Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-25 / 305. szám

*A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai, 107«. DECEMBER 25., SZOMBAT Ara: 1,'JO forint XXXI. ÉVFOLYAM, 305. SZÁAf Kellemes ünnepeket kívánunk olvasóinknak! JÍ íváruáqok ka i'(íesúiLii4á{ti ✓holnapra meg a távolabbi jövőre annyi mindent sze- Jf \ retnénk, hogy sok hektárú fenyves iái is megteiné- nek kívánságainkkal, nyögnének a gallyak, törzsek, még a szél is nehezen surranna át a az óhajok, vágyak sűrű­jében. Kívánni mindenki tud, mondják, s így igaz. Amint az ember gondolkodni kezdett, kívánságokat is úgy formált. Ám ezek a különböző korok, viszonyok tükreiként fölfogható va­gyak legtöbbször beváltatlanul maradtak. Nem csupán azért, mert némelyik elrugaszkodott a valóságtól, hanem mert a gazdasági, társadalmi berendezkedés szigorú korlátokat sza­bott a tervezgetőknek, s csak nagyon keveseknek adta meg, hbgy amit akarnak, azt elérhessék. Kívánságaink ezután is csak olyan sorrendben, gyorsaság­gal teljesülhetnek, ahogyan ina cselekszünk, amilyen módon lerakjuk a holnapok alapjait. Ez az, amiről olykor elfeledke­zünk,. vagy nem akarunk tudomást venni, holott a szárnya­láshoz szárnyak kellenek. Lássuk csak, mit aggatnánk a kívánságok karácsonyfájára. Hagyjuk most azokat, akik torban dalolnak, s lagziban sírnak, mert a vakvéletlen, a szerencse sóhajtozása még senkit nem tett emberibb emberré. Aki nem bízik önmagában, annak jö­vője is keveset ígér. Nézzük tehát azokat, akik tudják, mi­kor mi a helyénvaló, ismerik képességeik és vágyaik viszo­nyát, erejük megsokszorozódásának lehetőségeit, a társadalom bonyolult áramköreiben. Biztos, hogy tízezrével lesznek csa­ládok, ahol a játékos képzelet díszítette fenyőre elsőként, s a legfőbb helyre az új otthon kívánsága kerül. Tavaly majdnem százezer, egészen pontosan 99 588 lakás készült el. s lám, még­is mennyi vágy maradt még kielégítetlenül! Az ötödik ötéves tervben másfél miliő ember veheti le a kívánságok fenyőjéről a teljesült óhajt, mért 480—440 ezer lakásnak kell ijelépülníe. Kell, ám e négy betű kötelezettségek tömegét helyezi vadaink­ra, nemcsak építő- és szerelő munkásokéra, tervezőkére, be­ruházókéra, hanem az egész társadaloméra. Mert pénz szüksé­geltetik hozzá, s építési terület, különböző anyagok, szerelvé­nyek hegye, szállítóeszközök, gépek garmadája, s mindenféle dologi javakon túl szív, becsület, pontosság, felelősségérzet. íme: csupán egyetlen a fenyő ágait ellepő vágyak közül, s máris mennyi teher, munka, teendő, vele gond, idegesség, szervezés, egyeztetés. Igen. Jól oldoz, ki jól köt. A kettő nem választható külön, mert aki aratni akar, annak vetnie kell. . Mi tagadás, vetünk. Hiszen pillantsunk csak a fáról levett, s köréje rakott ajándékokra, mindarra, ami már megfogható, ami a mienk, s emlékezzünk, valamennyi kívánság volt teg­nap, vagy tegnapelőtt. Bizonyára maradt teljesítetlen tervünk is, adósság tehát, mert magunk sorsában, társadalmi emelke­désünk útján olykor a lehetségesnél lassabban léptünk, vagy éppen kerültünk. Ki legyen a szemrehányás címzettje? Okok es okozatok szövevényében mindannyian ott vagyunk, s bár mulasztásunk esetleg csak annyi, hogy hagytuk, történjen úgy egy és más, ahogyan végbement, részesedésünk tagadhatatlan. Ki a tengeren jár, nem léphet alkura a szelekkel, ha haladni akarunk, akkor a kockázatokat, a terheket, az akadályokat is vállalnunk kell. Mégis, föl-fölbukkanó aggodalom, hogy meg­lehetősen népes, lassan fogvó azok tábora, akik csupán a parton állnak, vízre nem Szállnak, akik kívánni tanultak meg, de cselekedni még alig, vagy sehogysem. Talán nem véletlen, sőt, egyenesen törvényszerű, hogy ők a legserényebbek a tár­sadalom állította ünnepi asztal körül, ők szeretnék kíván­ságaik túlméretezett fenyőjéhez hasonlóan az ajándékok tá­ját is a leggazdagabban díszíteni. A kívánságok megfogalma­zásának jogát senkitől sem tagadhatjuk meg, ám társítanunk szükséges hozzá — s mind szorosabban, következetesebben — a tettek alapján történő sorolás jogát. Hatalmassá növeszthetjük a kívánságainkat hordozó fenyőt, mert helye van ott az egyéni boldogulás ezeríajta tervének éppúgy, mint a kisebb és nagyobb embercsoportokat átfogó reális vágyaknak. Ismeretesek a jövő évi népgazdasági terv fő jellemzői, ahogyan a középtávú népgazdasági program cél­jai úgyszintén. Az ezekben megfogalmazottaknak mindenkép­pen rá kell férnie a fára, az ipari termelés emelkedő mérté­kének nem juthat kisebb szerep az ágakon, mint a munkából származó jövedelmek gyarapodásának, a 17—18 ezer bölcsődei helynek, melyet megintcsak sokféle szálra bomló igyekezet­tel lehet 1930-ig tető alá hozni. Talán emberi gyengénk, hogy utóbbiak hamarabb ott függnek a kívánságok fenyőfáján, mint az előbbiek és a hozzá hasonlók. Ám meglehet, e gyen­génk tudatunk tükre, annak megmutatója, hogy némely "dól- gunkban még gyermekként örvendezünk annak, ami a „mi­enk”, amit a magunkénak tudhatunk, s elfeledjük: ebben az országban minden a mienk, tehát a teendők elhordható hegye is az. Az erősen felvont íj hamar elpattan: ne aggassuk úgy tele kívánságaink sudár fáját, hogy ága törjön, törzse hajoljon. Tegyük rá mindazt, amire tehetségünkből, erőnkből, képessé­geinkből futja, amit, ha kemény munkával is, de elérhetünk. Nem a fa díszessége mutatja meg igazán a holnapot, hanem az, ami rajta függ: kezünk közelségében marad-e, vagy meg­foghatatlanul távolra, magasra került. « /t !a még ebből is, abból is bö marokkal rakunk fe- /// nyőnkre, lassan szívódik fel gondolatvilágunkba az arányok fontossága, a kívánt és a megtehető külön­bözősége. Ahogy arányérzékünk finomodik, úgy alakul át a kívánságok fenyője ajándékok mindennapi karácsonyfájává. Három évtized a növények között Nyugdíjba vonult Bánó István, a fenyőnemesítés és szaporítás országosan és nemzetközileg is­mert szaktekintélye, a szombat­hely—kámoni arborétum veze­tője. Az egész dolgos életét, több mint három évtizedet a fák, nö­vények, virágok, de főkánt a fe­nyők között töltött tudós-erdész­nek ez az első karácsonya, ami­kor a fenyő már nem „munka tárgya”. Elszakadni persze nem tud egészen munkájától, annál is inkább, mivel mind a hat gyer­meke olyan pályát választott, amely a növényekkel, a fákkal, a kerttel és az erdővel kapcsola­tos. Bánó István vezetésével a leg­szebb hazai fenyőfák magjából plantázst (fenyőszaporító telepet) hoztak létre. Ez adja a kis fákat a leendő hazai fenyvesekhez, ame­lyekben sudár, egyenes, formás, szép fák nőnek. Ebben tovább él munkája, amelyet utódai, a fiatalok is nagy szakértelemmel végeznek útmutatásai alapján. Az általa vezetett arborétumban Közép-Európa egyik legjelentő­sebb fenyőfagyűjteményét hoz­ták létre. Több mint 250 fajtát láthat itt. az érdeklődő a nálunk legismertebbektől az egzotikus mocsári és lombhullató fenyőkig. A szocialista országokkal közö­sen különböző fenyőkísérleteket, nemesítéseket végzett. Több FAO-témában is közreműködött. Tudományos és gyakorlati munkája során számos nemzet­közi kapcsolatot létesített. ............ Csillags zóró Az országos és a megyei iparfejlesztési átlagot meghaladóan termeltek ipari szövetkezeteink Bérpolitikai tervek 1977-re Még az V. éves terv elkez­dése előtt két alapvetően fon­tos feladatot, jelölt meg vala­mennyi ipari szövetkezet szá­mára az országos tanács. Az egyik: az élőmunka hatékony­ságának dinamikus emelése, a másik: a rendelkezésre álló esz­közök, termelőberendezések jobb kihasználása. A Békés megyei szövetkezetek küldöttközgyűlésé a középtávú terv jóváhagyásá­nak időszakában a szolgáltató tevékenység növelését, az export fokozását, a fo­gyasztói árualapok bővítését, a takarékos gazdálkodást és a termelési szerkezet piaci igé­nyekhez való dinamikus át­alakítását jelölte meg 1976 legfontosabb feladatai között. Megyénk ipari szövetkezetei mind az országos, mind a me­gyei követelmények teljesítésé­ben élen jártak. Olyan dinami­kus iparfejlesztést valósítottak meg 1976-ban, amely fölötte áll az országos és a megyei ipar- fejlesztési átlagnak. A fejlő­dés legnagyobb pozitívuma — hangoztatta a megyei küldött- közgyűlésen Goldberger János, a KISZÖV elnöke —. hogy a ter­melésnövekedés kizárólag a ter­melékenység emelkedéséből jött létre. Az építőipari termelés a ter­vezettnek nrcgfelelően alakult. Valamennyi lakásépítő szövet­kezet elkezdte az V. ötéves terv idejére programozott lakásszám valóra váltását. 1977-től minden eddiginél nagyobb arányban já­rulnak hozzá az ipari szövetke­zetek a megye lakásgondjának enyhítéséhez. A termelő tevékenység ered­ménye, a gazdálkodás jövedel­mezősége a tervezettnél lényegesen kcd- j vezőbben alakult. Mintegy 260 millió forint bruttó nye- ! reség várható. Ez 27 millióval haladja meg a tavaszi elkép­zeléseket. szövetkezetek többsége a sza­bályzók nyereségcsökkentő hu­tását elsősorban a termelékeny­ség emelésével, az élőmunka ha­tékonyságának növelésével el­lensúlyozni tudta. A szövetkezetek 1976. évi gaz­dálkodása jó alapot nyújt ahhoz, hogy az 1977. évi célkitűzések maraóéktalanul megvalósulja­nak. Valamennyi ipari szövet­kezet felelőssége a következő esztendőben tovább nő. mivel megyei szinten 12—13 százaié- 1 kos termelésnövekedést irányoz j elő a KISZÖV terve. Ezen be- j lül az iparban 13—14. az építő­iparban 8-9, a szolgáltató- í iparban pedig 7-8 százalék­kal növelik tevékenységüket a szövetkezetek. A belföldi igények kielégítése mellett 830 millió forint értékű áru exportját tervezik, amely 17-18 százalékkal nagyobb «12 1976. évinél. Az exporttermelés j a kapacitás es az értékesítés ol­daláról — a szövetkezetek és a külkereskedelem között létre­jött megállapodások szerint. — biztosított. A következő esztendőben mintegy 140-150 millió forint körüli állóeszköz-fejlesztés várható. E beruházások jelen­tős exportárualap-bővítő fej­lesztést tartalmaznak, melyhez import gépbeszerzés is kap­csolódik. Foglalkozott a küldöttközgyű­lés a szövetkezeti bérpolitiká­ban adódó feladatokkal is. Meg­állapította hogy a szövetkezeti ipar dolgozóinak átlagkeresete még mindig elmarad az állami ipar hasonló ágazatának szín­vonalától. A hátrányos helyzet megszüntetésére úgy foglalt ál­lást. a küldöttközgyűlés, hogy a hatékonyság növekedésétől függő erőteljesebb bérszínvonal­növekedést kell előtérbe he­lyezni. Így a szövetkezeti dol­gozók összes jövedelme 1977- ben a kormány intézkedésének megfelelően, a központi elő­irányzat szerint alakulhat. A küldöttközgyűlés elfogadta az 1976. évi gazdálkodás várha­tó alakulásáról szóló tájékozta­tást és jóváhagyta az 1977. évi terv főbb célkitűzéseit. Olyan határozat született, hogy az 1977. évi terv teljesítésére vala­mennyi szövetkezet készítsen in­tézkedési tervet •D. K.

Next

/
Thumbnails
Contents