Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)

1976-12-15 / 296. szám

Megkezdődött a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusa — (Folytatás az 1. oldalról) két. A legfőbb ágazatban kor­szerűsödtek a termelési eljárá­sok. A szemestermény- és ipari- növénv-termelésben, a baromfi- tartásban és részben a sertéstar­tásban teret hódított az, iparsze­rű termelés. A szövetkezetek év­ről évre' több műtrágyát, nö- j vényvédő szert, energiát hasz­nálnak fel. Néhány fontos ága­zatban, mint például a búza. és a kukoricatermesztésben jelen­tősen nőttek a hozamok. A szakosodásról szólva a be­számoló rámutatott, hogy erőtel­jes ütemben folytatódott a me­zőgazdasági szövetkezetek terü­leti és szervezeti koncentráció­ja. Négy év alatt 3000-rő' 1870- re csökkent a mezőgazdasági szövetkezetekhez tartozó önálló gazdálkodó egységek száma, s en­nék megfelelően a termelőszö­vetkezetek mezőgazdasági terü­lete átlagosan 2000-ről 3500 hek­tárra nőtt. Javultak ezzel a nagyüzemi gazdálkodás lehető­ségei. — A kongresszus előkészítése során élénk érdeklődést tapasz­taltunk a magasabb követelmé­nyeket kifejező szigorúbb szabá­lyozó rendszer iránt — hangzott a beszámoló. — Érthető ez, hi­szen elsősorban a szabályozó rendszer közvetíti népgazdasá­gunk szükségleteit, s határozza meg egy-egy szövetkezet cselek­vési lehetőségét. A szabályozó rendszer egyes elemeinek hatását illetően voltak viták. A TOT ezeket összegezte. Figyelembe vette, hogy az irányitó szervek a szabályozó rendszer hatását folyamatosan vizsgálják és ide­jében elvégzik a szükséges kor­rekciókat, ahogyan azt a szsrvas- marha-tenyésztés. a zöldség, gyümölcs termelés, a háztáji gazdálkodás ügyében és egyéb kérdésekben hozott konkrét in­tézkedések is mutatják. — Pártunk XI. kongresszusá­nak határozataiból kiindulva számítunk arra, hogy hosszabb távon még egyértelműbben kö­zelednek egymáshoz a termelő- szövetkezetek és áz állami gaz­dálkodó'szervek gazdálkodási feltételei. Ez azért szükséges, hogy a feltételek megteremtődé- sével párhuzamosan a mezőgaz­dasági szövetkezetekben még következetesebben érvényesít­hessük az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét és elháríthas­suk az állami és a szövetkezeti szektor szélesebb körű és szer­vezettebb együttműködését gát­ló akadályokat. A szövetkezetek további fejlődésének egyik alap­vető feltétele, hogy a szövetkeze­ti szocialista tulajdon, és ezzel együtt a szocialista vállalat jel­lemző vonásai erősödjenek. Pa­rasztságunk összes személyi jö­vedelmének 70—75 százaléka származik a közös gazdálkodás­ból. A beszámoló ezután rámuta­tott az előző néhány évnek arra a fontos tapasztalatára hogy a gazdasági fejlődésnek nagy tar­talékai rejlenek a mezőgazdasá­gi és ipari nagyüzemek szerve­zett együttműködésében, igy a társulásokban, a terme'ési rend­szerekben, az agráripari egyesü­lésekben. A beszámoló a továbbiakban a háztáji és kisegítő gazdaságok jelentőségével foglalkozott. E gazdaságok munkájukban ma már nemcsak parasztságunk ér­dekelt. ez a falun élő munkások számára is nyilva álló lehetőség, jövedelemkiegészítő forrás. A szövetkezetek munkaerő- struktúrájának változásairól szólva a beszámoló rámutat, hogy a tsz-ekben ma már 140 ezer szakmunkás dolgozik, s a 240 ezer betanítóit munkás több mint egyhannada kifejezetten ipari jellegű munkát véeez. Tár­sadalmunk dinamikus fejlődésé nyomán mezőgazdaságunk fejő­désének úgynevezett hagyomá­nyos, ..kézműves" paraszti szaka­sza rövidebb ideig tartott, mint azt korábban fe1 tételeztük. Sok egyszerű parasztember jutott el a szövetkezeti vezetés csúcsaira, közéletünk fórumair Szövetk“- j zeteink önálló gazdálkodásának eredményei is részben ennek j köszönhetők. Egyre több fe’ső- ' folsú .képzettséggel rendelkező ' fiatal szakember kerül a szövet­kezetekbe. A szövetkezeti veze- | tők döntő többsége megfelel a politikai és szakmái követelmé­nyeknek egvaránt. Szociálpolitikai kérdésekről szólva a beszámoló emlékezte­tett arra, hogy a legutóbbi kong­resszus vitáinak középpontjában még a nyugdíjkorhatár csökken­tése és a társadalombiztosítás egységesítése volt. Azóta a nyugdíj-, a társadalombiztosítás egységesítese gyakorlatilag ma­gas színvonalon megoldódott. Szocialista társadalmunk vívmá­nya, hogy parasztságunk a tár­sadalom más rétegeivel azonos társadalombiztosításban része,- sül, s keresete sem ingadozik most már az időjárás szeszélyei szerint. Ugyanakkor nem hagy- ' ható figyelmen kívül, hogy még mindig több százezer tsz-tag él. tanyán, elnéptelenedő falvakban az átlagnál sokkal kedvezőtle- ; nebb körülmények között. — A szövetkezeti demokrácia, a szövetkezeti önkormányzat kérdéseiről szólva a beszámoló fontos feladatként említette, hogy minél több szövetkezeti ta- { got kapcsoljanak be a közéletbe, ezzel fokozva felelősségérzetü- j két, tágítva látókörüket Ehhez most már a szövetkezeti demok- rácia intézményrendszerének to- I vábbfejleszt.ése, a megváltozott l feltételekhez igazítása is szüksé- j ges. Az eddigieknél is jobban j kell építeni a szövetkezeti dolgo­zók közösségeire, különösen a szocialista brigádokra. Ezután arról szólt a beszámo­ló, hogy a szövetkezetek társa­dalmi érdekképviseleti szervéi, vagyis a TOT és a területi szö­vetségek becsiiléttel igyekeztek teljesíteni feladataikat, bár munkájukban hiányosságok is vannak. A hibák kijavítása meg­követeli, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomban erő­södjék a cselekvési egység. Ezért , szorosabbá kell tenni a kapcso­latot a TOT és a területi szövet­ségek között is, de meg kell őrizni a munka mozgalmi mód­szereit. A beszámoló rámutatott, hogy továbbfejlesztést igényel az alap­jaiban bevált szövetkezeti tör­vény. A kongresszus elé kerül az a javaslat, amely a szövetkezeti demokráciát még hatékonyabbá, az érdekképviseletet és az ellen­őrzést még érdemibbé kívánja tenni. Egyértelműen el kell egy­mástól választani a vállalati és a hatósági jellegű feladatokat, világosabban és határozottabban kell megosztani a munkát a szö­vetkezeti és az állami szervek között. Ezt a célt szolgálja az or- szágos tanács alapszabályának és a területi szövetségek alapsza­bálymintájának tervezete is. E tervezetek kimondják, hogy a választott testületek és az ügy­intéző szervezet felépítése orszá­gos és területi szinten összhang­ba kerül. A vezető testületeket a jövőben jól elhatárolt feladatkö­rű társadalmi bizottságok segi-. tik. Az ellenőrző és a nőbizottsá­gok mellett javasolják létrehoz­ni az ifjúsági bizottságot, a szö­vetkezetpolitikai és munkaügyi bizottságot, a közgazdasági és fejlesztési bizottságot. így majd jobban érvényesülnek a rétegpo­litikai és a szakmai követelmé­nyek is. A beszámoló hangsúlyozta: a munkásosztály teljes joggal vár­ja el a termelőszövetkezeti pa­rasztságtól, hogy éljen minden olyan lehetőséggel, amely emeli az élelmiszerellátás színvonalát, javítja a dolgozók életkörülmé­nyeit. A termeléshez szükséges jó minőségű gépeket, anyagokat, az anyagi ösztönzés lehetőségeit, a felelős döntésekhez biztosított feltételeket kihasználva még ha­tékonyabban segítsék népgazda­ságunk fejlődését. — A Termelőszövetkezetelv Or­szágos Tanácsa meg van győződ­ve —Jfejeződött be a beszámoló —. hjly a mezőgazdasági szövet­kezetek képesek a megnöveke­dett fe'adatok teljesítésére, ha jól gazdálkodnak apvagi, szelle­mi erőikkel, ha javítják együtt­működésüket, szervezettségüket, I ha bátran élnek az ösztönzés és i érdekeltség, a szövetkezeti de­mokrácia lehetősegeivel Szabó István elnöknek a be­számolóhoz fűzött szóbeli kiegé­szítése után hovodzák István, az országos tanács ellenőrző bizott­ságának elnöke fűzött szóbeli ki-j- egészítést az ellenőrző bizottság jelentéséhez. Az írásbeli és a szóbeli jelentés egyaránt megái- : lapítja, hogy a szövetkezetek j gazdálkodása a második kong­resszus óta sokoldalúan fejlődött, működésük és gazdálkodásuk szocialista vonásai tovább erő- J södtek. A testületi szervek irány-1 elvei, ajánlásai, állásfoglalásai elősegítették a szövetkezetek terv­szerű, vállalatszerű gazdálkodásá­nak. az üzem- es munkaszerve­zés eredményeinek javítását. A pénzgazdálkodásban egyre in­kább érvényesül az ésszerű ta­karékosság. Az ellenőrző bizott­ság javasolja, hogy az országos tanács tagjai a íövőben rendsze­resebben számoljanak be válasz­tóiknak az érdekképviseleti szer­vekben végzett: munkájukról, ha­tékonyabban segítsék az országos tanács és az elnökség irányelvei­nek. illetve ajánlásainak végre­hajtását. Az országos tanács tag­jait megválasztó testületek rend­szeresebben számoltassák be küldötteiket, kérjék . számon megbízatásaik teljesítését, szük­ség esetén a visszahívás jogával, is éljenek. Az ellenőrző bizottság elnöké­nek szóbeli kiegészítése után megkezdődött a vita az országos tanács és az ellenőrző bizottság beszámolójáról, a határozat- tervezetről, a szövetkezeti jog­szabályok módosítására vön atko­zó javaslatokról; az országos ta­nács alapszabályának. és á terü­leti szövetségek alapszabály- mintájának módosításáról. A vitában az ebédszünet után felszólalt Kádár Janos. Kádár János Tisztelt Kongresszus! Kedves Elrtársak, Elvtársnők! A mezőgazdasági szövetkeze­tek III. kongresszusa napi aktu­alitásán túl. történelmi fejlődé­sünk egy újabb szakaszának is fontos eseménye. A szocialista forradalom döntő győzelmet ara­tott. amikor hazánkban ezelőtt 15 évvel végbement a mezőgaz­daság szocialista átszervezése, s ezzel befejeződött a szocialista társadalom alapjainak lerakása. Büszkék lehetünk rá, hogy ez a forradalmi lépés, a lenini szö­vetkezeti eszme megvalósítása, az önkéntesség tiszteletben tar­tásával történt, és az átszervezés három éve alatt a mezőgazdasá­gi termelés nem torpant meg. hanem emelkedett. Népi álla­munk legfőbb politikai alapja. a munkás-paraszt szövetség új szocialista tartalmat kapott, s ma a szocialista nemzeti összefogás­nak szilárd alapja. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsáaak beszámolójá­val, Szabó elvtárs szóbeli kiegé­szítőjével egyetértek, s kiílön üdvözlöm, hogy a terme­lőszövetkezeti mozgalom fő feladataként hangsúlyozta a Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusa ha­tározatainak megvalósítását, a fejlett szocialista társadalom építését, az ötödik ötéves nép- gazdasági terv feladatainak meg. oldását a maga területén. Ez vi­lágos. határozott és jó program. Szerelnék eleset tenni meg(;sz- t°lő megbízatásomnak: átadom Önöknek, a kongresszus küldöt­teinek. minden résztvevőjének, az Önök személyében a mező­gazdasági szövetkezetek mil­liós tagsáaának a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának elvtársi üdvöz­letét és őszinte jókívánságait, s a magam részéről is minden jót, sikeres munkát kívánok kong­resszusuknak. Kedves Elvtársak! Ami az ország belső helyzetét illeti, elmondhatjuk, hogy ki­egyensúlyozott. Pártunk egysé­ges. vezető szerepe érvénj^esül. a munkásosztály hatalma szilárd, a munk/s-paraszt szövetség erős. a szocialista nemzeti összefogás — amint a Hazafias Népfront legutóbbi kongresszusa is meg*- gvőzően tanúsította — mind job. ban kibontakozik. Belpolitikai helyzetünk egyik meghatározója, hogy tá-sadai- munkban a szövetkezeti mozga­lom nemcsak gazdasági, terme­lési kérdés, hanem fontos politi­kai tényező is. A több mirtt két­millió embert tömörítő különféle szövetkezetek fontos szerepet töltenek be társadalmunkban. egvságes népgazdaság részei, számottevően hozzájárulnak a nemzeti jövedelemhez. Az egész társa'alomra hat, hogy lényegesen megváltozott a parasztság politikai, erkölcsi fel. fogása: forradalmi ötalaku'ások történtek a paraszti gondolko­dásban. A közösségben korszerű eszközökkel termelő mezőgazda, sági dolgozó már régen nem a kisáru termeléssel együttjáró in­dividualista, egyéni, a falu határán alig túllátó. látás­tól vakulásig robotoló, föld­höz ragadt paraszt. A mai parasztság a szocializmus vi­szonyai között mind korsze­:■■■■ -sw-:: >- í SJSJíg»S-'-y.;: rűbben él. dolgozik és gondolko- j dik. mindinkább összeforr ki­próbált harcostársával, az ipari munkássággal, vi'ágnézete egyre : határozottabban szocialista. Tisztelt Kongresszus! A szocialista társadalom továb- | bi menete szempontjából első-| rendű kérdés, hogyan alakul an mezőgazdaság jövője. A szocia­lista nagyüzemi mezőgazdaság j rendszerünk szilárd bázisa a fa­lun. Széles társadalmi, gazdasá­gi, politikai alapja van annak, hogy a mezőgazdaságban a fej­lődés évi növekedési üteme a szocialista mezőgazdaság más­fél évtizede során megduplá­zódott, megháromszorozódott. A fejlettebb agrotechnika, az erő­södő termelési kedv még a vá­ratlan természeti tényezőkkel szemben is növelte a mezőgaz­daság ellenállóképességét. Ha nvíltan beszélünk a nehézségek­ről. annál több okunk és jogunk van azt is elmondani, hogy hús­ból ma ötven százalékkal, tojás­ból hetiben százolét-kol, cukorból negyvenöt százalékkal, zöldség-' és gyümölcsfélékből tizenöt-húsz százalékkal többet fogyaszt az orszáq laJ'ossóoa, mint tizenöt évvel ezelőtt. F.z az új szocialis­ta mezőgazdaság nagy érdeme. \ mezőgazdaság t«Mt hozzájárult, hoz^á^án'' a7 életszínvonal eme- lócót-iez Eközben a párt ooV ti­kijának megfelelően. az e°écz társoítaiom anyagi helyzetének általános javulásával együtt tá­vúit a mPzővqydaságj dolgozóké is: a munkások és a varasztok jövedelmének színvonala már esztendők óta gyakorlatilag egnnnlö. ’■’bben a teremben i“len van­nak pz«n szöm*l->pTi a s7ö,*°rk,,'ro1j mozgalom veterániai. Vjnróbá’t ha^ocai és mai legiobb kénví- se’ni Nagv dóin**, hogy elmond- hatink: azok. akik részt vettek a me'/ónnyvq.ság szocialista ais^er- vezösen^k nagy mimkóíéban, most jóleső ér-réssel «on'SelV.qf-- nak arra. mibron rnvjt? idő alatt meki-orát emalkadett a hajdan annvita e^marprlf magyar fglo, benne a sTomalízmus újiára lé- nett mamrar rvp-as-rjsév, \ mo- gvqr kommunisták és lemnhb SZÖvafeétfűQaiV. minŐD-rrtV okjV a m tormd a ke­zelek létrehozásét kezdeményez fák és véehevi ttéV most emolf, torol ős tisztir lelki-ismerettel nV- hatnal- vértünk előtt, mórt mind­az. amit a nara.sotsónnnl: moojö- vendöltek, igaznak bizonyult! Most a fő feladat az, hogy a gazdaságok alapusan mérjek fel adottságaikat, alakítsák ki hosz- szabb távra profiljukat és pedig úgy, hogy erőiket a legésszerűb. ben hasznosítsák. Az üzemi ősz. szevonások helyett a továbbiak­ban megfontoltan folytatódjék a termelés szakosítása, terjedjen a gazdaságok közötti kooperáció, fokozódjék a törekvés a szövet­kezetek, az állami gazdaságok, az élelmiszeripari vállalatok közös vállalkozásainak,' társulásainak kialakítására. A mezőgazdasági tertnelés ilyen irányú fejlesztése a szo:i- alista mezőgazdaság fejlődésé­ben űj szakasz kezdetét jelenti. Ezen az úton is azonban csak akkor haladhatunk előre sikere­sen, ha továbbra is szigorúan betartjuk a bevált szövetkezet­politikánk alapelveit: az önkén­tesség, a fokozatosság, az önál­lóság, a demokratizmus, az anyagi érdekeltség elvét. Kedves Elvtár sálit Pártunk XI. kongresszusa hangsúlyozta, hogy társadalmi rendszerünk kiteljesedésének egyik legfőbb feltétele a szocia­lista demokrácia fejlesztése az élet minden területén. Jó érzés­sel állapíthatjuk meg, hogy szö­vetkezeti parasztságunk ebben is nagy jártasságra "tett1 szert, s en­nek nagy a társad ilmi hatása. Végezetül néhány szót á ter­melőszövetkezetekben j folyó párt. és társadalmi murikéról. Biztosíthatom á termelőszövet­kezetek vezetőit és tagsáaát, hogy a pártszervezetek, a kom­munisták a jövőben is helytáll­nak önmagukért, mindent meg fognak tenni az előttünk á"ó nagy. nem könnyű, de szép fel­adatok megoldása érdekében. Tisztelt Kongresszus! Hazánkban a szocializmus épí. lésének minden területén s-or- gos. eredményes munka „folyik, népünk követi - a párt XI. kong­resszusának útmutatásait. Céljaink ösztönzíek, pártunkat követi néoünk, a hatalom meg­ingathatatlan, a népgazdaság alapjai szilárdak. Az kell, hogy mindenki tegye meg a magáét, a jó munkát senki se érezze és ne tekintse szívességnek vagy áldozatnak, hanem a haza, családja és önmaga iránti termé­szetes kötelességének. Ereiményes munkát kívánok a kongresszusnak. Sok sikert a szövetkezetek vezetőinek, tagságának, minden dolgo ójt- nak. Mély m g .yőzödésem, hogy szövetkezeti parasztságunk biz­tos léptekkel halad tovább, előre a bevált úton és te­vékenyen segíti a szocialista Ma. gyarország felépítését. Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára a KISZ fiatalok. Rév La­jos, az OKISZ élni ke az ipari szövetkezetek, dr. Moltvár Fri­gyes, a SZÖVOSZ elnöke á fo­gyasztási szövetkezetek tagsága, Micsuch László, a MEDOSZ tit­kára pedig a rr.e őgazdasági. er­dészeti és vízügyi szervezet1 dol­gozók nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit. Felszólalt még Lehoczki Mi­hály, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz főmezőgazdásza' és még több küldött. A kongresszus ma réggél íoly_ tatja munkáját. (MTI) ,

Next

/
Thumbnails
Contents