalom. ban annyi tapasztalatunk volna, mint Ausztriának, s ba a nemzeti jövedelem akkora hányadát tudnánk előteremteni a turizmusból, mint Ausztria, akkor mj is jóval szélesebb körű turistaforgalmat bonyolítanánk le. Nem nehéz megérteni, hogy Magyarország — ahol alig néhány esztendős a tömeges turistaforgalom — erre gazdaságilag nem volt felkészülve. Mivel megfelelő színvonalat szeretnénk biztosítani. nagyon gyorsan, szinte erőltetett ütemben igyekeztünk kifejleszteni a szállodákat, az idegenforgalom és a vendéglátás intézményeit. A Magyarország és Ausztria közö ti vízumkényszer eltörlésének elvileg hívei vagyunk. De még bizonyos gazdasági feltételeket illetően hátrányban vagyunk. E 'eket a feltételeket — az osztrák partnerekkel együtt, közösen — még meg kell vizsgálnunk. Érik azinban a helyzet. és már közel van az az idő, amikor a két ország között a vi. zumkényszer megszűnhet. Pravda: A helsinki konferenciát követően milyen perspektívái vannak az úgynevezett kis európai országoknak politikai, gazdasági és kulturális téren? Kádár János: Ausztria és Magyarország egyaránt kárvallottja volt a második világháborúnak. Mindkét nép sok vért vesztett, és nagy gazdasási károkat szenvedett, sajnálatos módon nem a jo ügy érdekében. Ha van nép, amely békét kíván, a magyar nép feltétlenül ilyen. Gondolom ugyanez elmondható az osztrák népre is. Kifejezésre jut ez az osztrák állam politikájában is. - amely kimondta az örökös semlegességet. A magyar állam több mint ezer esztendővel ezelőtt alakult meg. Ügy tűnik legendás vezérünk, Árpád — akit honfoglalónak nevezünk — sok tekintetben jó helyet választott ki a magyar népnek. Az éghajlat jó, az ország szép, nekünk a legjobban tetszik a világon. Egy szempontból azonban Árpád azt hi- j szem nem volt eléggé előrelátó, i Van ugyanis ennek a helynek egy hátránya: a hadak útján terül el. Lehet, hogy az” osztrákok is hasonlóan gondolkodnak saját hazájukról: szép, nekik bizo-| nyara a világon a legjobban tel- j szik. de Ausztria is eléggé „for- I galmas” hely. Azt hiszem, nem j kell sokat bizonygatni, hogy a magyar nép, s gondolom az | osztrák nép is, mindenekelőtt j békét kíván. Ami bennünket il-1 let, további — immár politikai — indok, hogy a magyar nép nagyszerű program- | mai. a fejlett szocialista társadalom építésének programjával rendelkezik. S ennek megvalósításához min den eke1 ott béke kell. Magvarorszá? tehát feltétlenül érdekelt a Helsinkiben elfogadott ajánlások gyakorlati megválóéi- ] tágéban, s gondolom, Ausztria t szintén. Megemlítek még egy tényezőt: 1 a Magyar Népköztársaságnak ! nemcsak az a sajátossága, hogy kis ország, hanem az is, hogy nyersanyagban, energiában szegény. Jelentős mértékben érdekelt tehát a nemzetközi gazdasó- I gi kapcsolatok építésében, Bízó- * Losonczi Pál Űj-Delhiben Ia>soncei Pált, a/. Elnöki Tanácselnökét Űj-Delhi repülőterén Kakh ruddin Ali Ahmed indiai köztársasági elnök fogadta , (Telefotó—AP—MTI—KS) (Folytatás az 1. oldalról) . latokat és még közelebb hozzák egymáshoz országainkat — mondotta Ahmed elnök. Losonczi Pál válaszbeszédeben , örömét fejezte ki, hogy ezúttal másodszor élhet e hatalmas ország és ősi, történelmi és kulturális örökségben gazdag, gyönyörű fővárosa, Üj-Delhi vendégszeretetével. „Hazám, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és népe üdvözletét és baráti jókívánságait hozom és tolmácsolom érkezésem első pillanatában — mondotta egyebek közt a magyar államfő, aki a továbbiakban méltatta az utóbbi években megélénkülő es fellendülő magvar—indiai kapcsolatok jótékony hatásút a .,kéj ország általános célkitűzései- nek ^löbbne vitelében és .eliapne- rÖe’n szólt árról a kimagasló sze- *• répről, amelveí India tölt be az I el nem kötelezeti országok moz- I malmában., a nének közötti hé ke és együttműködés előmozdításában. A maevar államfőt és feleségét ezután Alimed kö?táran«á»j elnök és felsége nz e1 mik i nn1 o- t-’ban levő s*é1lá«h«MiUre kí- ;aérte Rövid ■níhnnő után t nq-v-1_ ezi Pál és kísérete az indiai nép kimagasló vezetői, Gandhi, majd Nehru síremlékénél tisztelgett, elhelyezve a kegyelet koszorúit. Kedden, helyi idő szerint 15.00 órakor J. B Csavart külügyminiszter tett tisztelgő látogatást az elnöki palotában elszállásolt Losonczi Pálnál, az Elnöki Tanács elnökénél. Ezután B. D. Dzsatti alelrök tett udvariassági látogatást a magyar államfőnél. Indira Gandhi miniszterelnök- asszony 10.00 órakor kereste fel szálláshelyén a magyar államfőt. Tárgyalásuk a magyar tolmács jelenlétében folyó négi szemközti eszmecserével kezdődött, majd kerekaszta! mellett került sor a két tárgyaló delegáció plenáris ülésére. A rövid plenáris‘’ülés után a tárgyaló partnerek külön eszmecserére vonultak vissza a s-ak- területüket érintő kérdések megvitatására. Losonczi Pál és Indira Gandhi folytatta négyszemközti megbeszéléseit. Helyi idő szerint 20..00 órakor F. A. Ahmed köztársasági elnök és felesége az e'nölti na'o ában díszvacsorát adott az Elnöki Tanács elnöke és felesége tiszteletére. nyos szempontból irigyeljük az olyan országokat, amelyek nemzeti jövedelmének csak hat százaléka függ a nemzetközi áruforgalomtól. A Magyar Népköz- társaság' nemzeti jövedelmének mintegy 45 százaléka realizálódik a nemzetközi áruiorgalomban. A Helsinkiben elfogadott ajánlások egyik — számunkra lét- fontosságú — pontja a kölcsönösen előnyös, a kölcsönös érdekeknek megfelelő gazdasági kapcsolatok széles körű bővítését mondja ki. A helsinki értekezlet ajánlásaihoz ezért is fűzünk nagy várakozásokat: érdekeltek vagyunk megvalósításukban, erőfeszítéseket. teszünk realizálásukért és teljes szívvel támogatunk minden olyan nemzetközi törekvést, amely gzt szolgálja — fejezte he válaszát nagy taps közben Kádár János. A .sajtókonferencia után Kádár Janos az osztrák parlament épületébe látogatott. Kíséretében volt Púja Frigyes külügyminiszter, dr. Berecz János. »/. MSZMP KB külügyi osztályának vezetője és tír. Nagy Lajos bécsi magyar nagykövet. Ott volt dr. Friedrich. Frölichsthal, budapesti osztrák nagykövet is. A parlament bejáratánál Anion Benya, a nemzeti tanács elnöke és Otto Probst, a nemzeti I tanács egyik elnökhelyettese fogadta az MáZMP Központi Bizottságának első titkárát, majd az elnöki tanácskozóteremben találkozóra került sor a nemzeti tanács és a' szövetségi tanács képviselőivel. Ezen többek között részt vett Rudolf Schwaiger, a szövetségi tanács elnöke, valamint a nemzeti tanácsban, képviselt három politikai párt frakciójának vezetője és a törvény- hozás két házának több képviselője. Anton Benya üdvözlő szavaiban hangsúlyozta: „Külön öröm számunkra, hogy ön a látogatás alkalmával olyan jelentőséggel kiemelte a két szomszéd ország egymáshoz fűződő kapcsolatainak fontosságét”. A nemzeti tanács elnöke ezt követően tájékoztatást adott az osztrák törvényhozás szervezetéről és munkájáról, valamint a magyar és az osztrák parlament között kialakult kapcsolatokrólKádár János megköszönte a tájékoztatást, majd beszélgetést folytatott a képviselőkkel, végül pedig megtekintette a parlament épületét. • » » A hivatalos látogatáson Becsben tartózkodó Kadar János, az MSZMP KB első titkára, kedden este a Magyar Néoköztársaság nagvkövetségén találkozott Franz Muhrival, az Osztrák Kommunista Párt elnökével, a Politikai Bizottság és a - Köznonti Bizottság több tagjával. (MTI)
