Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-05 / 262. szám

Világ proletárjai, 1976. NOVEMBER 5., PÉNTEK Ara 80 fillér XXXI ÉVFOLYAHf, 263. SZÁM MA: 116 SZAKCSOPORTBAN 6500 TERMELŐ (1. oldal) HÓVIRÁG ÉS MÁLNASZÖRP (4. oldal) A MUNKÁSKAPOCS (5 oldal) A nagy méret előnyei és hátrányai Ülést tartott a Minisztertanács A termelőszövetkezeti kong­resszus közeledtével egyre in­kább kirajzolódnak azok a té­mák, amelyek munkát adnak majd a tanácskozásnak, illetve a következő esztendőkben a mozgalomnak. Ezek egyike kétségkívül az üzemi méret témaköre lesz. Hosszú ideig kerestük az „opti­mális nagyságot”, majd az el­múlt évekre a gazdaságok mé­retének gyors növekedése volt jellemző. Ez a szakasz is lezá­rult. Helyenként ugyan még ta­pasztalni törekvéseket a 10—15 , ezer hektáros gazdaságok létre­hozására, de ez már elszigetelt es általában nem is sikerül. Nálunk is voltak, akik az egeszen nagy, 30—40 ezer hek­táros méretekben keresték vol­na a jövő útját. Kétségkívül be­bizonyosodott, hogy hazai vi­szonyaink között — legalábbis a közeljövőben — ez az út nem lenne célravezető. Már a tíz­ezer hektár körüli méret is túl­ik ságosan „eszköz- és koponyaigé- nyes”. A területi adottságok igazi kihasználásához ugyanis új épületekre, berendezésekre es gépekre lenne szükség, mely­nek anyagi fedezete gyakran hiányzik. Mindezek működteté­séhez pedig olyan jó szakembe­reket kell alkalmazni, amilye­nek még kevesen vannak ná­lunk. A sok ezer hektárok ugyanis minőségileg új 'problé­mákat vetnek fel és ha ezek megoldását mindenütt helyben akarják kikísérletezni, akkor a népgazdaságnak nagyon sokba kerül. Felfele is, lefele is Általában egyetértünk ma­napság abban, hogy a legköze­lebbi jövő feladata a már meg­levő nagy méretű üzemek „be­járatása” lesz. Megtalálni az igazán nagyüzemi vezetés mód­szerét, meghatározni és valóban elkülöníteni a hatásköröket, megteremteni az ütőképes mun­kaszervezetet. Ma ugyanis egya. ránt tapasztaljuk, hogy a nagy darab földet régi módon akar­ják kormányozni; de azt is, hogy az inkább csak divatból létrehozott ágazati szervezet megtöri, összezavarja a gazda­ság egységes irányítását. A ma ismert szándékok sze­rint a továbblépésnek két irány­ba kell bekövetkeznie: felfelé és lefelé. Felfelé semmiképpen sem a területi növelés, sokkal inkább és a mainál nagyobb mértékben a gazdaságok közötti összefogás, a kooperáció kellene, hogy jellemző legyen. Ez el­képzelhető úgy, hogy összefog­nak a gazdaságok, de önálló­ságukat megtartják, csupán bi­zonyos döntéseket hoznak meg közösen és bizonyos beruházá­sokat valósítanak meg együtte­sen. Továbbra is nagy szerepük lesz a szövetkezetközi társulá­soknak. Az eddigi eredmények­kel korántsem lehetünk elége­dettek. Az első társulások célja többnyire kereskedelmi vagy építőipari volt. Nagy lépést je­lentettek előre a termelési rend­szerek, de ma egyre inkább „ki­buknak” ezek hiányosságai. Mintha kicsit divatból szervez­ték volna meg egyik-má6ikat— nevük, tagságuk és igazgató ta­nácsuk van, det szolgáltatásaik gyakran hézagosak. Itt is szük­séges a megszilárdítási perió­dus, nehogy egyes hibák a gon­dolatot, a módszert járassák le. Mozdulni kell A téesz-közi vállalkozásoknál sajnos az tapasztalható, hogy bizonyos méretet elérve, hajla­mosak „elidegenedni” az alapí­tóktól, inkább saját, önös, vál­lalati érdekeiket tekintik elsőd­legesnek. Ezzel viszont éppen létjogosultságukat kérdőjelezik meg. Ezért dicsérendő az a tö­rekvés: a téesz-közi társuláso­kat is bevonják a mozgalomba, hogy rájuk is kiterjedjen a szö­vetségek és a TÓT szervező, érdekvédelmi, iránymutató, sőt a szükséges mértékig ellenőrző tevékenysége. Mozdulni kell lefelé is. A szö­vetkezeti demokrácia gyakorlá­sa ezres, sőt több ezres taglét­szám esetén cseppet sem magá­tól értetődő. A nagy létszám kevésbé alkalmas kollektiv dön­tések hozatalára. A megoldást évek óla keressük. Ma .már gyakorlatnak tekinthető, hogy a nagy gazdaságokban a közös ügyeket előbb csoportonként tárgyalják meg, és a csoportok véleményének tudatában kerül a téma közgyűlés elé. Az élet kívánja ezen az úton a tovább­lépést, tehát azt, hogy ezek az azonos érdekű csoportok ne csupán esetleges tanácskozó tes­tületként kerüljenek be a szö­vetkezeti demokrácia gyakorlá­sába, hanem törvényben előírt módon, kötelezően is. És ne csu­pán tanácskozzanak, hanem a rájuk vagy kizárólag rájuk tar­tozó ügyekben döntési joguk is legyen. Azt keressük tehát, hogyan le­het a nagy méret előnyeit va­lóban kihasználni; ugyanakkor átmentetni, új formában mű­ködtetni a korábbi kicsi mére­tekre jellemző rugalmasságot. Amit most csokorba szedhe­tünk, azok még gondolatok, kezdeményezések. próbálkozá­sok. A szövetkezeti kongresszus feladata lesz majd, hogy ezeket értékelje és rangsorolja. Földeáki Béla Jugoszláv tübbing Az eddig a budapesti és a prágai metró építéséhez szállí­tott vasbeton tübbingek export- megrendelőinek köre Jugoszlá­viával bővült. A belgrádi vasúti csomópont alagútjának építői rendeltek magyar tübbinget a a metróépítéshez beton- és vasbetonipari müvek­től, amely alig néhány hónap alatt felkészült a budapestinél nagyobb méretű termék gyártá­sára, és már elszállította az első 20 méter Hosszú alagútgyűrü vasbeton tübbingelemeit. A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: c. Minisztertanács hajtására tegyék meg a szúksé-, csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke tájékoztatta a kor­mányt Dzsemal Bijedicsnek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végre­hajtó Tanácsa elnökének meghí­vására Jugoszláviában tett hiva­talos baráti látogatásáról. A kormány a tá jékoztatót tudomá­sul vette. Utasította az illetékes állami szerveket, hogy a tárgya­lásokból adódó feladatok végre­ges intézkedéseket. Az Országos Tervhivatal elnö­ke jelentésében összegezte a vál­lalati középtávú tervezés tapasz­talatait és eredményeit. A kor­mány a beszámolót elfogadta. Felhívta a központi gazdaságirá­nyító szerveket, hogy tervező és irányító munkájukban haszno­sítsák a vállalati tervezés ta­pasztalatait. A kulturális miniszter előter­jesztése alapján a kormány el­fogadta a közművelődési törvény végrehajtásáról intézkedő mi­nisztertanácsi határozatot. A kormány megtárgyalta és el­fogadta a mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelentéseit az V. ötéves tervidőszakban megvalósítandó élelmiszeripari fejlesztések előkészítése és vég; rehajtása, valamint a vetőmag- termesztés, a termeltetés és a forgalmazás helyzetéről. A kor­mány a jelentéseket jóváha­gyólag tudomásul vette és ha­tározott a vetőmagtermesztés és forgalmazás fejlesztésének fel­Sza kszervezetek a közművelődésért Befejeződtek a kulturális Jiapok Kedden este Sarkadon, a Peli-i kán Étteremben megtartott zá-l róünnepséggel befejeződtek a Kereskedelmi, Pénzügyi és Ven­déglátóipari Dolgozók Szakszer­vezete Békés megyei Bizottsága által szervezett XVI. kulturális napok. A résztvevőket Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei1 bi­zottságának titkára köszöntötte. Beszédében elmondta többek kö­zött: „a kulturális napok célja az volt, hogy az igényekre ala­pozott céltudatos rrtunkával gya­rapítsa a dolgozók politikai és kulturális ismereteit, általános műveltségét, felkeltse az érdek­lődést egy gazdagabb, tartalma­sabb életmód iránt”. A nagy múltra visszatekintő rendezvénysorozat évíől-évre tartalmasabb programot biztosít a több mint 16 ezer szakszerve­zeti tag számára, fgy volt ez az idén is. A sokoldalú, színes ren­dezvényekhez a KPVDSZ alap­szervezeteinek mintegy kéthar­mada, a tagság 90 százaléka csatlakozott. A kulturális napok keretében indult meg a tömegpolitikai ok­tatás, melybe a párt- és szak- szervezeti alapszervezetek jó együttműködésének eredménye­ként az állományi dolgozók 22 százaléka kapcsolódott be. Ezen­kívül irodalmi, történelmi vetél­kedők, szavalóversenyek, író-ol­vasó találkozók, irodalmi előadá­sok, bábbemutatók sora szolgál­ta a kulturált szórakozás iránti igény kielégítését. Jelentős, hogy több öntevékeny művészeti együttes mutatkozott be és sze­repelt ebben az időszakban, fgy énekkarok. zenekarok, népi együttesek és irodalmi színpa­dok. Nagy élményt jelentett a KPVDSZ Napsugár bábegyütte­sének műsora. Ezenkívül több helyen rendeztek amatőr fotó- és: grafikai kiállítást. A záróünnepség műsora is méltó volt a rendezvényhez. A nézők sokat tapsoltak Bonczos Piroska, Bus Anikó és Tóth Pál­né szavalatainak, a gyulai SZOT —MEDOSZ Gyógyüdülő asszony/­kórusának, Pribolyszky Mátyás citeramüvésznek, a sarkadi Rö­pülj páva kör énekkarának és citerazenekarának. Mindent összegezve, a kultu­rális napok jól szolgálták azokat a célkitűzéseket, melyeket a szakszervezet a kulturális neve- lőmurfka továbbfejlesztése érde­kében meghatározott. adatairól. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke javaslatot tett a szenny­víztisztítás és a vízminőségsza­bályozás területén az V ötéves tervidőszakban teendő intézke­désekre. A kormány elfogadta a javaslatokat. Felhívta az illeté­kes szervek vezetőit, hogy a ter­vezett intézkedéseket a legin­kább veszélyeztetett területekre összpontosítsák. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alap­ján a kormány felhívta a mi­nisztereket és az országos hatás­körű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés októberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatok és észrevé­telek megvalósításának lehető­ségeit, és tájékoztassák arról az országgyűlés elnökét, Valamint az indítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. (MTI) Homola Csabáné kWWWWSSVWVSWWWVWWWWWVWVVWVWVVWWWSVWWSVSSS Zenehallgatás Az uj (iomüiratosi könyv tároan zenei részlégét is berendeztek. A muzsika már az első napokban meghódította a könyvtár régi és uj olvasóit (Veress Erzsébet telvetele) i

Next

/
Thumbnails
Contents