Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-28 / 306. szám
1916. DECEMBER 28., KEDD Ára: 1,— forjnt XXXI. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM Ötvenöt árubemutató magyar Magyarország hivatalos jövő évi külföldi kiállításainak programja szerint 55 magyar bemutatót rendez külföldön a Hung- expo: 20—20-at a szocialista és a fejlett tőkés országokban tartanak, 15-öt pedig a fejlődő tengerentúli országokban. A külkereskedelmi vállalatok igényeinek, kívánságának megfelelően 10—15 lesz közülük szakágazati kiállítás. A Hungexpo az ország külkereskedelmi céljainak megfelelően a magyar gép- és műszeripar korszerű termékeit előreláthatóan 41, az élelmiszeriparét több mint 20, a könnyűiparét legalább 15 külföldi vásáron, szak- kiállításon mutatja be, és a korábbinál több lehetőséget adnak vegyiparunk új készítményeinek felvonultatására is. A magyar áruk kiállításain természetesen a termékek a főszereplők, de ezek mellett sok dokumentációs anyag is helyet kap. ami áttekintést nyújt a látogatóknak Magyarország, a magyar nép életéről. A kiállításokhoz kapcsolódó szakmai rendezvényekkel jelentősen bővítik az érdeklődők tájékoztatását, hozzájárulnak a két- és sokoldalú kooperációs és más gazdasági kapcsolatok kiterjesztéséhez is. Az öt világrészen sorra kerülő jövő évi magyar bemutatókon mintegy 200 vagon árut és egyéb kiállítási anyagot vonultatnak fel, « várhatóan — akárcsak az előző években — csaknem 15 millió látogató ismeri meg a magyar kínálatot és kap tájékoztatást Magyarországról. Keserű Jánosné miniszter nyilatkozata a könnyűipar 1976. évi eredményeiről és további terveiről — A tervidőszak első. évének mérlegét megvonva elöljáróban meg kell jegyeznem: már az ágazati és a vállalati középtávú tervek elkészítésének idején világosan láttuk, hogy több újszerű, az eddiginél nehezebb feladat' vár ránk. Ezt figyelembe véve az 1976. évi eredményeket a körülményekhez képest megfelelőnek tekintjük. Az élőmunka termelékenysége 5 százalékkal növekedett; ez tette lehetővé, hogy az ágazat termelése, bár a tervezettnél kisebb mértékben, de mégis 3’—3,5 százalékkal nőtt. — Kedvező, hogy ez a kisebt mértékű növekedés nem hatott ki a belföldi ellátásra. Igaz ugyan, hogy a kereslet a vártnál mérsékeltebb volt. de ez korántsem kisebbítette ágazatunk felelősségét a lakosság ellátásában. Tudatában voltak ennék a vállalatok és a szövetkezetek is, amelyek kínálata az 1976-os évben tovább javult. A könnyűipari termelés és szolgáltatás egészében véve jobban igazodott az életszínvonal általános emelkedéséből' és az életmód változásaiból következő újszerű igényekhez. A gyártási ágak és vállalatok többségének felkészültségét, adottságait, valamint az üzletek kínálatát összevetve azonban meggyőződésem, hogy a jelenleginél is jobb kínálattal magasabb . forgalmat érhetett volna cl a belkereskedelem. Százmilliós rekonstrukció At V. ötéves tervben mintegy százmillió forintos rekonstrukciót hajtanak végre a békéscsabai Kner Nyomdában. Képünkön a ▼ezérlóasztal, amelyről a mélynyomógépek irányíthatók (Fotó: Dcmény) — 1976-ban a könnyűipar ösz- szességében mintegy 110 milliárd forint értékű terméket állított elő, s a hazai lakosság ellátása mellett a rubel elszámolású szállítások értéke több mint 12 milliárd forintot, a dollár el- számolásúaké pedig 10,6 milliárd forintot tesznek ki. — A könnyűipar nagy erőfeszítéseket tett a nem rubel elszámolású export fokozására. Értünk is el eredményeket: dollárban számítva az export értéke 14—15 százalékkal haladta meg a múlt évit, bár ezzel még csak megközelítettük az 1976-ra kitűzött célt. A tőkés kivitelt a legna°vobb arányban a kötszö- vő, a bútor-, a bőr-, szőrme- és a cipőipar növelte. A ruházati export-import mérlege is kedvezőbb a tavalyinál. — Az ágazat összességében eleget tett a szocialista országokkal kötött államközi szerződésekből ráháruló kötelezettségeknek. Az elmúlt évhez képest 5,5 százalékkal, nőtt a rubel elszámolású export értéke. — A vállalatok öt évre szóló tervező munkáját értékelve megállapítható, hogy a termelés értékesítés növekedése, struktúrájának tervbe vett változása megfelel a népgazdasági céloknak. Az 1977! évi ágazati program is jól szolgálja az ország gazdálkodásának hatékonyabbá tételét. 1977. évi tervünk a termelés 4 százalékos növekedését irányozza elő. Az intenzív és a szelektív fejlesztési politika együttes érvényesítésével az átlagosnál gyorsabb fejlődésre számítunk a papír, és a nyomda-. valamint a kötszövő és a cinőioarban. viszont valószínűleg lassabb lesz a fejlődés a pamut- és a selyemiparban. — Mivel a lakosság jövedelme az ideinél valamivel gyorsabban gyarapszik, azzal számolunk, hogy a könnyűipari termékek, s ezen belül a divatot gyorsabban követ£ cikkek iránti kereslet élénkülni fog. Terveinket egyeztetve a Belkereskedelmi Minisztériummal, felszínre került néhánv termék mennyiségi, illetőleg választékhiánya. Elsősorban kabátokra, férfi- és fiúingekre, tréningruhákra, kötött kesztyűkre, cipőkre és egyes szőnyegtípusokra gondolok. Felkértük a vállalatokat, szövetkezeteket, hogy újból tekintsék át termelési, értékesíté- si lehetőségeiket, s a helyzet alakulását a jövő év eleién a belkereskedelemmel együtt ismét megvizsgáljuk. A bútorellátásban a kereslethez igazodva növelni kell a .szekrényelemek, szekrényfalak és az egyedi kisbútorok. pl. könyvállványok gyártását. A bútorioarban nagy feladat vár a gyártmányfejlesztőkre. akiktől a szériatermékek esvhangúságanak feloldását várjuk. — Feladataink tovább nőnek íz exportszállítások terén is. Több mint 5 százalékkal keli növelnünk a szocialista országokba irányuló kivitelt, ezen belül a ruházati termékekét 10 —11 százalékkal, a nem rubel viszonylatű exportot 20—25 százalékkal akarjuk növelni. Ezt nemcsak több áruval, hanem főként a struktúrajavulásból származó magasabb árbevétellel kívánjuk elérni. Az export ilyen mértékű fokozása megköveteli a jobb piaci munkát, ele azt is, hogy a hagyományosan exportáló állami vállalatok és szövetkezetek köre újabbakkal szélesedjen. Ugyanakkor jobban fel kell használni a versenyképesség javítására a Magyar Nemzeti Bank devizahiteleit. A könnyűipari javaslatok közül eddig mintegy 2 milliárd forint értékűt fogadtak el. Ennél többre is lenne azonban lehetőség, ezért újabb kezdeményezésekre ösztönözzük azokat a vállalatokat, ahol a hatékony export ilyen formában kiegészülő beruházással is előmozdítható. — A tervek megvalósítása a korábbinál is feszítettebb munkát kíván a vállalati kollektíváktól. Legnagyobb gondunk a kellő létszámú, megfelelő szakismerettel rendelkező munkásgárda biztosítása. A gazdálkodó egységek középtávú terveikben arra számítoltak, hogy 4—5 ezerrel növelhetik a létszámot, a minisztérium számításai azonban 19—20 ezres csökkenést prognosztizálnak. Az 1976. évi tapasztalatok szerint valószínűleg, az utóbbi következik be. mégpedig nem 1980-ra, hanem már hamarabb. Tehát nemcsak a vállalatok, hanem mi is túl optimistának bizonyultunk (számításainkban. — Az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén határozatot hozott arra, hogy 19,77 júliusától kapjanak nagyobb anyagi elismerést a második és a harmadik műszakban dolgozók. Ez a könnyűipart különösen érinti. líéhány területen, köztük a ruházati iparban ilymódon — a műszakpótlékok és az 1977- ben sorra kerülő béremelések együttes eredményeként csökkenthetjük a bér- és személyi jövedelemszínvonal eddigi elmaradását. A bérügyi intézkedések azonban csak akkor járnak kellő hatékonysággal, ha párosulnak a jobb vállalati munkaerő-gazdálkodással, a színvonalasabb munkaszervezéssel. a differenciáltabb, az eredményesebb munkát jobban ösztönző bérezéssel, s egyidejűleg a dolgozók szociális — és munkakörülményeinek javításával is. — A vállalatok erre a tervidőszakra termelési-műszaki fejlesztési programjukhoz szorosan kapcsolódó munkaerőgazdálkodási, képzési, szociális ellátási terveket is készítettek, illetve intézkedéseiket a kollektív szerződésekben is rögzítették. öt év alatt megközelítően 3—3,5 milliái'd forintot szánnak a munka- és szociális körülmények fejlesztésére. Az ígéretes tervek maradéktalan megvalósulása azonban a hatékonyabb vállalati gazdálkodás függvénye, ideértve a gazdasági munka minden összetevőjét. így például azt, hogy a vállalatoknak, szövetkezeteknek mennyire sikerül a bel- és külföldi kereslettel összhangban levő árukínálatot nyújtaniuk, javítaniuk a termékek minőségét: s általában mennyire sikerül megvalósítani a vállalati eredményterveket — fejezte be nyilatkozatát a könnyűipari miniszter. (MTI) M A: MEGVÁLTOZIK A GÉPJÁRMÜVEK BIZTOSÍTÁSÁNAK RENDSZERE (3. oldali LEHETNE EGY KICSIT ŐSZINTÉBBEN? (4. oldal) PÁLYAVÁLASZTÁS, ISKOLAVÁLASZTÁS ELŐTT (5. oldal) JAM1NÄTÖL JAPÁNIG (5. oldal) Szamovár — szuvenír Rendkívül keresettek a Szovjetunióban a szamovárok. Külföldi turisták elsősorban egy szép szamovárt szánnak szuvenírnek családjuk számára. A 40-50 rubelbe kerülő, újakkal szemben a régiek jóval drágábbak, de kivitelüket a törvény tiltja. Tulában működik a legnagyobb szamovárüzem, amely évente másfél milliót állít elő. Többségében már elektromos szamovárokat gyárt, de készül még a hagyományos, széntüzelésű is. Tizenhét típust küldenek az üzletekbe és az áruházakba, valamint a külföldi megrendelőknek: negyven ország vásárolja rendszeresen a hagyományos orosz teafőzőt. A legkisebbek kétliteresek, a legnagyobbak — éttermek részére — akár 37 liter tea főzésére is alkalmasak. Növekedett megyénkben a műtrágya- felhasználás Az év folyamán egyenletes volt megyénk vegyszer- és műtrágyaellátása. Karácsonyig 297 millió forint értékű növényvédő szert vásároltak a megye mező- gazdasági üzemei, többségük jó körülmények között tárolja a télen és tavasszal felhasználásra kerülő vegyszereket. A Békés megyei AGROKER 1976-ban 600 millió forint értékű hatóanyagot — 43 885 tonna nitrogént, 35 550 tonna foszfort, 34 ezer tonna kálisót — forgalmazott a mezőgazdasági üzemeknek, így a nektáronként felhasznált hatóanyag mintegy 240 kilogramm. Az AGROKER kedvezményt adott a megye közös gazdasagainak: a jövő évi termésbiz- tónság érdekében a jó tárolási lehetőségeket felhasználva 80 millió forint értékű műtrágvát hitelezett. Békés megvé'oen a műtrágyaszállítási. -tárolási és egyéb veszteségek az országos 20 százalékos veszteséghez viszonyítva, lényegesen alacsonyabbak: 6-7 százalékosak. Ez annak, is köszönhető, hogy az AGROKER Hidasháton ezer vagonom fedett helyen tárolia a zsákos és az ömlesztett műtrágyát. Az AGROKER. az AGRO- TRÖSZT és a tsz-szövetsé®ek közreműködésével Csárdaszálláson gépesített agrokémiai központ létesül. Itt mintegy kétezer vagon műtrágyát tárolnak majd korszerű körülmények között zárt helyen és szabad téren. A tervek szerint a jövő év első három hónapjára visszaigazolt 214 millió forint értékű műtrágya egy részét a felhasználásig az új helyen raktározzák. A tervek között szerepel még, hogy a jövő évtől az V. ötéves terv végéig Békés megyében 11 gépesített, korszerű agrokémiai központot alakítanak ki. Az új telepeken szinte minimális veszteséggel tárolják majd a műtrágyát.
