Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-10 / 266. szám
A MEGYEI RÁRTBIZOTTSAG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1976. NOVEMBER 10. SZERDA Ára: 80 fillér - XXXI. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM MA: AZ ÉLELMISZER- TERMELÉSÉRT (3. oldal) A BÉRÉNYI TÉGLÁSOK (1. oldal) „PÉTERI ÉR” A SZABÓ CSALÁDBÓL (5. oldal) Helsinki és az együttműködés Uj létesítmények, gépek, bővülő férőhelyek az élelmiszeripari, városgazdálkodási vállalatok szociálpoltikai terveiben Az európai kommunista és munkáspártok 1976. június 29- én és 30-án megtartott tanácskozásán a testvérpártok között igen széles körű egyetértés jött létre abban a kérdésben, miként lehetne elmélyíteni földrészünkön az enyhülés irányzatát, s biztosítani, hogy ez a tendencia a jövőben kevésbé függjön az egyes tőkés államok belpolitikai hullámverésétől. A berlini tanácskozás igen széles ósz- szefüg'gésben tárgyalt a lehetséges intézkedésekről. A dokumentum harmadik pontja egyebek közt harcba szólított azért, hogy fejlesszék minden európai állam gazdasági együttműködését, függetlenül gazdasági és társadalmi rendszerüktől, az egyenjogúságnak, valamennyi állam nemzeti szuverenitása tiszteletben tartásának és a kölcsönös előnyöknek az alapján, ami feltételezi az összeurópai kereskedelem fejlődését fékező diszkriminációknak és korlátozásoknak a megszüntetését. Ez teljesen megfelelne, mind a dolgozók által' a válság követelményei ellen vívott harc, mind pedig az európai országok gazdasági fejlődése érdekeinek. Ez a megállapítás — a dokumentum egészével együtt — azt tükrözi, hogy a kommunista pártok olyan politikai erőt testesítenek meg, amely következetesen munkálkodik a helsinki záróokmány szellemének és betűjének érvényesítésén és betartásán. Annak idején Európa államai, valamint az USA és Kanada elfogadták: a nemzetközi kereskedelem 'a növekedés és stabilitás kulcstényezője és elismerték, hogy a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazása kedvezően hathat a kereskedelem fejlődésére. Helsinkiben megállapodás született arról is, hogy bátorítani kell a külgazdasági kapcsolatok legsokoldalúbb fejlesztését épp azért, hegy kihasználják a különböző gazdasági és kereskedelmi lehetőségeket. Az. hogy Berlinben ebben a vonatkozásban is újra ráirányították a figyelmet Helsinkire, mint saját tapasztalataink is bizonyítják, rendkívül időszerű. Az Európában kialakult új légkör kedvezően hatott a kétoldalú, valamint az egész kontinenst átfogó gazdasági együttműködés fejlesztésére, a tudományosműszaki kapcsolatok szélesítésére. Egyúttal azt is meg kell állapítani, hogy még távolról sem valósult meg minden lehetőség. A szocialista országok eddig is sok egyezményt kötöttek a fejlett tőkés országokkal. A kereskedelmi forgalom — a konjunkturális ingadozást nem számítva — bővült, a működő ipari kooperációk száma növekedett. ' A gazdasági együttműködés egyezményes alapjai részben bővültek az új. hosszú lejáratú gazdasági, ipari és tudományosműszaki együttműködési megállapodások révén, egyidejűleg azonban paradox módon szűkültek is azáltal, hogy a Közös Piac tagállamai nem hajlandók kétoldalú kereskedelmi egyezményt kötni velük. Nyilvánvaló, hogy a záróokmány gazdasági együttműködéssel foglalkozó fejezeteinek megvalósítását akadályozza a Közös Piac és az Egyesült Államok részéről a szocialista országokkal szemben alkalmazott diszkrimináció. A ..kilencekkel” és az Egyesült Államokkal való gazdasági kapcsolatainkban tehát kevésbé érvényesül a záróokmány rendelkezése, mint a többi nyugati ország esetében. A helsinki záróokmány gazdasági együttműködési kérdésekkel foglalkozó fejézete különösen jó lehetőségeket kínál a sokoldalú együttműködésre. A szocialista országok itt is kez- deményezően lépnek fel. Nagy figyelem kíséri javaslatukat a KGST és a Közös Piac közötti egyezményre vonatkozóan. Széles körű érdeklődés fogadta a Szovjetunió kezdeményezését összeurópai energetikai, környezetvédelmi és közlekedési tanácskozások megrendezésére; az Európai Gazdasági Bizottság már állást is foglalt a tanácskozások előkészítésének megvizsgálása céljából. Véleményünk szerint hasznos és fontos lenne meggyorsítani a tanácskozások összehívását, konkrét formába önteni az ezzel kapcsolatos teendőket. Sajnos, ami a KGST és a Közös Piac kapcsolatait illeti, a ..kilencek” magatartása mostanáig akadályozza az érdemi előrelépést. Megközelíthetjük egyébként a kérdést a záróokmány „lelkét” jelentő alapelvek oldaláról is. A 10. alapelvben a részt vevő államok vállalták, hogy jóhiszeműen teljesítik nemzetközi jogi kötelezettségeiket. A Közös Piac kilenc tagállama aláírta az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményt (GATT), és a magyar csatlakozási okmányt. Ezzel vállalták, hogy az egyezmény rendelkezéseivel ellentétes, diszkriminatív mennyiségi korlátozásokat velünk szemben nem növelik, illetve fokozatosan megszüntetik. Ez azonban a mai napig csak elenyésző százalékban történt meg. A helsinki konferencia óta eltelt időszakban kiderült- az alapokmányban rögzített elvekért szívós harcot kell vívni, maguktól nem valósulnak meg, a nemzetközi politikában nincs ilyen automatizmus. Ezért igen lényeges, hogy Európa kommunista pártjai — a hatalmon levő pártok is, amelyek az államéletben vezető szerepet töltenek be, s a nyugat-európai kommunista mozgalom osztagai — együttesen harcolnak Helsinki szellemében a diszkrimináció nélküli gazdasági kapcsolatokért. Ez az alapvető záloga annak, hogy e küzdelem eredményes lesz. Emellett figyelembe kell venni még egy másik tényezőt is: az együttműködés a Nyugat számára is alapvető érdek, mint ezt a realista módon gondolkodó politikusok, s a legfontosabb tőkés csoportok fel is ismerik. Valószínű tehát, hogy a következő évek a kelet—nyugati kereskedelemnek az eddiginél dinamikusabb fejlődését hozzák meg. Vajda Péter A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége a legutóbbi ülésén foglalkozott az ÉDGSZ és a HVDSZ-hez tartozó szak- szervezeti bizottságoknak a vállalati középtávú és szociálpolitikai tervek készítésében kifejtett tevékenységével. A téma fontosságát, időszerűségét bizonyítja hogy az idén először készítetlek szociálpolitikai terveket. Ami a tapasztalatokat illeti, j ezek az Élelmiszeripari Dolgo-1 zók Szakszervezetéhez tartozó ! vállalatoknál zömmel kedvezőek, j A tervkészítés előtt több he- lyen, mint például g Gabona-j forgalmi cs Malomipari Vállalatnál javaslatot kértek a dolgozóktól, s véleményeiket beépítették a (evvbe. Kérték a dolgozók a gépesítés fokozását, az anyagmozgatás to ■ vábbi gépesítését, amelyre 22,7 millió forintot fordít a vállalat. Hasonlóan figyelembe vették a dolgozók javaslatait az Allatíor. galmi és Húsipari Vállalatnál, ahol az üzemegészségügy fejlesztését, a munkásszállítás korsze- > rű sí lését Jcérták. Ez utóbbira l] millió forintot fordít a vállalat. iHdcf ül’ ilven kedve/'5- ’ ek a tapasztalatok, a nézv sütőipari vállalatnál a munkakörülmények, a szociális ellátottság nem éri el a megfelelő szintet. A lehetőségek ismeretében az V. ötéves 'terv végére sem javul a helyzet, központi anyagi segítségre lenne szükség. A tapasztalatokból kitűnik. ; hogy a tröszti irányítás alá I tartozó vállalatok — baromfi- J feldolgozó. gabona forgalmi, j konzervgyár» — szociális t-rve összhangban van a kollektiv szerződéssel. Nem így- a tanácsi vállalatok esc. téhen. ahol a részesedési és a jólét' alan tervezése pontatlan. összességében azonban a If’d- vező vonósok vannak tú'-úlyban. amelvb°z hrizzóirHilí a p-mkc.zer»rezpti bizottságok sPr"*tpZgo ír Az gleln-uszm-inarl "ólig- jotok erro nz évre 11 o 4 n-miíó forint értékű szociális fejlesztést terveznek, az 1976—80-ig terjedő időszakban pedig 230,7 millió forintot fordítanak szociálpolitikai célokra. Bővítik többek között csaknem 200-zal az üzemi- konyha-kapacitást; a munkás- szállásokon 200-zal növelik a férőhelyeket és 16 saját járművet szereznek be a munkásszállítás színvonalának emelésére. A Helyiipar; és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete a szociális tervek készítésénél a korszerű munkakörülmények biztosítására, a szociális ellátottság javítására, a kultúra, a sport, az üdültetés színvonalának emelésére törekedett. Ami a munkakörülményeket illeti. a nehéz fizikai munka megszüntetése, a nagyarányú gépesítés volt a cél, A gyulai vízműveknél automatizálással, korszerű építő- és szállítógépek vásárTegnap, november 9-én a párt 1 megyei bizottsága kibővített illést tartott Békéscsabán, C-sn-1 lári Béla megyei titkár elnökle- [ tével. Az elnökségben helyet foglalt Klaukü Mátyás, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a megyei tanács elnöke. f Frank Ferenc, az. MS.7SMP Központi Bizottságának tagja, megyei első titkár tájékoztatta a megyei bizottság tagjait és a meghívottakat a KB-titkárság 1976. szeptember 27-i ülésén „A megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának helyzetéről, a fejlesztés feladatairól” hozott határozatáról és előterjesztette a .végrehajtó bizottság javaslatát a határozat végrehajtásának programtervezetéről. Az ezt követő véleménycserében részt vett F'lameuiczlci 'sivár, az KB ipari, mezőgazdasági, közlelásával csökkentik a nehéz fizikai munkát. Hasonló a törekvés a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál, a vegyesipari és az Ingatlankezelő Vállalatnál. Gondot fordítanak a vállalatok a szociális ellátás javítására, a gyulai vízműnél például az ellátás 30 százalékos javítását tűzték célul. Több helyen, mint például a Bckés megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalatnál, a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalatnál új szociális létesítmények készülnék. Azokon a helyeken, ahol erre nincs lehetőség, korszerűsítik, bővítik a régieket. A HVDSZ- hez tartozó 14 vállalat az V. ötéves tervben csaknem 105 millió forintot költ a szociális ellátás javítására. kedési osztályának helyettes vezetője. A megyei pártbizottság I elfogadta a programtervezetet a [ megye mezőgazdaságának és, élelmiszeriparának fejlesztési feladatairól. Az ülés második napirendjeként Gyulavári Pál megyei titkár szóbeli tájékoztatója hangzott el „Az 197.6-os gazdasági év 1—III. negyedev teljesítésének tapasztalatairól és a további íel- adatokról”. A tájékoztatóval és a feladatok meghatározásával a megyei pártbizottság kibővített ülése egyetértett. Ezekután a megyei pártbizottság tagjait Frank Ferenc elvtárs az MSZMP Köznonti Bizottsága 1976. október 26-i ülésén elhangzottakról és a hozott döntésekről tájékoztatta. A nártbizott- ság ülése bejelentésekkel fejezo- ^ dött be. UIMMMMHHWMHMMUMMVHMtMHVMMMMlMMVMMmMMMMMVMMmMVtMHMHV Sservesanyag-utánpótláft A gyomai Alkotmány Termelőszövetkezetben ezcKiien a napokban négy géppel hordják a földekre a szerves trágyát. Hektáronként mintegy 500 mázsát terítenek szét a nélkülözhetetlen szerves anyagból (Fotó: Szekeres) Ülést tartott a párt megyei bizottsága /
