Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-15 / 296. szám
fl dolgozók kedvezően fogadták a szakszervezeti bizalmiak új jog- és hatáskörére vonatkozó határozatot Á Sr-akszervezetek Békés me- gyei Tanácsának Elnöksége tegnap, december 14-én ülést tartott Ezen először meghallgatta az SZMT szervezési és káder- osztály vezetőjének tájékoztatóját a SZOT elnökségének a szakszervezeti bizalmiak munkája továbbfejlesztésére vonatkozó irányelv eddigi végrehajtásáról. A tájékoztató egyebek közt ismertette, hogy az SZMT az irányelveket időben eljuttatta azokhoz a szakmai megyei bizottságokhoz, amelyekhez a szakmai központoktól késve, vagy kevés számiban érkeztek meg. Eljuttatta a megyei bizoti_ ság nélküli alapszervezetekhez, a szakmaközi bizottságokhoz, az MSZMP megyei bizottságához, a járási-városi bizottságokhoz és a szakszervezeti apparátus valamennyi tagjához. Az irányelvek ismertetése általában szeptemberben kezdődött. A szakmai központok többsége (Építők, HVDSZ, ÉDOSZ, MEDOSZ, KPVDSZ) ekkor kapta meg a feladatokat is. Ezeknél a szakmáknál az sz.b-titká- rok a gazdasági vezetőkkel együtt kaptak tájékoztatást a bizalmiak új jog- és hatásköréről. A szakmaközi bizottságok titkárai az SZMT szervezésében egyhetes tanfolyamon vettek részt, ugyancsak tanfolyamok keretében ismerkedtek meg a feladatokkal a propagandisták, az ifjúsági és kultúrfelelősök. A legtöbb szakmai megyei bizottság megtárgyalta a feladatokat és meghatározta a tennivalókat. Az alapszervezeteknél is folyamatosan elkezdték az intézkedési tervek készítését és egyre több helyen tartják meg az szb-titkári, bizalmi és gazdaságvezetői megbeszélést. Megkezdődött a szakszervezeti bizalmiak és bizalmihelyettesek oktatása is. A tapasztalat azt mutatja, hogy a dolgozók kedvezően fogadták a határozatot, mert úgy látják, jobban érvényesülhet majd a véleményük a saját kol-< lektívájukat érintő kérdések eldöntésében. Szükséges azonban, hogy a bizalmiak éljenek is a megnövekedett jogaikkal, hatáskörükkel, a gazdasági vezetők pedig ismerjék meg az irányelveket, a miniszteri utasításokat és segítsék elő, hogy azok érvényre jussanak. Az elnökség ezután jóváhagyta az SZMT és az elnökség 1977. I. félévi munkatervét. A II. negyedévben SZMT-ülésen tárgyalják meg Békés megye iparának hosszú távú fejlesztési tervét, valamint a vállalati V. ötéves tervek szociálpolitikai terveinek alakulását, az 1976. évi .végrehajtás tapasztalatait. Elnökségi ülésen vitatják meg egyebek közt januárban a lakásépítés 15 éves programját, márciusban a szocialista munkaverseny helyzetét és a további feladatokat, májusban a kereskedelmi társadalmi ellenőrzés, júniusban a szakszervezeti tömegpolitikai oktatás tapasztalatait. P. B. Előbb fizetik a nyugdijakat A posta a decemberi csúcs- forgalom hagyományai szerint a szokásosnál korábban, már 14- én, kedden megkezdte a nyugdíjak kézbesítését. Ezen a na' pon azok kapták kézhez járandóságukat. akikhez az' előző hónapokban 20-án ment a postás. A kifizetés legkésőbb december 22-én be is fejeződik, akkor az egyébként 30-án és 31-én esedékes nyugdíjakat kézbesítik. Így az ünnepek előtt megkapja decemberi járandóságát az 1,7 millió nyugdíjas. A posta-vezérigazgatóság rendelkezésének megfelelően a pénzzel együtt minden nyugdíjasnak átadják a jövő évi kézbesítési naptárt is, amelyen személyre szólóan havonta megjelölik a járandóság kifizetésének napját. Az ünnepi nagyüzem a posta ■ többi szoláltatásánál is tart már. Életbe léptek a csomagforgalom zavartalan lebonyolítására hozott intézkedések is. Mit ér a ló, ha tizennyolc éves? Vásár. Mit jelentett ez a szó negyedszázada és mit ma? A Tiszántúlon már a múlt században is híres-nevezetes vásárok voltak, így például Komáéiban, a Hortobágyon, megyénkben pedig Gyulán és Békéscsabán. Az elmúlt hét végén a megye- székhely adott országos találkozót a vásározóknak. Mi maradt j a múltból, s milyen ma egy „igazi” országos kirakodó és ál- latvásár? A Kétegyhúzi út mentén levő legelőn kínálják portékáikat az eladók. Első pillantásra jnegálla- pítható: ez inkább állatvásár. — Jó erőben levő muraközit nézek — mondja az egyik fuvaros. — Én nem húzhatom a kocsit —, s árgus szemekkel figyeli WWWW%WWWW»WWVWVWW% Alma exportra Új válogató gépsor Füzesgyarmaton A füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet hűtőházában még ezekben a hetekbeií is szorgos munka folyik. Javában tart az alma osztályozása, csomagolása, amelynek nagy része exportra kerül. Legtöbbet, 150 vagonnyit az NDK-ba, 50 vagonnal a Szovjetunióba, 20 vagonnal pedig Csehszlovákiába szállítanak. Jut azonban a belföldi ellátásra is. A Békéscsabai MÉK Vállalat 30 vagonnal vásárolt, amelyet tavaszig a hűtőházban tárolnak. Ezzel biztosítják a megyei ellátást. Huszonöt vagonnal szántak vállalatok, intézmények dolgozói igényének kielégítésére. A szövetkezet az, ősszel Va.,.,- rolt csaknem 3 millió forint értékben egy magyar gyártmányú almáválogató gépet, amelyen két műszakban 100-an dolgoznak és a munka várhatóan karácsonyig tart. Az új géppel kiküszöbölték a nehéz fizikai munkát, de emellett gyorsabbá vált a gyümölcs tisztítása, válogatása, osztályozása és javult az alma minősége is. Fürge villamos targoncával szállítják a megrakott ládákat a tároló- hely r« a négylábú igavonókat. Vannak is fakók, deresek, pejkók ..., paripák és kihajtott gebék. Tizen- négyezertői negyvenkétezerig. Égy-egy lóra alkudoznak, fuvarosok, tsz-tagok. kistermelők, cigányok, kupecek. Az egyik helyen nagy a csoportosulás. Sárga, kesely lábú kancát árul a középkorú beke- cses parasztember. — Aki ezt megveszi, jól jár veié — s vállához húzza a „Manci” fejét. — Jóakaratú, kitűnő erőben van. Mennyi az ára? Harminchatezret kérek érte .. . Távolabb fekete lovat állnak körül a cigányok. Lehetnek vagy tízen. Zsebre dugott kézzel, fél- revágott kalappal tapogatják, mustrálgatják a szerencsétlen jószágot. A vevők és az eladó között a ló nyugodtan, csendesen áll. Örül, hogy pihenhet. • — Mit kér érte gazduram? — fordul a kötőíéket tartóhoz egy fiatal bajuszos. — Huszonkettőt... A vevők tovább nézik, tapogatják a lovat. — Sok ezért, meg öreg is. — szólal meg egy középkorú. — Azért a pénzért sok — s félrevonulnak. — Csak tizenkét éves — szól a gazda. A csoport tagiai cigányul beszélnek, s a ló hátsó lábaira mutogatnak. A tulajdonos odamegy és nézi. Semmit nem lát. — Ügy beszéljetek, hogy értsem — ripakodik rájuk. — Rosszak a lábai. — Nézi a gazda, mindhiába. Ezalatt egy fiatal férfi a ló fogait veszi szemügyre. — Legalább ÍR éves ez — flnondia a többinek. — Bírja még a munkát, fuvarba való — válaszol a gazda. — Kicsi, könnvű. Ha felhizlaljuk, akkor is kicsi marad. Lovakon kívül szép számmal akad szarvasmarha. Van közöttük bőtejelő, hizónakvaló és to- vábbtenyésztésre alkalmas. — Mennyi tejet ad? — int az egyik tehénre egy kucsmás parasztember. — Naponta húszat, huszonkettőt. Fiatal még. csak kétszer ellett — magyarázza a tulajdonos. — Ha jól tartják, meghálálja. Kicsit távolabb borjú döfködi az anyját. Mind a kettő eladó. Külön-külön alkusznak mindegyikre. — A tehenet 28 ezernél alább nem adom — mondja alkut nem tűrő hangon a gazda. Megtalálható ’ itt majdnem minden háziállat. A lefedett szekerekben malacok, süldők visítanak, a stráfkocsikon kalodákba zárt hízók röfögnek. Sok a kíváncsiskodó, de kevés a komoly vevő. — Az idén is lesz kolbásznak- való, nem sietem el a vásárlást — hangzik két munkás kinézetű férfi között az ellesett beszélgetés. Az egyik szekérnél süldőket válogatnak. — Soványkák... — mondja a vevő. — Nem hizlaltam ezeket, ha megveszi, jól jár vele, mert ez „hégysonkás” fajta — dicséri az eladó jószágait. A régi vásárok hangulatát idézik a sátrak. Néhány mézes- kalácsos, szíjgyártó kínálja portékáját. A szabók téli ruhát árulnak, a bazárosok apró csecsebecséket kínálnak. Hogy a sok műanyagkacat mire jó? Semmire, de fő, hogy megveszik. — Ez a ruha, nem pedig amit a boltokban kínálnak! — dicséri termékeit a vásári szabó. — Bátyám, ezt az öltönyt mintha magára öntötték volna — néz körbe önelégülten a mester, s a kezében levő másik zakót visszadobja a Wartburgba. Persze ilyen alkalommal virágzik igazán a giccsparádé is. Festett falvédőket, szentképeket, és a jó ég tudja, mi mindent hoznak még eladni. Legforgalmasabb azért még ma iß a kolbászsütő. Szeszes italt már csak elvétve árulnak, de a távolból érkezők zsebében ott lapul a lapos üveg, a szív- erősítővel. Déltájban, vagyis a vásár végeidé a gyep sártengerré válik. Sokan a jó üzlet reményében hajtják, vezetik haza az állatokat, mások bosszúsan indulnak, vissza megmaradt portékájukkal. Hogy mi emlékezteti a mai embert a régmúlt idők vásárára? A Tsiyaly, az alkudozás, az áldomás, a lacipecsenye, no és nem utolsósorban a hátrahagyott szemét. Szekeres András Bri- lány és asszony munkáját könnyíti az almaválogató gépsor Béla Ottó A Szarvasi Vas-. Fémipari Szövetkezet (5541 Szarvas, Szabadság út 64—66.) felvételt hirdet — gépészmérnökök, — gépész üzemmérnökök, — erősáramú villamosmérnökök és — üzemmérnökök részére, gyártástechnológus, gyártmányszerkesztő munkakörök betöltésére. FELVESZ TOVÁBBÁ — energetikust (kalorikusmérnök) és — műszaki rajzolót. A jelentkezéseket írásban kérjük.
