Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-19 / 300. szám

197fc. DECEMBER 19., VASÁRNAP Ára: 1,20 forint XXXI. ÉVTOLYAM, 390. SZÁM M A: LEONYTD BREZSNYEV 70 ÉVES <3 oldal) UTAZÁS A RUHAHEGYEK KÖRÜL (4. oldal) SZERETI ÖN A MUNKÁJÁT? (5. oldal) Jóváhagyták a népgazdaság 1977. évi tervét A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1977. évi nép- gazdasági tervet, amelyet az V. ötéves terv gazdaságpolitikai cél­jaiból kiindulva és a népgazdaság 1976. évi fejlődésének tapaszta­latait felhasználva dolgozta ki. 11 népgazdaság 1976. évi fejlődése A Minisztertanács megállapí- I tolta, hogy az 1976. évi gazdasá- j gi fejlődés megfelel az V. öt­éves terv gazdaságpolitikai ; irányvonalának. Emelkedik a munka termelékenysége, foko-j zódik az energia, és1 anyagtaka­rékosság, összességéoen nő a termelés hatékonysága. Csökken a behozatali többlet, ezen belül a nem szocialista viszonylatú külkereskedelmi mérleg passzí­vuma. A népgazdaság hatékony­ságának növekedése azonban még nem eléggé erőteljes, és a fejlődést több kedvezőtlen kö­rülmény nehezítette. Ennek kö­vetkeztében a tervezettnél las­súbb a gazdasági növekedés üteme. A nemzeti jövedelem mintegy 4 százalékkal nagyobb az 1975. évinél. A foglalkoztatottak szá­ma nem nő. a nemzeti jövede­lem növekedése így teljes egé­szében a munka termelékeny­ségének emelkedéséből szárma­zik. Az iparban és az építőipar­ban javul a fajlagos anyagfel­használás is. A nemzeti jövedelem belföl­di felhasználása 1—2 százalék­kal emelkedik. Ezen belül az összes fogyasztás közel 3 szá­zalékkal nő, a felhalmozás ki­sebb az 1975. évinél. Az ipari termelés 4,5—5. szá­zalékkal múlja felül az 1975. évit, az élelmiszeripar nélkül számítva a termelés növekedé­se megközelíti a tervezett üte­met. A legdinamikusabban a vegyipar, a villamosenergia­ipar és a gépipar fejlődik, a többi ipari ágazat termelése nem éri el a tervezettet. A termelés és értékesítés szerkezetének át­alakítása még lassú, a vállala­tok egy része — főleg a feldol­gozó iparban — a belföldi keres­let mérséklődését nem tudta kel­lő mértékben a kivitel gyorsabb növelésével ellensúlyozni. : Az iparban foglalkoztatottak szama alacsonyabb az elmúlt évinél, a 'termelés növekedése a termelékenység emelkedéséből származik. Sok vállalatnál azonban még nem halad meg­felelően a munkaerő-megtakarí. fást eredményező műszaki, szervezési intézkedések kidol­gozása és végrehajtása. Az építési-szerelési' teljesít­mény 2—3 százalékkal, ezen be­lül az építőipari vállalatok és szövetkezetek teljesítménye 4— 5 százalékkal emelkedik. A leg­erőteljesebben a gyorsított üte­mű beruházásokon végzett tel­jesítmény nő. a teljesítés ked­vező. Az építőiparban íoglalkoz. tátották száma lényegében nem változik. A nagyobb leljesít- ménv az éoítőiparban is a ter­melékenység emelkedéséből származik. A mezőgazdaság termelése a tervezett 4 százalékos növeke­déssel szemben várhatóan nem haladja meg az előző évit. A kedvezőtlen időjárás főleg a kukorica, és a zöldség-gyü­mölcs termelésben okozott visszaesést. Búzából az előírón iz­zóiknál több termett, a termés a lakosság ellátása mellett ki­vitelre is lehetőséget nyújt. A kukoricatermés kevesebb a ter­vezettnél, de elegendő az állat- tenyésztés takarmányszükségle­tének kielégítéséhez. Zöldségfé- lékből, gyümölcsből és burgo­nyából a tervezettnél kevesebb termett. Emiatt ezek kivitele csökkent, de — különösen az I. félévben — a lakosság ellátása is hiányos volt, az árak emel­kedtek. Az év második felében a lakosság ellátása javult. Az állattenyésztés termelése növekszik, a szarvasmarha-te­nyésztés azonban ez évben sem fejlődik kielégítően. A se ;t?ste- nyésztés a múlt év végi vissza­esés után különösen a háztáji és kisegítő gazdaságokban fejlő­dik erőteljesén, a vágósertés- termelés az év egészében eléri a tervezettet. A közlekedés teljesítményei az igényeknek megfelelően nö­vekedjek. Az év végén üzembe helyezik a Metró északi—déli Vonalának Nagyvárad tér—De­ák tér közötti szakaszát. A hír­közlésben megkezdte próbaüze- | melését a solti nagy teljesítmé- [ nyű középhullámú rádióállo- í más. A távbeszéflő-hábzatba 29 ezer új állomást kapcsoltak be. A lakosság életszínvonala 1976-ban — a korábbinál szeré­nyebb ütemben — tovább emel­kedett. A lakosság összes pénz­jövedelme mintegy 8 százalék­kal, az egy főre jutó reáljövede­lem 1,5 százalékkal nő, az egy keresőre jutó reálbér is na­gyobb az 1975. évinél. A reál- jövedelmek növekedését fékez­ték a tervezettnél kisebb me­zőgazdasági terméseredmények és a fogyasztói árszínvonalnak az évközi magas zöldség- és gyümölcsárak miatt a számítot­tat , valamelyest meghaladó, 5 százalékos emelkedése. A kiske­reskedelmi forgalom folyó áron mintegy 8 százalékkal bővül, az áruellátás — az I. félévi hús- és zöldség-gyümölcs ellátási ne­hézségek kivételével — kielégí­tő volt. A lakosság fogyasztása 2.6 százalékkal múlja felül az 1975. évit. Év végéig 85 ezer, a tervezett­nél 3 ezerrel több lakás készül el. A tervezett 28 ezer állami lakás felépül, a magánlakás­építés előirányzata túlteljesül. A szocialista szektor beruhá­zásaira a tervezetthez közel­álló összeget fordítanak. Az ál­lami nagyberuházásokra fordí­tott összeg az 1975. évinél kö­zel 14 százalékkal nagyobb, a nagyberuházások többségénél a kivitelezés üteme megfelel a számítottnak. Ez évben befejez­nek kilenc nagyberuházást. A tervben előirányzott három nagyberuházás megkezdődött (a Dunai Vasmű konverteres acélműve, a TVK polipropilén­gyára és a Zalaegerszegi Hűtő- ház) és terven felül megkezdő­dött Kábán a Hajdúsági Cukor­gyár. Budapesten a szemétégető­mű építése. A vállalatok beru­házásai valamelyest nagyobbak a tervezettnél. A szocialista országokkal folytatott külkereskedelmi for­galom az államközi megállapo­dásoknak megfelelően fejlődik, a kivitel a behozatalnál gyor­sabban nő. A nem szocialista or. szágokba irányuló icivitel — fő­leg mezőgazdasági, élelmiszer- ipari termékekből — nem éri el a tervezettet. Alacsonyabb a tervezetnél a behozatal is ígv a .külkereskedelmi mérleg egvenlege az 1975. évihez képest javul. A népgazdaság 1977. évi tervezeit fejlődése A gazdasági fejlődésnek az 1977 évi népgazdasági tervben előirányzott üteme, a termeié-: és a felhaszná'ás arányai az ötéves terv céljaihoz igazodnak. Továbbra is feladat a r,épgazda. Ság egyensúlyi helyzetének ja­vítása, amelyet fokozottan a hatékonyság javulására kell alapozni. A terv a gazdasági növeke­désnek az 1976. évinél gyorsabb ütemét iránvozza elő. Ehhez mindenekelőtt a termelés szer­kezetének megváltoztatásit kell meggyorsítani, növelve az ex­portképes. a tőkés országokban is gazdaságosan értékesíthető termékek részarányát. Az 1977. évi terv szerint a nemzeti jövedelem 6—6,5 szá­zalékkal emelkedik. Ez az ipari termelés 6 százalékos, az építő­ipari teljesítmények 5—6 szá­zalékos és -a mezőgazdasági ter­melés 7—8 százalékos növeke­désével jön létre. Mivel a ter­melőágazatokban foglalkozta­tottak száma 1977-ben sem nö­velhető, a termelés és a nemze­ti jövedelem növekedését teljes egészében a termelékenység emelkedésével kell elérni. To_ vább kell csökkenteni a terme­lés fajlagos anyagfelhasználá­sát és javítani a termelőberen­dezések kihasználását. A terv tehát a termelés hatékonyságá­nak jelentős növekedésével szá­mol. A nemzeti jövedelem terve­zett növekedése mellett a fo­gyasztás és felhalmozás együt­tesen 4—4,5 százalékkal emel­kedhet. Ezen belül a lakosság fagyasztása mintegy 4 százalék­kal nő. A felhalmozás növekedé­se mintegy 5 szá-'a'ék lehet A beruházások volumene 4—5 szá. zalékkal haladja meg az 1976. évit. Ipar Az 1976. évinél gyorsabban j növekvő belföldi felhasználás, a szocialista áruszállítási kötele- I zettségek teljesítése és az export [ gyorsabb növelésének követel- ! ménve 1977-ben az ipari terme- | lésnek az ez évinél nagyobb, j legalább 6 százalékos emelkedé- \ sét teszi szükségessé. A terv szerint az ipari átlagot megha­ladó ütemben növekszik a vegy. ipar (8—9 százalék), a gépipar 1 (8 százalék), valamint a villa- ; mosenergia-ipar (6—7 százalék) termelése. Az átlagosnál lassab­ban. de az ez évinél gyorsabban fejlődik a bányászat, a kohá- ) szat, az. építőanyagipar és a könnyűipar. Az élelmiszeripar termelése mintegy 6 százalékkal nő. Az iparban jövőre is a leg­fontosabb feladat a termelés I hatékonyságának és szerkezeté- ; nek olyan fejlesztése, amely a belföldi kereslet kielégítése | mellett lehetővé teszi a kivitel, ezen belül a tőkés kivitel gyors ütemű bővítését. ( A tervezett fejlődés a terme­lési tényezők oldaláról megala­pozott. Az ipar állóeszköz-állo­mánya 1977-ben mintegy 8 szá­zalékkal emelkedik. Az energia- és anvagellátás terén az ez évi­hez hasonló, lényegében ki- egvensúlyozott helyzettel lehet számolmi. Az anyag- és energia, takarékosság fokozása továbbra is alapvető követelmény, erre a terv nagy hangsúlyt helyez. I Az iparban foglalkoztatottak száma várhatóan tovább csök­ken. a termelés növelésének forrása ezért csak a termelé­kenység emelkedése lehet. Eh­hez javítani kell a munka. és üzemszervezést, általában a munkaerő-gazdálkodási. erősí­teni a munkafegyelmet. A kereslet és kínálat viszo­nyának javitasa. illetve a ter­melői érdekeltség növelése ér­dekében sor kerül néhány ter­mék termelői árának megváltoz­tatására. Ezek azonban nem je­lentenek nagyobb árszínvonal­változást, így 1977-re a terv 1,5 százalékos belföldi ipari terme­lői áremelkedéssel számol. Mező-, erdő-, vízgazdálkodás A terv szerint — átlagos idő­járási feltételek esetén — a mezőgazdasági termelés 7—S százalékkal növekszik. Ezt el­sősorban a nagyüzemek terme­lésének bővülése alaoozza meg, de fontos szerepe van a háztá­ji és kisegítő gazdaságok terme­lésének is. A növénytermelés 10—12 szá- j zalékkal (1975-höz képest kb. 7 százalékkal) emelkedik, és ezzel megközelíti az ötéves tervben 1977-re számított színvonalat. A terv az 1976. évinél körülbelül 1 millió tonnával több gabona betakarítását irányozza elő. A növénytermelésben a leggyor­sabb (24—25 százalékos) fejlő­dést a zöldség, és a gyümölcs- termelésben kell elérni. Ezért a zöldségfélék vetésterülete 8 szá­zalékkal nő, és növelni kell a termésátlagokat. Növekszik — lényegében változatlan terület és magasabb termésátlagok mellett — az ipari és az olajos növények termelése is. A tervezett termelést az anya. gi-műszaki ellátás javulása ala­pozza meg. Az előző évhez vi­szonyítva az egy hektár mező­gazdaságilag megművelt terület­re jutó rnűtrágyahatóanyag- felhasználás 14—15 százalékkal, a növény védőszer-ellátás 4 szá­zalékkal növekszik. Emelkedik az öntözőkapacitás és a talajja­vítás területe. A mezőgazdaság állóeszköz-állománya több mint 5 százalékkal, két év alatt 11 százalékkal bővül. Emelkedik a nagyobb teljesítményű gépek és traktorok aránya és ezá'tal nö­vekszik a géppark teljesítőké­pessége. A terv az állattenyésztés 4—5 százalékos fejlődését irányozza elő. Azzal számol, hogy a tehén- állomány 2,5—3 százalékkal nö­vekszik, a tejtermelés növekvő tejhozam mellett 3—4 százalék­kal emelkedik. A sertésállomány 7 százalékkal, a vágósertés-ter­melés 10 százalékkal lesz az 1976. évinél magasabb. Az elő­irányzatokat alátámasztják a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési tevékenységének tá­mogatására hozott kormányha­tározatok és a várhatóan zavar­talan takarmányellátás. Építőipar A terv szerint az épitési-sze- ,relési teljesítmény az 1976. évi­hez képest 5—5,5 százalékkal, ezen belül a vállalatok és szö­vetkezetek termelése körülbelül 6 százalékkal növekszik A nö­vekedést gyakorlatilag létszám- növeléé nélkül, a termelékeny­ség emelkedésével, jobb mun­kaszervezéssel, új beruházások­kal és a korszerű kapacitások jobb kihasználásával kell elér­ni. Az építőipar súlyponti felada­ta a nagyberuházások, ezen be­lül is a gyorsított ütemű befeje­zésre kijelölt nagyberuházások kivitelezése. A nagyberuházáso­kon végzendő építési munkák értéke 15 százalékkal emelke­dik. Az eddiginél nagyobb erő­ket kell összpontosítani a lakás­építésre és az ehhez kapcsolódó létesítmények kivitelezésére. Növekednek az orenburgi gáz­vezeték építésével kapcsolatos feladatok is. Szállítás és hírközlés A közlekedés személyszállítási teljesítménye várhatóan 2 száza­lékkal emelkedik. Ezen belül a. légiközlekedés teljesítménye 20 százalékkal, a közúti közlekedésé 5 százalékkal bővül. A közlekedési vállalatok áru- szállítási teljesítménye körülbe­lül 6 százalékkal nő. Gyorsan fejlődik a közúti és a csővezeté­kes szállítás. A hazai és a nem­zetközi szállítási igények követ­keztében emelkedik a vasúti szállítás is. A szállítási feladatok ellátását a közlekedés és hírközlés álló- alapjainak bővülése biztosítja. Az új beszerzések révén (villa­mos és Diesel-mozdonyok, sze­mély- és teherkocsik) korszerű­södik a vasút járműparkja. A korszerű vontatás aránya eléri a 92 százalékot. A vasúti közleke­dés biztonságát növeli mintegy 320 km vonalszakasz felújítása és korszerűsítése, valamint további biztosító berendezések létesítése. N övekszik a közúti és a városi köz­lekedési vállalatok járműállomá­nya, ami a szállítási igények mennyiségi kielégítése mellett lehetővé teszi a szolgáltatások minőségének javítását is. Az év folyamán mintegy 82 ezer sze­mélygépkocsi kerül forgalomba, amelyből 76 ezer jut a lakosság tulajdonába. Az év végére fele szélességében elkészül az M 1-es autópálya Komárom—Győr ko- (Folytatás a 2. oldaton)

Next

/
Thumbnails
Contents