Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-25 / 305. szám
*A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, 107«. DECEMBER 25., SZOMBAT Ara: 1,'JO forint XXXI. ÉVFOLYAM, 305. SZÁAf Kellemes ünnepeket kívánunk olvasóinknak! JÍ íváruáqok ka i'(íesúiLii4á{ti ✓holnapra meg a távolabbi jövőre annyi mindent sze- Jf \ retnénk, hogy sok hektárú fenyves iái is megteiné- nek kívánságainkkal, nyögnének a gallyak, törzsek, még a szél is nehezen surranna át a az óhajok, vágyak sűrűjében. Kívánni mindenki tud, mondják, s így igaz. Amint az ember gondolkodni kezdett, kívánságokat is úgy formált. Ám ezek a különböző korok, viszonyok tükreiként fölfogható vagyak legtöbbször beváltatlanul maradtak. Nem csupán azért, mert némelyik elrugaszkodott a valóságtól, hanem mert a gazdasági, társadalmi berendezkedés szigorú korlátokat szabott a tervezgetőknek, s csak nagyon keveseknek adta meg, hbgy amit akarnak, azt elérhessék. Kívánságaink ezután is csak olyan sorrendben, gyorsasággal teljesülhetnek, ahogyan ina cselekszünk, amilyen módon lerakjuk a holnapok alapjait. Ez az, amiről olykor elfeledkezünk,. vagy nem akarunk tudomást venni, holott a szárnyaláshoz szárnyak kellenek. Lássuk csak, mit aggatnánk a kívánságok karácsonyfájára. Hagyjuk most azokat, akik torban dalolnak, s lagziban sírnak, mert a vakvéletlen, a szerencse sóhajtozása még senkit nem tett emberibb emberré. Aki nem bízik önmagában, annak jövője is keveset ígér. Nézzük tehát azokat, akik tudják, mikor mi a helyénvaló, ismerik képességeik és vágyaik viszonyát, erejük megsokszorozódásának lehetőségeit, a társadalom bonyolult áramköreiben. Biztos, hogy tízezrével lesznek családok, ahol a játékos képzelet díszítette fenyőre elsőként, s a legfőbb helyre az új otthon kívánsága kerül. Tavaly majdnem százezer, egészen pontosan 99 588 lakás készült el. s lám, mégis mennyi vágy maradt még kielégítetlenül! Az ötödik ötéves tervben másfél miliő ember veheti le a kívánságok fenyőjéről a teljesült óhajt, mért 480—440 ezer lakásnak kell ijelépülníe. Kell, ám e négy betű kötelezettségek tömegét helyezi vadainkra, nemcsak építő- és szerelő munkásokéra, tervezőkére, beruházókéra, hanem az egész társadaloméra. Mert pénz szükségeltetik hozzá, s építési terület, különböző anyagok, szerelvények hegye, szállítóeszközök, gépek garmadája, s mindenféle dologi javakon túl szív, becsület, pontosság, felelősségérzet. íme: csupán egyetlen a fenyő ágait ellepő vágyak közül, s máris mennyi teher, munka, teendő, vele gond, idegesség, szervezés, egyeztetés. Igen. Jól oldoz, ki jól köt. A kettő nem választható külön, mert aki aratni akar, annak vetnie kell. . Mi tagadás, vetünk. Hiszen pillantsunk csak a fáról levett, s köréje rakott ajándékokra, mindarra, ami már megfogható, ami a mienk, s emlékezzünk, valamennyi kívánság volt tegnap, vagy tegnapelőtt. Bizonyára maradt teljesítetlen tervünk is, adósság tehát, mert magunk sorsában, társadalmi emelkedésünk útján olykor a lehetségesnél lassabban léptünk, vagy éppen kerültünk. Ki legyen a szemrehányás címzettje? Okok es okozatok szövevényében mindannyian ott vagyunk, s bár mulasztásunk esetleg csak annyi, hogy hagytuk, történjen úgy egy és más, ahogyan végbement, részesedésünk tagadhatatlan. Ki a tengeren jár, nem léphet alkura a szelekkel, ha haladni akarunk, akkor a kockázatokat, a terheket, az akadályokat is vállalnunk kell. Mégis, föl-fölbukkanó aggodalom, hogy meglehetősen népes, lassan fogvó azok tábora, akik csupán a parton állnak, vízre nem Szállnak, akik kívánni tanultak meg, de cselekedni még alig, vagy sehogysem. Talán nem véletlen, sőt, egyenesen törvényszerű, hogy ők a legserényebbek a társadalom állította ünnepi asztal körül, ők szeretnék kívánságaik túlméretezett fenyőjéhez hasonlóan az ajándékok táját is a leggazdagabban díszíteni. A kívánságok megfogalmazásának jogát senkitől sem tagadhatjuk meg, ám társítanunk szükséges hozzá — s mind szorosabban, következetesebben — a tettek alapján történő sorolás jogát. Hatalmassá növeszthetjük a kívánságainkat hordozó fenyőt, mert helye van ott az egyéni boldogulás ezeríajta tervének éppúgy, mint a kisebb és nagyobb embercsoportokat átfogó reális vágyaknak. Ismeretesek a jövő évi népgazdasági terv fő jellemzői, ahogyan a középtávú népgazdasági program céljai úgyszintén. Az ezekben megfogalmazottaknak mindenképpen rá kell férnie a fára, az ipari termelés emelkedő mértékének nem juthat kisebb szerep az ágakon, mint a munkából származó jövedelmek gyarapodásának, a 17—18 ezer bölcsődei helynek, melyet megintcsak sokféle szálra bomló igyekezettel lehet 1930-ig tető alá hozni. Talán emberi gyengénk, hogy utóbbiak hamarabb ott függnek a kívánságok fenyőfáján, mint az előbbiek és a hozzá hasonlók. Ám meglehet, e gyengénk tudatunk tükre, annak megmutatója, hogy némely "dól- gunkban még gyermekként örvendezünk annak, ami a „mienk”, amit a magunkénak tudhatunk, s elfeledjük: ebben az országban minden a mienk, tehát a teendők elhordható hegye is az. Az erősen felvont íj hamar elpattan: ne aggassuk úgy tele kívánságaink sudár fáját, hogy ága törjön, törzse hajoljon. Tegyük rá mindazt, amire tehetségünkből, erőnkből, képességeinkből futja, amit, ha kemény munkával is, de elérhetünk. Nem a fa díszessége mutatja meg igazán a holnapot, hanem az, ami rajta függ: kezünk közelségében marad-e, vagy megfoghatatlanul távolra, magasra került. « /t !a még ebből is, abból is bö marokkal rakunk fe- /// nyőnkre, lassan szívódik fel gondolatvilágunkba az arányok fontossága, a kívánt és a megtehető különbözősége. Ahogy arányérzékünk finomodik, úgy alakul át a kívánságok fenyője ajándékok mindennapi karácsonyfájává. Három évtized a növények között Nyugdíjba vonult Bánó István, a fenyőnemesítés és szaporítás országosan és nemzetközileg ismert szaktekintélye, a szombathely—kámoni arborétum vezetője. Az egész dolgos életét, több mint három évtizedet a fák, növények, virágok, de főkánt a fenyők között töltött tudós-erdésznek ez az első karácsonya, amikor a fenyő már nem „munka tárgya”. Elszakadni persze nem tud egészen munkájától, annál is inkább, mivel mind a hat gyermeke olyan pályát választott, amely a növényekkel, a fákkal, a kerttel és az erdővel kapcsolatos. Bánó István vezetésével a legszebb hazai fenyőfák magjából plantázst (fenyőszaporító telepet) hoztak létre. Ez adja a kis fákat a leendő hazai fenyvesekhez, amelyekben sudár, egyenes, formás, szép fák nőnek. Ebben tovább él munkája, amelyet utódai, a fiatalok is nagy szakértelemmel végeznek útmutatásai alapján. Az általa vezetett arborétumban Közép-Európa egyik legjelentősebb fenyőfagyűjteményét hozták létre. Több mint 250 fajtát láthat itt. az érdeklődő a nálunk legismertebbektől az egzotikus mocsári és lombhullató fenyőkig. A szocialista országokkal közösen különböző fenyőkísérleteket, nemesítéseket végzett. Több FAO-témában is közreműködött. Tudományos és gyakorlati munkája során számos nemzetközi kapcsolatot létesített. ............ Csillags zóró Az országos és a megyei iparfejlesztési átlagot meghaladóan termeltek ipari szövetkezeteink Bérpolitikai tervek 1977-re Még az V. éves terv elkezdése előtt két alapvetően fontos feladatot, jelölt meg valamennyi ipari szövetkezet számára az országos tanács. Az egyik: az élőmunka hatékonyságának dinamikus emelése, a másik: a rendelkezésre álló eszközök, termelőberendezések jobb kihasználása. A Békés megyei szövetkezetek küldöttközgyűlésé a középtávú terv jóváhagyásának időszakában a szolgáltató tevékenység növelését, az export fokozását, a fogyasztói árualapok bővítését, a takarékos gazdálkodást és a termelési szerkezet piaci igényekhez való dinamikus átalakítását jelölte meg 1976 legfontosabb feladatai között. Megyénk ipari szövetkezetei mind az országos, mind a megyei követelmények teljesítésében élen jártak. Olyan dinamikus iparfejlesztést valósítottak meg 1976-ban, amely fölötte áll az országos és a megyei ipar- fejlesztési átlagnak. A fejlődés legnagyobb pozitívuma — hangoztatta a megyei küldött- közgyűlésen Goldberger János, a KISZÖV elnöke —. hogy a termelésnövekedés kizárólag a termelékenység emelkedéséből jött létre. Az építőipari termelés a tervezettnek nrcgfelelően alakult. Valamennyi lakásépítő szövetkezet elkezdte az V. ötéves terv idejére programozott lakásszám valóra váltását. 1977-től minden eddiginél nagyobb arányban járulnak hozzá az ipari szövetkezetek a megye lakásgondjának enyhítéséhez. A termelő tevékenység eredménye, a gazdálkodás jövedelmezősége a tervezettnél lényegesen kcd- j vezőbben alakult. Mintegy 260 millió forint bruttó nye- ! reség várható. Ez 27 millióval haladja meg a tavaszi elképzeléseket. szövetkezetek többsége a szabályzók nyereségcsökkentő hutását elsősorban a termelékenység emelésével, az élőmunka hatékonyságának növelésével ellensúlyozni tudta. A szövetkezetek 1976. évi gazdálkodása jó alapot nyújt ahhoz, hogy az 1977. évi célkitűzések maraóéktalanul megvalósuljanak. Valamennyi ipari szövetkezet felelőssége a következő esztendőben tovább nő. mivel megyei szinten 12—13 százaié- 1 kos termelésnövekedést irányoz j elő a KISZÖV terve. Ezen be- j lül az iparban 13—14. az építőiparban 8-9, a szolgáltató- í iparban pedig 7-8 százalékkal növelik tevékenységüket a szövetkezetek. A belföldi igények kielégítése mellett 830 millió forint értékű áru exportját tervezik, amely 17-18 százalékkal nagyobb «12 1976. évinél. Az exporttermelés j a kapacitás es az értékesítés oldaláról — a szövetkezetek és a külkereskedelem között létrejött megállapodások szerint. — biztosított. A következő esztendőben mintegy 140-150 millió forint körüli állóeszköz-fejlesztés várható. E beruházások jelentős exportárualap-bővítő fejlesztést tartalmaznak, melyhez import gépbeszerzés is kapcsolódik. Foglalkozott a küldöttközgyűlés a szövetkezeti bérpolitikában adódó feladatokkal is. Megállapította hogy a szövetkezeti ipar dolgozóinak átlagkeresete még mindig elmarad az állami ipar hasonló ágazatának színvonalától. A hátrányos helyzet megszüntetésére úgy foglalt állást. a küldöttközgyűlés, hogy a hatékonyság növekedésétől függő erőteljesebb bérszínvonalnövekedést kell előtérbe helyezni. Így a szövetkezeti dolgozók összes jövedelme 1977- ben a kormány intézkedésének megfelelően, a központi előirányzat szerint alakulhat. A küldöttközgyűlés elfogadta az 1976. évi gazdálkodás várható alakulásáról szóló tájékoztatást és jóváhagyta az 1977. évi terv főbb célkitűzéseit. Olyan határozat született, hogy az 1977. évi terv teljesítésére valamennyi szövetkezet készítsen intézkedési tervet •D. K.
