Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-17 / 298. szám
M A A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai. 191«. DECEMBER 17., PÉNTEK Ára: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM ÜLÉST TARTOTT A BÉKÉS MEGYEI TANÁCS (5. oldal) * AZ ÜNNEPI CSÚCS FŐIIG ALOM ELŐTT... (5. oldal) Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka Napirenden a jövő évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat — Németh Károly beszéde Csütörtökön délelőtt 11 órakor megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozAsojn részt vett Losovczi Pal, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Poci: Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány taajai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést, amelyet az országgyűlés tudomásul vett. Közölte, hogy Riss Jenő képviselő interpellációt nyújtott be, az interpellációt — az oktatási miniszterhez a tanulóifjúság és a pedagógusok kéthetenkénti szabad szombatjának biztosítása tárgyában — dr. Pesta László jegyző ismertette. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: ír 1. A Magyar Népköztársaság 1977. évi; költségvetéséről szoló törvényjavaslat; 2. A külügyminiszter beszámolója a nemzetközi helyzetről és a kormány külpolitikai tevékenységéről; 3. Interpelláció. Ezt követően a napirend szerint megkezdődött a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos expozéja Tisztelt Országgyűlés! Az idén korábban kezdtük meg a népgazdasági terv és az állami költségvetés kidolgozását. Ez lehetővé tette, hogy a vállalatokat és, szövetkezeteket a szokásosnál jóval előbb tájékoztassuk a terv kialakuló irányvonaláról, A szabályozó rendszerben nem hajtottunk végre lényeges módosítást, s a változások a jogszabályokban ősszel megjelentek: így idejében rendelkezésre állt minden szükséges információ. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december elején megállapította az 1977, évi terv és költségvetés irányelveit. Ebből kiindulva a Minisztertanács vég'ezesítette az előirányzatokat és meghatározta a végrehajtás feladatait. Előnyös számunkra, hogy a szocialista országok többségével — elsősorban a Szovjetunióval — már aláírtuk a jövő évi árucsere-forgalmi rnegá'laoodáso. kát, ezekben behozatalunk és kivitelünk nagyobbik részét biztosítottuk. Közismert, hogy az ötödik ötéves terv megvalósításához milyen nehéz külgazdasági feltételek között kezdtünk hozzá. Most arról számolhatunk be. hogy népgazdaságunk az első esztendőben ilyen feltételek mellett is fejlődött: a termelés és az áruforgalom bővült, a lakosság életszínvonala — ha s erény mértékben is — emelkedett, javultak az életkörülmények. Mindent egybevetve m gálla- /píthatjuk, hogy 1976-ban megkezdődött az V. ötéves tervben megfogalmazott gazdaságpolitikai célok megvalósítása. Az eredmények az adott körülmények figyelembevételével kielégítőnek mondhatók de e’nmrad- nak attól, ami a hosszabb távon is elfogadható, egyenletes társadalmi és gazdasági fejlődéshez, szükséges. Kedves Kép-iselö Elvtársitok és Elvtársak! • Az 1977. évi népgazdasági terv feszítettebb feladatokat irányoz e'ő. de ezek te'jesíté'-e feltétté- | nül szükséges ahhoz hogy — az j ez évi elmaradás’ ”ótolva — biztonságosabbá vá'ion* az V. ötéves tervben előirányzott cé- j lók elérése. Elgondolásaink szerint a nem- j zeti jövedelemnek és a térme'és növekedésének minden népgazdasági ágban meg kell haladnia '* az ideit. Az iparban 6. az építőiparban 5,5, a mezőgazdaságban 7—8 százalékos termelésnövekedést tervezünk. Ütemesebben kell növekednie az ipari termékek terme'ésének és különösen kivitelének, a gépipari. a könnyűipari és élelmi- szeripari cikkekben. Ez csak akkor valósulhat meg, ha gyorsabban változik a termelés szerkezete, ha számottevően javul a műszaki színvonal és a minőség. ha még több gazdaságosan értékesíthető, versenyképes exportáruval rendelkezünk. Ennek az is feltétele, hogy mielőbb működésbe helyezzék azokat a beruházásokat, amelyek eredmé. nyekéooen a iövő évben bővül, — többek között — a timföld, a bouxit, a villamos energia, az t acél termelése, a műanyags’ál a hullámdo'ooz. a síkkötött termékeket gyártó üzemek teljesítőképessége. A mezőgazdasági termelés kétségtelenül magas előirányzata átlagos időjárással számol, ezért őszintén szólva tartalmaz némi j bizonytalanságot, de az anyagi. ' technikai és személyi feltételei: j oldaláról megalapozott. A követ- j kező esztendőkben a mezőgazdaságra váró nagy feladatok el. végzését — az ár. és pénzügyi intézkedéseken felül — elősegíti, hogy számottevően gyarapo- I dik a nagyüzemekben a sertés-, I a szarvasmarha- és a j uhférőhelyek száma, új öntözőtelepek épülnek. Kiegészül a géppark traktorokkal, kombájnokkal, tehergépkocsikkal, pótkocsikkal, traktorekékkel és más speciális gépekkel. A most lezajlott szövetkezeti kongresszus állásfoglalásai azzal biztatnak, hogy a nagyüzemek megbecsülik az államtól kapott sokoldalú támogatást és jól fognak élni lehetőségeikkel. Gazdasági fejlődésünk előirányzott gyorsulása esetén az ideinél nagyobb mértékben bővülhet a nemzeti jövedelem belföldi lvihaszná’ása. Az ö=szes anyagi fogyasztás és a lakosság fogyasztása is mintegy 4 százalékkal. a beruházások — szintén összehasonlítható áron számítva — 4—5 százalékkal haladhatják meg a» 1374. évit. Minthogy a termelés és a nemzeti jövedelem gyorsabban emelkedik, mint a belföldi felhasználás, a népgazdaság egyensúlya kedvezőbb lesz. Ezekkel számolva az állami kö’tségvefés előirányzott bevételei 1977-ben kereken 359 nvl- liárcl forintot, kiadásai 362 milliárd forintot tesznek ki. fgv a költségvetés hiánya 3 miirá'-d formt lesz. amit hitelfonásókból fedezünk. A tervvel és á költségvetési gazdálkodással szoros összhangban van belső hiteloolitikánk, j ame'y a különböző feladatokhoz I alkalmazkodó rugalmas m'dsze. reivel még inkább kiemeli a jövedelmezőség növelésének követélményeit és segít formálni gazdaságunk arculatát. Fej'esz- tési elgondolásaink megvr’ósu- lása és a gazdasági szerkezet | korsoe-űs'tésének mezgyorsítá- i sa érdekében, kiváltképpen ex- I portkéoesságünk fokozó sa mi- I Ptt. a jövő esztendőben, is s án- | dákunkban áll közén- é; bősz- j szú lejárat'! hiteleket ig-nvbe ! venni nemzetközi eazdaság’ kapcsolataink keretében. Erre népgazdaságunk állandó fejlődése. ■'eliesít^képessége ég eddig vá'l'dt kő i-elezettségein k pontos teljesítése megfelelő alapot nyújt. A pénzügyminiszter a továbbiakban rámutatott: A zz 1 számolunk, hogy a v;'d- ’alatok és szövetkezetek 1977- ben ÜSS niiibárd forintot fizetnek be ez állami költségvetésbe, ami a költségvetési hévé'eleknek kereken 80 százalékát teszi ki. Különösen a nyereség — s ennek következtében a nyereségadó — gyors, mintegy 12 százalékos növekedésére számítunk. Ezt részben a termelés és a forgalom bővülése teszi lehetővé, de jórészét a jövedelmezőbb gazdálkodásnak kell eredményeznie. Gondosabban, takarékosabban kell bánni az anyagokkal. gépekkel és nem utolsósorban az emberi munkával! Több gyárban volna lehetőség az első műszak teljes kihasználása mellett a második, esetleg a harmadik műszakban is a termelésre, mint ahány helyen élnek vele. Érthető, hogy mindenki szívesebben dolgozik az első, a délelőtti műszakban. Ellenben, ha növeljük a több műszakban dolgozók jövedelmét, valószínűleg többen vállalják a változó munkabeosztást. Ezért az iparban. az élelmiszer-kiskereskedelemben és a vendéglátásban 1977 folvamán emeljük a második és harmsd;k műszakban, va_ lamint a folyamatos üzemekben dolgozók bérét. Ez az intézkedés több mint 600 ezer dolgozót érintA helyes bérpolitikát és a munkaerő-gazdálkodás javítását segíti elő, hogy korszerűsítjük a vállalati dolgozók műnk köri és besorolási rendiét, módosítjuk a bértarifákat. Ezt a vállalatok fokozatosan — az eredmények alakulásával összhangban — alkalmazhatnák. Az alsó és a felső bérhatárokat az átlagosnál jobban emeljük a nehéz fizikai munkát végzőknél, a kedvezőtlen körülménvek között dolgozóknak valamint a maaas képzettséget igénylő munkakörökben. A bérek folyamatos emelése gazdaságilag akkor megalapozott, ha együtt jár a jobb munkaszervezéssel. a vállalati be'ső létszámtartalékok feltárásával, a munkafegvelem me>szilárd fásával. Az új bértarifák alka’ma. zását ezért össze kell kötni a vál. lalati munkanormák korszerűsítéssel és a teljesítményekhez jobban igazodó bérek megállapításával. Faluvégi Lajos megjegyezte, hogy a fegyelmet illetően most már — szavak he'yett — az szükséges: olyan feltételek legyenek, amelyek a folyamatos és fegyelmezett münkára ösztönöznek, sőt kényszerítenek — a közösségi és az egyéni érdekek összekapcsolás ának józan belátása alapján. Ezt azért kell ilyen határozottan kiemelni, mert a vállalatok ö'éves terveit áttekintve azt tapaszt útuk, hogy létszámbővülésre számítanak. holott arra általában nem lesz lehetőségük — folytatta. Csak azok a vállalatok tudják a tevékenységüket bővíteni, amelyek a munka jobb megszervezésével és a munkaigényes tevékenységek gépesítésével újra és új"a felszabadítják az alacso. nyabb hatékonyságú" területekről a munkaerőt. Ezt a létszám-megtakarító vállalati beruházásokhoz való hozzájárulással is befolyásolni szeretnénk. A gyártási folyamatok és az anyagmozgatás gépesítésére több mint 2 milliárd forint támogatást nyújtunk az ötéves tervidőszakban. Ez évben a jobb munkaerőgazdálkodást szigorúbb központi intézkedésekkel is elősegítettük. Ennek kedvező hatásai mutatkoztak is: a túlzott munkaerő- mozgás és az indokolatlan másodállások lényegesen csökkentek, az adminisztratív létszám növekedését sikerült megállítani. A felvételi zárlatnak adminisztratív munkaterületen azonban nemkívánatos hatásai is jelentkeztek: megnehezítette a fiatal szakemberek munkába állítását és a dolgozók egészséges munkahely-változtatását, nehéz helyzetbe hozta a kis létszámú szervezeteket. Most’az alapelgondolást megtartva, rugalmasabb gs tartósabb megoldásra térünk át- a létszámzárlatot létszámnövelési tilalommal váltjuk fel, ami továbbra is takarékos létszámgazdálkodást kíván, gátolja a létszámbővítést, de lehetővé teszi a minőségi cseréket, az eltávozok pótlását. A kormány az igazgatási területen szigorúbb feladatot határozott meg. Ügy döntött, hogy az igazgatási és az úgynevezett gazdasági középirányító szervezetek létszámát 1980-ig 5 százalékkal csökkenteni kell, amit a munka ésszerűsítésével, egyszerűsítésével fognak végrehajtani. A költségvetés vállalati befizetései között, a nyereségadó után az úgynevezett termelési adó összege a legnagyobb. Bevezetésekor azt a járadékjellegű jövedelmet vontuk el a termelési adóval, ami egyes esetekben, a vállalatok munkájától függetlenül. a kedvező természeti, termelési. illetve értékesítési feltételekből adódott. Tisztelt Országgyűlés! A szocialista szektor beruházásai folyó áron mintegy 9 százalékkal emelkednek. Ä terv szerint összesen 164 milliárd forintot fordítunk beruházásokra, 13—14 milliárddal többet, mint ebben az évben. A költségvetés beruházási kiadásai 15 százalékkal nőnek, mert az állami beruházások részaránya emelkedik. A beruházási többletek számottevő részét a- megvalósítás alatt álló nagy energetikai fejlesztéseinkre, így a paksi atomerőműre, a 750 kV-os távvezeték építésére és a szénbányákra költjük.. A vállalati és szövetkezeti beruházásokhoz mintegy 3,5 milliárddal több állami támogatást adunk. Ebből nagy összegeket fordítunk — mint már említettük — a mezőgazdasági gépek beszerzésére, az építőanyag-gyártó kapacitások fejlesztésére, továbbá a ruházati ipar általános felújítására. Előnyben részesülnek azok a pályázatok, amelyek a korszerű, versenyképes és több piacon gazdaságosan értékesíthető termékek termelését gyorsan — 3—5 éven belül megtérülő beruházással —, magas technikai színvonalon valósítják meg és viszonylag kevesebb építést igényelnek. Ehhez hozzákapcsoljuk a vállalatoknak azt az érdekeltségét, (Folytatás a 2. oldalon)
