Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-12 / 268. szám
Kedvezmény a zöldségtermelőknek A Minisztetranács — mint is- I meretes — megvizsgálta a zöld- | ségtermelés helyzetét. S határozatot hozott a felvásárlási árak emeléséről és a fejlesztéshez j nyújtott állami támogatások növeléséről. A termelés fellendítése érdekében egyéb kedvezményekben is részesülhetnek a termelők, ezeket részben pályázat útján nyerhetik el. A MÉM meghatározta a pályázat feltételeit; a zöldségtermelést számottevő mértékben fejlesztő mezőgazdasági nagyüzemek — pályázat alapján — a szocialista kereskedelemnek és az iparnak értékesített zöldségből származó árbevételük tíz százalékának megfelelő mértékű, a fejlesztési alapok bővítését szolgáló támogatásban részesülhetnek. A támogatásért az a mezőgazdasági nagyüzem folyamodhat, amelyik vállalja, hogy a zöldségtermelés, illetve a zöldség vető mag-termelés növelésének tartós feltételeit megteremti. a zöldség vetésterületét vagy . termésmennyiségét — üyegház, fólia stb. által — növeli, és ennek fenntartását anyagilag, technikailag megalapozza. A pályázat elbírálásánál előnyben részesítik azt az üzemet, amelyek a fejleszést főként a vöröshagyma, paradicsom, zöldpaprika, nem ipari zöldborsó, zöldbab, uborka, fűszerpaprika, sárgarépa petrezselyem és a káposzta- félék termelésének növelésével valósítja meg. A terület- és termelésnövelésbe nem számíthatják be az ipari zöldborsó, a csemege kukorica, a dinnyefélék termelését és a gombatermelést, j Erre azért van szükség, mert j főként a kézimunka-igényes és a lakosság ellátásában kiemelt 1 szerepet játszó zöldségnövények termelése nem fejlődött kellőképpen az elmúlt időszakban, s az eddiginél jobb piaci ellátás biztosítására kapják elsősorban a termelők ezt a differenciát és a pályázat útján elnyerhető támogatást. A pályázatot az állami gazdaságok az állami gazdaságok országos központjához, a termelő- szövetkezetek pedig a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához nyújthatják be az adott év január 31-ig. A mezőgazdasági nagyüzem az elfogadott pályázat alapján a támogatást fejlesztési támogatásként igényelheti. Egj'éb kedvezményeket is kapnak a termelők: egyebek között például a zöldségtermelő mo- dell-gazdaságokat és a zöldség- vetőmag-termelő mezőgazdasági nagyüzemeket meghatározott feltételek mellett fejlesztési alap juttatásban lehet részesíteni. A kedvezőtlen termőhelyű gazdaságokat bizonyos feltételek mellett árkiegészítés illet meg. A mezőgazdasági kistermelők az adójogszabályban meghatározott módon adómentességet kapnak a zöld éttermei és re leszerződött mezőgazdasági földterületre (MTI) 0»*trák turisták Gyulán? Az IBUSZ bécsi igazgatója Békés megyében Szakszervezeti beutaltként egy hetet töltött Gyulán Gombos Köbeid, az IBUSZ bécsi irodájának igazgatója. Bár magánvendégként tartózkodott itt, mégis felhasználta idejének egy részét arra, hogy körülnézzen a megyében, milyen lehetőség van esetlegesen osztrák turisták fogadására, elhelyezésére a Viharsarokban. — Milyen tapasztalatokat szerzett itt-tartózkodasa során, lehet-e bővíteni a turistaforgalmat, helyesebben szólva, megkezdeni az 'osztrák vendégek Békés megyébe való utaztatását. — Alaposan körülnéztem, különösen a fürdő környékén és jól esett látni, hogy egész villasorok alakultak ki. Ezek egyelőre alapját képezhetnék osztrák turisták gyulai gyóg'yűdülésének. Azt hiszem, a megfelelő propaganda hiánya okozza, hogy Ausztriában, s ezen belül Bécs- ben is igen keveset tudnak erről a páratlan hatású gyógyvízről és minden elfogultság nélxul állíthatom, e kedves, virágos alföldi városról. Gyuláról. Ellátogattam Gyulán kívül több helyre a megyében, Békéscsabára, Szarvasra,' Mezőhegyesre és olyan kedvező tapasztalatokat szereztem, melyeket — remélem — hasznosíthatnak az idegenforgalom bővítésében. Különösen Békéscsaba van kedvező helyzetben, ami a megközelítést illeti. Amellett, hogy nemzetközi főútvonal szeli keresztül, vasútállomását érinti a I 1 Wiener Walcer, amely közvetlen összeköttetést biztosíthat a Vi- I harsarok „fővárosa" és Bécs j között. — Milyen az érdeklődés j Ausztriában a magyarországi ) turistautak iránt? — Egyre jobb. Az elmúlt évben bár Ausztriát sem kerülte el a válság hulláma, ennek ellenére egyedül Hajdúszoboszló 1 millió schilling értékű idegen- forgalmat bonyolított le. Évente 70—75 ezer osztrák turista utazik Magyarországra, egy naptól egyhetes időtartamig. Ez a szám a már említett válság ellenére az idén sem csökkent és ez igen hízelgő ránk nézve. — Békés megyének és Gyulának milyen lehetőségei lennének osztrák szempontból? — Kedvezőek voltak az itteni benyomásaim. Sajnos. — igaz erről sem Gyula tehet — kevés a szállodájuk és komfortfokozatuk sem kielégítő. Nem azt mondom, hogy építsenek szállodákat és akkor' biztosítunk osztrák turistákat. hanem inkább azt. jó lenne körülnézni, hogy legalább a fürdő közelében levő házak milyen szolgáltatást tudnának nyújtani az ide érkezőknek. Vendégeink — akik főleg az osztrákok középrétegéből kerülnek ki — nem túl igényesek, de az összkomfortot már mindenhol elvárják. Itt van például az a ragyogó SZOT—MEDOSZ üdülő. Jól tudom, a szakszervezetek a belföldi igényeket sem tudják kielégíteni teljes mértékben, mégis érdemes lenne I elgondolkozni azon, hogy amint azt Hajdúszoboszlón csinálják, vagyis az itteni férőhelyek.'' egy bizonyos százalékát külföldi vendégeknek adnák ki. Ez különösen most azért sem lenne közömbös, hiszen az országnak minden nyugati valutára szüksége van. — A gyógyvizén kívül mivel lehetne az osztrák turistákat ide-„csalogatni'’? — Érzésem és tapasztalatom szerint, miután felkerestem Mezőhegyest és informálódtam az ottani lehetőségekről, meggyőződésem, hogy különösen a lovaglással lehetne-sok vendéget idecsábítani. A feltételek jobbak, mint akár Vasban, Tolnában vagy Veszprémben. Persze azért, hogy egy osztrák turista 1000 kilométert utazzon, a szó kedvező értelmében kellene a vendéget „szívesen” látni, javítani a gépkocsi szerviz-hálózatot' és így is minden jelentősebb beruházás nélkül meg lehetne sokszorozni az idegenforgalmat. örvendetes az, hogy az ember úton, útfélen belebotlik egy kedves, hangulatos presszóba. Ennél azonban több kellene, például egy olyan reprezentatív étterem, amely kiállná az összehasonlítást bármely, más vidéken levő étteremmel. Jártam Békésen, láttam a Nagyház. pincéjét es csodálkoztam azon, hogy Gyulának még nincs ilyen szórakozóhelye. Tisztában vagyok azzal is, hogy sok egyéb fontos dologra rpost nincs pénze az államnak. Ilyen egyebek között a szálloda- építés. Más helységek példájából azonban kiderül, hogy nagyobb beruházásokon kívül is lehet kedvezően fejleszteni az idegen- forgalmat. ha okosan feltárják és kihasználják azokat a lehetőségeket, amelyek mindeddig rejtve maradtak. Béla Ottó saját egyházjogi előírásaikat: a papokat például választják, a mar meglett korú férfiak közül, s ezért nős emberek is fel- szentelhetők. Leegyszerűsítenénk a dolgokat, ha a másik oldalon általában mohamedánokról beszélnénk. A két fő ágazatot a szunniták és a siiták képezik. A szunna hagyományt jelent, s az iszlámnak ez az irányzata a kalifaválasztás eredeti formáját őrzi. A síiták (Siat el Ali — Ali pártja) a próféta meggyilkolt unokaöccsétől, Alitól származtatják az egyházi vezetés érvényét. Libanonban egyébként a siita imámoknak is volt magánhadserege. A druzok szektáját a XI. században alapították. Főként a Druz-hegységben élnek, részben még patriarchális viszonyok között. Tanításaikról kevés hiteles részlet állhat rendelkezésünkre, titkos egyházi könyveikhez a XX. század negyedik negyedében is csak kiváltságosak szűk köre juthat. Vezérük Kamal Dzsumblatt jelentős földbirtokkal rendelkezik, ismert költő, publicista és kiadó. több ízben volt miniszter, elnöke a Szocialista Haladó Pártnak, s antiimperialista maga tar tasanaK. méltánylásaként Nemzetközi Lenin Békedijjal is kitüntették. A vallási sokszínűség ellenére — hiszen Libanonban élnek még többek között római katolikusok, görögkatolikusok, örmény katolikusok, ortodoxok, protestánsok, izraeliták, valabiták, s ki tudná végigsorolni — évszázadokon át ismeretlenek voltak a kimondottan felekezeti jellegű összecsapások. Mindez azonban egycsapásra megváltozott, amikor az I. világháború derekán kiderült, hogy „Európa beteg embere”, a török birodalom már nem képes sokáig uralni hódoltságait, s jelentkeztek az utódjelöltek. A londoni és a Párizsi külügyminisztériumban elő- ‘ kerültek g térképek és a vonalzók, elkezdődött az osztozkodás. S a régi mondások, hogy két civakodó közül mindig a harmadik örül, meg a római impé- rium hírhedt jelszava, az „oszd meg és uralkodj!” nagyon is hasznavehető receptnek bizonyultak. Egyaránt élt vele Nagy- Britannia. amikor „védnöksége” alá helyezte Palesztinát, s a Libanonba hatoló francia gyarmatosítás. Réti Ervin (Következik: Robbannak az időzített bombák ...) i A tagok erejével, a tagok javára Ezt a jelmondatot festették fel I a Kétegyházán november 7. tiszteletére elkészült és átadott gyű- . lai ÁFÉSZ iparcikkboltjának falára. Nemcsak jelmondat ez, hiszen a 600 ezer forintos beruhá-! izással elkészült korszerű üzlet, építésében az ÁFÉSZ építőbrigádján kívül a tagság, a helyi intéző és ellenőrző bizottság, a tsz, a tanács és a MEZŐGÉP dolgozói is kivették részüket, több mint 30 ezer forint értékű társadalmi munkával. Lökösházán 150 négyzetméter I alapterületű élelmiszer kis ABC-t adtak át az ünnep tiszteletére. A i hús- és tejhűtőkamrával, mély- [ hűtővel ellátott bolt máris nagyj népszerűségét vívott ki. Az épü- j let korszerűsítését még áprilisban megkezdték, s az élelmiszerüzlet átadásával fejeződött be. a| beruházás értéke másfél millió forint. A társadalmi összefogás itt sem hiányzott, mert itt is nemcsak a szövetkezeti tagság, a párt, a tanács, a termelőszövetkezet és a MÁV dolgozói segítettek, hogy korszerű üzletet kapjanak, hanem a határőrség is. Jelentősen hozzájárul a szövet- [ kezet felvásárlásához és a téli 1 zöldség-, gyümölcstároláshoz az ugyancsak nemrégen Gyulaváriban elkészült csaknem 400 négyzetméteres alapterületű vasvázas i raktár, amely 350 ezer forintba került. Jelenleg 22 vagon gyümölcsöt, zöldséget és hagymát tárolnak a. lakosság téli ellátásának biztosítására. A szakma ifjú mestereit avatták a Békés megyei Tégla- és Cserépiparí Vállalatnál Három szakma fiatal dolgozói mérték össze az elmúlt héten ügyességüket, elméleti tudásukat Békéscsabán, a tégla- és cserépipari vállalat művelődési házában. Esztergályosok, lakatosok és villany- szerelők vizsgáztak munkavédelmi jellegű kérdésekből, a téglaipari gépek használatáról, és szakmai elméleti felkészültségükről is számot adtak. Gyakorlati tudásukat egy- egy munkadarab elkészítésével bizonyították. A huszonkét résztvevő közül Pribolyszki János villany- szerelő és Restye László lakatos érdemelte ki a Szakma Ifjú Mestere kitüntető címet. * Kiváló ifjú szakmunkás Ada- mik Tibor villanyszerelő lett. A tégla- és cserépipari vállalat külön órabéremeléssel is jutalmazta a kitűnő fiatal szakmunkásokat. A jól sikerült versenyt ezentúl minden esztendőben megrendezi a vállalat. 3 BitíSMCCmstr 1976. NOVEMBER 12.
