Békés Megyei Népújság, 1976. december (31. évfolyam, 284-309. szám)
1976-12-02 / 285. szám
A húatermeléai programért a BAGE-i'ól? o Mit kell tudni Bérhizlalás a nagyüzemekben - Á kistermelők támogatása A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülésről, a BAG-E-ról eddig a legfontosabb elméleti tudnivalókat szedtük csokorba. Erre alapozva megvizsgálhatjuk azokat az adott tárgyi feltételeket, körülményeket, amelyekkel és amelyek között az egyesülésnek működnie kell eredményeket felmutatva. Elöljárójában még egy kérdésre vár válasz: milyen integráció — horizontális vagy vertikális — a békéscsabai agráripari egyesülés? Horizontális lenne, ha csak mezőgazdasági üzemek társultak volna közös mezőgazdasági tevéken vségre. Tehát vertikális. állami tulajdon — jelentős szerepben Az integrációs törekvések a mezőgazdaságot már korábban is jellemezték. Gondoljunk csak az ágazati termelési rendsze- j rekre, mint egynemű tevékeny- ségek integrációjára vagy a tejfeldolgozó, építő szövetkezeti vállalkozásokra, mint egyszerű vertikális integrációkra. Ezekben a tulajdonosok között nem volt különbség. A BAGE 22 j „tulajdonosa” között azonban a ! 14 termelőszövetkezet, három társulás és a MÉK mellett két állami gazdaság, két élelmi- szeripari vállalat is szerepel — méghozzá nem Í6 akármilyen súllyal. Az induló vagyon 26 millió forintjához a négy állami vállalat 60 százalékot megközelítő részaránnyal járul hozzá s ezzel meghatározó szerepet játszik. Természetesen nem olyan •értelemben, mint a kapitalista vállalkozások esetében, ahol a részvények 51 százalékának birtoklása tulajdonképpen teljhatalmat jelent. A BAGE alapító okiratának értelmében az egyesülés valamennyi tagja egyenlő jogokkal képviselteti magát a tanácsban. Nézzük most meg azt is: mit jelent, milyen változást hoz az egyes gazdálkodó egységek életében, fejlődésében az. egyesülés? önállóságuk megtartása mellett is számolniuk kell az egyesülés húzóerejével. Mivel a megegyezés szerint minden résztvevő évente fejlesztési alapjának 25 százalékát köteles befizetni vagyoni betétként. Ugyanígy az egyesülés alapjait évente az alapítók „adják ösz- sze” s minekutána a BAGE nyereségeit a gazdálkodó egysegek között a vagyoni betétek arányában rendre fplosztják, azok tulajdonképpen egyre jobban kötődnek az egyesüléshez pénzügyileg. Nagy feladatok előtt áll Az úttörő szerep mellett nem hanyagolhatok el azok a tennivalók sem, amelyeket a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülésnek néhány éven belül kell véghezvinni. A 22 gazdálkodó egység termelési színvonala eltérő egymástól, ezt a jók és legjobbak szintjén ki kell egyenlíteni. Továbbá azon a több, mint 83 ezer hektár területen, amelyre a BAGE hatásköre kiterjed, feltétlenül át kell rendezni a tér4 MMiMMsäSi 1916. DECEMBER 3. melési körzeteket s/z adottságoknak megfelelően. A szempont: a mezŐ6égi talajon a kukorica részaránya növekedjen a sertéshús termelésével együtt, a réti és szikes területekre pedig a tömegtakarmány-termelést és a szarvasmarha-tartást kell áttelepíteni. Ugyanígy feladat az egyesülés kémiai ellátó és nehézgépjavító, alkatrészellátó bázisának kiépítése. Ezek után léphet nagyobbat az agráripari egyesülés tulajdonképpeni feladatai megoldásában. Abban, hogy kialakítsa a vetőmagtermelés és -feldolgozás teljes körét, megtermesz- sze az ipari zöldségfeldolgozás nyersanyag-szükségletének 80 százalékát s emellett ellássa a lakosságot primőr zöldséggel és burgonyával, valamint magas szintre emelje a sertéshús-termelést és -feldolgozást, végül pedig növelje a tejtermelést, fejlessze a tejfeldolgozást. A közös nagy feladatok megoldásával egyidőben ugyanakkor az alapítóknak az együttes tevékenységbe nem vitt ágazataikat is fejleszteniük kell, mégpedig a lehető legnagyobb összhangban a közös törekvésekkel. Nem a határozatok szülték Amit mindezeken túl a BAGE-ról majd tudni kell, azt az elkövetkező esztendők rendezik sorokká. Befejezésül egy dolgot jegyezzünk meg még feltétlenül: a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés létrejöttét a felső és középszintű határozatok csak lendületesebbé tették, az igazi életre hívó a társadalmi-gazdasági szükségszerűség volt. Az 1977. január 1-vel gazdálkodni kezdő egyesülés alapító üzemei, vállalatai között a jól és gyorsan fejlődök mellett jó néhány már nem képes önerőből tovább lépni még a természeti viszonyokhoz legjobban alkalmazkodó ágazataiban sem. Ehhez társul a körzetben a zöldségtartósító ipar örökös alapanyaghiánya, a lakossági ellátás tökéletlenségei. Mind ezen már csak az erők egyesítésével lehet változtam. (Vége) Kőváry E. Péter A Eékés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak fontos feladatai vannak: a megyében előállított élőállatok biztonságos felvásárlása, forgalmazása és a megye lakosságának hús- és húskészítményekkel való ellátása, valamint az exportfeladatok teljesítésében. E feladatok közül a legfontosabb és a legnagyobb volument a sertésfelvásárlás adja. Az elmúlt tíz évben a sertéstenyésztést a dinamikus fejlődés jellemezte s az árukibocsátás magasabb volt a tervezettnél. Ez a fejlődés azonban nem volt törésmentes. Különösen az utóbbi két évben jelentkezett kedvezőtlen körülmények miatt a kocaállomány nagy mértékben csökken. Gazdaságpolitikánk szerves részét képezi a kormány által meghirdetett húsprogram sikeres megvalósítása, ezen belül a sertéshústermelés , 1974. évi szintre történő visszaállítása, stabilizálása. Ennek biztosítására számos olyan felsőbb szintű határozat született, amely 1976-ban kedvezően befolyásolta főleg a kistermelők ez irányú tevékenységét. Ennek hatására jelentős mértékben nőtt a kocaállomány és 1976 június végére meghaladta a 71 ezret. Megélénkült a sertéspiac, növekedett a kínálat malacokból. Ezért a felkínálás zavartalan levezetésére további, az elhelyezési lehetőségek bővítését célzó intézkedések történtek: A vállalat az év utolsó 2 hónapjában is felvásárolja a malacokat. Csupán az jelent változást, hogy november /1-től a malacokat csak 20 kilogramm feletti súlyban veszik át. Az elhelyezési feltételek javítását szolgálja az az intézkedés is, amelynek értelmében azok a kistermelők, akik október és november folyamán 1977 januári vagy februári átadásra süldőértékesítési szerződést kötnek, az átadott süldők után a jelenlegi 31 forintos felvásárlási áron felül 3 forint/kilo- gramm időszaki felárat is kapnak. A folyamatos süldő-, malacfelvásárlás biztosítására nem nélkülözheti a vállalat (a központi hizlaldák 50 százalékos túltelítettsége miatt) a mező- gazdasági nagyüzemek üres férőhelyeinek bekapcsolását a sertéshizlalásba! A vállalat bérhiz- lalási szerződés alapján süldőt, illetve malacot biztosít a rendelkezésre álló férőhelyekre. A I szállított sertések a vállalat tu- | lajdonában maradnak, így min- í den kárveszély a vállalatot tér- | heli. A sertések takarmányozási ! költségének fedezésére három részletben, 1500 forintot biztosít a vállalat a hizlaló gazdaságoknak. A hizlalás befejezésekor ezen állatok a hasított súlyban történő minősítés szabályai szerint kerülnek átvételre. Az így kiszámított összegből levonásra kerül az átadott növendéksertések felvásárlási ára és a vállalat által megelőlegezett takarmányköltség. Illetékes minisztériumi döntés alapján az így meghizlalt sertések után is elszámolhatók a korszerűtlenség]' felár, amely nagysága hasított súly kilogrammonként 2.40 forint. November elejéig a megye mezőgazdasági nagyüzemei , 13 ezer 300 növendéksertésre kötöttek bérhizlalási szerződést. Várhatóan fokozza a sertéshizlalás jövedelmezőségét az árhatóság utasításaként megjelent mennyiségi felár kötelező megosztása a ‘ kistermelővel, valamint az 1977. január 1-ével életbe lépő több éves sertéshiz. lalási felár. Kormányhatározat alapján a MÉM miniszteri értekezlete ez év tavaszán állást foglalt a kistermelők sertéstenyésztési és hizlalási tevékenységének támogatására és szervezésére. A kidolgozott és jóváhagyott program a megyei vállalat és a mezőgazdasági nagyüzemek széles körű termelésszervező munkájára épül. Ugyanakkor alapvetően támaszkodik a termelést segítő más szervek, kiemelten a megyei állattenyésztési felügyelőségek, gabonafelvásárló és malomipari vállalatok hatékony közreműködésére is. Tervezett Intézkedéseinket egyeztettük a niegye politikai és társadalmi vezetésével és ennek során a feladatokat közösen határoztuk meg. Szervező munkánk eredményeképpen megyénkben 68 tsz-szel és két állami gazdasággal kötöttünk együttműködési szerződést akistermelői sertésfelvásárlás bonyolítására. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek többsége mindent elkövet azért, hogy zökkenőmentesen valósítsa meg az új rendszerű szervezést. ^mWWWWWWWWWWWWWmtWMWWWWWWWWWWMMWWtWMWWVWW A húskombinát főbejárata Mint azt a legutóbbi miniszterhelyettesi értekezleten is megálla pitolták, a terveknek megfelelően, jó ütemben halad a gyulai húskombinát építése. Nemrég készült el * képünkön látható főbe- tarai (Fotó: Demcoi) Jónak ítélhető: az üzemek többsége szinte minden támogatást megad a kistermelőknek. Ezen üzemek 1,5—2 mázsa takarmányt biztosítanak előlegként, sok helyen megoldott a takarmány házhoz szállítása és a hízott sertések átvételi helyre történő elszállítása. A kistermelők kocaigényének kielégítése folyamatosan megtörtént, kielégítetlen igény nincs. összefoglalva megállapítható: a mezőgazdasagi nagyüzemek az állatforgalmi és húsipari vállalat koordinálásával hosszabb távra biztos támaszai lesznek a kistermelő tevékenységnek, segítve ezáltal a megyei vállalat felvásárlási, bonyolítási tevékenységét és az említett húsprogram maradéktalan teljesítését. ifj. Klaukó Mátyás áruforgalmi igazgató Tanácskoztak a sajtó és a pártkiadványok terjesztői A békéscsabai városi pártbizottság november 30-án a sajtó és pártkiadványok alapszervezeti terjesztőivel tanácskozást tartott, amelyen Hrabovszki Judit, a pártbizottság munkatársa ismertette az eddigi eredményeket és a további tennivalókat Elmondta, hogy a terjesztők munkája nagyon fontos azért, hogy az emberek olvassanak, ismerjék meg a párt politikáját és kellően tájékozódjanak a megyében, az országban és a világban végbemenő eseményekről. A terjesztők nagyobbrészt teljesítették a rájuk bízott feladatokat, amiért különösen a mezőberényi községi pártbizottság, valamint a Békéscsabai Konzervgyár, a Híradótechnikai Vállalat békéscsabai gyáregységének a pártszervezete, illetve alapszervezete érdemel elismerést. Egyes helyeken elmaradás van, amit azonban év végéig pótolni lehet. A további feladatok végrehajtására már előbb létrejött a városi pártbizottság agitáció« központja keretében a sajtó és a pártkiadványok terjesztési csoportja, ami elősegíti, hogy szervezettebbé váljék a párt- alapszervezetek agitációs csoportjának a munkája. Pártkiadványokat sokan vásárolnak. Fontos azonban, hogy a vásárlók a könyveket olvassák, tanulmányozzák át. Ebhez különösen a szocialista brigádok és a KISZ-alapszervezetek jó segítséget nyújtanak. A sajtóterjesztéssel kapcsolatban a felszólalók kérték, hogy a postai kézbesítők pontosan és időben juttassák el a megrendelőhöz a lapokat. Barneváli nyugdíjasok klubja Forró teával, családias környezettel várta nyugdíjas klubjának tagjait november 29-én hétfőn este a baromfiipari József Attila Művelődési Otthon. Előadást hallgattak Hogyan öltözködjön az idős ember télen? címmel. A barneváli nyugdíjasok több mint egy éve alakították klubjukat. Azóta beszélgettek már az egészséges életmódról a nyugdíjtörvényről. vitáztak hiedel. mekről és babonákról. Nyuedí- jastalálkozó helyett kirándultak Ha jd úszoboszlóra. Színházba, moziba járnak és színészeket látnak vendégül. Szeretnek klubjukba járni az idős émberék, közel 50 nyugdíjas rendszeresen részvevője , az előadásoknak, filmveUI g* all oak.
