Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-09 / 265. szám

X Gyulai ilúzkombiaát’. Hét és fél millió forint a fiatalok munkájából Élvonalban a szarvasi nemesitésű lucernák A takarmányozási gondok egyre jobban nehezítik az állat­tenyésztés és az állattartás amúgy sem könnyű munkáját. A gondok enyhítésére nagy mennyiségű, fehérjében gazdag, hazai termelésű takarmányra van szükség. Egyik megoldás: több és jobb minőségű lucernát kell termeszteni. A lucernane­mesítés alapja ennek a meg­oldásnak. A Szarvasi öntözési Kutató Intézetben dolgozó négy nemesítő eredményeit ország­szerte elismerik. Az őshonos magyar fajták ki­válogatása után kezdődik az igazi nemesitől munka. A nagy pontosságot, figyelmet igénylő, ti—8 évig tartó kísérletekkel a betegség iránti ellenálló képes­séget, s egyben a beltartalmi ér­tékeket igyekszenek fokozni. Si­került olyan fajtajelöltet is elő­állítaniuk, amelynek karotin- tartalma 30 százalékkal na­gyobb, mint az eddigi fajtáké. A forgalomban levő, Szarva­son nemesített lucernák minő­ségét összehasonlítva külföldi fajtákkal, nem panaszkodha­tunk. A Szarvason nemesítet­tek az élvonalba tartoznak. Az idei lucernamag-termés az ÜKI-ben is jól sikerült. Kilenc­ven mazsa szuperelit vetőmagot tudnak kiadni a gazdaságoknak továbbszaporításra, sőt tartalé­kolnak is. A nemesített lucernák a megváltozott termesztési feltéte­lek — tápanyagellátás, öntözés, gépek erőteljesebb taposása — mellett is ellenállóbbak és a megfelelően adagolt hatóanya­gokat >s jobban hasznosítják. Közgazdasagi szempontból sem megvetendőek az eredmények, hiszen nem mindegy, hogy a 6 ezer forintos lucernavetomag- ból 25—30 kilogrammot vagy csak 15-öt kell vetni hektáron­ként, mint a nemesített fajták­ból. Az ÖKI szakemberei szoros kapcsolatot tartanak a Szeghal­mi Lucernamag-termesztési Rendszer gazdaságaival, ame­lyekben a vetőmag-továbbszapo- rítást és a nagy tömegű lucer- namag-előállitást végzik. Az ér­dekelt gazdaságoknak olyan lu­cernamag-termesztési technoló­giát dolgoznak ki, melyekbe a legújabb kísérleti eredményeket is beépítik. Az utóbbiak közül ilyen a megyei növényvédő ál­lomással együtt beállított kísér­let is, amellyel a lucerna víru­sos fertőzöttségi'e való hajlamát próbálják csökkenteni. Ez a be­tegség gyakran 15—20 százalé­kos terméskiesést okoz. A kutatóintézet nemesítói részt vesznek a KGST lucerna- és vöi'öshere-nemesítőinek mun­káiban is, A minden esztendő­ben más-más országban megren­dezésre kerülő tanácskozást ez év augusztusában Szarvason tar­tották meg. Telente á nemesítők továbbképzést tartanak a lucer­namag-termesztési rendszerben dolgozó Békés megyei szakem­bereknek. Itt nemcsak a neme- sitési, hanem az agrotechnikai kísérletek eredményeit is bemu­tatják. A gépek felületkezelésének, kikészítésének minősége nem­csak esztétikai szempontból fon­tos, hanem a korrózióvédelem miatt is. Különösen így van ez az állandóan szabadon dolgozó berendezéseinél. márpedig a MEZŐGÉP Vállalat termékei­nek döntő többsége ilyen. Ed­dig régi, korszerűtlen módszer­rel festették a nagy értékű gé­peket,,és ennek minősége bő­ven hagyott kívánnivalót maga után. Olyannyira, hogy a kül- a$<3. partnerek emiatt többször A Gyulai Húskombinát építé- se feletti KISZ-védnökség idő- : számítása 1975 áprilisában kéz- ; dődött, s hogy ez a védnökség , nem csak elvi jelentőségű, azt a KlSZ-építőtáborok és kom­munista műszakok adatai bizo­nyítják legbeszédesebben. Az indulástól napjainkig négy építőtábort szervezett a KISZ megyei bizottsága a kiemelt építkezésre. Az 1975 szeptembe- rét öl decemberéig dolgozó 30 ifjúmunkás 23 ezer órát, az 1970 j márciusától júniusáig dolgozó j 45 fiatal szakmunkás 3« ezer órát. a júniustól augusztusig tá­borozó tíz KISZ-es 2 ezer órát, s a szeptember 1-én nyílt ne­Ismerik a tengerek partjain élő, naponta víz alá merülő gyöngyhalászok történeteit? Ke­serves. sokszor tragikusan vég­ződő sorsukat? Minden bizony­nyal. Hát a kagylóhalászokról mit hallottak? Nem sokat?! Pe­dig nem is olyan régen még kö­zöttünk éltek. Itt gyűjtötték a kagylókat száz- és ezerszám. A Körösök vizeiben. A gyomai, a Körös-menti halászok. Igaz, ők szervezetten, a szövetkezés ere­jével láttak munkához nem sok­kai a felszabadulás után. Nem a meggazdagodás volt a fő cél. A kagylóból gomb készült, ez az embereknek munkát adott.) Azután az ötvenes évek elején megalakult a Gyomai Viharsa­rok Halászati Termelőszövetke­zel. Akkor még az alapító ta­gok sem gondolhattak azokra a változásokra, melyeket az idő hozott. A változások oka A vadászterület a Körösök vízrendszere. A megalakulást követően évente 15 vagon ha­lat fogtak ki. Ma a halastavak­kal bővítve n.ár megközelítőleg 70 vagonnál tartanak. — A számokat könnyű így összehasonlítani, mert azok nem szólnak arról, hogyan lett a 15- böl 70 — magyarázza Szilágyi Imre íőágazatvezető. — A története érdekli, ugye? — néz rám Farkas Sándor, a szövetkezet főkönyvelője, majd sokatmondóan a főágazatvezető felé fordítja tekintetét. — A kezdet nehéz volt. Nem panaszkodni akarok, majd lát­ja, miért mondtam. Azt már most hozzáteszem, hogy emberi lelemény, furfang nélkül ezt a vállalkozást akár el lehetett vol­na temetni. Mégsem minden a mi érdemünk. Azt már az ele­reklamáltak már és a korszerű featőberendezesek hiánya ho­vatovább az export további bő­vítését veszélyeztette. Ezért úgy döntöttek a válla­latnál, hogy bankhitelt kérnek egy festőberendezés vásárlásá­ra. Az új beruházás — melynek értéke meghaladja a 30 millió forintot, a tervek szerint jövőre készül el. A gépek többsége úri- portból származik és ezek vá­sárlására 21 millió forintos hi­telkérelmet nyújtottak be a Nemzeti Bankhoz. gvedik tábor 30 résztvevője ed­dig több mint 13 ezer órát tel­jesített. Munkájuk értéke meg­közelíti a hatmillió forintot. A táborozok a rendes munka­időn túl társadalmi munkában is segítették a beruházás gyor­sítását, nyolcvanhatan 1450 tár­sadalmi munkaóra alatt 72 ezer 500 forint értékű munkát végez­tek, túlórában pedig 115-en vet­tek részt és az így ledolgozott 14 és fél ezer óra termelési ér­téke meghaladja a-/, egymillió forintot. Termelési értékét tekintve vi ! szonvlag kisebbnek tűnik a me­gyei szervezésű kommunista I műszakok súlya. Ez esetben ién Is tudtuk, hogy több halat ugyan innen sem halászhatunk le, mint amennyi a vizekben van. Ügy azért még sem tehet­tünk, mint az egyszeri horgász, aki boltban vette a halat. — Elterjesztettük a gyorsan növekvő, növénnyel táplálkozó fajtákat. Miután elszaporodiak, megdupláztuk a termelést. Köz­ben elmaradt a kagylóhalászaj, más jött helyette. A manufaktúra — Mondjon néhány szót a feídolgozó üzemről — kérte Farkas Sándor a főágazatveze- tőt. — A saját készítésű pikke- lyezőre és a kenyérszeletelőből lett halszgletelőre gondol, ugye? — Arra. — bólintott. — Furcsán hangzik talán, de a sok hal sem volt mindig öröm. Nem tudtuk értékesíteni. Az emberek nem szeretnek baj­lódni a tisztításával. Ezért ha­tároztuk el, hogy félkész ter­méket bocsátunk a piacra. De gép nem volt; kézzel szeletel­ni és pikkelyezni meg nehéz, fáradtságos munka. így azután saiát magunk készítettünk gé­peket. Ez amolyan manufaktú­ra még most is — mutatott iaz üzemre. Tőle tudtuk meg: A csomago­lással is sokat bajlódtak. Élőbb vasalóval ragasztott nylon­zacskót használtak, majd a na- rancsfóliázás példáján új csórna, goiási eljárást dolgoztak ki. Ez­zel megnőtt a kereslet. — Az igaz ugyan, hogy meg­nőtt az utóbbi években a halter­mékek vásárlása, de a KGST- országok között így is az utolsó helyen állunk az egy főre jutó halfogvasztásban. A hal korsze­rű táplálék, de hogy minél töb­ben fogyasszák, ezért tenni kell — magyarázza Farkas Sándor. ’— Ezért azután tovább foly­tattuk a kísérletezést — vette át a szót Szilágyi Imre. A Körösi halászlé Az újításokkal naponta 25 mázsa halat dolgoznak lel. Hol van ez már a napi egy mázsá­tól. Mint emléket tartják szá­don a szövetkezetnél. A kísér­letezést, az állandóan újat aka­rást azonban megőrizték. A manulaktúra-ielleg lassan eltű­nik. A félkész termékek helyét 1978. NOVEMBER 9. azonban figyelembe kell venni, hogy az eddigi 15 műszakhoz csatlakozott összesen 2800 ifjú­kommunista ' 16 ezer 800 társa­dalmi munkaórát teljesítve nem a nagy szakértelmet követelő építésszereléseket hanem a fo­rintban kevesebbet „mutató", de semmivel sem könnyebb terep- rendezési, betonozási és egyéb munkákat végezte el több mint 600 ezer forint értékben. Mindent egybevetve a megye ifjúkommunistái 1975 áprilisa óta több mint hét és fél mil­lió forint értékű munkával já­rultak hozzá a Gyulai Húskom­binát beruházásának kivitelezé­séhez. elfoglalja a késztermék. Kukta- rendszerű főzéssel halászlé-alap­anyagot állítanak elő. — Ezekre a kísérletekre fi­gyelt fel a hűtőipar. Márton Pál, a Békéscsabai Hűtőház igazgató­ja felkeresett bennünket, hogy szabadalmazott technológiájuk­kal közös termékként halászlét készítsünk. Ebből azután meg­állapodás. az egyezségből ha­lászlé lett. — ismerteti a leg­újabb termék gyártásának ere­detét Szilágyi Imre. — A hűtőház adja a paradi­csomot, paprikát, hagymát, mi a halat — mondja a főkönyve­lő. S hogy milyen sikerrel fo­lyik a termelés? Az első év 1973 volt. akkor egy vagonnyi ké­szült. Tavaly 25. ebben az év­ben több mint ötven vagon. Ilyen mennyiségben már kifi­zetődő. Mi elhisszük, a főkönyvelő ezt jobban tudja. A halászlé minőségére jellemző, hogy 1974- ben a budapesti mezőgazdasági kiállításon nagydíjat nyert. A mélyhűtött, fagyasztott halászlé keresett termék. A gvomai hal­feldolgozóban naponta tízezer adag készül belőle. * * * Nehéz volt a kezdet, hallot­tuk, és ezen nem is lehet cso­dálkozni. hiszen mindent önerő­ből oldottak meg. Végül felfi­gyeltek munkájukra. Rövidesen felépül az ország első modern halfeldolgozó üzeme Gyomán. Nehezen várja a 30 milliós be­ruházás beindulását a szövetke­zet 330 dolgozója, de a halfo­gyasztók is. így lett a kagylóhalászatból nagyüzemi feldolgozás, modern haltenyésztés. A történet azon­ban nem ér véget, ma és hol­nap újabb sorokkal gazdagítják a Gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet vállalkozó kedvű tagjai, munkásai. Ma délelőtt- 9 ótárói Körös- táj-ankét kezdődik Medgyes- bodzáson. Lapunk kulturális mellékletének irói, és a mel­lékletben rendszeresen 'pub­likáló képzőművészek a me­gye irodalmi életének helyze­tét vitatják meg a vendég­látó község Felszabadulási Emlékkönyvtárában, majd részt vesznek Bacsa János ta- i nácselnök fogadásán, megis­merkednek a község múltja- | Szakmák Békés megyében ív. GÉPJÁRMŰ-VILLAMOSSÁGI MŰSZERÉSZ A gépjármű-villamossági mű­szerészek szakmai tevékenysége során egyaránt foglalkozik a gépjármüvek és a mezőgazdasá­gi erőgépek villamos berendezé­seivel. A szóban forgó gépek villamos berendezéseit működés­be hozza, azok üzemeltetését el­lenőrzi, meghibásodás esetén megjavítja, szükség esetén kar­bantartást is végez. Munkája so­rán szoros barátságot köt a íe- szültségmérővel, megismeri az áram- .és az ellenállásméröt is. Ezek v biztos kezelése, a kapott értékek helyes értelmezése fon­tos láncszem a hiba felismeré­sében és annak megszüntetésé­ben egyaránt. A szakmunkás javító-karbantartó tevékenysé­ge is változatos, hiszen az autó­buszok, személygépkocsik irány­jelzőit éppúgy meg kell tudni javítania, mint a motorkerékpár kilométeróráját. A gyakorlati felkészültség mellett fontos az al.apos elméle­ti ismeret megszerzése is. Elő­fordul, hogy a hiányzó alkat­részt magának a gépjármű- villamossági műszerésznek kell elkészítenie. Ezt rajz alap.iáii végzi. Ami a zenésznek a kotta, az a gépjármű-villamossági mű­szerésznek a szerkezeti rajz. Az elkészített alkatrészekből össze­állított villamos berendezést próbaüzemeltetésnek vetik alá. A közutakon meghibásodott gép­járművek megmentő?, a „sárga angyalok”, a helyszínen tesznek eleget a bajba' jutott járműve­zetők kérésének. Esetleg beszál­lítják a meghibásodott jármű­vet a legközelebbi szervizbe és ott szolgáltatás formájában vég­zik el a szükséges munkát. Szerszámai közül ismertek mindenki számára: a reszelek, kalapácsok, csavarkulcsok. for­rasztópákák. A munka jellegé­től függően testhelyzetét gyak­ran változtatja, álló-ülő helyzet­ben, de guggolva is dolgozik. Munkahelyén szoros kapcsola­tot tart fenn az autószerő szak­munkással, mert közös felada­taik mindennaposak. Tekintsünk még egyszer végig a gépjármű-villamossági műsze­rész tevékenységén! Tudjuk, hogy a gép jármű-villamossági műszerész elektromos hálózaton működtetett műszerekkel, forgó gépalkatrészekkel foglalkozik. Ezért epileosziás megbetegedé- sűek ne válasszák ezt a szak­mát. de szívbetegek is kérjék ki a szívbe! es vondozó véleményét. A színtévesztés és a félszeműség is kizáró ok a szakma művelé­sében. Kik válasszák, kiknek ajánljuk e szakmát? Az elektromosság­tan iránt érdeklődök közül is azok választhatják, akik bizo­nyos manipulációs tevékenysé­get is biztos kézzel, türelmesen kénesek elvégezni. Főként fiúk számára ajánlatos, de a szakmai tevékenység közül pl.: a műsze­res bemérésre leányok is alkal­masak. A szakmunkásképzők tanműhelyeiben a szakmunkás- tanulók a legegyszerűbb feladat­tól a résztevékenységekig min­dent elsajátíthatnak. A képzési idő általános is­kolai végzettség után 3 év. kö­zépiskolai végzettség után 2 év. Az ipari' jellegű szakmunkás­képzőben megszerzett szakmun­kás-bizonyítvány jó alapot biz­tosít a magasabb szintű műsza­ki végzettség megszerzésihez. Apró Tibor val, jelenével, jövő terveivel, megtekintik az új négytan- termes iskolát. Kora este nyit­ja me'g Szúdy Géza költő a békési alkotók klubjának gyűjteményes tárlatát, este, pedig a község íróvendégei irodalmi esten találkoznak a lakossággal. A Köröstáj-ankét résztve­vői ez alkalommal beszélik meg a kövftkező találkozó színhelyét és időponüát is. Fejlesztés bankhitelből Festősor épül a MEZŐGÉP Vállalatnál A történet nem ér végiét Hogyan lett a kagylóhalászatból nagyüzemi haltenyésztés? Fejlesztés előtt a gyomai halfeldolgozó Kepenyes János Köröstáj-ankét Medgyesbodzáson

Next

/
Thumbnails
Contents