Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-07 / 264. szám
M A: A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai. me. NOVEMBER 7., VASÁRNAP Ára: 1,20 forint XXXI ÉVFOLYAM, 261. SZÁM EMLÉKEZÜNK ÉS TISZTELGÜNK... (3. oldal) AZ ÜNNEPRE KÉSZÜLT ÉL (4. oldal) KÉZFOGÁSOK (8—9. oldal) A Nagy Október szellemében küzdünk az ember felemelkedéséért, a munka becsületéért, a népek szabadságáért Apró Antal ünnepi köszöntője Tisztelt Elvtársak’ Csaknem hat évtizede, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme megrengette a világot, az addig egynek és megingathatatlannak tűnő kapitalista világot. 1917. november 7-ig úgy tűnt. hogy jöhetnek háborúk, megbukhatnak királyok, robbanhatnak ki forradalmak, a kapitalizmus, a kizsákmányolás, a tőke uralma változatlan marad. 'Az oroszországi kommunisták Lenin vezette forradalma azonban megrendítette a tőkés világot, megszakította földünket átfogó hatalmi láncát. 1917 novemberével két táborra szakadt a világ. Az egyik oldalon a győztes októberi forradalom népe kezdte meg egy olyan új, szocialista társadalom építését, amely nem ismeri a kizsákmányolást, a nemzeti elnyomást. A másik oldalcím még megmaradt az ismétlődő válsággal küzdő kapitalista világ, , a kommunizmus eszméjétől és győzelmétől megrettent uralkodókkal, tőkésekkel, földbirtokosokkal, gyarmatosítókkal, akik akkor az októberi forradalom láttán döbbentek rá először, hogy örökéletűnek hitt hatalmuk milyen véges. Már akkor 1917 őszén, és azóta is oly sokszor hangoztatták, hogy mindaz, ami Oroszországban történt és történik, csak orosz ügy, de az öntudatos dolgozók szerte a világon tudták. hogy az orosz bolsevikok győzelme nem marad, nem maradhat csupán Szovjet-Oroszor- szág belső ügye. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az emberiség legjelentősebb forradalma. Utat mutatott minden ország munkás- osztályának, az elnyomott népeknek a tőkés rendszer, a kizsákmányolás elleni harcban. A kizsákmányolt milliók szerte a világon nyomban megértették, hogy az emberi történelemben először egy olyan munkás-paraszt állam, olyan új hatalom született, amely a dolgozók hatalmát. a többség hatalmának megvalósítását tűzte ki célul. Olyan hatalom született, amely a polgári forradalmakban megfogalmazott -— „egyenlőség, testvériség, szabadság” — jelszavának formális hangoztatásával szemben kizsákmányolástól mentes életet, békét akart teremteni, a földesúri birtokokat pedig a parasztok kezébe adta. A világ népei ezért tekintették már születése pillanatában saját ügyüknek az októberi forradalmat. Ezért tekintett minden elnyomott, kizsákmányolt nép reménykedően, nagy szimpátiával a Szovjetunió felé. erőt, hitQt mprítve saját harcaihoz. A nehéz polgárháborús évek után nem sok idő jutott a békés építomunkára. Az első szocialista állam biztonságát új veszélyek fenyegették, újból kiéle. zödött a kapitalista világválság, nőtt a háborús veszély és 1941. júniusában a hitleri Népietor- szág hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót. Halálos veszély fenyegette a világ első szocialista államát. A hosszú éveken át tartó háború sok szenvedést,' nélkülözést, nagy emberi és anyagi áldozatot követelt. De végül is a szovjet nép hatalmas katonai és politikai győzelmet aratott. A szovjet hadseregnek a német fasiszták feletti győzelme Ázsiában és Európában — közöttük hazánkban is — kedvező feltételeket teremtett a felszabadított országok népei számára, hogy nemzeti függetlenségüket visszanyerve ne csak a fasizmus rémétől szabaduljanak meg. hanem egyszer és mindenkorra a töke uralmától is. Az elmúlt három évtizedben újabb veresegek érték a kapitalista világot. Európai, afrikai és ázsiai országok egész sora vált k| a kapitalista rabságból. Demokratikus, népi, majd szocialista rendszert hoztak létre. Az amerikai kontinensen a kubai nép vívta meg hősies forradalmi harcát. Felbomlott az imperializmus sok évszázados gyarmati rendszere. És ha ebben a nagyszerű történelmi folyamatban olykor kudarcok, fájdalmas vereségek is érték a szabadságukért küzdő népek családját, a harc még nem ért véget. A szocialista útra lépett országok sokasága újból bizonyítja, hogy október nemcsak a cári Oroszországot forgatta ki sarkaiból, hanem új szakaszt nyitott az emberiség történetében. Az ünnepi megemlékezés nehezen viseli el a számok hosz- szú sorát, nem férnek el benne a statisztikák; adatok. Mégsem mellőzhetjük őket teljesen, mert a tények makacs dolgok. Nemcsak azt árulják el, hogy mit, mennyit és hogyan termel az ipar, miként nö a kenyérnek- való terméshozama, hogyan nő az átlagos életkor és a fejekben a tudás, megvalósul-e a jövedelempolitikában, a szocialista juttatásokban, az oktatásban és a lakáselosztasban a szocializmus legfontosabb elve, hogy mindenki annyit ér, amennyit a munkája. Nem, a számok ennél többről beszélnek, a számok bizonyítanak! A Szovjetunió tizedik ötéves terve — amelyet a múlt héten fogadott el a Legfelsőbb Tanács ülése — sok tekintetben különbözik az előző tervektől. Szovjet barátaink a tizedik ötéves tervet a minőség és a hatékonyság ötéves tervének nevezik. Fő célkitűzésük, hogy a népgazdaság szerkezetében és műszaki színvonalában minőségi változások történjenek, s ennek következtében lényegesen megváltozzon a gazdaság egész arculata. A cári Oroszország ipara 1913-ban az amerikai termelésnek mindössze 12.5 százalékát állította elő. 1950-ben, a háborús károk helyreállítását követően a Szovjetunió termelese már 30 százaléka volt az Egyesült Államokénak. 1970-ben ez az arány már 75 százalékos volt. s. ma túl jár a 30 százalékon. 1990-re a Szovjetunió körülbelül kétszer akkora anyagi és pénzügyi forrásokkal fog rendelkezni, mint az elmúlt években. Új és gazdagabb lehetőségek nyílnak a Szovjetunió Kommunista Pártja programjában megfogalmazott társadalmi és gazdasági feladatok teljesítésére. Á forradalmi mozgalmak újabb világméretű sikerei elképzelhetetlenek lennének a szocialista világrendszer léte és internacionalista segítsége nélkül. Mindig tisztában kell lennünk azzal, hogy az a széles távlat, amelyet a Nagy Októberi Szocialista B'orradalom feltárt, a proletár internacionalizmus jegyében fbgant. Mi magyarok is azoknak a népeknek a sorába tartozunk, akik igaz barátra, segítő szövetségesre találtak a Szovjetunióban. Népünket a testvéri barátság szálai fűzik a Szovjetunióhoz. A magyar— szovjet barátság mélyen gyökerezik a magyar nép érzés- és gondolatvilágában. Ez a barátság közös eszméink és közös céljaink azonosságán nyugszik. Pártunk XI. kongresszusa másfél esztendeje összegezte a megtett utat és kijelölte a szocializmus építésével kapcsolatos további feladatainkat is. Országunk dolgozó népe eredményesen munkálkodik a kongresszus határozatainak megvalósításán. Az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra új eredményei arról tanúskodnak, hogy valóra válnak a XI. kongresszuson megfogalmazott terveink, elgondolásaink. Terveinket dolgozó népünk támogatja, egységben, cselekvőén teljesíti. Munkánk közben szinte naponta tapasztaljuk, hoay mit , jelent számunkra a szocializmus építésében a Szovjetunió barátsága és támogatása. Országaink között a kétoldalú kapcsolatok kiszélesedtek. Átfogják a politikai, gazdasági, (Folytatás a 2. oldalon)
