Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-28 / 282. szám
KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Halálának tisedik évfordulóján Kofa án-kiál Ütést nyit decemberben a Magyar Nemzeti Galéria Itthon Is értesültünk kerre főként az ottani székárról, hogy a közelmúltban mabelieknek, a művészet- Kohán György Munkácsy- történészeknek és művész- és Kossuth-díjas festőmü-' kollégáknak reagálásából vész alkotásaiból nagy sike- következtetünk. Kijelentért) kiállítást rendeztek a seikből mértük le, hogy Német Demokratikus Köz- megérezték ezt a nagysza- társaság fővárosában, Bér- bású, monumentális, töp- linben. A Magyar Nemzeti rengően problémafelvető Galéria főigazgatójától, dr. művészetet és — nagyon Pogány O. Gáborígl érdek- érdekes, érdemes külön is lődöm: hangsúlyozni — művészeté— Milyen visszhangot nek a nemzeti, magyaros és váltott ki a Kohán-kiállítás lokális jellegét, nem korlá- nemet művészi körükben? tozva ennek persze egyete— A berlini Kohán-kiál- mes jelentőségét. lítást elsősorban a gyulaiak — Markáns egyénisége bonyolították le a Kulturá- volt Kohán György a vasar- lis Intézet megbízásából, de helyi iskolának, az egyete- előkészítésében a Nemzeti mes magyar képzöművé- Galéria munkatársai is szetnek. Élete delén, 56 éves részt vettek. Nagy sikere korában — 1966. december volt Mi nem is annyira a 16-án — halt meg. Terve- sajtóvisszhangokból követ- zi-e a Magyar Nemzeti Ga- 1-eztetünk sikerére, noha al- lerta, hogy halála tízeves kalmasak rá, de hát ezek le. évfordulóján megemlékezik hetnek udvariassági gesz- róla? tusok is, hiszen egy külföl- —— A Magyar Nemzeti di kiállítást egy kicsit mi Galéria Kohán György ha- is udvariasan, kissé proto- lála tizedik évfordulója kolárisan fogadunk. A si- napján nagyszabású emlékCsillaghálós ének Tomka Mihály Kamasz-dalt dúdolok, vízi-gyertyák égnek, rámhull és fogvatart a csillaghálós ének.. Borzongok, mint a férfiszív, ha asszony-emlék éri, szememre ülnek a bánat szivárvány-pilléi. kiállítást nyit. Ez azért érdekes és izgalmas feladat számunkra, mert annakidején — 1965-ben — tulajdonképpen az egyetlen gyűjteményes életmű kiállítása nálunk nyílt meg a Galéria előző épületében. Ekkór döbbent rá a magyar művészeti közvélemény igazán arra, hogy kicsoda is Kohán György. Nem mintha nem ismerték volna hívei, barátai, vagy még szélesebb körökben is azt, amit csinált, de csak részletekben, majdnem azt mondanám: csak töredékesen. Ez a 65-ös kiállítás adott az ő tevékenységéről egy nagyszabású és szélesebb áttekintést. Ma már tudjuk, hogy az sem volt teljes — mármint az a kép, amely kialakulhatott e kiállításból, noha több száz vásznát állítottuk ki. Az életmű ennél gazdagabb, izgalmasabb, drámaibb, pedig akkor is a drámaiság, a megdöbbentő erő érvényesült elsősorban. És mégis azt kell mondanunk: az életmű alaposabb megismerése és újabb aspektusa azt bizonyítja, hogy Kohán páratlan erővel tudta érzékeltetni, megjelentetni az élet mélyén rejlő drámai erőket, összeütközéseket — azokat, amelyek végül is emberségünk, gondolkodás- módunk, jellemünk alakítására döntő befolyást “gyakorol. .— Hogyan értékeli előzetesen a december 16-án nyíló Kohán-kiállítást, amelyen — értesülésem szerint — mintegy 120 mű kerül ismét a közönség elé? — Nagyon érdekes lesz a kiállítás.'. Még a mi számunkra is, akik számon tartottuk, figyeltük munkásságát és azóta is hagyatékát többször, több változatban bemutattuk elsősorban Gyulán, ahol életművének tekintélyes része található. Még ma is újabb és újabb részleteket, újabb és újabb különösen hatásos vonásokat fedezünk fel művészetében. Majdnem azt mondanám: amikor ezt az évfordulós, emlékező tárlatot hagyatékából megrendezzük, nemcsak a közönségnek rendezzük, hanem magunknak is. Ügy értem: művészettörténészeknek, szakembereknek és nem utolsósorban Kohán György hagyatéka hű sáfárainak — legalábbis azok szeretnénk lenni: hű sáfárai ennek a nagyszerű életműnek. — A tárlat anyagának összegyűjtése honnan történik? — A kiállított anyag kimondottan a gyulai hagyatékból származik, abból, amit végrendeletileg Gyulának, szülővárosának, helyesebben szülőhelye városának adományozott. — Látliatja-e a tárlatlátogató ezen a kiállításon ismét nagy művét, az Emlékezés a háborúra című grafikáját, amely a Galéria tulajdonában van? — Kiállítjuk... Szabó Endre Jelinek Laj os Firoskendős lány rr Őszi párbeszéd Vaderna József — senki sem köt kendőt a lombok közé — a május fát már a február kitaposta — a kékfestő tavasz kihagyta anyagából a mintát — a szuszék üres kitárja az elmúlt éjszakát — siratóasszonyok a faágak jajveszékelnek a szélben — csomókat kötöttem az ölelésre mégis elfelejtem — kinek sütögeti a krumplit tenyerével — csak egyik kezem emlékét (i másik kekemre ejtem — fölhajtott kötényébe néném földet hord a szerelem — mielőtt lefeküdnék vele a havazás ajtaján belép a tél Futni is akartam! s pihenni Nagy Szemednél — most hallgatok, akár a tóba fúlt szél. Költöget ezüstös halcsapat, lobogó hínársziget — horgot nyel a tavirózsa, ugrik, s felsziszeg. Csodálatos ' hivatás Mucsi József Ma nékem csacsogtak a tisztaszívűek Aranyos, könnyű nyelvvel, S mondogatták édes kedvvel: Én is tudom, én is tudom. Apró nyelvek, apró szívek, Huncutul nevető szelíd szemek... * ilyenkor érzem, hogy milyen remek, Csodálatos e hivatás. < Ma nekem csacsogtak a tisztaszívűek. Szememből meleg könnyszirmocskák Peregtek arcomra, s azt tisztára mosták, Én is olyan lettem, mint ők. . A JÁRVÁNY Új magyar film a mozikban A nagy tüzek, a messzire világító fáklyák mindig elhomályosítják a kisebb őrlángokat. Bár gyakran éppen az őrlángokból csap fel a nagy tisztító tűz, amelyre évszázadok múlva is emlékeznek az emberek. 1848. fénye átragyogja a nemzedékeket, de mellette apró mécsesként pis’ákol például 1631. Pedig az 1831. esztendő észak-magyarországi eseményei — koleralázadás néven került be a történelembe — érlelték a reformkori gondolatokat, egyengették a szabadságharchoz vezető utat. Gábor Pál érdeme, hogy a történelemkönyvek lapjain elpihent eseményre, mondhatnám epizódra irá- nyitotta a felvevőkamerát, s ezzel a közönség figyelmét is. A• járvány olyan történelmi film. amelynek egyszerű realizmusát helyenként romantikus elemek színezik. A kénsoroknak nincs kettős értelmük, nincs parabola, egyszerűén igaz és szén a film, rokonszenves alkotás. Bár képsorai túlontúl kegyetlennek tűnnek, mint .maga a kor és a történet, amelynek ábrázolására vállalkozott. * * * Őrtüzek riasztják az éjszakát, katonaság védi a hegyek közé zárt apró falvakat, amelyekben tulajdonképpen két járvány dúl: egyik a kolera, a másik a tudatlanság. A kolera halomra szedi áldozatait, de gyógyszere a bizmut is, amelyet túladagolva kapnak az emberek. Terjed a kolera meg a kétségbeesett hír: az urak megmérgezik a parasztokat. S mert fenyeget az éhhalál is, az elkeseredett nép dühödten rohanja meg az úri lakokat, kastélyokat, gyújtogat, rabol. gyilkol — igazságot tesz a maga módján. Igazságot jogosan, de nem a legalkalmasabb időben. Történelmünknek ez -a csaknem feledésbe menő epizódja ugyanis számos ellentmondást hordoz magában. A sanyargatott nép éppen akkor rohanja meg földesurait, amikor a nemesség legjobbjai körében érlelődik a reformkor eszméje: közeledik a pozsonyi országgyűlés. A nemesség tehát hajlik a reformok felé, de erősebb félelme a néptől, a forradalomtól. A legvilágosabb az osztrákok álláspontja, taktikáznak, egy ideig eltűrik a parasztok felkelését, amely gyengíti a nemzeti önállóság gondolatával foglalkozó nemességet, s ily módon erősíti a császári hatalmat. * * * Kétségkívül igazi drámát hordoz a történet, filmre kívánkozót, érdekeset, izgalmasat. Tanulságosat is, hiszen kicsengésében arról is szól: hol a helye az értelmiségnek, melyik oldalon kell állnia és bonyolult körülmények között milyen nehéz helyzetbe kerülhet, aki a nép oldalán vállalja a küzdelmet. Gondolatilag is gazdag ez a film, hiszen a sodró erejű történetből kiolvasható: mór a kezdés pillanatában vesztésre volt ítélve a felkelés, mert hiányzott a megfelelő vezető és a forradalmi körülmények is. A járvány hőse Balás János orvos, a kor kezdetleges medicinájával gyógyítja a betegeket. Politikus is, aki röpiratokat fogalmaz, így sürgetve a reformokat, hogy elkerülhető legyen a revo- lúció. Humanista ez az orvos, nagyszerű ember, mégis ellene fordulnak a parasztok, mert úgy érzik, az úri osztályhoz tartozik és egészségügyi rendszabályaival nemesi érdekeket szolgál. De ellenségesen néz rá a nemesség is, a császáriak pedig egyenesen rebellisnek tartják. Így őrlődik három tűz között, miközben mégis . kialakul az eszmei együttműködés a néppel, mert vezetői — elsősorban a felkelést következetesen vállaló nincstelen jobbágy — megérzik benne a segítő- szándékot. A nép és az értelmiség egymásrautaltsága, történelmi találkozása teszi gondolatilag gazdaggá ezt a filmet, amely a jellemek plasztikusabb kibontásával .sajnos adósunk maradt. önmagában ugyan szép és mélységesen tiszta a film befejezése: a vérbe fojtott felkelés után az orvos eltűnik a szemünk elől, s legendaként él tovább az egyszerű emberek lelkében, akik majd Kossuth hívására figyelve 1848. felé menetelnek. A film bár igyekszik tisztázni a helyzeteket, de az érdekek szövevényében
