Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-03 / 286. szám
KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1976. december 1-i ••ír r rri üléséről (Folytatás az 1. oldalról) lémáit békés úton, & libanoni népnek kell megoldania. A tartós közel-keleti béke csak átfogó politikai rendezéssel érhető el. Ennek elengedhetetlen feltétele az izraeli csapatok kivonása az 1967-ben megszállt valamennyi arab területről, a palesztin nép törvényes fogainak biztosítása, beleértve az önálló állam létrehozásának jogát, és minden közelr keleti állam — közöttük Izrael — biztonságának szavatolása. A rendezés érdekében fel kell újítani a genfi közel-keleti béke- konferencia munkáját, biztosítva azon a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet teljes jogú részvételét. O A megváltozott nemzetközi erőviszonyok kedvező feltételeket teremtettek a dél- afrikai népek harcához függetlenségük elnyeréséért, a faji megkülönböztetés felszámolásáért és a társadalmi haladásért. A nemzeti felszabadító harc fokozódásával szemben az imperialista körök politikai, gazdasági és katonai eszközökkel próbálják védelmezni neokolonialista érdekeiket A nemzetközi imperializmusra támaszkodó Dél-Afrikai Köztársaság kormánya bábállamok létrehozásával é6 a jogaiért fellépő néger lakossággal szembeni kíméletlen terrorral igyekszik átmenteni fajgyűlölő rendszerét. Az ENSZ határozatait semmibe véve továbbra is akadályozza Namíbia függetlenné válását. A törvénytelen rhode- siai kormány folytatja elnyomó tevékenységét, és durva agresz- sziót követ el a függetlenségét nemrég elnyert szomszédos Mozambiki Népi Köztársaság ellen. Folytatódnak az imperialista provokációk az Angolai Népi Köztársaság ellen Í6. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép határozottan elítéli az imperialista manővereket és provokációkat; megerősíti szolidaritását Angola. Mozambik, Zimbabwe, Namíbia és a Dél-Afrikai Köztársaság népeinek igazságos harcával. O A Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép szolidáris azokkal az országokkal, népekkel, amelyek nemzeti, politikai és gazdasági függetlenségükéit, a demokráciáért, a társadalmi haladásért küzdenek. Támogatjuk az egységes, szocialista Vietnam, a szocialista társadalom alapjainak lerakásai kezdő Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság é6 a demokratikus Kambődzsa népét. A világ békeszerető erőivel együtt követeljük, hogy Dél-Koreából vonják ki az összes külföldi csapatot. Támogatjuk a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság törekvését az ország békés, demokratikus. mindenféle külső beavatkozástól mentes újraegyesítésére. Az egész haladó emberiséggel együtt elítéljük a philében dúló fasiszta terrort, követeljük az ország törvényes, alkotmányos rendjének helyreállítását, a politikai foglyok, köztük Luis Cor- valán, a Chilei Kommunista Part főtitkára haladéktalan szabadon bocsátását; ismételten szolidaritásunkról biztosítjuk a chilei népet. Az el nem kötelezettek mozgalmához tartozó országok ál- . lám- és kormányfőinek colom- bói értekezlete megmutatta, hogy a nemzetközi küzdőtéren jelentős, pozitív szerepet játszanak az antiimperialista politikát folytató fejlődő országok. A Központi Bizottság üdvözli a Béke-világtanács Budapesten megrendezett fejlődési világ- konferenciájának azt az állásfoglalását. hogy a fejlődő országok legtöbb céljaikat csak a szocialista országokkal és a világ más haladó erőivel együttműködve érhetik el. A Központi Bizottság megállapította, hogy az elmúlt időszakban a proletár internacionalizmus szellemében tovább erősödtek es szélesedtek pártunk kapcsolatai a kommunista és munkáspártokkal. Pártunk és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti sokoldalú kapcsolatokat és testvéri együttműködést jól szolgálta Kádár János elvtárs és L. I. Brezsnyev elvtárs nyári jaltai találkozója. Ezt hasznosan kiegészítették pártjaink központi bizottságai titkárainak a gazdasági, illetve az ideológiai és kulturális ‘kérdésekről folytatott őszi megbeszélései. A Magyar Szocialista Munkáspárt a XI. kongresszus határozatának szellemében erősíti kapcsolatait, internacionalista együttműködését a tőkés országokban és a fejlődő országokban dolgozó testvérpártokkal. Ezt a törekvést eredményesen segítették a pártküldöttségek kölcsönös látogatásai. Ezek sorában fontos esemény volt az iraki, izraeli, libanoni, sri-lan- kai, guatemalai és uruguayi testvérpárt első titkárának látogatása hazánkban. A Központi Bizottság nagyra értékeli azt a harci programot, amelyet a dán, a kanadai és a portugál kommunisták közelmúltban megtartott kongresszusai dolgoztak ki a monopoltőke ellen, a dolgozók érdekeinek védelméért, a gyökeres társadalmi változásokért vívott küzdelem fokozása, valamennyi haladó, demokratikus erő összefogása érdekében. O A Központi Bizottság megállapította, hogy államközi kapcsolataink külpolitikánk alapvető céljainak megfelelően fejlődnek. — A Minisztertanács elnökének látogatása a Lengyel Népköztársaságban és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban jól szolgálná kapcsolataink erősítését, együttműködésünk további lehetőségeinek feltárását. — A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének magyarországi látogatását a Központi Bizottság nagy jelentőségűnek értékeli. Ismételten támogatásáról biztosítja a laoszi népet az elmaradottság felszámolására és a szocialista építőmunka megkezdésére irányuló erőfeszítéseiben. — Urho Kekkonennek, a Finn Köztársaság elnökének magyarországi látogatása a békés egymás mellett élés politikájának gyakorlati megnyilvánulásaként a hagyományos magyar—finn barátság ápolását, kapcsolataink fejlesztését szolgálta. — A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének látogatása Venezuelában, Peruban és Panamában előmozdította kétoldalú kapcsolataink erősítéséi, gazdasági és 'dúlturáli.s együttműködésünk bővítését ezekkel az országokkal. O A Központi Bizottság a külpolitikai tevékenységet áttekintve hasznosnak • tartja, nagyra értékeli társadalmi és tömegszervezeteinknek népünk békés törekvéseit segítő nemzetközi tevékenységét. II. A Központi Bizottság áttekintette a gazdasági építőmunka időszerű kérdéseit. Megállapította, hogy népünk a párt XI. kongresszusának irány- mutatásait követve eredményesen dolgozik az 1976. évi népgazdasági terv feladatainak megoldásán. A gazdasági munkát nehezítette a világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint a mezőgazdaságot sújtó szé’sőséves időjárás: Emiatt az 1976. évi tervben kitűzött fő mutatókat — előreláthatóan — teljes mértékben nem érjük el. Ugyanakkor a végrehajtás szervezettsége erősödött, alapvetően a kijelölt irányban haladunk. Javult a gazdasági munka hatékonysága, fokozódott a termelékenység, kezdeti eredmények születtek a termelési szerkezet korszerűsítésében, az anyag és az energia takarékosabb felhasználásában. Gazdaságpolitikánk helyességét. dolgozó népünk munkájának sikerét tükrözi, hogy a népgazdaság a nehezebb feltételek ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, s ha szerény mértékben is, de emelkedik a lakosság élet- színvonala, javulnak életkörülményei. Az 1976. évi népgazdásági terv teljesítéséről az eddigi adatok alapján megállapítható: a) A nemzeti jövedelem termelése 1976-ban várhatóan 4 százalékkal emelkedik, felhasználása megfelel a tervezett arányoknak. — Az ipari termelés mintegy 5 százalékkal növekszik. A vil- lamosenergia-ipar, a vegyipar és a gépioar termelésének növekedése eléri a tervezettet. A többi ipari ágazatban viszont — főként a belföldi kereslet bővülésének mérséklődése, az élelmiszeriparban pedig a nyersanyag- hiány miatt — az előirányzottnál kisebb a növekedés. A központi fejlesztési programok és a rekonstrukciók keretében üzembe helyezett kapacitások hozzájárultak a műszaki színvonal emeléséhez, a termelés bővüléséhez. a termékszerkezet korszerűsítéséhez. A munka termelékenysége a tervezett mértékben nő. azonban lassú az előrehala- ■ dás az állóeszközök kihasználásában. a feldolgozóipar export- képességének növekedésében. — Az építőipar termelése várhatóan 4 százalékkal emelkedik, a tervezettnél több lakás épül. A kivitelezés szervezettsége elmarad a korszerű építési technológiák által biztosított lehetőségektől. Az építési tevékenység tervszerűségét zavartak az egyes beruházások előkészítésében, a szervezőmunkában és a munkaerő-gazdálkodásban meglevő hiányosságok. — A mezőgazdasági termelés — döntően a kedvezőtlen időjárás miatt — az 1975. évivel azonos lesz. A mezőgazdasági dolgozók helytállásának és a széles körű társadalmi összefogásnak köszönhető, hogy nem következet* be nagvobb terméskiesés. Kenyérgabonából a tervezettnél több termett, az őszi betakarhasd növények terméseredményei azonban elmaradnak a tervezettől. Az előirányzottnál kisebb területen termeltek zöldséget és burgonyát. A sertésállomány az év során jelentősen nőtt. A szarvasmarha-állomány a nagyüzemekben némileg gyarapodott. a háztáji és kisegítő gazdaságokban viszont csökkent. A tejtermelés mennyisége és a fejési átlag növekedett. — A közlekedési ágazat az igényekkel összhangban teljesíti áru- és személyszállítási feladatait. b) Beruházásokra a tervezettnek megfelelően- 150 milliárd forintot fordítunk. A gyorsított megvalósításra kijelölt nagyberuházások kivitelezése tervszerű. A célcsoportos beruházások színvonala eléri a tervezettet. az egyéb állami beruházásoké azon. ban elmarad attól. A vállalati beruházások meghaladják az előirányzatot. Bővültek a versenyképes exportáru-alapok termelésére alkalmas kapacitások. Javult a készletgazdálkodás. c) A foglalkoztatottak száma összességében nem változik, népgazdasági ágak szerinti összetétele lényegében megfelel a számítottnak. A munkaerő-gazdálkodás javítására tett intézkedések végrehajtása megkezdődött d) A lakosság életszínvonala — összhangban gazdasági lehetőségeinkkel — a korábbi évekhez képest mérsékeltebb ütemben emelkedik. Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervezettnél kisebb mértékben, várhatóan 1,5 százalékkal növekszik. A lakosság fogyasztása 2.6 százalékkal haladja meg a múlt évit. A lakosság áruellátása alapvetően kiegyen súlyozott volt. Az árukínálat nőtt, bővült a választék. A keresletet azonban néhány cikkből —■ különösen burgonyából, zöldségfélékből — átmenetileg nem tudtuk teljes mértékben kielégíteni. A fogyasztói árszínvonal — a zöldség- és gyümölcsárak jelentős emelkedése miatt — várhatóan némileg meghaladja az előirányzott mértéket. Az életkörülmények javításához hozzájárul, hogy az év folyamán a tervezettnél több. kereken 85 ezer la'-ás énül. 20 ezer óvoda! és 3900 bölcsődei férőhely létesül. .Javult a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása. el Szélesedtek hazánk nemzetközi gazdasási kanesolatai. fokozódott részvételünk a nemzetközi mnnkameso'ztásban. IA szocialista országokkal, elsősorban Nemzeti jövedelem a) Az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban egyaránt" az ez évinél gyorsabban növekedjék a termelés: — Az ipari termelés 6 százalékos növekedeset a termelékenység fokozásával kell biztosítani. Leggyorsabban a gépipar, a vegyipar és a villamosenergiaipar fejlődjék. A-z egyensúlyi követelményeket figyelembe véve el kell érni, hogy az ipari termekek exportja — különösen a gépipari. a könnyűipari es az élelmiszeripari export — dinamikusan növekedjék. Ez megköveteli, hogy tovább javuljon a termelés szerkezete és műszaki színvonala, a termékek minősége és verseny- képessége. A feladatok ütemes teljesítésével, a szerződéses fegyelem betartásával, a termelési kooperáció erősítésével váljék tervszerűbbé a vállalatok együttműködése. — Az építési-szerelési tevékenység 5—5.5 százalékos növelését a termelékenység és szervezettség javításával. a gépek és berendezések megfelelő kihasználásával kell elérni. — A mezőgazdasági termelés 7—8 százalékos növekedése — 1975-höz képest — a személyi, anyagi, technikai feltételek oldaláról megalapozott. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek az eddigieknél jobban használják ki termelési adottságaikat. A hozamok növelése céljából fordítsanak nagy figyelmet a munka jó megszervezésére. az agrotechnikai fegyelem betartására, az állóeszközök, a műtrágya, a növényvédő szer es a takarmány gazdaságosabb hasznosítására. Tuft Szovjetunióval kötött hosszúlejáratú megállapodások hozzájárultak népgazdaságunk tervszerű fejlődéséhez. Tovább szélesedett a termelési együttműködés, a szakosítás és a kooperáció. Bővültek gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal és a gazdaságilag fejlett tőkés országokkal is. f) A gazdaságpolitikai célok megvalósítását eredményesen szolgálta a gazdasági szabályzók 1976. évi módosítása. A népgazdaság pénzügyi helyzete a tervezettnek megfelelő. A vállalatok és a szövetkezetek költség- vetési befizetései azonosak az előirányzottal. O A Központi Bizottság figyelembe véve népgazdaságunk jelenlegi helyzetét. az elért színvonalat és az V. ötéves tervben meghatározott feladatokat, szükségesnek tartja: — 1977-ben a gazdasági fejlődés üteme az ideinél gyorsabb legyen. A gazdasági fejlődéssel összhangban nagyobb mértékben emelkedjék a felhalmozás és a lakosság életszínvonala. — A nemzeti jövedelem növekedését a társadalmi termelés hatékonyságának javulása eredményezze. Erősödjenek a népgazdasági egyensúly javítását tartósan elősegítő folyamatok. Biztosítani kell a beruházások tervszerű megvalósítását. Gyorsuljon a gazdaságos termelési szerkezet kialakítása, a műszaki fejlődés. Javuljon a termelési kapacitások kihasználása. a munkaerő hatékony foglalkoztatása. Fokozódjék az észszerű takarékosság. Bővüljön a minden piacon jól értékesíthető versenyképes termékek előállítása. A Központi Bizottság az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint hagyta jóvá: vábbra is támogatni kell a háztáji es kisegítő gazdaságok termelési lehetősegeinek kiaknázását. A termelési eszközellátás javításával, a termékek felvásárlásának jobb megszervezésevei is segíteni, ösztönözni kell a termelő munkát; A termelés hatékonyságának növelése ésszerűbb gazdálkodást tesz szükségessé az anyagi és a szellemi erőforrásokkal. A tudomány és a műszaki fejlesztés eredményeit gyorsabban alkalmazzák a termelésben. A termékszerkezet átalakítását hosz- szabb távra kidolgozott programokkal támasszák alá. A központi irányító szervek. a szervezési intézetek tudatosabban segítsék az üzem- és munka- szervezést. Kapjon nagyobb lendületet az élőmunkát helyettesítő fejlesztés. Fokozni kell az erőfeszítéseket, hogy az ésszer ű takarékosság áthassa egész társadalmunkat, közüggyé váljék. A hatékonyabb gazdálkodást elsősorban a korszerű gépek és berendezések jobb kihasználásával, az alkatrészellátás javításával. a nagyobb anyag- és energiatakarékossággal, a munkaerő megfelelő foglalkoztatásával, a munkafegyelem javításával érjék el. b) Az áruszállítás teljesítményét 6 százalékkal. a személyszállításét 2 százalékkal kell emelni. Az áruszállítási igényeket elsősorban szervezési intézkedésekkel. egyenletes és folyamatos rakodással. a közlekedési és a termelő vállalatok összehangolt együttműködésével kell kielégíteni. Új létesítmények üzembe helyezésével és a jór- (Folytatás a 3. oldalon) Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése (az 1975. évihez képest) Egy lakosra jutó reáljövedelem Egy keresőre jutó reálbér Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset A lakosság fogyasztása Kiskereskedelmi áruforgalom A szocialista szektor beruházásai Az összes lakásépítés ebből: állami Állami költségvetés bevétele kiadása tervezett növekedés, éves előirányzat: 6—6,5 százalék t—5 százalék 6 százalék 5,5 százalék 7—8 százalék 3.5— 1 százalék 2.5— 3 százalék 2.5— 3 százalék 3.7—1 százalék 4—1.5 százalék 164 milliárt Ft 88 ezer lakás 31 ezer lakás 10.4 százalék 10.5 százalék
