Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-22 / 302. szám

A tájékoztatásban nem lehetnek kihagyások A lapterjesztés ürügyén Minőséget — mindenben! Sose szégyelld, Macó! A téglagyári FMKT Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy téglagyári FMKT. Így kezdődhetne a mese... De nem mese ez. Valóság. Mi is az az FMKT? Fiatal 'Műszakiak és Közgazdászok Ta­nácsa... • * * Ügy kezdődött, hogy a tégla- és cserépipari vállalatnál né­hány fiatál üzemmérnök, gépész, közgazdász és technikus össze­fogott. Először csak kisebb újí­tásokkal, ésszerűsítő javaslatok­kal álltak elő. Ez is hasznos volt. A nagy ,.dobás’’ mégis ak­kor következett, amikor... —. A KISZ KB, a SZOT és az j Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság felhívása után kidolgoz­tuk a cserépgyártás minőség- ! ellenőrzésének új rendszerét — j mondja ifjabb Králik Mátyás, j vállalati minöségellenőr. — Lé- j nyege. hogy a cserépgyártás részfeladatait és -folyamatait szabályozzuk és ellenőrizzük, s ha kell, beavatkozunk a gyártás menetébe, minden olyan helyen, | ahol hiba lehetséges. Ha például rossz az alapanyag, a tetőn át­ázik a kész cserep. Vagy, ha rosszul van beállítva a simahen­ger. kipattogzik a cserép íelüle- í te. Emiatt egy-egy egész sorozat alacsonyabb értékosztályba ke­rülhet... Szaknyelven zárt láncú rendszernek hívják az ilyet... — Kié volt az alapötlet? Králik Mátyás láthatólag za­varba jön. Beszélne is, meg nem is. — Sose szégyelld, Macó! — biztatja Tóth Rudölf fejlesztési csoportvezető. — Mondd csak meg, hogv a tiéd. — Eredmény? — kíváncsisko­dom. dig az szükséges, hogy az érde­keltség összhangban legyen a minőség javításának követelmé­nyeivel. — Érthető... Senki sem mehet be azzal a boltba, hogy ma in­gyen kérem a cipót, mert az üzemben megdicsértek — veti közbe Králik Mátyás. A gyár gépei kitűnőek. de gazdaságos és jó minőséget adó használatukhoz még a megfelelő érdekeltség js kevés — derül ki a továbbiakéból. Az új rendszer minden egyes munkástól na­gyobb szaktudást, ennek ,,hátte_ rében” pedii még magasabb ál­talános mű\felp3get kíván. Alig­ha kell vesfletezni. ho^v ez ma még az igeíA komoly/erőfeszíté­sek ellenére\gem/magy könnyen. * *» * Van tehát égy hasznos, jó terv — egyelőre papíron. A szakemberek 4-5 évre becsülik, amíg meg is valósulhat. De még így is. ezzel a nem elhanyagol­ható szépséghibával is — re­méljük — messzebbre ható pél­da. A minőségszabályozás köve­telményei ugyanis általánosak, j mindenütt hasznosíthatók. At- [ tói kezdve,, hogy az alapanyag I bekerül az üzembe, mindenütt van egv meghatározott techno­lógiai folyamat. Az egyes lépé­sek hibaforrásainak kutatását és az önellenőrzést — mert ezekkel kell kezdeni —, másutt is ki le­het alakítani. — Nem végzetes baj, ha egy adott szakterület elmaradott — foglalja össze Králik Mátyás. — Meg kell nézni, hogyan csinál­ják más területeken. Ezt tettük mi is. Tudtuk, hogy Magyaror­szágon a minőség szempontjából a gépipar a legfejlettebb. így hát onnan vettük a példákat, az összegezett tapasztalatot. Fon­tos azt is megnézni időnként, mi van, hogyan dolgoznak másutt. * * * Kávási Ferenc Fekete Béláné, Gulyás Gáborné, Hankó Pál, Piti György, Borbély István. A tég­lagyári FMKT-ban sokan voltak és vannak. Lehet, hogy másutt nincsenek ennyien. A fontos az, hogy... Hogy is mondja a jövő s rázadot megidéző robotember a tévé­ben? Fiatal műszakiak és közgaz­dászok. tanácskozzunk, de ne sokat... Inkább dolgozzunk. Varga János c / két ifi/m /ei Varázsló Osceola A rendőrnő Most vajon ki az áldozat A rendőrnő cimii filmben, Manangela Melato, vagy a tekintélyes külsejű, szemüveges úr? — Volt eredmény — felelik —, hiszen az ágazat országos versenyén első helyezést értünk el, és a legmagasabb szinten is olyan, milliárdos termelési érté­kű nagyvállalatok előztek meg, mint a Csepel Művek vagy a Győri Vagon_ és Gépgyár. Mö­göttük nem szégyen a 11. hely sem... A rendszer működéséhez szük­séges döntési formákat is kiala­kították, mindazt, ami kell ah­hoz, hogy a rendszer ténylege­sen működhessen is. Vagyis meghatározták, ki. mikor, mit csinál, miben, milyen mértékben változtat, mit jelent „fölfelé”. * * * A folyamatot a csabai 3. sz. gyáregységre, tehát az egyik legkorszerűbb üzemre szabva alakították ki. A meglevő gé­pekkel a dolog kivitelezhető lett volna, azaz technikai, pénzügyi vönzata sem volt. Mégsem való­sulhat meg — legalábbis egye­lőre. — Ahhoz, hogy az új rendszer működhessen — magyarázza Tóth Rudolf —, elengedhetetlen a termelés emberi tényezőinek megváltoztatása. Ez egymaga is nagyon sokat jelent. Mindenek­előtt azt, hogy a rendszert el­lenőrző személyzetnek tárgyila­gosan kell döntenie. Senki sem nézheti el a rosszabb minőséget csupán azért, mert anyagilag ak­kor jár jobban, ha a minőség- romlást nem jelenti. Ehhez pe­A fenyődís’zítés. a titokzatos I karácsonyi előkészületek idé.jén j a békéscsabai szülők nyugodtan j elküldhetik ifjabb csemetéiket I a Brigád moziba december 24- j én a fél 4 órakor’ kezdődő elő- j adásra. Évekkel ezelőtt forgat- j ta Palásthy György rendező a Varázsló című filmjét, amelyet * Tóth Eszter és Török Sándor írt regénvből filmre alkalmas tör­ténetté. s most vetíti újra a Brin­gád mozi. A magyar gyerekek milliói ismerték meg \ Balogh Gyuszit, azaz Kovács Kriszti­ánt ebből a kalandos, mulatsá­gos, mesés és mégis valóságos magyar gyermekűimből. A Szabadság mozi is az if­jabb nemzedék számára nyújt szórakozást, amikor december .23-tól 26-ig felújításban vetíti az Osceola című NDK filmet. Az Az indiántörténetek hőseinek életrekeltője, Gojko Mitic ala­kítja itt is a címadó figurát. A francia és angol telepesek már a XVII. századtól kezdve har­coltak az észak-amerikai indiá­nok ellen, hogy kiszorítsák őket őseik földiéről. A seminol törzs vezére volt Osceola, bátran és hősiesen harcolt a betolakodó ellenséggel szemben. Az izgal­mas film magyar szereplője Bus Kati, aki Osceola feleségét játssza a történetben. Hamisítatlanul olasz, pikáns és szellemes filmvígjatékot ve­tít a Brigád mozi december 23- án, és 25-től 29-ig, fél 6 és fél 8 órai kezdettel. A film címe A rendőrnő. Csak 16 éven felü­lieknek! hirdetik a moziplaká­tok Mariangela Melato filmjét. Ez a temperamentumos szépség a női becsület védelmezője, a címszereplő. Állandóan zaklat­ják a férfiak Giannát. mígnem megtalálja élete hiva’ását, rendőrnő lesz. s jaj ezentúl a férfiaknak! TENGERNYI AZ INFORMÁ­CIÓ. Áramlása: folyammá da­gadt ezernyi patakocska. Forrá­sai: a társadalompolitika, a gaz­daság, a kultúra, a tudomány, a technika, a művészet. Legény le­gyen a talpán, akinek a szeme, füle mind ezt értékmérőén tud­ja követni. Nincsenek is ilyen le­gények; ma már nincsenek és nem is lehetnek polihisztorok. Ma minden szakágnak specialis­tái. művelői vannak. És informá­cióikat, a szakágakban szerzett ismereteiket úgy teszik közkincs- csé, hogy szaklapokban, folyó­iratokban kinyomtatják. És ki-ki érdeklődési körének megfelelően választja meg, hogy melyik for­rásból érkező információkat, üze­neteket kíséri nagyobb figye­lemmel, melynek akarja a mé­lyebb rétegeit is megismerni, s J melyik szakágnak „csupán” egy- j egv eredményére kíváncsi. És ez teljesen ésszerű. Neveze- tesen Békéscsabán van olyan ki- J váló szakmunkás, aki egyben jó i ismerője a csillagászatnak. Az ) nyilvánvaló, hogy mindenkinél első helyen a hivatásával, a szakmájával összefüggő ismere- j tek. információk állnak, hiszen korunkban a mind szélesedő í munkamegosztásban ez-a termé­szetes. De mivel az ember igénye ennél mindig több. hiszen társa­dalmi lény és nem akar bezár­kózni. hanem látni és tudni akar a körülötte levő világról, és a tá­volabbi világról, hivatását, fog­lalkozását közvetlenül nem érin- [ tő információkat, ismereteket is | felvesz. AZ INFORMÁCIÓ áramlásá­nak ugyanakkor van olyan vo­nulata is, amely mindenkit köz- J vétlenül érint, amely közvetle­nül minden ember érdekeit szolgálja. Ennek forrása a párt, a kormány politikájának orszá­gos és helyi megvalósulásának a folyamata. Ez a folyamat a min- j dennapok tengerében gyűrűzik, j Magában foglalja a politika tár- I sadalmi, gazdasági, kulturális elemeit. Terjedelme széles ská­lájú, hiszen a politika elemeinek megvalósult, megvalósuló, meg- valósulási-a váró részletei folyto­nosan áramlanak ebben az infor„ mációs vonulatban. Innen szer­zünk tudomást az ország, a me­gye gazdasági helyzetéről, mit csináltunk jól, mit szükséges az adott időszakban a gazdasági munkában korrigálni, javítani. Innen szerzünk tudomást a szo­ciális intézkedésekről és azok végrehajtásának állapotáról, a városok, falvak kommunális szükségleteiről, s azok megvaló­sulásának lehetőségeirőltársa­dalmunk lényegi vonásáról, a munkáról, hiszen a szocializmus a munka társadalma. Ennek az információs vonulat­nak fontos közvetítői a pártla­pok. az MSZMP Központi Bizott­ságának lapja, a Népszabadság, az MSZMP Békés megyei bizott­ságának lapja: a Békés megyei Népújság. Mivel a párt e két orgánuma mindig a dolgozó em­ber igazát, a szocializmus igazát hirdeti, gyökeret eresztett a la­kosság körében. Ezt egyértelmű­en szemlélteti, hogy amíg 1960- ban a falvakban a Békés megyei Népújságra 100 család közül 7 család fizetett elő, 1975-ben ?4 A NAPILAP IRÁNTI igényt természetesen befolyásolják az olyan körülmények is, mint a Városközelség vagy a jó eredmé­nyeket elérő mezőgazdasági üze­mek. Nevezetesen a Békéscsabá­tól 15 kilométerre fekvő Kétsop- ronyon (vonzáskörzeti község) a két pártlapra a családok 54°.’»-a fizet elő. Kertészsziget pedig tá­vol esik a várostól, de mivel jól gazdálkodó mezőgazdasági üzem van a településen, a családok 65° f,-a fizet elő a két pártlapra. Természetesen ezek a körül­mények nem kizárólagosak. Mint minden másnál, a kulcspont itt is az igényfelkeltés. Ezernyi esel tanúsítja, ha valaki először csak fél évre rendelte meg az újságot, azután már, amikor lejárt az elő­fizetési idő. saját maga ragasz­kodott a lapjához, mivel nélkü-í lözhetetlen tájékoztatási eszkö­zévé, belső igényévé vált. Az igényfelkeltők pedig nem mások, mint a pártszervezetek aktivis­tái, az agitátorok, akik mindig készek arra, hogy környezetük­ben megvilágítsák valaminek a szükségességéi, a meg nem ér­tett dolgok miértjeit, a sikerte­lenségek okait, az előrehaladás lehetőségeit és feltételeit. Az ak­tivisták nagyon jól tudják, hogy a meggyőző szavakra egyik nap éppen olyan szükség van, mint a másik nap, hiszen a társadalom fejlődésével-változásával újabb és újabb kérdések merülnek fel, s azokat nem liehet válasz nélkül hagyni. Erre nagyon jó eszköz a napi sajtó, amely széles körű el­terjedtségénél fogva sok ezer és tízezer lakoshoz jut el és nyom­tatásban tárja elébünk kérdé­seinkre a válaszokat. Az aktivis­ták, az agitátorok közvetlenül ér­zékelik ennek véleményformáló erejét, s ezért állnak be olykor a sorba, amikor arról esik szó, hogy a párt valamelyik lapját el kell juttatni több olyan család­hoz, ahová még nem jutott el vagy ahol még nagy ritka ven­dég, ahol csak alkalmilag veszik meg. NAGY SZOLGÁLATOT tettek eddig is ebben a pártszervezetek sajtófelelősei. Most a napokban pedig az MSZMP békéscsabai bi­zottságának agitációs és propa­gandaközpontja keretében meg­alakult a politikai napilapokat terjesztő csoport. Ennek célja, hogy Békéscsabán és a városvon­zási körzethez tartozó Mezőbe- rényben, Csárdaszálláson, Körös- tárcsán, Kétsopronyon, Telek- gerendáson elősegítse újabb olyan családokhoz eljuttatni a pártlapokat, ahol még ritka ven­dégek azok, vagy ahová még vendégként sem kerültek be. A cél egyértelmű: minél szélesebb körben hasznosítani az agitáció eszköztárából az újságot. A lapok1 elterjedésével nagy feladat és nagy felelősség hárul a postára. Külön elismerést ér­demelnek a posta hírlapkézbesí­tői. akije jó időben, rossz időben arra törekednek, hogy .az előfi­zetők idejében megkapják a na­pilapot. Hiszen a napilap „rom­landó áru”, mivel másnap már újabb információkat közöl a kö­vetkező szám, s az előző napi krónikák már történelmi adalé­kokká válnak. A HELYI POSTÁKNAK nagy gondjuk állandóan biztosítani a lapkézbesítők szükséges létszá­mát. S ez olykor zökkenőket okoz frissen eljuttatni az újságokat a megrendelőkhöz. Ugyanakkor azt sem lehet elhallgatni, hogy egyes településeken a posta a hírlap­szolgálatot valamiféle huszad­rangú feladatnak véli. s a lapo­kat rendszertelenül kapják meg a megrendelők. Ilyen helyen for­dul elő, ha a huszonvalabány lapkézbesítő munkakörből egy betöltetlen, a kézbesítés nehézsé­geire hivatkoznak, miközben az érdemi munkára nem fordítanak elegendő gondot, s a megrende­lők természetszerűen lemondják a napilapot, és ha szerencséjük van, meg ha útjuk van az újsá- gósbódé felé, akkor áruspéldányt vesznek. Pedig a lakosokat köz­vetlenül érdeklő napi információ csak akkor értékes, ha az eljut oda, ahol várják. Ezen igény ki­elégítése nélkül csorbát szenved a lakosság tájékoztatása, csorbát szenved az agitáció, mivel emiatt szűkül a köre. Hírlapkézbesítők dolgában olyan településen is gondok vannak, ahol tizenhá­romból kettő hiányzik, mégis a lapokat eljuttatják rendszeresen és pontosan a megrendelőkhöz, és hónapok óta senkinek eszébe sem jutott, hogv ne úiítsa meg előfizetését. Nvilvánvaló. hogy az ilyen településen a napilapok kézbesítése nem huszadrangú, hanem elsőrangú. Ennek meg­felelően szervezik meg a lanki- hordók munkáját. Mivel tudják, hogv az információs iaénvnk ki- eiégít^s^ben. a táiékoztatásban nem lehetnek kihagvások. Cserei Pál A Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet (5541 Szarvas, Szabadság út 64—66.) felvételt hirdet — gépészmérnökök. — gépész üzemmérnökök, — erősáramú villamosmérnökök és — üzemmérnökök részére, gyártástechnológus, gyártmányszerkesztő munkakörök betöltésére. FELVESZ TOVÁBBÁ — energetikust (kalorikusmérnök) és — műszaki rajzolót. A jelentkezéseket írásban kérjük.

Next

/
Thumbnails
Contents