Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-22 / 302. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai. 1976. DECEMBER 2'í., SZERDA Ara: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM Olvasóink figyelmébe! Mai számunkban falinaptár- . melléklet A tervezés stílusa Rég ismert igazság a színhá­zak karul, hogy mindig az a színész rögtönöz kitünően, aki betűről betűre tudja a szerepét, aki mindig alaposan, lelkiisme­retesen lelkészül az előadásra. A jól felkészült művészt — de a felkészült sportolót, diákot, söl: a felkészült gazdasági szak­embert sem hozhatja ki a sod­rából egy-egy váratlan fejle­mény. Nem, mert van kapasz­kodója: ismeretanyaga, infor­mációja, tájékozottsága, elhatá­rozott . célja, tudja, hogy mit várnak tőle, és azt is, hogy mi­lyen körülmények között mire képes, Az ilyen emberre szok­ták azt is mondani, hogy „csí­pőből tüzel”, mert többnyire a legmegfelelőbb döntést találja meg — akár rögtönözve is, a váratlan helyzet megoldására. Egy vállalat az eredményes munkára, a váratlan helyzetek kivédésére, nem utolsósorban gazdasági terveinek összeállítá­sával készülhet fel. A vállalati terv ebből a szempontból nem egyéb, mint az egy vagy több évre szóló vállalati gazdálkodás forgatókönyve. „Az lenne a jó, ha az év a gyárban mindig októberrel kez­dődhetne” — hangoztatják gyakran a vállalatok vezetői —, „mert, akkor a január elején induló valóságos esztendő. a vállalat számára, nagy valószí­nűséggel a gazdálkodás legmeg­felelőbb, nyugodt körülményeit hozná, kevés váratlan esemény­nyel, kiegyensúlyozott termelés­sel”. Való igaz, 1 ha például egy vagy több év vállalati gazdál­kodási forgatókönyve — a vál­lalati terv — mindig idejekorán elkészülne s ,a vállalatok ennek alapján már októberben. no­vemberben megkezdhetnék a felkészülést, konkrétan és rész­letekbe menően, a következő év termelési, fejlesztési, beszerzési, értékesítési programjaira — könnyebben, rugalmasabban iga­zodhatna bármelyik vállalat az évközi váratlan eseményekhez. Az idejekorán összeállított vállalati tervek előnyei min­denekelőtt a vállalatok közötti kapcsolatokban mutatkozhatnak meg: abban, hogy nemcsak ide­jében, hanem pontosan, részle­tesen megrendelhető a nyers­anyag, az alkatrész, a szolgálta­tás, mert S megfelelő időben tisztábban látható, mire is lesz szükség a következő hónapok­ban. Az anyagok egy részét per­sze, sajnos, nem pár héttel vagy hónappal, hanem olykor egy—másfél évvel előbb kell megrendelni, de az anyagok je­lentős részének beszerzésével — a legtöbb vállalat esetében mégis kedvezően hatna az , ide­jében, pontosan kidolgozott ter­melési program, ami a takaré­kosabb készletgazdálkodás és az ütemes termelés kialakításához alapvető feltétel. Az idén mindennek érvénye­sítéséhez kedvező helyzet ala­kult ki: a vállalatok túlnyomó része november utolsó napjaira elkészült jövő évi terveivel. Hosszú időre visszatekintve, nincs sok példa arra, hogy a vállalatok ennyire haladtak volna ezzel a munkával. Sőt, elég gyakran megesett, hogy olykor 2-3 hónap is eltelt már az évből, mikorra a gazdálko­dás érvényes vállalati „menet­rendje” összeállt. Ilyesmi külö­nösen a több gyáregységből álló nagyvállalatoknál, trösztöknél fordult elő: mire a jóváhagyott gyáregységi terv a központból visszaérkezett, már régen asze­rint kellett volna dolgozni. Á vállalati tervezés késedel­meiben persze nem egyszer köz­rejátszottak vállalaton kívüli okok is: egyes szabályzók, pénz­ügyi feltételek, árak tisztázat­lansága. Az idén azonban mind­ez másként alakult: a vállala­tok idejében megkapták több fórumon is a tervezéshez /szük­séges információkat, s ismere­tessé vált az is, hogy említésre méltó változás nem szükséges a szabályzók körében. Mindez nagymértékben növelte a vál­lalati tervezőmunka biztonsá­gát. javította stílusát, s a ter­vezők munkakedvét, hogy már csak nekik kellett tisztázniuk azokat a részleteket, amelyek rájuk tartoztak, amelyekért ők a felelősek. Megkönnyítette a tervezők munkáját továbbá az is. hogy a nemrégiben összeállított kö­zéptávú tervek végül is igen jó színvonalon készültek el. s így azok most jó bázisai lehet­tek az időszakon belüli éves vállalati tervezés számára. Mindettől együttesen nagy valószínűséggel elvárható, hogy számottevően javul majd min­denfajta tervezés legfőbb „mu­tatója” — a tervszerűség, ami a vállalati munka kiegyensúlyo­zott. nyugodt légkörét a követ­kező évekre elsősorban stabili­zálhatja. A tervszerűség növe­kedése pedig a középtávú álla­mi és vállalati feladatok telje­sítésének természetszerűen leg­fontosabb biztosítéka. Akkor is, ha a vállalati éves tervezés át­futási idejének pontossága azonnal, érzékelhetően nem is javítja majd a vállalatok kö­zötti kooperációs) fegyelmiét. Ehhez a tervezés időbeli és tar­talmi pontossága különben is csak az egyik, bár alapvető fel­tétel. G. F. Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Kedden reggel a Parlament-! ben megkezdődött a tóvárosi, a megyei és*, megyei városi tanács- élnökök értekezlete. A részvevők a többi között meghallgatták a kulturális miniszternek a közmű­velődés időszerű feladatairól szóló beszámolóját. Mint a refe­rátum rámutat, nő a tanácsok ftdadata és felelőssége a kulturá­lis intézményrendszer kialakítá­sában, fejlesztésében és az egy- ségeseob irányítás megvalósítá­sában. Ezért meghatározóan i'on- tosj hogy milyen munkát végez­nek e testületek, köztük a köz- művelődési bizottságok. Kiemelt feladat a munkásság művelődé­sének fejlesztése. a magyar—román tárgyalások Nicolae Ceausescu fogadta Lázár Györgyöt — Közös közleményt adtak ki Bukarest Nicolae Ceausescu, az RKP fő- | titkára, a Román Szocialista J Köztársaság elnöke kedden Bu­karestben az RKP székházában fogadta Lázár Györgyöt, az MSZMP KB PB tagját, a Magyal- Népköztársaság Minisztertaná­csának elnökét. , A tanácskozás szívélyes, bará­ti légkörben zajlott le. A magas szintű találkozót meg- I Az ország 4214 általános és 529 középiskolájában december 21- én, kedden az utolsó csengetés­sel befejeződött az 1976—77-es tanév első félideje. Egymillió 72 ezer általános iskolásnak, a tavalyinál 21 000-rel több diák­nak — és 202 000 középiskolás­nak — a tavalyinál ötezerrel ke­vesebbnek — kezdődött meg a téli vakáció, amely január első va­sárnapjáig tart. A szünet utáni első tanítási nap tehát január 3. hétfő lesz. Nem néptelenednek azonban el az iskolák. Az általá­nos iskolákban a téli szünetben is működnek a napközik, ame­lyek a tanév folyamán 347 000 — a tavalyinál 27 000-rel több — gyermek napközi foglalkoztatá­sáról gondoskodnak. A vakáció számukra is elsősorban pihenést jelent: a napközik iátokban, szó­rakozásban. sportolásban gazdag programmal várják a gyereke-* két. | Szintén változatos programról gondoskodnak az úttörőcsapatok, illetőleg a középiskolákban a KT^Z-szervezetek. A .szü/nidő’-ven a oedatTÓ"-',cr,k a pihenés mellett felkészülnek a előzőén a magyar kormány elnö­ke Manea Manescu miniszter- elnök kíséretében látogatást tett a Bukaresti Nehézgépgyárban. Az üzem vezetői tájékoztatták Lázár Györgyöt a gyár tevékeny­ségéről, fejlődéséről és sörön le­vő feladatokról. Kedden Bukarestben befeje­ződtek a hivatalos magyar—ro­mán kormányfői tárgyalások, amelyeken a két ország politikai, félévi osztályozó értekezletre és az eredményhirdetésre. A félévi bizonyítványt a szünet utáni el­ső tanítási napon kapják kézhez a diákok. Nincs változás abban sem, hogy a félévi munka ered­ményét az idei tanévben is az ellenőrző könyvbe jegyzik be a pedagógusok. Nem kapnak osz­tályzatot az első osztályosok — 156 60-0-an vannak — és az ötö­dikesek. Munkájukat azonban értékelik és a januári szülői ér­tekezleteken megbeszélik a szü­lőkkel. Nem osztályozzák fél­évkor az egyes osztályokban az úgynevezett újonnan belépő tan­tárgyakat, amelyekkel tehát most ismerkedtek meg a gyere­kek. Több szünidei nrovram kap­rso'ődik a tanulók pályaválasz­tásához. A nyolcadikosok tovább­tanulásának előkészítésére az új esztendő első hete’ben nályavá- lasztási tanácsadást tartanak az iskolákban. A statisztikák tanú- sása szerint az idei tanévben non nyolcadikos diák teiezi be általános iskolai tanulmánya­it. az é^otisáeizők szám a pedig meghaladja a 48 000-et. (MTI) gazdasági és kulturális kapcsola­tairól es azok bővítéséről, vala­mint időszerű nemzetközi kérdé­sekről volt szó. A tárgyalásokat — amelyek­ről közös közleményt adtak ki (lapunk 2. oldalán közöljük) — mindvégig szívélyes, baráti lég­kör jellemezte A megbeszélések eredményeiről a két ország-mi­niszterelnöke jegyzőkönyvet irt alá. A tárgyalások befejezése után Tordai Jenő. külkereskedelmi miniszterhelyettes és tárgyaló partnere, Ion Stoian külkereske­delmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszterhe­lyettes kormányközi megállapo­dást irt alá az 1977. érd magyar— román árucsere-forgalom szabá­lyozásáról. Az 1977. évi egyezmény több mint 340 millió rubel értéket képvisel, ami az 1976. évi jegy­zőkönyvhöz képest 20 százalékos forgalomnövekedést jelent. ' A két ország képviselői, így magyar részről Zsengellér István nehézipari miniszterhelyettes ro­mán részről pedig Gheorghe Pa- coste, bányaügyi, kőolajipari és földtani miniszterhelyettes ugyancsak kormányközi megálla­podást írtak alá a magyar—ro­mán határ mentén található kő- ólai- és földgázlelőhelyek közös felkutatásáról és kitermeléséről. Az egyezmény a többi között szabálvozza a kőolaj- és föld­gázlelőhelyek tulajdonjogát, a kitermelési jogot, közös műszaki tervek készítését, valamint az ellenőrzés feltételeit. A tárgyalások eredményeként két termelési együttműködési megállapodás is létrejött, ame­lyeket ugyancsak kedden írtak alá a román fővárosban. Az egyik a gyógyszeripari kooperá­ció elmélyítését irányozza elő, a (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött az iskolákban a téli szünet Karácsonyfát rajzolunk anyunak. Pillanatkép a békési Ó-temető utcai óvodából (A cres* Erzsi felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents