Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-16 / 297. szám

A tempón jó lenne gyorsítani... Exportra készülnek az ingek *' ■ A szxrvasi Szirén Szövetkezet jelentős tőkés exportot bonyolít le. Az év végéhez közeledve az utolsó •«állítmányok készülnek a varrodában Fotó: Lányai WVWWWWWWWVVVtMmWtVtWWVWWHWVtW vwwvwwwwvvs wwwvvwvvww» 11 tervidőszak döntő esztendeje lesz 1977 Ülést tartott az MSZMP békéscsabai Yárosi Bizottsága December 14-én, kedden dél- ] után dr, Fekete Antal első tit­kár elnökletével ülést tartott az MSZMP békéscsabai városi bi_ zottsága. Dr. Fekete Antal tájékoztatta a testületet a Központi Bizottság 1976. december 1-i üléséről. Ez­után Sasala János titkár fűzött szóbeli kiegészítőt a városi párt­bizottságnak írásban előterjesz­tett és az 1977. évi gazdaságpoli­! tikai célkitűzések megvalósító- | sara kidolgozott cselekvési prog. | ramjához. Bevezetőben értékelte I a város és környéke idei gazda- ! ságpolitikai terveinek teljesíté- ; sét és tapasztalatait, majd a jö­vő évi főbb feladatokat ismer- ! tette. Mint mondotta: az V. öt­éves terv végrehajtásának döntő esztendeje lesz az 1977-es év Ezért erre időben és jól fel kell készülni. Ennek megfelelően az ideihez képest az ipari termelést jövőre 7-8 százalékkal, a mező- gazdasági termelést pedig az 1975-ös évhez viszonyítva 12-13 százalékkal szükséges növelni. A vitában felszólalók egyetér­téssel fogadták a szóbeli kiegé­szítőt és a városi pártbizottság cselekvési programját. A testü­let az előterjesztéseket egyhan­gúlag elfogadta. Ezután jóvá­hagyta a városi pártbizottság és munkabizottságainak: a város­politikai. a pártépítési, az agitá_ ciós és propaganda, valamint a gazdaságpolitikai bizottság 1977. évi munkatervét. Az ülés bejelentésekkel fejező- dött be. MINDEN BÍRÁLAT és elma­rasztalás ellenére, ami az utób­bi években a szervezőket és ál­talában az üzem- munka­szervezést érte, nem mondhat­juk, hogy annak a bizonyos kor­mányhatározatnak — mely az üzem. és munkaszervezés álta­lános fejlesztéséről rendelkezett —, nincsenek eredményei. Per­sze : nem általánosak és nem egyformák ezek az eredmények, sőt: vannak területek, vannak gazdálkodó egységek, ahol való­ban, mind a mai napig hiába keressük az eredményeket. Nin­csenek. Ám ma már ez az íté­let nem általánosítható. Van­nak iparágak, ahol a szükség diktálta körülmények miatt nem volt mit tenni, hozzá kel­lett látni a koncentrált szerve­ző munkához, meg kellett is­merkedni az eddig -merőben szokatlan módszerekkel, eljárá­sokkal, meg kellett barátkozni a megmásíthatatlan ténnyel, hogy termelésfejlesztés csak a belső tartalékok mozgósításával valósítható meg. PÉLDÁNAK EMLÍTENÉM a könnyűipart. Nem -azért, mert ezt az iparágat a munkaerő- helyzet különösen szorítja, még csak nem is azért, mert szerve­zési tevékenységükről legutóbb a kormány előtt számoltak be, hanem mert valóban figyelemre méltó eredményeik vannak. A könnyűipari üzemek egynéme- lyike az elsők között figyelt fel az üzem- és munkaszervezés eszközeivel, módszereivel feltár- ] ható és mozgósítható tartalé­kokra. E megállapítás kapcsán | érdemes emlékezni a Zalaeger­szegi Ruhagyár nem kevés vi- | tát és nem kevés kétkedést ki­váltó szervezési intézkedéseire, amelynek révén 20—30 száza­lékkal növelték a termelékeny­séget. Amikor elkezdték -— 1973-ban —, sokan mosolyog­tak, mások meg éppenséggel fölháborodtak, mondván mód­szerük — az azóta már híressé vált MTM-szisztéma, a mozdu­latelemzésen alapuló munka- szervezés — a végsőkig feszíti a munkaintenzitást. Ma már tudjuk: az akkori háborgóknak akkortájt fogalmuk sem volt a módszer lényegéről és azt is tudjuk, hogy az MTM ország­szerte terjed, a könnyűiparban fjedig éppenséggel rohamos ütemben; a konfekció- és a pa­pírfeldolgozó vállalatok felénél már eszerint dolgoznak, minek következtében nemcsak a ter­melékenység emelkedett — ko­rábban szinte elérhetetlennek látszó mértékben —, hanem a munkások keresete is, a mun­kakörülmények általános javu­lásáról nem is beszélve, AZ MTM PERSZE nem cso­daszer — mindenekelőtt érteni kell hozzá — és nem az egye­düli módszer. Vannak más szer_ vezési eljárások, amelyek más úton-módon érik el ugyanezeket az eredményeket. És itt megint könnyűipari üzemre — neveze­tesen a Férfifehérnemű-gyárra —• lehet , hivatkozni, ahol évek óta sikerrel alkalmazzák — egyedül az országban — az úgy­nevezett csoportos technológiát, másnéven a csoportmunkát. Lé­nyege, hogy a munkásokat nem kötik mereven, mozdíthatatla- nul a futószalagokhoz, hanem úgy szervezik ’ meg a munkát, hogy ki-ki többféle műveletet is végezhessen. Az eredmény: lényegesen enyhült, sőt: meg­szűnt a futószalag mellett vég­zett munka monotóniája, s jó­részt ennek — no meg az ér­telmesen végrehajtott szerve­zésnek — köszönhető, hogy a termelékenység jó 30 százalék­kal emelkedett, s vele együtt a keresetek is. A két példából adódó követ­keztetések, tanulságok hossza­dalmas boncolgatása ezúttal fe­leslegesnek látszik. Talán csak annyit: nem minden használ­hatatlan, ami szokatlan, ami is­meretlen. a példái,Ozásként levá­lasztott könnyűipari üzemeknek is vannak persze gondjaik és ezekben az üzemekben sem megy minden tökéletes rend­ben. Mi, vásárlók is érezhetjük, tapasztalhatjuk, hogy — a szak­emberek fogalmazásával élve — nem kielégítő az értékesítési és a termelési folyamatok ösz- szehangolása. Divatcikkeket gyártó iparágról lévén szó, ez különös gond, végtére is a vá­sárlók — leegyszerűsítve e gond lényegét — nincsenek te­kintettel arra, hogy amit éppen keresnek az üzletekben, azt ép­pen nem gyártják az üzemek­ben. A könnyűipar vezetőinek gondjai közé tartozik az is, hogy nem sikerült a kellő mér­tékben korszerűsíteni az üze­mek belső anyagmozgatását; ez a munka még ma is nagyon sok — okosabb, hasznosabb tenni­valóval foglalkoztatható — em­bert köt le. Ez esetben nem az elképzelések, hanem a pénz hiá­nyáról van szó: egyetlen anyag­mozgató. géppel való helyette­sítése nem kevesebb, mint fél­millió forintba kerül... ÉS GOND AZ IS, hogy vi­szonylag lassan és vontatottan haiad a teljesítménykövetel­mények, a munkanormák álta­lános felülvizsgálata, korszerű­sítése, s hogy évek óta folyama­tosan csökken a teljesítmény­bérben dolgozók száma. Ez' is szervezési feladat, de megoldá­sához időt kíván. Idő és türe­lem. A tempón jó lenne gyorsí­tani, de ennek feltételei van­nak. Nemcsak az, hogy legyen több pénz és legyen több — a szervezéshez magas fokon értő — szakember, hanem az is, hogy az új szervezési megoldá­sokat eleinte ne fogadja általá­nos bizalmatlanság és ne telje, nek el évek csak azzal, hogy a szakembereknek szünet nél­kül magyarázniuk kell elkép­zeléseik, módszereik használha­tóságát. Vertes Csaba Kitüntetés, jutalmazás Húszéves az eszperantó klub A művelődésügyi osztály munkájáról tárgyalt a békéscsabai tanács Két évtizede annak, hogy Gyulán megalakították az esz­perantó klubot. Elsődleges feladatának tekin­tette ekkor a nyelv tökéletes elsajátítását, hogy a magyar esz­perantó mozgalmat méltóként képviseljek hazánkban es kül­földön. Elmondhatjuk, hogy ta­lán nincs még hazánkban olyan klub, amelynek tagjai annyit utaztak volna, mint a gyulai eszperantó, hiszen az egész or­szágot bejárták. Ez a körülmény ösztönző hatással volt a nyelv- magas szintű elsajátítására és alkalmazására. Ennek jegyében került sor első ízben 1962-ben az I. eszperantó nyári egyetem megrendezéséi-e. Az eddigi 14 egyetemre 4 kontinens 30 or­szágából 3 ezer 400 hallgató vett részt. Hogy milyen magas szin­tű volt a gyulai eszperantó egyetem, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy részt vett Adema_ ró Barbiellini, az olasz szövet­ség' elnöke, Gerald Roelofs, a holland költő. Ivó Lapenua pro­fesszor a világszövetség főtitká­ra és sorolhatnánk tovább. Az elmúlt hét végén ünnep­séget rendeztek az Erkel Mű­velődési Központban, amelyen megjelent dr. Marti Gyula, az MSZMP városi bizottságának első titkára. Dér Lajos, a SEU elnöke, tanácselnök-helyettes, a város több vezetője, idős és fia­tal eszperantista. Dér Lajos a városi tanács nevében elismeré­sét fejezte ki az eszperantó klub eredményes tevékenységé­ért, 6 átadta a tanács díszokle­velét, majd Kádár Imre alapító tagnak a 20 éves kimagasló, lel­kes munkájáért ugyancsak a városi tanács oklevelét. Ezután Varga András igazgató kilenc eszperantistának jutalmat adott át. Végül közösen nézték meg az 1963-as, 1971-es és az idei nyári eszperantó egyetemről készült filmet. A késő esti órákig fel­elevenítették a régmúlt emlé­keit. Az év végi zárszámadásra való felkészülés a termelőszövetkezet1 legnagyobb munkája ebben az időszakban. Az újkígyósi Arany­kalász Termelőszövetkezet jó közepesnek számító termelési év zárására készül. A növényter- I mesztés ágazatainak eredményei | a kedvezőtlen időjárás miatt ösz- szességükben nem érik el a ter­vezetteket. A kukoricatermés 10 mázsával maradt el a tervtől, 58 ! mázsát törtek le hektáronként. Olyan növények is vannak azonban, amelyekben az időjárás nem okozott nagy kárt, sőt a tervezettnél több termést hoztak, így például a lucernakaszálások eredménye 80 mázsás hektáron­kénti átlag. Kiváló minőségű lu- cemalisztet készítettek belőle ex­portra. Figyelemre méltóak alia t te­Tegnap, december 15-én j Araczki János elnökletével ülést, tartott a békéscsabai Városi Ta-j nács. Első napirendi pontként a j művelődésügyi osztály tevékeny- j' ségéről szóló beszámolót vitatták j meg. nyésztési eredményeik. 1970— 1973-ig a nagyberuházások idejét élték. Most kezdenek igazán re­alizálódni a beruházások ered­ményei. A tehenészeti telepen magyar-tarka állományra váltot­tak. Ezzel elérték, hogy a telepen fertőzésmentes állatok adnak 2700 liter tejet évente. Legelőre települt a hízómarba-nevelés Az 1800 hektáros jó minőségű gye­pen hosszú legeltetési idényt si-. került kialakítani a 2000 állat számára. A sertéstenyésztés ül, i 10 ezer hízó kibocsátására alkal-■ más szakosított telepe ez évben várhatóan már nem zár veszte­séggel. A háztáii gazdaságok igé­nyei miatt egv tizkocás cornwald- telenet állítottak be. Ezzel a kis­gazdaságok színes bőrű sertések iránti keresletét ki tudják elé­gíteni. Az osztály sokirányú munkát végez. Feladata többek között az alsófokú közoktatás szakmai, a város művészeti és tudományos éleiének irányítása. Ezenkívül összfhangolja az intézmények gazdálkodását is. Az utóbbi években jó kapcsolatot alakított ki a különböző társadalmi szer­vekkel. Javult a szervező mun­kája. Eredményes volt az általá­nos iskolára való felkészítéssel kapcsolatos intézkedése is. A külterületi lakosok óvodába nem járó gyermekei részére előkészí­tő foglalkozásokat szerveztek, melyeken 115 gyermek vett részt. Nagy gondot fordított az osztály a pályaválasztási tevékenységre is. Filmvetítéseken mutatták be a különböző szakmák szépségeit. Jól segítik a szlovák nemzetiség közművelődését is. A szlovák nemzetiségi klub immár három­éves tnúltra tekint vissza, a leg­több tennivaló az önállóan gaz­dálkodó intézmények irányításá­ban mutatkozik. A beszámolót a tanácstagok javaslatokkal. hozzászólásokkal kiegészítve fogadták el. Ezt kö­vetően a tanács, a végrehajtó bi­zottság. valamint a városi néni ellenőrzési hizntfság iövő évi munkatervét tárgyalták meg. A tanácsülés heietentésckkel és in­terpellációkkal ért véget. Q BÉgSHirnSsF. 1976 DUCJLMBER 16. Ormos Péter Úikígyósi Aranykalász Tsz Jó eredményeket várnak a szakosított sertésteleptől

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents