Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-12 / 268. szám
Tervek a város tisztán tartására A rendre nekünk is vigyáznunk kell! Egy város összképét javíthat- i ja, vagy ronthatja tisztasága, gondozottsága, illetve ennek ellenkezője. A probléma első pillanatban egyszerűnek látszik, valójában nagyon is összetett. A békéscsabai Kertészeti és Köz- tisztasági Vállalat látja el a sokrétű feladatot, több-kevesebb sikerrel. Sokszor okoz bosszúságot az otthagyott, elszórt szemét, télen az eltakarítatlan hó, a síkos utak. Sokkal kevésbé figyelünk fel aria, hogy a parkban, az utcai virágtartókban új virágok nyílnak, hogy fiatal fákat, cserjéket ültettek, hogy a játszótéren a mászókát újra festették. Szívesen elfelejtkezünk arról is, hogy a köztisztaság a köz gondja kell hogy legyen. A megteremtett rendre nekünk is vigyáznunk kell. A vállalat a város lakóinak szép környezet iránti igényét a kertészeti tevékenységgel próbálja kielégíteni. A kiültetendő növényeket melegházakban nevelik elő, az üvegfelüjetet folyamatosan növelik. Nemrégen készült el — szegfűvel már be is telepítették — egy korszerű üvegház. Tervezik, hogy mellé csomagoló- és tárolóteret is építenek. így folyamatosabbá tudják tenni az öt virágüzletük ellátását. A díszfák, díszcserjék legtöbbje „zacskóban”, konténerben nevelkedik, kiültetésük könnyebb. A kertészkedés azonban — már csak idény.jellege miatt is — nem a fő tevékenysége a vállalatnak. Fontosabbak a tennivalók a köztisztaság terén. Leg többen a lakótelepi szeméttárolók „szeméthagyó” ürítésére és az utak nem éppen folyamatos tisztán tartására panaszkodnak, ha a vállalat tevékenységéről esik szó. Ezzel kapcsolatban javaslatok is elhangzottak beszélgetésünk alatt: a lakótelepek tér. vezöi, ha lehetséges, szélesebb utakat tervezzenek a házak között, hogy a munkagépek mozgása könnyebb legyen. A másik javaslat nem újdonság, hiszen Budapesten már régóta bevált gyakorlat, hogy meghatározott napokon napközben nem lehet parkolni a lakótelepen. Ezzel a megoldással a teljes úts^élesség tisztán tartása lenne megoldható. Nemsokára téliesre fordul az idő. A hóeltakarítás a legnagyobb megterhelést jelenti a vállalat munkásainak, de gépeinek is. Állandó figyelő és készenléti szolgálattal remélhetőleg különösebb nehézség nélkül sikerül majd átvészelni ezt a telet is. Jó megoldásnak látszik a hagyomá nyos csúszásgátló szerek: a só, fűrészpor, homok helyett a tisztább, magnézium-klorid használata a jeges utak felszórására. Az V. ötéves tervben a vállalat nyolcmillió forintot fordít majd fejlesztésre. Bízunk benne, hogy eredményére, a gondozott, tiszta városképre a csabaiak saját érdekükben is vigyázni 'fognak. Ahol a bekötő út véget ér Kongresszusi küldöttválasztó értekezlet a tsz-szövetségeknél A termelőszövetkezetek országos kongresszusát előkészítő szövetkezeti közgyűlések sorozata lezárult. A közgyűlések tapasztalatait a területi tsz-szövetségek összegezték és előkészítették a területi küldöttgyűléseket. Ezeken a közös gazdaságok képviselői megvitatják a szövetségi munka időszerű feladatait és megválasztják a kongresszusi küldötteket, valamint a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának tagjait. A termelőszövetkezetek III. kongresszusára készülve a Dél- Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetsége ma, november 12-én Orosházán, a Körösök Vidéke Tsz-Szövetség pedig november 15-én, hétfőn tartja a területi küldöttgyűlést. egy másik fontos mechanizmusát is sikerült felfednünk. Ez a sejtmembránnak a genetikai apparátusára gyakorolt hatásával függ össze. Közismert, hogy a sejtmembrán nem egyszerűen olyan felület, ami a sejtet környezetétől elválasztja. Bonyolult biológiai szerkezet ez, mely a sejt belső életét és külső kapcsolatait szabályozza. Kiderült, hogy amenyiben a sejtben a fehérjeszintézis intenzitása csökken, ez a sejtmembrán elektromos töltésének növekedését eredményezi, ami a genetikai apparátusra hat. Ez normális folyamat. Ennek megbomlása azonban a sejt öregedéséhez vezet. Ha megfelelő módon hatni tudunk a sejtmembránra, ezzel csökkenthetjük a sejt öregedésének ütemét. Egerek és lovak Az életkor meghosszabbításának fontos tartaléka (kísérleteinkben 35—40 százalékos) a mennyiségileg kevés, ám minőségileg teljes értékű diéta. Ez pozitív hatást gyakorolt a kísérleti állatokra, akik a kísérlet idején átlagéletkorukat 50 százalékkal túlhaladták. Figyelembe kell venni, hogy az öregedés folyamatában keletkező változások képezik a szívás érrendszeri betegségek alapját. a rák keletkezését, a cukor- betegséget. Ezért az öregedés pozitív befolyásolása egyben ezen betegségek megelőzését jelentős mértékben, javítja. Az öregedési folyamatok befolyásolása nem jelenti azt. ' / V hogy éledünk a végtelenségig tart. Az emberi szervezet nem tudja túllépni azokat a biológiai lehetőségeket, amelyeket a természettől kapott, mint a földön élő élőlények egyik csoportja. Mit jelent ez? Egy példa az állatvilágból: a ló tizenötször hosszabb ideig él, mint égy egér, de nincs, nem is volt és nem is lesz olyan egér, mely társainál tizenötször hosszabb ideig élne. Ami az embert illeti, a számítások azt mutatják, hogy az emberi életkor meghosszabbításának lehetőségei a különböző módszerek segítségével 30—50 évet jelenthetne. Ennek túllépése a fajta jellemző fejlődési sajátosságok meghaladását jelentené. A modern ember élete jelentős mértékben meghosszabbodott aktív tevékenységének következtében. A gerontológusok jelenleg és a jövőben is igyekeznek nemcsak az életet meghosszabbítani, hanem a hosszú éveknek életet is adni. Számos külföldi demográfus attól fél, hogy az emberi élet jelentős meghosz- szabbodása például a munka- képtelenek számának növekedését eredményezi a társadalomban, ami tükröződni fog az adott közösség gazdasági potenciáljában. Biztosak lehetünk abban, hogy ez nem következik be. mivel a fizikai aktivitás és a szellemi képességek, az idősebb korosztályok munkaképessége, a társadalmilag hasznos ügyekhez való hozzájárulásuk jóval gyorsabban nő, mint az átlagéletkor. — Ismeri Nagykopáncsot? — Most járok itt először. — Akkor jöjjön, megmutatom a községet. — Községet? — Igen. Ezt a rangot még’ törtben kapta meg a,település. Egyhangúlag megszavazták Gera Sándor tanácstitkár előre mutat: — Nézze, az ott már Csongrád megye. Békéssámson és Tótkomlós is közel van. mindössze négy kilométer. Tehát itt élünk, ahol a bekötő út véget ér: 360 ember. Persze, voltunk többen is. Hat évvel ezelőtt csaknem 600-an. Elmennek a fiatalok, ki erre. ki arra. A termelőszövetkezet nem tud mindannyiuknak munkát adni. •Elhagyjuk a tanácsházát, a postát. Megállunk az útkereszteződésben. Szemben az ital- és a vegyesbolt, majd a kultúrház, s ezzel vége a felsorolásnak. Vagy mégsem? Tőlünk jobbra egy lapostetős, kocka alakú építmény, rajta nagybetűkkel: Tejbár. — Nocsak, ez meglepetés — csodálkozom, de Gera Sándor elneveti magát. — Közönséges tejbegyűjtő- hely. A kőművesek vicces kedvükben voltak, amikor építették. Egyébként öt évvel ezelőtt négy iskolánk volt — vált más témára. — Most a 25—30 iskolás korú gyerek egy része Komlóson, a kollégiumban lakik, másik része pedig bejáró. Szerencsére jó a közlekedés, szinte percek alatt el lehet jutni a környező településekre. Sok nálunk az autó is, legalább 25 van belőle. — Hova járnak szórakozni az emberek? Lehalkítja a hangját. Felém fordul, s úgy magyarázza: — A kultúrházban havonta! egyszer van filmvetítés, néha TIT-előadás. Higgye el, sokat dolgoznak az emberek. Nem könnyű, olyan műsort összeállítani, ami érdeldi őket. — Nehéz velük szót érteni? — Azt nem mondhatom. Itt voltak nem régen a falugyűlések, ahol a község további sorsáról kellett határozniuk. Arról, hogy 1977. január 1-től a település egyik része Tótkomlóshoz, a másik része pedig Békéssámson hoz tartozzon-e. A kopáncsiak egyhangúlag megszavazták a csatlakozást. Most már várjuk az Elnöki Tanács döntését. 3ó lenne kerekekre szerelni , A ház nincs körülkerítő». A szérűn túl már a végtelennek i tűnő földek kezdődnek. Az ud-1 varon a fejkendős asszony vödMezőkovácsháza A November 7. Kupa járőrversenyt a battonyai gimnázium nyerte A KISZ mezőkovácsházi járási bizottsága, a járási Ifjú Gárda parancsnokság, és az MHSZ járási vezetősége vasárnap rendezte meg a „November 7.” Kupa járőrversenyt Mező- kovácsházán. A versenyfeladatok között szerepelt kispuska- lövészet, kézigránátdobás, kötélmászás. valamint elméleti kérdések. A sáros, felázott terep, a rossz időjárás próbára tette a versenyző kilenc raj tagjait, de j jól állták a fiatalok a próbát. { Végül a versenyt a battonyai j gimnázium csapata nyerte, Bat- tonya község csapata a máso-1 dik, a mezőkovácsházi csapat pedig a harmadik helyen vég-1 zeit. I röket cipel. Nehezén szedi a levegőt. — Hogyan élünk? Látja. Nem luxushoz szoktatott a aors, hanem munkához. Az uramat kér- | dezze — folytatja, miközben kezeit a köténybe törli. A gazda az istállóban a lovakkal bajlódik, arca pirospozsgás. Nyugalom van a tekintetében, amikor megszólal: — Szenvedélyem volt mindig a jószágnevelés. Most is van három anyakocám, egy lovam és két csikóm. A tehenet eladtam, a kezeim nem bírják már a fe- jést. Debreczeni János a helyi tanácsnál volt kocsis. Négy évvel ezelőtt. 53 éves korában ment nyugdíjba 1300 forinttal. A feleségét is leszázalékolták, aki a termelőszövetkezetben dolgozott, most 920 forintot kap és egy hold háztájit. Kérdezem János bácsit, a jövedelemről, érdemes-e jószággal bíbelődni? — Érdemes-e? Ezt sosem számolom. Ismerem én a magam fajtát, nem bír az tétlenül lenni. összejön vagy 30 ezer forint évente, de abból 16—17 ezret takarmányra költők. Nézze meg ezt a házat, 12 évig építettük, a fürdőszoba még nincs befejezve. — Szép ház — jegyzem meg. — Csak az a baj, hogy Nagykopáncson van — szól közbe az asszony. — Jó lenne, kerekekre szerelni, s eltolni Tótkomlósra, Odament férjhez a két lányunk — magyarázza meg elképzelésének az okát. A sámsoni bíró lánya Idős Tóth Károly vékony, 69 éves ember. Éppen a sertéseket eteti. Az ól előtt felhalmozott csöves kukorica. A folyton ugráló kölyökkutyákat csitítja, s felénk közelít. — Most jöttem meg a komlósi piacról — kezdi az ismerkedést. — Kilenc süldőt, két anyakocát, 20 malacot, hét birkát és sok ap- í’ójószágot tartunk. Ajaj, van ezekkel vesződség bőven. A takarmányt jutányos áron kapom a közösből, ahonnan három éve nyugdíjba mentem. — Meddig dolgoznak ilyen sokat? — kíváncsiskodom. — Ameddig bírjuk — húzza ki magát az öreg. — A háztáji földbe cirkot vetettem, azzal is sok munka van. R_égen? Béres voltam a nagyvadaknál, majd megnősültem. Tudja kit vettem el feleségül ? — Nem én. — A sámsoni bíró lányát. Hat hold föld volt a hozom ánj'a. Annyit gürcöltem, hogy majd bele gebedtem. Az eredménye? Ez a ház, amit ’49-ben építettem. — A termelőszövetkezetet megszokta? — Megszoktam-e? Még ma is visszajárok dolgozni. Dinnyekertész voltam 'sok éven át, még kitüntetést is kaptam — vallja büszkén. — Hány gyerekük van? — Három fiú. Egy itt él a községben, a másik kettő meg Kom- lóson, illetve Kiscsákón. Hat unokám van. A Sándor fiam kislánya rendszeresen itt alszik, éppen a napokban vettünk neki egy szép gyermekheverőt. Kemény, szikes föld a miénk — Nem vállalkozom arra, hogy megmutassam a határt — mondja Hajdú József, a Kossuth Termelőszövetkezet főagronómu- sa. — Jelenleg 2346 hektáron gazdálkodunk. Kemény, szikes föld a miénk. Tavaly 350 hektáron javítottuk meg a talajt, jövőre ezt megtoldjuk 50 hektárral. Búzából az idén 28 mázsa átlagtermésre számítottunk hektáronként, s 40,6 mázsa lett belőle. De a vártnál jobb termést hozott a borsó, a vetőmagnak termesztett zab és a káposzta- repce is. — A legelőkkel most már megbirkózunk — veszi át a szót Juhász István személyzeti vezető. — Nézzen körül, alig iát itt mást, mint zöldet. Rét, legelő. Ezért is törekszünk a juhászat fejlesztésére. Most 2500 anyajuhunk van, de az V. ötéves terv végére ez a szám eléri az ötezret. A háztáji állattartást mi is segítjük. Legelőt, takarmányt biztosítunk tagjainknak, hogy minél több sertést, szarvasmarhát adjanak az országnak. — Mekkora szelet kenyeret ad a közös az embereknek? — Sokkal nagyobbat, mint mondjuk a 60-as évek elején — bizonygatja Fazekas János nárt- titkár. — Ha rosszul gazdálkodnánk, teljesen kihalna ez a község. hiszen maidnem mindenki a közösből él. Ma már 29 ezer forint az egy tagra jutó ál l agog évi jövedelem, a Kossuthban, * Búcsúzáskor ez jár a fejemben: vendégszerető, nyíltszívű, szorgos népet ismertem meg Nagykopáncson. Ilyen helyre szívesen jön az ember máskor is. Seres Sándor A fiatalok helyzetét tárgyalja a közlekedési szakszervezet központi vezetősége A közlekedésben, ezen belül a szakszervezethez tartozó ágazatokban dolgozó több mint 70 ezer fiatal eredményesen, sokszor átlagon felüli munkával járul hozzá a népgazdaság igényeinek kielégítéséhez — állapította meg dr. Ábrahám Kálmán közlekedés és postaügyi államtitkár a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének csütörtökön délelőtt kezdődött ülésén, amelyen a fiatalok gazdasági építőmunkéjá- val, életkörülményeik alakulása-1 val, s az ezzel kapcsolatos gazdasági és szakszervezeti feladatokkal foglalkoztak. Eredményesnek ítélte az államtitkár a vállalatok és a szakszer vezeti szervek ifjúságpolitikai tevékenységét, felhívta azonban a 5 ÄJSffife 19*6. NOVEMBER 13. figyelmet arra, hogy az anvagi feltételek javítása mellett többet kell törődni az ifjú dolgozókkal, különösen a betanított és a segédmunkásokkal, gondoskodni kell megfelelő szakmai és politikai továbbképzésükről. Időszerű művelődéspolitikai kérdésekről tartott előadást november 9-én, kedden a megyei tanácsnál Kormos Sándor, az Országos Köz- művelődési Tanács titkárhelyettese. A továbbképzésjellegü tanácskozáson. amelyet a Békés megyei Tanács V. B. művelődés- ügyi osztálya szervezett, megyénk főhivatású közművelődési dolgozói és a középfokú oktatási intézmények vezetői vettek részt.
