Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-11 / 267. szám
Uj gyáróriásokat avattak A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulója alkalmából Százhalombattán felavatták a Dunamenti Hőerőművet és a Dunai Kőolajipari Vállalat II. beruházási szakaszában épült létesítményeket. Képeink a hőerőmű új egységét és a Dunai Kőolajipari Vállalat benzinreformáló kapcsolótermét ábrázolják (MTI Fotó — Jászai Csaba — KS) Fejlődik a halászat A napokban figyelmet érdem- | lő tanácskozásnak adott helyet \ Százhalombattán egy halasgaz- I daság: a Halászati Termelőszö- ! vetkezetek Szövetsége tartotta küldöttközgyűlését. Tagjai az ország minden részéből képviseltetik magukat: 17 halászati tsz mellett, új vonás ez, immár 12 mezőgazdasági termelőszövetkezet is tagként volt jelen, amelyek immár komolyabb halászati tevékenységet folytatnak. Mint Bencze Ferenc, a szövetség titkára elmondta, a cél az. j hogy a Szövetség Mgtsz tagjai- j nak számát 25-re növeljék. Ha ez megvalósul, a.mezőgazdasági tsz-ekhez tartozó tógazdaságok 75 százaléka összehangolt célok alapján működne együtt. így még növelni is lehet a szövetség által 1980-ra tervezett csaknem 69 ezer mázsát elérő halterme- lést. Ehhez persze szükséges néhány jogi. szervezeti változtatás is. Például: meg kell szüntetni azt a hátrányt, hogy a htsz-ek csak meghatározott időre kap3 ÚMMMs:. • 197«. NOVEMBER 11. ják meg egy-egy adott víz halászati jogát, míg az mgtsz-ek határozatlan időre. Ezt a TOT elnöksége is indítványozta. A MÉM miniszteri értekezlete is egyetértett azzal, hogy a jelenleg halászati célra nem hasznosított víztárolók másodlagos halászati használati jogát a szövetség tagszövetkezetei kapják. Üj kezdeményezés a területi vízügyi szervek, htsz-ek és állami gazdaságok társulása a vizek hatékony halászati hasznosítása érdekében. Ezek az új kezdeményezések a szövetkezeti halászat eredményessége mellett annak biztonságát is elősegítik. Hibáikról is őszintén beszéltek á szövetkezeti halászok: a fejlesztési arány növelése, a tagság és az alkalmazottak helyesebb aránya, a halásztanulóképzés fejlesztése azok a területek, ahol eddig saját hibájukból maradtak el, és most saját erejükből kívánnak előrelépni. A halászati termelőszövetkezetek és a szövetség soraiba lépő mezőgazdasági termelőszövetkezetek jó együttműködése, munkája reményt nyújt: gyorsabban, eredményesebben fejlődik majd a hazai halászat, több hal jut az asztalunkra. (Szatmári) A jó munkahelyi légkör a termelés javát szogálja Tanácskozás a téglagyárban Szokatlan módon: nem a tér- | melési eredmények értékelésével kezdődött a napokban egy tanácskozás Békéscsabán, a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gyáregységvezetőinek, alapszervi párttitkárainak és szakszervezeti főbizalmijainak részvételével. A termelési eredményekkel, gondokkal legalábbis egyenrangú témáról esett szó. Pargel Tióorné, a vállalat szb-titkára szólt — a SZOT-kongresszus ismeretes határozata s az azóta napvilágot látott irányelvek nyomán — a szakszervezeti bizalmiak megnövekvő jogköréről és felelősségéről, majd arról, milyen szerepe lesz a szakszervezeti élet új fórumának: a bizalmiak, főbizalmiak tanácskozásainak az üzemi demokrácia megvalósításában és fejlesztésében. A szakszervezeti vezető előadása után Berki László igazgató a gazdasági vezetés szempontjából fogalmazta meg a legfontosabb teendőket. A munkásosztály: egy-egy gyár, üzem munkásállománya érdekeinek képviseletére, védelmére minden eddiginél nagyobb „ szükség van — hangsúlyozták az előadók. — A szakszervezeti tasgág érdekeit őszintén, bátran és határozottan kell védeni. Ennek során döntő az össztársadalmi érdek érvényesítése, de — okosan, átgondoltan — védeni kell a vállalati, a csoport- és az egyéni érdeket is. Ha a szakszervezeti vezetés jó part' nere a gazdaságinak, s ha a helyi tennivalók közüggyé válnak, ez fejleszti a tulajdonosi tudatot, a felelősségérzetet; az érdekek sokoldalú egyeztetése révén a munkahelyi demokrácia erősítheti a munkásosztály hatalmát. Csak a döntést hozók és a döntések végrehajtói közti folytonos, jó kapcsolat hozhat tartós eredményt — hangsúlyozták továbbá. — A munkahelyi problémák felvetésében, továbbításában. a dolgozók érdekeinek képviseletében a szakszervezeti fórumoknak meg kell találniuk a helyes Műanyag partvédő szőnyeg Az állandó folyószabályozás1 nehéz feladatot ró a vízügyi igazgatóságokra, mert a víz sodrása okozta part alámosások elleni védekezés drága és munkaigényes. Különösen a homokos Tisza-part igényel állandó gondos partvédelmet, s itt többnyire még a hagyományos módon, rőzseszőnyeg kiterítésével védekeznek a folyó partromboló ereje ellen. Évente 5—10 kilométer hosszú rőzsefonatot kell készíteni a szabályozási munkákhoz. A fáradságos, szaporátlan rő- zseszőnyegfonás és kiterítés helyett újabban rátérnek a köny- nyen kezelhető műanyag (polipropilén) szövet és nádfonat kombinációjával készülő védő- szönveg alkalmazásúra. A NÁDEX Nádgazdasági Egyesülés kooperációs megállapodást kötött egy holland céggel a partvédő műanyag szőnyeg közős előállítására. A megállapodás szerint holland műanyagból, hazai nád „bedolgozásával" készül a szőnyeg, ennek egy része visszakerül Hollandiába, a többi pedig a hazai szükségleteket fedezi. utat a reális és a túlzó követelések között, mégpedig úgy, hogy a bizalom ne csökkenjen sem a gazdasági vezetők, sem az szb-k iránt. Korántsem csak általános tájékoztatást hallottunk. Az előadók a bizalmiak valamennyi jogkörét aprólékosan, gyakorlati példákkal és a szemléletet formáló célzattal ismertették. Szó esett például arról, hogy a központi irányelvek szerint már elkészült az szb-vezetők pontos hatásköri jegyzéke; gondosan elemezték a kifogásolási jog (vétójog) alkalmazásának eseteit. A vállalati törekvéseket jelzi, hogy — például — az alapbérmegállapítás, a bérfejlesztések kereteit a gyáregységvezetők „leadják” a művezetőknek és az üzemegységek, a műhelyek szakszervezeti bizalmijainak, és így tovább. A bizalmiak, főbizalmiak tanácskozásának lényege, hogy minden olyan alapszervezetben, ahol a tagság véleményének meghallgatása — bonyolult ÁFÉSZ -ek, III, Szövetkezeti mozgalmunknak abba az ágazatába, amelyet jellemzően az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek alkotnak, beletartoznak a takarék- és a lakásszövetkezetek is. Ennek á két — nevezzük így — alágazatriak külön-külön választmánya van a Fogyasztási Szövetkezetek Ox-szágos Tanácsán belül. Mind a takarékszövetkezetek, mind pedig a lakás- szövetkezetek működési köre lényegesen eltér egymástól és a-z ÁFÉSZ-ek áruellátási, vendég- látási s mezőgazdasági kistermelést segítő és felvásárló tevékenységétől. Feladatuk jelentősége is indokolja, hogy külön foglalkozzunk a takarék- és a lakásszövetkezetekkel. Hazánkban ma 347 takarékszövetkezet van. A legutóbbi öt év alatt újabb 218 településre terjesztették ki működésüket, úgyhogy összesen 2772 település tartozik tevékenységi körükbe. Megnyitottak 290 új szolgáltatóüzletet is. Jellemzővé vált a betétgyűjtő pénztárak átalakítása •teljes körű szolgáltatást nyújtó kirendeltségekké. A múlt év végén összesen 1524 takarékszövetkezeti üzletegység állt a lakosság rendelkezésére. A takarékszövetkezetek egyik J feladata a betétgyűjtés. 1970- ben 3,7, tavaly viszont már 9.4 milliárd forint volt a betétállományuk. Ez az összeg az országos takarékbetét-állomány több mint nyolcadrészének felel meg. Jelentékenyen nőtt a betétesek száma is, amely meghaladja a 650 ezret. Az az összeg, amit a takarékszövetkezetek betétként kezelnek, bőven elegendő fedezet arra, amit különféle célú kölcsönként folyósítanak. Betéteik háromnegyed részét a népgazda, ság hasznosítja, elsősorban a la- í kasépítési program megvalósításához szükséges hitelek forrása- j ként. A takarékszövetkezetek építési, termelési, áruvásárlási és személyi kölcsönöket nyújtanak. Kölcsonállományuk az idei év I munkahelyi viszonyok között — nem valósítható meg, a bizalmiak útján kell biztosítani beleszólásukat a feladatok kialakításába és ellenőrzésébe. Nyilvánvaló, hogy mindezek megvalósításának alapvető feltétele a jó viszony a bizalmi és a gazdasági vezetők között. Nemcsak a gazdasági vezető segítheti a bizalmit — az utóbbi adhat olyan információkat a vezetőnek, amelyek alapján az helyesebben tud dönteni a bérezés, a jutalmazás, a termelés kérdéseiben. Aligha várható el — állapították meg végül —, hogy a szakszervezeti, üzemi demokráciával kapcsolatos megnövekvő követelményekhez minden munkahely szakszervezeti vagy üzemi vezetői egyik napról a másikra felnőjenek. Mindenütt felvilágosításra, emberi, értő, okos magyarázatra van szükség. Ahol azonban ez sem segít, bizonyos idő után le kell vonni a szükséges következtetéseket — személyekre szólóan is. (V. J.) elején meghaladta a 2,3 milliárd forintot. Ebből csaknem egymilliárdot tettek ki az építési kölcsönök. Erőteljesen támogatják a takarékszövetkezetek a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését is. öt év alatt kevés híján 1,9 millió esetben nyújtottak ilyen célú kölcsönt, együttvéve 12,5 milliárd forintot. A betétgyűjtés és a kölcsönfolyósítás mellett másféle szolgáltatásokat is nyújtanak a takarékszövetkezetek. Az Állami Biztosító megbízásából biztosítási szerződéseket kötnek, az állatforgalmi vállalatokkal kötött megállapodás alapján kifizetik a felvásárolt állatok ellenértékét. Foglalkoznak valutabeváltással, totó- és lottószelvények árusításával is. Szolgáltatásaik mind szélesebb körűek és működési körzetük egész lakosságának érdekeit szolgálják. Szocialista szövetkezeti mozgalmunk legfrísebb hajtásai a lakásépítő szövetkezetek. Hosz- ;szabb múltra tekintenek vissza a lakásfenntartó szövetkezetek, amelyekhez jelenleg 128 ezer lakás tartozik. Óvatos becslések szerint 1980 végéig legalább 200 ezerre nő a szövetkezeti lakások száma, további tíz év múlva pedig kétszerannyival is többre. A lakásépítő szövetkezetek túlnyomórészt a városokban működnek, minthogy ott honosodott meg a telepszerű építkezés, többszintes házakkal. A 423 lakásépítő szövetkezet közül azonban mintegy száz építkezik nagyközségekben, állami gazdasági és termelőszövetkezeti központokban. Az ÁFÉSZ-ek november közepén megtartandó VIII. kong- , resszusán a takarék- és a lakás- szövetkezetek további fejlesztésének feladatai is a napirendéin szelepeinek. Hogy ezek a szövetkezeti formák is még eredményesebben felelhessenek meg tagságuk és egész társadul- , műnk érdekeit szolgáló rendeltetésüknek. Gulyás Pál Takarékés lakásszövetkezetek
