Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-31 / 309. szám

Jcmucrr 1-től: Csak nyitott szemmell Megváltozik az adatforgalmazás rendje Marhalevél helyett kísérőlap Finnországban, mezőgazdasági tanulmányúton A Minisztertanács és a MÉM közös rendelete alapján 1977. január 1-től a háztáji gazdasá­gok állatállományára forgalma­zás esetén marhalevél helyett! állatkísérő lapot rendszeresíte­nek. Az állatkísérő űrlap a he­lyi szakigazgatási szerveknél in- j gyenesen szerezhető be. Az új ; rendelkezéssel egyidejűleg meg- , szűnik az állatok eddigi igazo- j lásának módja is. A rendelet az egyszerűsítés mellett az állategészségügyet kívánja) szolgálni. Az állatkísé­rő lapon a forgalmazási enge­dély azt igazolja, hogy az en­gedély kiadása szerinti község­ben városban az állat forga­lomba hozatalát állategészség- j ügyi korlátozás nem akadályoz- ! za. Az engedélyt egészséges, j betegség szemmel látható tü­neteitől mentes egyedekre sza­bad kérni, ezért a tulajdonos felelősséggel tartozik. Nem kell állategészségügyi forgalmazási engedélyt kérni: kényszervágás esetén, gyógyke­zelésre történő szállításkor, le­geltetés, teleltetés, gazdasági munka, valamint export esetén. Az állatot csak a kísérőlapon feltüntetett helységbe szállít­hatja a tulajdonos vagy felvá­sárló. Ezért hízóállat-értékesí­téskor a felvásárló által közölt vágóheíyet tüntetik fel. Az ál­lategészségügyi forgalmazási engedély illetékét a pénzügymi­niszter szabályozta. A december 31-ig kiváltott marhalevéllel az állattartó to­vábbra is igényelheti az állami támogatást, s csak akkor kell új kísérőlapot kérnie, ha a szarvasmarhát eladja. A rendelet január 1-én lép életbe, de január 3-án még le­het érvényes marhalevéllel ál­latot szállítani. A rendelet rész­letes ismertetésére január első napjaiban visszatérünk. IBUSZ. A forgalom egyet je­lent, összenőtt az idegenforga­lommal és a turizmussal. A leg­régebbi hazai utazási iroda szer­vezésében évente ezrek és ez­rek jutnak el világot látni, is­merkedni idegen országokkal, más népekkel. Az utóbbi évek­ben mind többen fizetnek be társas utazásokra, érdeklődésük­nek és pénztárcájuknak megfe­lelően. S, eközben, szintén az élet velejárójaként, új utazási formák is kialakulnak. Ilyenek az úgynevezett szakmai utak. 1976-ban Jugoszláviában, az NDK-ban és Finnországban jár­tak szakmai tapasztalatszerzés céljából Békés megyeiek. Ugyan­akkor ez nem azt jelenti, hogy ezeknél a turistautaknál elma­radt a városnéző séta. a múze­umlátogatás. Csak éppen nem ez, hanem valamely népgazda­sági ág megismerése volt a köz­vetlen cél. Szeptember 17—24. között | Finnországban járt egy 22 tagú j mezőgazdasági szakemberekből Fiatalok a mezőkovácsházi termelőszövetkezetekben Hogyan élnek, miként dolgoz-1 nak, milyen támogatást kapnak a fiatalok? Az Ifjúsági Törvény ' alapján készült intézkedési ter­vet végrehajtották-e? Többek között ezekre a. kérdésekre ke­resett választ a mezőkovácshá- í zi járást ..Népi . Ellenőrzési . Bi­zottság a battonyai Dózsa. a dombiratosi Béke. a kunágotai Bercsényi, a nagybánhegyesi Zalka és a végegyházi Szabad­ság Termelőszövetkezetben. Kevés a szakember Az öt termelőszövetkezetnek 2609 tagja közül 844 a harminc­öt, éven aluli fiatal. Számuk te­hát jelentős. Különösen a nagy­arányú gépesítésnek van vonzó hatása, s nem utölsósorban az egyre jobb kereseti lehetőség­nek. Többségük a képzettségnek megfelelő munkakörben dolgo­zik. Megnyugtató az is, hogy a termelőszövetkezetek körülte- j kintően gondoskodnak a fiata­lokról. A népi ellenőrök megállapító- ] sa szerint a szövetkezetekben , kévés a szakember. A fiatalok- j nak mintegy 44 százaléka tevé­kenykedik különböző vezető testületben. Munkájukat a szö­vetkezetek figyelemmel kísérik, j A végegyházi Szabadság Tér- | melőszovetkezetben a fiatal | szakemberek munkáját három I hónaponként értékeli a vezető- J ség, A vizsgált téeszek közül a i dombiratosi Béke Téeszben vi­szonylag kevés ( fiatalnak van í magasabb beosztása. A fiatalok munkahelyi beil- leszkedeséhez sok segítséget nyújtanak a szocialista brigá­dok. A munkahelyi légkörnek is szerepe van abban, hogy a ka­tonai szolgálat teljesítése után visszatérnek korábbi munkahe­lyükre. A bevonuló fiataloknak segélyt adnak, a háztáji terüle­tet is kimérik, s gondos kódnak arról is, hogy ne maradjanak ki a béremelésből. Sőt több he- ! lyen a leszerelés, után jutalom­szabadságot is kapnak. A batto­nyai Dózsa Termelőszövetkezet hat nap jutalomszabadságot ad azoknak a fiataloknak, akik élenjáró katonák voltak. A kun_ agotai Bercsényi szövetkezetben a jutalomszabadság mértékét a rendfokozat alapján állapítják meg. Fellendült a brigádmozgalom Figyelemre méltó a- tlépi el­lenőröknek az a megállapítása, hogy a fiatalok egy részének nincs meg a beosztásának meg­felelő szakképzettsége. Kiemelt feladat tehát a képzés és a to­vábbképzés. Különösen a kun­ágotai Bercsényi Téeszben for­dítanak nagy figyelmet a fiata­lok beiskolázására. 1974—75— 76-ban az általános, a közép- és a felsőfokú intézményekben 72_ en tanultak. Többségük 35 éven aluli fiatal volt. Ezenkívül 1976- ban öO-an vettek részt gépkeze­lői tanfolyamon. Sok fiatal ké­pezi magát a végegyházi Sza­badság Termelőszövetkezetben is. Nagy jelentősége van ebből a szempontból a szövetkezetek­ben szervezett állattenyésztői, növénytermesztői tanfolyamok­nak. A beiskolázás a tapaszta­lat szerint azoknál a fiataloknál okozott nehézséget, akik nem végezték el az általános isko­lát, Mivel inspirációt alig kap­nak, a továbbképzésről lema­radnak. Nagyobb gondot kell fordítani az általános műveltség megszerzésére — állapították meg a népi ellenőrök — a bat­tonyai Dózsa és a dombiratosi Béke Termelőszövetkezetben, A nagybánhegyesi Zalka Tsz-ben 12 fiatal nem fejezte be a nyolc osztályt. Tagadhatatlan, az elmúlt évekhez képest, jelentős fejlő­désről tanúskodnak a statiszti­kai számok. Különösen az Ifjú­sági Törvény megjelenése óta fordítanak nagy gondot a fiata­lok továbbképzésére. Fellendült a brigádmozgalom is. A batto­nyai Dózsa Tsz-ben egy, a Zal­ka Máté Tsz-ben pedig három ifjúsági brigád dolgozik. A Dó­zsa Tsz brigádja az Eleken ren­dezett ’ felszabadulási . brigád­vetélkedőn jó helyezést ért el. Ez azért figyelemre méltó, mert éppen abban a szövetkezetben dolgozik ilyen ifjúsági brigád, ahöl a műveltség terén fehér foltok mutatkoznak. Van tehát megoldás. A népi ellenőrök arra is vá­laszt kerestek, hogy az ifjúsági parlamentek milyen szerepet töltenek be a termelőszövetke­zetekben. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a különböző el­várások megismerése., a fiatalok gondjáinak őszinte felvetése, a gazdálkodás fejlődéséről szóló eszmecserék erősítik a szövet­kezeti demokráciát. A parla­menteken elhangzott javaslato­kat a különböző vezetői dönté­sek kialakításában is figyelem­be veszik, . 1 Támogatják a lakásépítést Az Ifjúsági Törvény végrehaj­tásában akadnak zökkenők. A szövetkezet életét érintő fontos döntések meghozatalában az if­júság képviselőinek is részt kell vennie, véleményüket ki kell kérni és a döntésekről tájékoz­tatást, kell adni. A KlSZ-szer- vezeteket véleményezés és egyetértési jog illeti meg, külö­nösen azokban a kérdésekben, amelyek az ifjúságot érintik. A gyakorlatban azonban mindez leegyszerűsödik. A szövetkeze­tek a vezetőségi ülésekre meg­hívják az alapszervezetek tit­kárait, ahol élhetnek a vélemé­nyezési jogukkal. A fiatalokkal kapcsolatos döntéseket azonban nem készítik kellőképpen elő. Azaz a tervezett döntésről az alapszervezetet nem informál­ják. így végeredményben a vé­leményezési jog is csorbát szen­ved. Tagadhatatlan, nem egy esetben mindez az alapszervezet mulasztására vezethető vissza. A szövetkezetek ugyanis jelen­tős támogatást adnak az alap­szervezeteknek. Legtöbb helyen saját helyiségük van, s éves költségvetés szerint dolgoznak. Az utóbbi években a járás szövetkezetei egyre nagyobb fi­gyelmet fordítanak a lakásépí­tésre. Néhány termelőszövetke­zet, lakásépítési alapot hozott létre. A kunágotai Bercsényi szövetkezet 1974—76-ig mintegy egymillió formtot fordított er­re a célra. Lakásépítési, illetve lakásvásárlási kölcsönt 21 fia­tal kapott. A végegyházi Sza­badság Termelőszövetkezetben a lakásépítéshez többek között kedvezményes fuvart biztosíta­nak. (Serédi) , A „Valió" tejkombinát központi laboratóriumában a szakemberek egy csoportja az ementáli sajt minőségét elemzi álló magyar csoport, amely Hel- j sinki környékén a finn, mező- gazdaságot tanulmányozta. A négy Békés megyei szakember egyike volt Szakái János, a do- j bozi Petőfi Tsz elnöke. Vele be- \ szélgettünk a napokban. , — Mit jelent a szakember számára egy ilyen út? — Gondolom. azzal semmi újat sem mondok; rengeteg él­ménnyel megrakodva tér haza az ember minden útról, bár en­nek nem csupán egyetlen tel- j tétele, hogy a határon túlra utazzunk. Többször volt mó­domban külföldön járni az utóbbi években. 1972-ben a Szovjetunióban, két évvel ez­előtt a dortmundi mezőgazda- sági világkiállításon tapasztal­tam sokat. Mostani utazásunk során az ezer tó országában az egyéni gazdálkodó rendszerre j épülő finn mezőgazdaságot néz- j tűk meg közelebbről, illetve azt, miképpen tudják a magántulaj­donra ráépíteni a szövetkezeti formát? — A farmerek kisebb-na- gyobb csoporjai szakosodott szö­vetkezetekbe tömörülnek. A vállalkozást saját pénzükből fe­dezik. amihez állami támogatás és hitel kapcsolódik. A társulás leglelsőbb fóruma a közgyűlés, { élén a társadalmi elnökkel. Az operatív vezetés viszont alkal- j mazottakból áll, miként az igaz- I gatói tanács is. Számunkra J azonban nem is ez volt a leg- j érdekesebb. hanem egy-egv ' üzem gazdálkodási rendszere. ! Mindenekelőtt a magasfokú gé- ! pesítés, ami jellemző. A terme­léstől a feldolgozásig és értéke- | sítósig jól szervezik a tevékeny- j ségüket. Nem ritka a számító- I gép. Feltűnt, hogy egy-egy épü- ! let, üzemrész belső tere mennyi- [ re kihasznált. — Jegyzeteimben aláhúztam j egy szót: specializáció. Nem vé­letlen. hogy világszerte, az élet minden területén „hódít'’ a sza­kosodás és egy másik jellemző dolog, az integráció. Ezen az úton mi is elindultunk ugyan, de azt hiszem, még nem aknáz- j tunk ki minden lehetőséget. — A finn főváros, Helsinki mellett jártunk Tamperében, I Turkuban és Lahtibán, tehát az ország déli részén. Szép őszi ! idő volt. éppen kezdődött az i aratás. Megtudtuk, egy átlagos [ család 30—40 hektár földet mű. | ve'l, de legtöbben bérelnek Is hozzá. A jövedelemért alaposan meg kell dolgozniuk, igaz, gé­pekkel alaposan el vannak lárt­va. Sokat jelent a termelés szempontjából, hogy hatalmas 'területeket alagcsöveznek. Mó­dunk volt vendégeskedni egy farmer családnál; kellemes órá­kat töltöttünk itt, élveztük a hagyományos finn vendégszere­tetet. — Finn barátainknál a szak­munkásképzés kétéves, érett­ségi bizonyítványt és technikusi képesítést ad. A tanulók a má­sodik évben szakosoknak. Fő tantárgyak: a mezőgazdasági alapismeretek, az állattenyész­tés, a kereskedelem, plusz az ál­talános műveltség megszerzésé­hez elengedhetetlen humán is­meretek. Meglátogattunk egy iskolát, ahol 54-en tanulnak, 14—35 éves fiatalok. Az iskolá­hoz 80 hektáros tangazdaság, s ugyanennyi erdőterület tartozik. Az ottani legfőbb tapasztala, tom: a képzés mindinkább a gyakorlatiasság irányába halad. Érdekes volt az önálló export­import joggal rendelkező Valió elnevezésű tejüzemben tett lá­togatásunk. A Sárréti Tejüzem­hez hasonlítható tej kombinát­ban százféle tejtermék készül, korszerű gépekkel,' patikai kö­rülmények közt. — Mit mondana összegzésül a finn mezőgazdaságról? — Igen elismerésre méltó, azonban nyomban hozzáteszem: a magyar' mezőgazdaságnak nincs szégyenkeznivalója! — Egyéb élmények? — Rengeteg van. Idegenveze-' tőnk, Liimatainen Sirkka, a finn rádió magyar adásainak együk rovatvezetője, kitűnő úti­kalauznak bizonyult. Sokfelé el­vitt bennünket programon kívül is, így csöppentünk Lahtiban egy barátsági találkozóra, me­lyet magyar ’testvérvárosuk, Pécs képviselői számára rendez­tek. Szívmelegítő volt. ahogyan a finn gyerekek Bartók és Ko­dály dalait énekelték. S mily kicsi a világ', Sirkka öt" évvel ezelőtt már járt Dobozon, jól emlékezett községünkre. Tajn- perében pedig — sarkadkeresz- túriakkal találkoztunk... — Legemlékezetesebb élmé­nye'' —I A Finlandia palota és környéke, és a szaunafürdő. Csodálatos a szauna! A kályhát le is rajzoltam, egyszer megcsi­nálom otthon. — A szövetkezet szakemberei mit tudnak mindabból, amit finn földön tapasztalt? — A dobozi Petőfi Tsz-ben egy-egy szakember átlag két­évenként utazik külföldi szak­mai útra. Szokás, hogy hazaér­kezés után élménybeszámolót tartunk, hogy valamennyien- hasznosíthassuk, amit a nagy­világban láttunk. Íratlan sza­bály, hogy csak nyitott szemmel szabad utazni! . (Fábián)

Next

/
Thumbnails
Contents