Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-25 / 305. szám
Ünnepi kaleidoszkóp OSTLLAGSZÓRÖ. Aprócska j gyertyalángok kuporognak a fenyőtűk között. Viltónyvasútat álmodik a szőnyegre a csillag- | szóyó szikra-mvriádja. A pará- j nyi fények megsokszorozódnak a szemek domborodó tükrén. Együtt a család. A ezeretet I csöndje fon köréjük láthatót, j lan-erős hálót... BÁRÁNY. Fagy motoz a konyhaajtón. Százféle-egyfajta virágszirmokat karcol a homályos üvegre. Koszi get dideregve szunnyad. Panaszos bégetést hord a hajnali szél. Győri Elek, a Körösi Állami Gazdaság juhásza az ágya szélén ül. A gumicsizmákkal bíbelődik. A 47 elillant évre gondol. Karácsony I van megint. Az együk napot tavaly is a gondjaira bízott álla- : tok körül töltötte. Most is menni kell. Mind a két napon. Háromszázhatvan anyajuh vár etetésre... KALÁCS. Aranybarna. Nyolc- fonatú. A lisztes kezek szeretettel formálták. A családnak. Hosszú volt ez a hét. Falusi Lászlónak, a gyomai kenyérgyár j csoportvezetőjének is, a sütődé- '] ben dolgozó Lenin Szocialista j Brigádnak is. Az elmúlt szombat éjjel kezdték a kovászolás- ^ sál és pénteken késő délután álltak csak meg. Négyszázhúsz mázsa kenyér, négyezer félkilós, kétezer egykilós kalács, háromezer beigli, zsúrkenyér — nem - kis munka volt. Gyoma—Endród—Dévaványa r —Le se gfalva hatezer háza. ahol azt a hatezer kalácsot megeszik. Ki gondol a pékekre? Holnap újra kezdik. Jön a szilveszter... GYÖNGYÖSÖK. Tarján-te- lep ütött-kopott tanyahajóit a sártenger fagy páncélja der- ] A Szabadkígyósi Sütőipari Tanintézet harmadévesei három napon át önkéntes karácsonyi műszakot vállaltak, hogy az ünnepi asztalokra jusson elegendő friss kalács meg kenyér (Főtó: Demény Gyula) meszti mozdulatlanságba a kö- j tegyáni határban. A tsz-major dérruhás fái árbocként emelkednek a gyöngyösnevelő épü- i letek fölé. Lassan esteledik. Ko- , lozsi László nyugdíjas éjjeliőr a kis kalyibában felszítja a vaskályha tűsét. Megrakja. Ne fázzanak az asszonyok — Medve József né meg Fazekas Sándorné | —, ha majd megjönnek reggel, megetetni a gyöngyösöket. Elkél nekik az a* kis melegség. Túl vannak a hatvanon. Embereik rég kidőltek már mellőlük. Ez hozta őket a közösbe is. Nyolc éve dolgoznak már. A nyugdíjért.. . SZÍNES CSEREPEK. A békéscsabai cserépgyárban az automaták fáradhatatlan pontossággal viszik, cserélik az anyagot az égetőkemencékben. Egyetlen nap kiesés egymillió forint kárt okozhat! A naptár azonban itt is karácsonyt mutat.-— Pénteken este az égetők kivételével mindenki családjával lehetett. Ezt az estét és éjszakát előre ledolgoztuk — mondja Paulik Mátyás gépkezelő. — De ma már 70 társunkkal újra a gépek mellett állunk — folytatja Krizsán Pál. __ Komáromban szűrtek bennünket, egy hosszú pincében kétoldalt szalma volt, pokróccal leterítve. Először órákig sétáltunk, nem mertünk lefeküdni, féltünk a létüktől, de aztán úrrá lett rajtunk a fáradtság. Két nap. két éjjel tartottak ott, merthogy nyugatról jöttünk és volt köztünk báró is. A szűrést végző tiszt nézegetett, és ismételgette a nevemet: „Timár\Ti- már... nincs magának egy tiszt öccse?” De van kérem, mondtam, csakhogy az nem katona, hanem rendőr. „De hiszen én azzal együtt voltam kormányon Debrecenben” — mondta és magához ölelt. T ímár Vilmos i»48. január 15-én ért vissza Endrédre és február 2-án belépett a kommunista pártba. Azon a nyáron aratott. csépelt, ősszel pedig alapító tagja volt a helyi Béke Tsz-nek. Jófejű ember lévén a 8. általános után elküldték magasabb iskolára. Amit ott tanult, azt Zalában hasznosította. merthogy oda küldték agitálni. Ott is megalakult a tsz. aztán hazajött. — Ment minden, mint a karikacsapás, a 5 ezer kubikos tulajdonos lett, de egy ködös októberi reggelen minden felborult. Karszalagos nemzetőrök, rohangálás, kiabalas, távolról, a Körös túlpartjáról fegyverropogás hallatszott, Megborzongtunk. Ez volt Timár Vilmos életében a harmadik sortűz. '— Kezdtürás mindent újra, de í most már végérvényesen. Akkor szervezték a megyei.növényvédő- { állomásokat, és a nővéremet bíz- j ták meg a vezetésével. Sokáig J vele, ketten voltunk „az álló- * más”. Közben megalakult a munkásőrség, amelynek itt Endrődön egyik alapító tagja voltam. Először innen mentem nyugállo- j mányba „A Haza Szolgálatáért” arany fokozatával, azután meg a járási tanácstól, mint agronó- mus. — Azóta? Emlékezem, meg teszem a dolgom a hóz körül. Esténként szerettünk itt az előszobában üldögélni, lévét nezni. í Ezek a kényelmes kerti székek is nagyon maiasztalóak. Régiek, ezért befestettem őket fehérre. Először olajjal, s hogy tartósak legyenek, zománccal is. Karácsonykor is itt leszünk ebben a szobában, de vagy 15-en. Szép nap lesz. Az udvaron, majdnem elnéztem. három nagy fenyőfa áll. ' ,,En ültettem, mikor idejöttünk” i — mondja. Az ágakon friss hó j ül, puhán, fehéren. Tenyerembe veszem. Lassan elolvad. Scleral Ferenc LEZÁRT SOROMPÓK. A szerelvény répával megrakottan pöfög el Tóth Imre pályaőr előtt. Csóválja is a fejét. — Már érezni az ünnepet. Ilyenkor a forgalom is nagyobb. A répával sem állnak ie ám) A megrakott vasúti kocsik néhány száz méterrel odébb futnak be a Sarkadi Cukorgyárba. Lesz-e ünnep? — Ünnep az lesz. De mind az 1300 dolgozó szokásos beosztásában munkahelyén áll őrt — mondja a gyár igazgatója, Mátyási János. A két és fél nap alatt 70 vagon cukor készül. A gyár a szezon végéig egyetlen napra, órára, percre sem állhat meg. El is terjedt a mondás: István nap ide, János nap oda, ma is, holnap is dolgozni kell... GÁZLÁNGOK. A DÉGÁZ szerelői is munkára készen állnak az ünnepek alatt. Farkas György és Bielik Mihály, akik 24-én, ma és 26-án is szolgálatban vannak, pedig & karácsonyt megelőző napokban több mint 200 újonnan átadott lakásba kötötték be társaikkal együtt a gázt. Az ügyeleti szolgálatosok mind nőtlenek és a legjobban képzett szakemberek. A családosok helyett is ők állnak őrt. Kcpenyes János—Kováry E. Péter Guidtiiá^i idő§xámí(áiuiili írta: Ballai László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának neiyettes t A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGRE a folyamatosság, a részfolyamatok kölcsönhatása, összefüggése a jellemző. A gaz- datság egyes területéi, a fejlődés fő mutatói (a termelés, a fogyasztás, a beruházások, az export, az import stb.) szoros kapcsolatban állnak egymással és így naptári dátumokhoz nem kötődő, egyik évről a másikra áthúzódó egységes folyamatot alkotnak. A szocialista országokban a gazdasági folyamatok a terv. gazdálkodás körülményei között bontakoznak ki. A gazdasági tevékenység folyamatosságával szemben a népgazdasági, vállalati, tanácsi tervek naptári évre (évekre), meghatározott időtartamra vonatkoznak. A különböző időszakokra vonatkozó tervek közötti összhang biztosított. A tervek teljesítésére — többek között — megfelelő érdekeltségi rendszer ösztönöz. A tervek teljesítéséhez fűződő érdek, az egyoldalú naptári év szemlélet az időszak végén gyakran a gazdasági folyamatok erőltetett ütemű felgyorsulásához vezet, amelyet később a gazdasági tevékenység visszaesése követ. Téves lenne azonban ebből azt a következtetést levonni, hogy a tervidőszak végi „kiugró” teljesítmények, a termelési, forgalmazási „hajrá”, a szocialista tervgazdálkodás lényegi sajátossága. A gazdálkodás jelenlegi gyakorlatában gyakran találkozunk a gazdasági folyamatok olyan mértékű ütemtelenségéveí, amelyek a tervgazdálkodás tartalmi követelményeivel ellentétesek és nem felelnek meg gazdasági fejlettségünk színvonala- 1 nak, a gazdaságirányító szervek által biztosított feltételeknek, i KÜLÖNÖSEN A TERVIDŐSZAKOK vegén rendszeresen ismétlődő „kiugró” teljesítőié- | nyék, a termelési és forgalma- ] zási hajrá és az azt követő ] visszaesés szembetűnő és okoz | jelentős károkat. Az ipari tér- ■ melésben pl. csaknem minden év decemberében 15—20 százalékkal nagyobbak, a következő í év január—februárban ezzel I szemben rendszerint mintegy 10 j százalékkal alacsonyabbak a: teljesítmények, mint az év át-1 tógában. Az egymást követő de- j cémber—január hónapok teljesítményei között gyakran 25— j 30 százalékos különbségek találhatók. Még ennél is nagyobbak j az ütemtelenségek egyes iparagak termelésében (pi. gépipar) I es hasonló év végi „hajrá”, év j eleji visszaesés figyelhető meg! a beruházások üzembehelye- ' zésénél (pl. lakásátadások), az I export-import forgalomban stb. ! A helytelen szemléletből, a gazdálkodási fogyatékosságok- í ból adódó ütemtelenségek ront- i jak a gazdasági hatékonyságot, 1 fékezik a gazdasági fejlődést. A termelési, felhasználási, értékesítési hajrák hatására nő a ter- j melés költsége (pl. a több se- j lejt és túlóra növeli az anyag-, [ energia- és bérköltségeket); | romlik a termékek minősége, megbízhatósága és ezáltal piaci helyzete, perspektívája: a termelők a nemzetközi piacokon j lökésszerűén változó árukínálattal nehezebben tudnak a legkedvezőbb áron értékesíteni, j Ezzel szemben az év eleji csökkentett tempójú munka a termelési kapacitások és a rendel- ! kezesre álló munkaerő kihasz- j nálatlanságához vezet. AZ V. ÖTÉVES TERV gazdaságpolitikai céHai között kiemelkedő helyet foglal el a gaz- j dasági munka hatékonyságának erőteljes fokozása és a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításával összhangban a fejlő-1 vezetoj e dós dinamizmusának fenntartása. A gazdasági növekedés egyenetlenségének mérséklése tehát az ötéves tervcélok megvalósításának egyik jelentős, eddig még nem kellően hasznosított tartaléka. 1976 elején — a korábbi évekhez hasonlóan — mérséklődtek a gazdálkodás különböző területein a teljesítmények. A teljesítmények csökkenése részben összefüggött az V, ötéves terv indulásakor végrehajtott változásoknak a vállalati magatartásra gyakorolt hatásával. A vállalatok egy részénél a módosított gazdasági szabályzók hatásainak felmérése, a tervekben és a gazdálkodásban való érvényesítése az indokoltnál lassúbb volt. Késleltette a gazdálkodó szervezetek nagyobb aktivitásának kibontakozását a szocialista külkereskedelmi tárgyalások elhúzódása is. Később — az átmeneti bizonytalanság, óvatosság megszűnésével egyidejűleg -r- fokozatosan kibontakoztak azok a kedvező tendenciák. amelyek a legfontosabb gazdaságpolitikai célok, a gazdasági egyensúly helyreállításának és a hatékonyság javításénak folyamatát segítik, Az 1977. évi — az ez évi elmaradásokkal megnövelt — tervfeladatok ismeretében még inkább arra van szükség, hogy a gazdasági munka lendülete tovább folytatódjék, illetve fokozódjék. A soron következő magasabb követelmények teljesítéséhez az szükséges, hogy az 1976. és 1977. naptári évek közötti átmenet. az összefüggő gazdasági folyamatok áthúzódása zavarmentes, viszonylag egyenletes legyen. Ehhez a központi gaz- daságirányító szervek kedvező feltételeket teremtettek. 1977 elején a gazdasági szabályzókban csak kisebb módosításokra került sor, alapvető szervezeti változásokat sem terveznek. Az illetékes szervek év közben — nem várva meg a tervkészítés időszakát — határozatokat hoztak az állattenyésztés fejlesztésére, a zöldség- és gyümölcstermelés és -forgalmazás javításán ra, a háztáji és kisegítő gazdaságok tei-melési és értékesítési biztonságának fokozására, soron kívüli intézkedéseket tettek az aszálykárok mérséklésére. A termelés anyagi-műszaki ellátása alapvetően kielégítő. A központi gazdaságirányító szervek az ] 977. évi népgazdasági terv céljairól és követelményeiről a szokásosnál korábban tájékoztatták a vállalatokat. MÁR 1977 JANIJÁR ELEJÉN szervezetten, jól előkészített gyártással lehet és kell hozzáfogni a tervcélok megvalósításához. Január elején és nem hónapokkal később. A jövő évi tervcélok 12 hónapos egyenletes és lendületes munkával teljesíthetők. Január és február már nem lehetnek a további tervezés, felkészülés hónapjai; nem szabad megengedni, hogy a vállalatok teljesítményei lényegesen elmaradjanak az erőforrások, lehetőségek csökkentett mértékű kihasználása miatt. A termelés hatékonyságát nem ronthatja a termelés és az árukibocsátás ütemtelensége. Az év eleji teljesítmények növelésével, a munkaidő teljesebb és jobb minőségű kihasználásával a vállalatok a meglevő, jelentős tartalékaikból meríthetnek. A vállalatoknál az irányítás és végrehajtás' mindet) szintjén az adott tervezési-érdekeltségi rendszer keretében a népgazdaság érdekeinek felismerése és képviselete hozzásegíthet a termelési, árukibocsátási átmeneti zavarok meselőzésehez, szervezett elhárításához
