Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-07 / 289. szám

Megkezdődtek a magyar—osztrák hivatalos tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) emlékeztetett a két ország közöt­ti kapcsolatok legfontosabb ele­meire, így az árucsere-, a művé­szek kölcsönös látogatásaira, a turistaforgalomra. Hozzáfűzte: „Közöttünk nincsenek problé­mák az emberi kapcsolatok te­rén. Ha pedig mégis adódnának, akkor a látogatás idején érinte­ni fogjuk és — tapasztalatból tudjuk, hogy gyorsan, eredmé­nyesen — megoldjuk azokat.” , — Kezdetben kapcsolatainkat illetően a körülmények kedve­zőtlenek voltak, határainkon fel­merültek problémák. Amióta azonban létrehoztuk a közös bi­zottságokat, s mindkét oldalról kölcsönös a jó szándék, hogy jó­szomszédi viszonyt tartsunk fenn, efféle konfliktusok csak véletlenül adódhatnak. Országa­ink — a nem túl nagy Ausztria és a szintén nem túl nagv Ma-j gyarország — bebizonyították, t hogy két nép akkor is békében elhet egymás mellett, két állam akkor is fejlesztheti kapcsola­tait egymással, ha rendkívül el­térő, különböző társadalmi rend­szerhez tartoznak. Ügy vélem, ilyenformán hozzájárultunk ah­hoz, hogy Európában az enyhü­lés politikája érvényesüljön. Is­merjük azt a politikát, amely el­lentétes az enyhüléssel. S éppen, mert saját tapasztalatunkból is­merjük. ki akarunk tartani az enyhülés mellett. Tulajdonkép­pen ez adja, első titkár úr. az ön ausztriai meghívásának mé­lyebb értelmét, ismerjük azt a nagy munkát, amelyet szemé­lyesen népéért végez és tudjuk, hogy milyen nagy az ön tekin­télye néoe körében, ez még ér­tékesebbé teszi számunkra az ön itteni látogatását. Dr. Bruno Kreisky a két or­szág nőnének jólétére és együtt­működésere emelte poharat. Kádár János pohárkössöntője Kádár János bevezetőben kö­szönetét mondott a meghívásért, a fogadtatásért és dr. Bruno Kreisky hozzá intézett szavaiért, majd ezeket mondta: — A magyar—osztrák kapcso. latok jelenlegi helyzetét értékel, ve elmondhatom, hogy értékelé­sünk azonos az Önével: megíté­lésünk szerint állami, politikai kapcsolataink rendezettek, gaz­dasági és kulturális kapcsolata­ink fejlődnek, állampolgáraink tömegesen keresik fel egymás országát. / — A régmúltban — jól1 ehet népeink között volt bizonyos sorsközösség — a magyar—oszt­rák kapcsolatok bonyolultak voltak. Ezt a múltat azoiban már magunk mögött hagytuk, s emberi szokás szerint inkább a jóra emlékezünk. Hozzá tartozik az igazsághoz, hogv különböző okok miatt a második világhá­ború utáni újabbkeletű kapcso­sainkban is voltak problémák egy időszakban. De ez az időszak is elmúlt, s csupán azért emlékez­tetek rá, mert annál nagyobbra becsülöm azt a közös erőfeszí­tést. amellyel a viszonyunkat za­varó kérdéseket megoldottuk. — Meggyőződésem, hogy or­szágaink és népeink valódi érde­keiből kiindulva kellett és kell rendeznünk közös dolgainkat. Talán nem megalapozatlan di­csekvés ha azt mondom, hogy mi már a helsinki értekezletet megelőzően is helsinki szellemé­ben kezdtünk hozzá kapcsolata­ink rendezéséhez. Mert azt tel­jes bizonyossággal állíthatjuk, hogy kapcsolataink megfelelnek a helsinki záróokmánynak. Nagyra értékeljük, hogy kapcso­lataink a jelenlegi szintre fej­lődtek. már csak azért is, mert az eredményekét nem erőfeszí­tések nélkül értük el. S bét' visz- szatekintve, a fejlődést örvende­tesnek/tartjuk. további eredmé­nyeket szeretnénk elérni. — Felhatalmazva érzem ma­gam arra, hogy ne csak saját ne­vemben beszéljek: magunkkal hoztuk vezető testületeink. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, továbbá a magyar nép üdvözletét. Bizto­sítom Önt. kancellár úr, s az Osztrák Köztársaság kormányát és népét, hogy a Magyar Nép- köztársaság részéről teljes a készség kapcsolataink tovább­fejlesztésére. Kívánjuk, azon munkálkodunk. hogy a ma­gvar—osztrák kapcsolat ok min­den fontos területen úgy alakul­janak. hogy példaként szolgál­hassanak a különböző társadal­mi rendszerű országok közötti ió viszonyra. Abban a meggyőző­désben hangoztatjuk ezt. hogv ez teljes mértékben megfelel a két ország, a két nép valódi ér­dekeinek. nagv várakozással te­kintünk megbeszéléseink elé, amelyek minden bizonnyal újabb előrelépést hoznak majd ezen a téren. Kádár János a továbbiakban kifejezte reményét, hogy a mos­tani látogatás jó alkalmat kínál a két ország javát szolgáló mun­kára. — Amikor ezért dolgozunk — folytatta — meggyőződésem, nemcsak a magyar és az osztrák néo alapvető érdekeit, hanem — erőinkhez mérten — Európa egészének érdekeit is szolgáljuk. Magyarország is. Ausztria is kis ország, lehetőségeink tehát sze­rények. Dg tenni tudunk, s kö­telességünk is, hogy hozzájárul­junk az európai he'yzet jobbá- tételéhez. örvendetes, hogy a nemzetközi politika számos kér­désében együttesen vagy azonos irányban tudunk tevékenykedni. Mi azon leszünk, hogy e kérdé­sek körét tovább bővítsük. Végül Ká-’ár Jáns jókívánsá­gait fejezte ki dr. Bruno Kreis- kynek és feleségének, az ebéden részt vett osztrák vezető szemé­lyiségeknek. „Minden jót kívá­Fogadás a finn nemzeti ünnep alkalmából Paul Jyrkánkallio, a Finn Köz-r társaság budapesti nagykövete a, finn nemzeti ünnep alkalmából i hétfőn fogadást adott rezidenci­áján. A fogadáson részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke, Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Inokai János, az országgyűlés al- gtaóke, Czincgc Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter, dr. Korom Mihály, igazságügymi­niszter, dr. Romany Pál, mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter, Racz Pál külügyi ál­lamtitkár, s a politikai, a gazda­sági, a kulturális és a társadal­mi élet sok más vezető szemé­lyisége, Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képvi­seletek sok vezetője és tagja is. (MTI) nunk jó szomszédunknak. Auszt­riának és népének!” — zárta po- párköszöntőjét. * * * A kancellári hivatal épületé­ben rendezett ebédet követően Kádár Janos és kíséretének tag­jai átsétáltak a Hofburg épüle­tébe, amelyben a szövetségi el­nöki hivatal van. A Központi Bi­zottság első titkára itt kereste fel dr. Rudolf Kirchschlägert, az Osztrák Köztársaság elnö­két: A szívélyes légkörű eszmecse­rén osztrák részről jelen -volt dr. Friedrich Frölichsthal, buda­pesti osztrák nagykövet is. Kádár János — miután köszö­netét mondott a szívélyes fogad, tatásért — arról szólt, hogv az elmúlt időszakban a két C”smg k=esolatai jól alakultak. Hang­súlyozta. hogy látogatásának fő célja: Mazvarország és Ausztria jószomszédi kapcsolatainak to­vább feil esztése. Sok a közös ér­dek a jószomszédi viszony erősí­tésében — mutatott rá. A kétol­dalú kaocsolatok terén kiemelte, hogy már a helsinki záróok-'' mánv aláírását megelőzően is helsinki szellemében formá'ó- dott hazánk és Ausztria viszo­nya. Az osztrák államfő meleg sza­vakkal köszönte meg a látoga­tást és hangsúlyozta, hogy a jó­szomszédság ápolása közös érdek, minden ország érdeke, pártál­lásra való tekintet nélkül. Délután Kádár János — dr. Rudolf Kirchschlágerrel folyta­tott megbeszélése után — láto­gatást tett dr. Bruno Kreisky kormányfőnél a kancellári hiva­talban. A két vezető államférfi négy­szemközt eszmecserét folytatott. Hétfő délután Bécsben a kancellári hivatalban megkez­dődtek a magyar—osztrák hiva­talos tárgyalások, a magyar tár­gyaló csoportot Kádár János, az osztrákot dr. Bruno Kreisky ve­zeti. A megbeszélésen részt vesz­nek a két tárgyaló csoport tag­jai és szakértői. * * * Dr. Rudolf Kirchschläger szö­vetségi elnök és felesége hétfőn este a Hofburgban vacsorát adott Kádár János és felesége tiszteletére. A szívélyes légkörű vacsorán dr. Rudolf Kirchschlä­ger és Kádár János pohárkö­szöntőt mondott. (MTI) Losonczi Pál Indiába utsi Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Shri Fakruddin Ali Ahmed, indiai köztársasági elnök meghívására hivatalos látogatásra Indiába utazott. A képen dr. Romany Pál. mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter búcsúzik Losonczi Páltól a Ferihegyi repülőtéren (Telefotó — MTI KS — Tormai Andor felvétele) Losonczi Pál, a Népköztársa- ’ Ság Elnöki Tanácsának elnöke Shri Fakhruddin AU Ahmednak, az Indiai Köztársaság elnökének ‘ meghívására hétfőn hivatalos . látogatásra. Indiába utazott. Az Elnöki Tanács el'ökét ad látogatásra elkísérte dr. Zsögön , Sva egészségügyi államtitkár, í Garai Róbert külügyminiszter- : helyettes, Török István külke­reskedelmi miniszterhelyettes és i dr. Garanwölgyi József kulturá­lis miniszterhelyettes. A búcsúztatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Cseterki | Lajos, az Elnöki Tanács titkára, i Borbély Sándor és Úszta Gyula. az Elnöki Tanács tagjai, Keserű i Jánosáé könnyűipari: miirs te, dr. Romany Pál mezőgazdasági I és élelmezésügyi miniszter, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, Rácz Pál külügvi ál­lamtitkár. dr. Várkonyi Péter államtitkai;, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalnak e’nő­ké és Pacsek József vezérőr­nagy, honvédelmi miniszter- helyettes. Jelen volt a búcsúzta­tásnál L. T. PudaHe, az Indiai Köztársaság budapesti, nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivője, is. i Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és lelesége hétfőn helyi idő szerint 1Ö óra' 1 :> perc­kor, útban az Indiai Köztársa­ság felé, Taskentbé étkezel!, ahol kíséretével az ..éjszakát töl­tötte. (MTI) VALTOZO INDIA Indiában minden esztendőben több mint tízmillió ember (mint hazánk teljes lakossága) jön a világra. Minden második má­sodpercben születik egy gyerek. E világrésznyi ázsiai ország- / ban 600 millió ember él. India a fejlett technika és az őskori elmaradottság földje. India a szó szoros értelmében fejlődő ország: szeretne megsza­badulni a- gyarmati sors öröksé­gétől, az írástudatlanságtól. a szegénységtől, a munkanélküli­ségtől. Indiában rendkívül bo­nyolult és nehéz az elő ehala- -dás. Az országot 27 állam szö­vetsége tartja össze, s mind­egyik más-más fejlettségi fokon áll. Szinte minden államnak sa­játos történelmi mútja, kul­túrája, vallási hagyományai vannak. S ehhez járul, hogy az állampolgárok '• 1H52 nyelvet, tájnyelvet beszélnek. Hivatalo­san 14 nyelvet ismertek el, ám így sem értik egymást. Ezért a volt gyarmatosítók nyelvét, az angolt nem lehetett kiiktatni. Most kezdik erőteljesebben ter­jeszteni a hindi nyelvet. A születésszabályozás fontos kormányprogram, de még nincs számottevő eredménye annak ellenére, hogy a hivatalos csa­ládidnál egy. legfeljebb két gye­rek. A demográfiai robbanást még edd'g nem síkerü't megál­lítani, ennek oka, hogy » lakos. ság műveltsége, felvilágosultsá- ga még nem megfelelő színvo­nalú, I Az ország - haladó emberei vallják, hogy a jelenlegi helyzet 'gyökeres megvá'tc-z-atá á'noz mélyreható társa Jalmi reformok szükségesek. Indira Gandhi miniszterelnök a nők nemzetközi éve alkalmá­ból nyilatkozta, hogy a társadal­mi egyenlőbe smeket nrncs’k a nők és férfiak, hanem a szegé, nyék és gazdagok között is meg kell szüntetni. A függetlenség kivívása, 1947 óta Indiában előnyös változások történtek; meggyorsult az ország iparosodása, civili ációs fe'lődé- se. Törvényt alkottak a földre- fomról, haladó társadalmi tör­vényeket fogadtak el. A T kosság 8Ó százaléka ma is falun él. A földreform még a jövő feladata. Sok he'yen fel­szabadították a szolgákat, de talpalatnyi földet s~m kaptak. S a szabadság létminimum nélkül úiabb szolgaságot hoz. A föld nélküli páriák millió a nagyvá­rosokban próbálnak szerencsét, sokszor a munkalehetőség remé­nye nélkül. India mai vezetőinek ilyen örökséggel kell megküzdeniük, hiszen a mai gondok töb' sége az ország életerejét kiszívó brit helytartók hagvatéka. S mind­ezeket nem lehel a legjobb ter­vekkel, rendelétekkel sem egy­es jpásra eltüntetni. • Az ország miniszterelnöke — aki több mint 10 évé dolgozik a nem könnyű feladatok megol­dásán, következetesen vallja, hogy Indiát „egyetlen csoda” mentheti meg: a kitartó, szor­galmas munka. Hadira Gandhi 24 éves kora óta tagja a kormányzó Kong- resszusoártnak. A "jobboldali erők minden lehetőségét fel­használnak az elmaradottság konzerváláséra, a társadalmi reformok megakadályozására. (Pergőtűz alá vették például a földreform végrehajtását, az ál­lamosított bankok munkáját, tá­madást indítottak a kormány 20 pontos gazdaságfejlesztő prog­ramja ellen.) A kormány a társadalmi vív­mányok i védelmére kénytelen volt'rendkívüli állapotot beve­zetni, melynek érvényességét a parlament további egy eszten­dőre meghosszabbította. India fejlődését segíti az a kül­politika, mely bax'áti viszonyt épít a szocialista országokkal, fejleszti velük kulturális és ke­reskedelmi kapcsolatait. India hozzájárulása Ázsia békéjéhez és biztonságához előmozdítja közös ügyünk, a békés egymás mellett élés megval'sítását, a világbéke megőrzését. N. I.

Next

/
Thumbnails
Contents