Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-04 / 287. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! NÍPUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1976. DECEMBER 4., SZOMBAT Ara: 1,— forint XXXI ÉVFOLYAM, 287. SZÄM M A: A KÖZ AKARATA SZERINT (3. oldal) A KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELI FORRÁSA: AZ ADÖ (4. oldal) KÜLDETÉSBEN (5. oldal) Reális célok — töretlen fejlődés Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a* alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1976. december 16. napján (csütörtök) délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésszak napirendjén szerepel előreláthatólag az 1977. évi állami költségvetésről szóló törvény javaslata, valamint a külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről. (MTI) Ülést tartott az Elnöki Tanács A párt Központi Bizottsága 1976. december 1-i ülése — amelyről a közleményt a lapok tegnapi számukban ismertették — a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek áttekintése után megvitatta és elfogadta az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ötödik ötéves terv első esztendejének tapasztalatai — amint azt a Központi Bizottság megállapította — összességükben megfelelnek a várakozásnak. Azt mutatják, hogy a párt XI. kongresszusán meghatározott gazdaságpolitika helyes, bevált. Bebizonyosodott annak igazsága, amit a kongresszuson a Központi Bizottság beszámolója így fogalmazott meg: „Munkánk sikere mindenekelőtt saját erőfeszítéseinktől függ. Folytatjuk, még következetesebben valósítjuk meg gazdaságpolitikánkat.” E következetesség tette lehetővé, hogy a nemzetközi kereskedelem alapvetően megváltozott viszonyai közepette is a magyar népgazdaság fejlődése töretlenül folytatódott, némely tekintetben ugyan szerényebb célokat kitűzve, de megalapozottan haladhattunk. Mint láncban az egyes szemek, úgy kapcsolódnak a népgazdaság éves tervei, azaz csak ' képletes közöttük a határvonal. Ami többletként létrejön, az jótékonyan hat a következő tizenkét hónap feladataira, s ami adósságként marad, azt törleszteni kell. A párt XI. kongresz- szusa óta eltelt időszakot, s azon belül a most befejeződő esztendőt tekintve, erre is, arra is sorolható tények. A többletbe tartozik, hogy javult a munka társadalmi hatékonysága, fokozódott a termelékenység, a termelési szerkezet korszerűsítésében már mutatkoznak az első eredmények, sok helyen tettek sikeres erőfeszítéseket az energia és az anyagok ésszerűbb, takarékosabb felhasználására. Adósságaink közé sorolhatjuk, hogy — jórészt a világ- gazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok következményei, valamint a rpezőgazdasá- got alapvetően befolyásoló szélsőséges időjárás miatt — nem sikerült teljes mértékben elérni mindazt, amit az 1976. évi nép- gazdasági terv magába foglalt. Így valahogy szemrevételezhetnénk a legfőbb jellemzőket, mert hiszen eredmény, hogy a mostoha időjárás ellenére is a mezőgazdasági termelés eléri az 1975. évi szintet — ami nemzetközi összehasonlításban sem csekélység —, ugyanakkor gond a beruházási tevékenység, s az állóeszközök kihasználásának lassú javulása. Eredmények és gondok összevetésének végső summázata mégis az, amit a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben így olvashattunk: „Gazdaságpolitikánk helyességét, dolgozó népünk munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerény mértékben is, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak életkörülményei.” Kemény munka, százezrek és milliók alapos igyekezete sűrűsödik azokban az előzetes számadatokban, melyek a nemzeti jövedelem négy-, az ipari termelés ötszázalékos gyarapodását, a mezőgazdaság, az építőipar, a szállítás, a kiskereskedelem teljesítményét tudatják. Meglehet, a korábbiakhoz mérten szerényebbnek tűnhet az 1976-ban megtett út, ám nem árt emlékeztetni rá; minden előzőnél nehezebb feltételek közölt kezdhettük meg az új középtávú program, a népgazdasági ötéves terv végrehajtását. Voltak, akik akkor azon aggódtak, meggátolható-e a visszaesés, s a párt XI. kongresszusa, majd a Központi Bizottság 1975 novemberi ülésének határozata adott félreérthetetlen választ: ha másként nem lehetséges, akkor lassabban, de megalapozottabban haladjunk. E józan mértéktartásra, célok és lehetőségek szigorú egyeztetésére szolgáltatnak bizonyosságot azok a főbb előirányzatok, melyeket a Központi Bizottság a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés meghatározó elemeiként fogadott el. A nemzeti jövedelem 6—6,5, az ipari termelés 6, a mezőgazda- sági termelés — 1975-höz mért — 7—8 százalékos növekedése a gazdasági fejlődés gyorsabb üteméről tanúskodik. A nagyobb tempó nemcsak feltételezi, hanem egyenesen megköveteli a társadalmi termelés hatékonyságának további javítását. Ezzel már azt is kimondtuk, hogy a vállalatoknak és szövetkezeteknek, minden gazdálkodó szervnek, s nem kevésbé az irányító hatóságoknak — amint arra a Központi Bizottság ülése rámutatott — a jelenleginél szigorúbb mércével kell megítélniük tevékenységüket. Az 1977. évi népgazdasági program fő előirányzatai szervesen illeszkednek az ötödik ötéves tervbe, azaz nem hoznak semmiféle fordulatot, nem fogalmaznak meg új követelményeket, hanem az ismert feladatok következetesebb megvalósítását határozzák meg leglényegesebb jellemzőként. A népgazdasági célokat összefogó számadatok csak addig tűnnek elvontnak, míg nem társítják azokhoz a helyi - teendőket. Tények és érvek seregével lehet csak a termelői közössé- gek minden tagjának cselekvő támogatását megszerezni, s erre a legjobb eredményt elért munkahelyeken is szükség van, ám még inkább ott, ahol idén döcögött a termelés, papíron maradtak az üdvözítőnek vélt intézkedések. A népgazdasági egyensúlyt tartósan javitó folyamatok felerősítése. a beruházások tervszerűségének fokozása, a gazdaságos termelési szerkezet bővítése, a munkaerő hatékony foglalkoztatása, mint általános követelmény úgy válik konkrét feladattá, ha min. den munkahely hozzákapcsolja a maga sajátos teendőit. Mert nem elég egy-egy vállalati közösségnek csupán annyit tudnia, hogy mire törekszik a népgazdaság, melyek az éves nép- gazdasági terv, az állami költségvetés legfontosabb pillérei. Azt is alaposan ismerniük kell — kellene —, hogy munkahelyük szerepe ezen belül mi, kötelezettségeik meddig terjednek, hogyan adhatnának jobbat, többet. A Központi Bizottság december 1-i ülése az 1976. évi eredményeket összességükben meg. felelő alapnak tartja a jövő évi népgazdasági terv sikeres végrehajtásához. Ezt az alapot kemény munka teremtette s formálta, de: nem egyforma erővel minden munkahelyen. A továbblépés hogyanja ezért olyan társadalmi követelmény, mely az egyik közösségre csupán annyit ró, hogy folytassák azt, amit eddig sikerrel tettek. Másutt viszont igyekezni kell az adósságok törlesztésével, mert éppen a jók példája bizonyítja a kongresszusi útmutatás igazát, „Munkánk sikere mincje- nekelőtt saját erőfeszítéseinktől függ” népgazdasági s vállalati méretekben egyaránt. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál tájékoztatta az. Elnöki Tanácsot Urho Kekkn-\ nennek, a Finn Köztársaság el- j nőkének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Ta- j nács megállapította, hogy a szí-1 vélyes, baráti légkörben lezajlott j látogatás és a hivatalos tárgyaié- j sok a magyar—finn baráti kapcsolatok jelentős eseményei, megnyilvánulásai voltak. Hozzájárult a két ország gazdasági együttműködésének kiszélesítéséhez, tovább mélyítette hagyó- j mányos kulturális kapcsolatainkat. Elősegítette a békés egymás mellett élés, az európai biztonság és együttműködés célkitűzéseinek gyakorlati megvalósulását. Az Elnöki Tanács a tájékoztató jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács módosította a lakosság községfejlesztési hozzájárulása rendszeréről szóló A Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének bukaresti ülésszakáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztését az 1977. évi népgazdasági tervről és meghatározta a vérehajtással kapcsolatos feladatokat. A Minisztertanács megtárgyalta az 1977.'évi állami költségvetésről szóló törvény.javaslatot. Megbízta a pénzügyminisztert, hogy a törvénytervezetet terjessze az országgyűlés elé. A Nemzeti Bank elnökének javaslatára a kormány meghatározta a jövő évi népgazdasági terv céljainak megvalósítását szolgáló hitelpolitikai irányelveket és hitelkereteket. A beruházási hiteleket jövőre is elsősorban a gazdálkodós hatékonyságának, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakításának, a bármely piacra gazdaságosan exportálható áruk termelésének elősegítésére kell összpontosítani. A munkaügyi, valamint a pénzügyminiszter jelentést tett az alkalmazotti létszám csökken tésére vonatkozó határozat végrehajtásáról, az igazgatási és adminisztratív-ügyviteli létszám- felvételi zárlat tapasztalatairól, és javaslatot tett a létszámgazdálkodás új rendjére. A Minisz196*7. évi 28. sz. törvényerejű rendeletnek a községfejlesztési hozzájárulás egyéni mérsékléséről és törléséről szóló hatásköri rendelkezését. Az igazságszolgáltatás indokolt szervezeti egyszerűsítése érdekében az Elnöki Tanács járásbíróságokat és járási ügyészségeket szüntetett meg. Az intézkedés következtében — amely 1977. január 1-én lép hatályba — egyes igazságszolgáltatási szervek területi illetékessége úgy módosul, hogy a csornai, a bonyhádi, a móri, a zal ászén tgró ti, valamint a celldömölki járásbíróság és járási ügyészség megszűnik, feladatkörüket a győri, a szekszárdi, a székesfehérvári, a zalaegerszegi járásbíróság és városijárási ügyészség, valamint a sárvári járásbíróság és járási ügyészség veszi át. Az Elnöki Tanács bírókat választott meg és mentett fel. egyéni kegvelmi ügyekben döntött, továbbá más folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) tertanács a jelentést és a javaslatokat elfogadta. A munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa javaslatot tett a vállalati dolgozók munkaköri és bérbesorolási rendszerének módosítására. A módosított besorolási rendszer a jövő év január elsejével lép életbe, az újonnan megállapított alsó bérhatárok 1979-ben válnak kötelezővé. A Miniszter- tanács a javaslatot elfogadta. A belkereskedelmi miniszter jelentést tett a lakosság jövő évi áruellátásának tervszerű biztosítása érdekében tett intézkedésekről. A Minisztertanács a je- léntést tudomásul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a munkaügyi miniszter javaslatára a kormány módosította a társadalombiztosítási törvény végrehajtásáról szóló rendeletét. Az új rendelkezések egyebek között szabályozzák a táppénz alapjául szolgáló kereset kiszámításának módját, egyszerűsítik az ismételten kereső- képtelenné váló biztosítottak táppénzének folyósítását, emelik a kórházi ápolás idejére járó ellátás mértékét. A könnyűipari miniszter jelentést tett az ágazatban folyó üzem- és munkaszervezés helyzetéről. A Minisztertanács a jelentést elfogadta és jóváhagyólag tudomásul vette az V. ötéves tervidőszakra előirányzott intézkedéseket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A Minisztertanács illése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács ilénteken ülést tartott.
