Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-26 / 280. szám
Egy pohár tej, tiszta fej? Semmit sem javult a helyzet az iskolatej körül Nagy reklámot csapnak a tej [ körül. Jogosan, hiszen a tej amellett, hogy fontos közélel- j mezési cikk, vitaminokban gaz- | dag, tápláló és egészséges. Ezt j ma már senkinek nem kell ma- j gyarázni, mégis a jelekből ar- j ra lehet következtetni, hogy ■ nincs minden rendben a tej kö- I rül. legalábbis az iskolatej kö- | rül. A tejipar évek óta nemcsak kínálja a tejet az iskoláknak, hanepi anyagi erejéhez, lehetőségéhez képest igyekszik is annak az iskolába való eljutását megkönnyíteni. Nemrégiben Bé- j késcsabán és Gyulán több iskolában úgynevezett iskolatej-ak- | ciót rendeztek, és Gyulán pél- j dául a négy iskolában ebből az I alkalomból több mint 1600 po- I hár tej fogyott el. Ebből egyértelműen kiderült, hogy a tanulók szeretik a tejet. Nem ez derül ki viszont más adatokból. A gyulai iskolákban — több ezer a tanulók száma — naponta mindössze” 560 pohár tejet isznak meg. Sarkadon 185. Méhkeréken 148 pohár i6kolatej fogy el naponta. Békéscsabán még mostohább a helyzet, hiszen ott hozzávetőleg 10 000 iskolás korú gyerek van, s ők naponta 850 pohár tejet vásárolnak meg. Mi derül ki.,mindebből? Az, hogy a reklám mellett még.fontosabb lenne az iskola vezetőinek a jobb hozzáállása. Fölösleges lenne évtizedekkel ezelőtti példákat említeni, amikor csodák csodája nem okozott gondot egy iskolában sem az iskolatej árusításának megszervezése. Most miért az? — Bó — Számítanak a munkás kollektívákra Társadalmi pártfogók segítik az utógondozást Kémiatanítás a középiskolákban Beszélgetés dr. Kovács Gyula megyei szakfelügyelAvel Szocialista társadalmunk sok-] féleképpen gondoskodik a dolgozó emberről. Ez a gondoskodás j átöleli az életkor minden szakaszát. Szociálpolitikánkat az em- ' berközpontiság jellemzi. Mégpedig olyan mélységes humanizmus, mely a félresiklott sorsú emberek társadalomba való beilleszkedéséről sem mond le. Az t év elején lépett hatályba az a törvényerejű rendelet, amely ép- í pen ennek az elvnek a gyakorlati megvalósítását tűzte célul. A i börtönből szabadultak utógondozásáról szól. Büntetőpolitikánk fontos elve a bűncselekmények megelőzése. Közismert az is, hogy a bűntettek jelentős hányadát a visz- -szaesök követik el. Tarsadalmi- lag is indokolt tehát, nogy beil- j leszkedésükre, nevelésükre ío-1 kozott gondot fordítsunk. A [ munka eredményessége jórészt attól függ, hogy milyen körülmények közé kerülünk, a környezet miként befolyásolja őket, hogyan ellenőrzik magatartásukat, és hogy meg kapják-e a tá- ; mogatást a talpraálláshoz. A j törvény hatályba lépését követő- j en megyénkben nagyarányú- szervezőmunka indult meg. Zömét a megyei bíróságnál működő hivatalos pártfogó, Pautinyi Gyuláné végezte. A majdnem egyéves munkának a tapasztalatai biztatóak. —• A rendelet megjelenése előtt a tanácsok szociális előadói foglalkoztak az utógondozással. Mivel sokirányú teendőiknek ez csupán egy része volt, a feladatot nem tudták kellően ellátni, s így a gondozottak beilleszkedé- ( sét sem kisérték figyelemmel. — Mi a hivatásos pártfogó feladata? — Bizonyos esetekben a bíróság elrendelheti a pártfogó felügyeletet, mégpedig felnőttek esetében is. Eddig ilyesmi csak fiatalkorúaknál fordult elő. A felnőttek társadalmi beilleszkedése azonban sokkal nehezebb feladat. A rendelet megjelenése után először is a társadalmi pártfogóhálózatot kellett meg- j szervezni. A hivatásos pártfogó egyik legfontosabb feladata ennek a hálózatnak az irányítása, s az utógondozásban közreműködő szervek munkájának ösz- szehangolása. Természetesen az első teendők közé tartozik, hogy az utógondozott számára mup- kahel.yet biztosítsunk és figyelemmel kísérjük magatartásai. — Végeredményben a munkahelyen dől el. hogy a szabadult miként illeszkedik be a társadalomba. Nagy feladat hárul tehát a munkahelyi kollektívára. — Tagadhatatlan, hogy a munkahelynek nagy szerepe van ezen a téren. A rendelet is kiemelt jelentőséget tulajdonít a közösség nevelő erejének. Éppen ez.ért fektettünk olyan nagy' súlyt a szervezésre. Megyénk 47 üzemében és szövetkezetében építettük ki a társadalmi pártfogórendszert. Az utógondozás eredményességének biztosításában döntő 'szerepük lesz a szocialista brigádoknak. — Közismert, hogy néha ez sem elegendő. A munkavégzés után — a tapasztalat is ezt igazolja — a gondozod magára marad s nem egy esetben italboltban köt ki. — A pártfogóhálózat kiterjed a lakókörnyezetre is. Békéscsabán kerületenként. Gyulán pedig népfrontkörzetenként szerveztük meg a társadalmi pártfogókat. Nagy segítséget kaptunk ebben a munkában a KISZ-től. a népfronttól, a szakszervezettől és a tanácsoktól. Jelenleg a különböző 1e1eoüléce- ken 82 pártfogó működik. felelősségteljes ^'adatuknak társadalmi munkában tesznek eleget. — Milyen eredmények vannak ezen a téren? — A pártfogói, utógondozói munkának csak kezdeti tapasztalatairól lehet szólni. A sarkadi példa azonban kétséget kizáróan igazolja a munkáskollektíva nevelő, a társadalomba való beilleszkedést segítő tevékenységét. Az egyik gondozott több hónapja dolgozik az egyik üzem brigádjában. Kezdetben valóban nehéz esetnek tűnt. Különösen bizalmatlansága. zárkózott természete miatt. A brigádtagok segítésével magyarázható, hogy magatartása sokat javult, s a munkában jól megállja a helyét. — Mi van azokkal, akikkel szemben a bíróság nem rendelt el utógondozást? — A 'hivatásos pártfogót gyakran felkeresik olyan szabadultak, akik nem állnak utógondozás alatt. A segítség ilyen esetben sem maradhat el. A tanácsok munkaügyi és szociális szakigazgatási szervei munkahelyet biztosítanak részükre és szükség esetén szociális segélyt adnak, sőt kölcsönt is kaphatnak. iScrcüi) Mit mond ■ jogszabály? 0 korkedvezményes munkakörökről Általános szabály, hogy öregségi nyugdíjra jogosult az a férfi, aki a 60. és az a nő, aki az 50. életévét betöltötte és legalább , 10 éves munkaviszonnyal, szövetkezeti tagsággal rendelkezik. Ez alól kivételesen korábban is nyugdíjba mehet az. aki hosz- szabb időn át olyan munkát végzett, amely a szervezet fokozott igénybevételével jár, vagy különösen ártalmas az egészségre. Ezek az úgynevezett korkedvezményre jogosító munkakörök. Az a férfi, aki legalább tíz évet dolgozott korkedvezményre jogosító munkakörben, két évi, minden újabb öt évi ilyen munka után pedig további egy-egy évi korkedvezményben részesül, így például az a bányász, aki tíz évet dolgozott föld alatt, mint vájár, nem 60, hanem 58 éves korában mehet nyugdíjba. Kor- kedvezmény illeti meg azokat is. akik egylégköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgoznak. Két évi korkedvezményt kaphat az a nő, aki nyolc évet dolgozott korkedvezményes munkakörben. Minden további négy év ilyen munka, újabb egy évi korkedvezményt biztosít. 'Az a nyugdíjigénylő, aki nyolc évet dolgozott, mint szövőnő a textiliparban, 53 éves korától kaphat nyugdíjat. A 28 évi szövőnői munka pedig már 48 éves kortól teszi lehetővé az öregségi nyugdíj igénybevételét. A korkedvezményes munkakörök jegyzéke megadja a munkakör pontos műszaki leírását és megjelöli a népgazdaságnak azt a területét is, ahol az adott munkakörben végzett tevékenység korkedvezménnyel jár. A munkakörök listája felsorolja a kedvezményes munkakör gyakorlatban ismert különböző elnevezéseit is. Ezeket a munkaköröket a társadalombiztosítási törvény végrehajtásáról szóló 17/1975. (VI. 14.) minisztertanácsi rendelet melléklete tartalmazza. Igv például a vasúti dolgozók közül az jogosult korkedvezményre, aki mozdonyvezető, segédkezelő, fűtő, mozdonyfigyelő, vonatvezető, vonatkezelő, jegyvizsgáló, fékező, kirakó, személyvonatvizsgáló, főkalauz, utazó-takarító, étszolgálati dolgozó, hálókocsi-kalauz. kocsirendező, mozgóposta-vezető. illetve mozgópostaraktárkezelő. hírlaofeldolgozó és további' munkakörben dolgozott A jegyzékben felsorolt munkaköri meghatározásokat kiterjesztően értelmezni nem lehet. A jegyzékben levő meghatározástól eltérő megjelölésű munkakör csak akkor vehető figyelembe. hg az eltérő megjelölés a jegyzékben szereplő valamely munkakörnek a szűkített meghatározása, vagy az eltérés csak az elnevezésben mutatkozik. Vita esetén az illetékes minisztérium és szakszervezet vélemé- nvének a meghallgatásával a SEOT Társadalmi Biztosítási Főigazgatósága dönt. Előfordul az is. hogy a dolgozó munkaköre szerepel a jegyzékben. a korkedvezménv hatálya azonban arra az üzemre, munkahelyre, ahol dolgozik, nem terjed ki. Ilyen esetben a Munkaügyi Minisztériummal egyetértőben ugyancsak a főigazgatóság adhat engedélyt, az egyébként korkedvezményre iososttó munkakörben eltöltött idő figyelembe vételére. A különböző, de a korkedvezményre jogosító munkakörökben eltöltött időt egybe számítják. Nemcsak a munkában, hanem a keresőképtelen állományban töltött időt is figyelembe veszik. De csak akkor, ha a dolgozó keresőkéntelenségének a bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott. —di ^ BimjMlkszzi 1976. NOVEMBER 2«. A természettudományok gyors fejlődése, a technika állandó tökéletesedése indokolja, hogy iskoláinkban is korszerű ismeret- j anyagot korszerű módszerekkel oktassunk. A kémia mint tantárgy, sok vonatkozásban elmaradt a fejlődés által megszabott; követelményektől, és az eredetileg 1978-ra tervezett reform már ebben a tanévben lépett életbe. — Milyen változást hozott az új tanterv és az új tankönyv bevezetése a régihez képest? — A korábbi ismeretanyag az elavult Bohr-féle atomszerkezetre épült. Korszerűtlensége részben a szemléletmódból, részben a leíró jellegéből fakadt, s nem felelt meg a világnézeti nevelésünk célkitűzéseinek sem. Most a hullám-mechanikai atommo- dellt tekintjük kémiatanításunk alapjának. A középiskolák első osztályaiban általános kémiai ismereteket tanítunk és ez kicsit ] hasonlít az egyetemi szisztémá- j hoz. Újat jelent az is, hogy -aj gyártási folyamatokat nem tár-; gyaljuk olyan részletesen, mint eddig. — Mi változott meg módszertani szempontból? — Elsősorban a tanítási óra típusa: a leíró, puszta tényközlő jelleg helyett a tanulói kísérletek, kémiai számítások, feladat- megoldások kapnak nagyobb hangsúlyt az oktatásban. Fő cél: i a gondolkodási készség fejlesztő- [ se. A tanár az órán irányító szerepet tölt be. / — Miben tér el a szakközépiskolai kémiaoktatás a gimnáziumitól? — Ami az óraszámot illeti, a gimnáziumok I. évfolyamán heti kettő, a II. évfolyamon heti j négy órában tanítjuk a kémiát. A vegyipari, egészségügyi, mezőgazdasági stb. jellegű szakközépiskolákban alapozó tárgynak számít, és a diákok három évig tanulják. Az ipari, közgazdasági típusú szakközépiskolákban egy éven át heti négy órában közismereti tárgyként tanítjuk a kémiai ismereteket. Beszelő számok Pár héttel ezelőtt u közút' balesetekből származó halálesetekről írtunk, mégpedig azt, hogy egy kisebb fajta falu lélekszámút teszik ki az utóbbi években. Az Autó'motor legutóbbi számában dr Dankó Domonkos, a KPM Autóközlekedési Főosztályáról Tények és adatok címmel balesetelemzést közölthazai és nemzetközi statisztikai adatok alapján. Ennek rövid ismertetését adjuk az alábbiakban. Hazánkban tavaly a személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma 453-rr.al volt kevesebb, mint tavalyelőtt, mégis lSö-tel többen haltak meg. öt évre vis.z- szamenöen a számok azt mutatják. hogy bár a 100 személyi sérülése» balesetre eső sérültek száma szinte hajszálra azonos, a megholtaké viszont állandóan nő. A 4S órán belülieké 1970- beri 5.33 volt, 1975-ben pedig 7.07. Hasonló az emelkedés a 30 napon belül meghaltak esetében is. mert az 1970-es 7,34-pyel szemben 1975-ben már 9,63-at rögzítenek a számok. Tovább vizsgálva a 100 balesetre jutó haláleseteket, nemzetközi adatokat állított össze a cikkíró az 1974. évi statisztikából. (Az 1975-ös meg nem állt — A korszerű oktató-nevelőmunka elvégzéséhez szakmailag is jól felkészült pedagógusokra van szükség. Milyen formában folyik a továbbképzés? — Alapvetőnek és meghatározónak tartjuk az önképzést. Ezenkívül a kémiaszakos tanárok munkaközössége évenként háromnapos megyei továbbképzést tart és ezen professzorok, docensek tartanak előadásokat. Szakmailag igen jelentősek az egyéves egyetemi továbbképző tanfolyamok, de módszertani szempontból többet adnak a megyénkben tartott bemutató foglalkozások. — Milyenek iskoláink személyi és anyagi feltételei? — Egy-két kivételtől eltekintve valamennyi kémiaszakos tanárunk egyetemi oklevéllel rendelkezik. Lelkesen és lelkiismeretesen végzik munkájukat. Tanítványaink az országos középiskolai tanulmányi versenyeken és az egyetemi felvételi vizsgáikon kiválóan megállják helyüket. Az iskolák kémia szertárai, könyvtárai általában megfelelnek a követelményeknek. Egyre több helyen alkalmazzák a mo• dern oktatási eszközöket a tanításban. — Mi az, ami hiányzik? — Legideálisabb feltételeket a szaktanterem jelentene, ahol a film-, dia- és írásvetítőkön kívül a szemléltető anyagok, a laboratóriumi kísérletekhez szükséges felszerelések is — egy helyen — a tanárok és a diákok rendelkezésére állanának. Sajnos, ilyen termekkel még az egyetemek sem rendelkeznek. Reméljük viszont, hogy a nemrég létrehozott Országos Oktatástechnikai Központ jobban ki tudja majd elégíteni az iskolák igényeit, mint a TANÉRT. A korszerű kémiatanítás, a korszerű szemléltetőeszközök és a tanulói kísérletekhez nélkülözhetetlen laboratóriumi felszerelések nélkül aligha képzelhető el — fejezte be válaszát dr. Kovács Gyula megyei szakfelügyelő. Bukovinszky István rendelkezésre ) A felsorolt IS ország a legalacsonyabb halálozási mutatójúval kezdődik, ez Anglia 2,81-gyel, s a lista vege felé a 14. helyen áll Magyarország 8.72-vel. Utánunk már csak Jugoszlávia és Lengyelország jön. mert nekik nálunk is rosz- szabbak az adataik.- Tizenhat ország között a tizennegyediknek lenni önmagában is jelzi, hogy valami baj van, de megdöbbentőbb lesz a kép, amilcor megtudjuk, hogy 100 személyi sériiléses balesetnél Angliában is ugyanannyi ember sérült meg. mint nálunk. Százharminc. Csakhogy ebből Magyarországon maid kilencen, tehát háromannyian halnak meg. Ezer járművenként nézve a számokat sem változnak a halálozási arányok. Ezek szerint • is éppannyi a balesetünk, mint az angoloké, ugyanannyi a sérült is és ugyanúgy háromszoros a meghaltak száma. A 10 millió jármukilométerre vonatkozó adatok is hasonló helyzetet mutatnak. azzal a különbséggel, hogy ebből kitűnik: magában a balesetek számában „hazank megállta a helyét a nemzetközi ösz- S2ehasonlitásban”, V. M. \
