Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-25 / 279. szám

* Új étkezde a kicsinyek részére Januártól megszűnik a túlterheltség Orosházán Megnyílt a VI. országos úttöroparlanient Szerda délelőtt a zalaegerszegi Óvoda épül Szeghalmon November 1-én kezdtek hozzá Szeghalmon az új 125 személyes óvoda létrehozásához. A 6,8 mil­lió forintba kerülő modern, egy­szintes gyermekintézmény szép környezetben, a volt tanács­kertben valósul meg. Az óvodát a helyi tanács költség vetési üzeme építi, s 1978 szeptembe­rében adja át rendeltetésének. „Általánosságban elfoga­dott tétel, hogy a zenemű­vészet nyelve az egész em­beriségé." (Wagner) Péntek, ko~a este. A Megyei Művelődési Központ egyik pró­baterméből hegedühangok szű­rődnek ki. Leszkó Irén gyako- j rol. Aztán a békéscsabai zene-1 iskola kórusának tagjai Rázga József igazgatót ülik körül. Ük i is rövid próbát tartanak. Időközben teljesen meglelik érdeklődőkkel a nagyterem. A dobogón zongora, kottaállvá­nyok. Kezdődik a békéscsabai zeneiskola idei tanévének első növendékhangversenye, liven te néhányat tartanak, s mindig si­keres ez a rendezvény. Elsősor­ban a szülők, hozzátartozók kí­sérik érthető figyelemmel. Ott­hon bizonyára máskor is téma a zene, olykor talán házi koncert is szórakoztatja, gyönyörködteti a családot. Ez azonban valahogy mégis más. A nyilvános szerep­lés okozta izgalom láthatóan minden szereplőben ott vibrál, persze, hogy mindenki szeretné megmutatni, mire képes és hogy a hétszáz növendék közül mél­tán esett rá is a választás, be­mutathatja tudását. Az utóbbi időben több oros­házi szülő fordult hozzánk ész­revételével. hogy az általános is­kolai tanulóknak kevés az ebéd­ideje. Mindennapos a sürgetés egyes nevelők részéről: ,,Gye­rünk. gyerünk gyerekek, nincs idő rágcsálódni.” A régi katonaidő jut az em­Varga Gerda és Boskó Klára kapja az első tapsot, ők az első fellépők. Második osztályosok és furulyázni tanulnak. Később Bach: g-moll polonézét hallgat­juk. Milyen megnyugtató, lágy dallamok. Minden hangsor gyógyír, orvosság a rohanó élet­re. A zene élménye kikapcsol, érzéseket sugall. Megnyugtat és felvidít, ezerféle hatása alá ke­rülünk. Milyen kár. hogy leg­többször csak percekre, legfel­jebb órákra. Észrevétlenül zene­szeretővé válunk egy kicsit. Ta­lán az élmény hatására — ta­lálkozásunk a zenével — éppen most válik sokunkban maradan­dóvá a zenehallgatás iránti igény. M.ától esetleg érzékelőbb füllel, jobban keressük az újabb találkozást, lehet, hogy elhatá­rozzuk, jegyet váltunk a ^"kö­zelebbi hangversenyre, bekap­csoljuk a rádiót, ha Mozart, vagy más klasszikus szerző ze­néié következik. Minden szereplő fellépése szép és kellemes élmény. Kabalevsz- kijt, Csajkovszkijt, Bartókot Schumannt, Bachot hozzák köze­lebb, teszik játékukkal, énekük­kel emlékezetessé az estét. Dicsé­ret érte a zeneiskola növendékei­nek, tanárainak. F. I. bér eszébe, amikor a sor vége leié már nem volt idő a forró leves evéséhez. Mit tehetett a katona? Kiöntötte a csajkából, és az elsők között állt sorba a másodikért. No de itt kisgyer­mekekről van szó . .. Hogy miért van ilyen áldatlan állapot Orosházán a József Atti­la általános iskola étkeztetésé­nél? Erre saját magunktól nem tudtunk választ adni a szülők­nek. Megkértük Csepregi Mi- hólynét, a megyei tanács vb agját, általános iskolai igazgató- lelyettest. hogy adjon tájékozta­tást a várható megoldásra vo­natkozóan. íme a válasz: Dr. Zilahi Lajos Orosháza váro­si művelődésügyi osztály veze ő_ ével beszélve az alábbiakat köz­öm. Valóban az általános isko- ai napközis gyermekek étkez­tetése súlyos gondokkal küzd a József Attila általános iskolá­ban. Az ebédlőteremben három iskola — a József Attila, a 3. sz. általános iskola, és a.kisegítő is­kola — tanulói étkeznek. Ez 20 napközis csoport étkeztetését je. lenti. A' teremben egy időben csak át'agosan 3 csoport tud ét­kezni. Ez tehát azt jelenti, hogy a 20 csoport 6-7 turnusban tud ebédelni. Az ebédeltetés 12 óra­kor kezdődik és 15 óráig min­den csoportnak be kell azt fejez­nie. Ez a befejezési időpont már így is kedvezőtlen, különösen a kisebb gyermekek szempontjá­ból. Egy turnus étkezésére mint. egy 25 percnyi idő jut, ami rend­kívül kevés. Több esetben próbálkozott a városi művelődésügyi osztály az sagok mellett a nehézségeken enyhíteni nem nagyon sikerült. A nehézségek különösen két vonatkozásban jelentkeznek: — az 1. és 2. osztályos tanu­lóknak hosszabb idő kell az ét­kezésre. — a 3. sz. általános iskola ta­nulói erős. hideg, szeles időben nem várakozhatnak a szabad­ban. Az utóbbira tett intézkedés a következő: a művelődésügyi központban biztosítanak helyet nekik addig, amíg rájuk kerül a sor az étkezésnél. A fenti intézkedés csak átme­neti, mert a városi tanács a 3. számú iskola közvetlen közelé­ben ingatlant vásárolt, melyben a tanulók részére ebédlőt fognak kialakítani. 1977. január hónap­tól kezdődően a 3. sz. iskola tá­ruló; itt fognak étkezni, és a József Attila iskola étkezőiének túlterheltsége megszűnik. Ez az Intézkedés hosszú távra meg­szünteti a most még meglevő nehézségeket. * * * Ügy véljük, kedves szülők, hogy ez a válasz megnyugtató: különösen, ha a megjelölt határ­idő valóban határidő is lesz. —ár. ifjúsági és úttörőházban össze­ült a hatodik országos úttörő­parlament. Háromszáz úttörő és kisdobos küldött 1 200 000 úttörő és úttörősorba lépő kisdobos képviseletében 4 napig tanács­kozik az úttörőmozgalom ered­ményeiről, további feladatairól. Az ifjúsági és úttörőház szín­háztermének . széksoraiban fog­lalt helyet Szűcs Istvánná, a Ma- ! gvar Úttörők Országos Szövet-1 sége elnöke, Varga Gyula, a Za-| la megyei pártbizottság első tit­kára, az úttörőparlament fővéd­nöke, Deák Gábor, a KISZ KB | titkára és dr. Hanga Mária, ok- | látási miniszterhelyettes. öt év közművelődési munká­ját értékelte nemrégiben Békés. Csabán a tégla- és cserépipari j vállalat művelődési házának tár- sadalmi vezetősége. Az értekez­let színhelye ékesszólóan bízó- j nyitotta, hogy ebben a művelő- I dési intézményben folyamatos, változatos programok keretében találkoznak vidékről bejáró munkások és a környékbeli ja- minai emberek. A kerámia-, ké- j zi munka, és fotószakkör leg- | szebb alkotásait látták azok a J munkásküldóttek, akik részt vet-, tek a találkozón. A meghívottak írásban előre megkapták a mű­velődési ház elmúlt öt esztende­iének munkájáról szóló beszá- | mólót. A jelentésből kiderült, hogy fő feladatuknak tartották mindig a munkahelyi kollektí­vák. szocialista brigádok műve­lődésének fokozását, a fiatalok világnézeti nevelését, önműve­lésre, szocialista közéletiségre ösztönzését. Hosszas előkészítő munka eredménye volt, hogy megtalálták minden brigádban a legrátermettebb embert, aki vállalta a kis közösség kulíúr- felelősi tisztét. Ilyen módon si­kerüli a nagyvállalat minden munkahelyén hírt adni a kul­turális eseményekről. Közművelődési programtérve- zelet kínáltak a szocialista bri­gádoknak év elején. A brigád­tagok kiválasztották a legjob­ban tetsző kulturális lehetősége­ket. feladatokat, amelyeket vál­lalásaikban teljesítenek majd. Így a művelődésben dolgozók is felmérhetik, melyek lesznek a sikeres TIT-, továbbképző prog­ramok, színházlátogatások, mű­soros estek, s a szocialista bri­gádok tagjai sem érzik kény­szernek a művelődési lehetősé­geket. mert tetszés, érdeklődés szerint maguk választhatnak. Már 1972 óta kihelyezett általá­nos és szakmunkás középiskola tananyagát ismertetik meg a A parlament szignáljának lei­hangzása. majd a Himnusz el- éneklése után a zalaegerszegi út­törők köszöntötték a nagy gyer­mektanácskozásra' a városba ér­kezett pajtásokat. A vendég'átó házigazdák nevében Varga Gyu­la. a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a VI. orszá­gos úttörőparlamentet, s vala­mennyi magyar úttörőt A köszöntők elhangzása Után Szűcs Istvánná, a Magyar Úttö­rők Országos Szövetségének fő­titkára tartott beszámolót az úttörőmozgalom eredményeiről, feladatáról. (MTI) munkásokkal a művelődési ház termeiben. Munkásakadémiákat szervez­tek. ahol igen sokan voltak pél­dául dr. Kulin György csilla­gász, dr. Becsei József művelő­déspolitikai, dr. Czeiczel Endre öröklődéstudományi előadásain. A szakmai tájékozódás mellett gyakran találkoznak a téglagyá­ri munkások a színházi élmény varázsával. A Békés megyei Jó­kai Színház művészei gyakori vendégek a művelődési házban, Lukács József színművész pe­dig a színvonalasan dolgozó iro­dalmi színpad vezetője. Fokoza­tosan próbálják ráébreszteni a mu nkásembereket a komoly ze­ne, a képzőművészetek értékes alkotásainak szépségére. A tár­sadalmi vezetőségnek a művelő­dési ház igazgatónak arra is gondja van. hogy a legifjabbak­nak is rendszeresen családias, színes szórakoztató programokat nyújtson. A művelődési ház vezetője. Vári Jánosné beszámolójában azt is elmondotta, hogy az el­múlt évek társadalmi vezetősé­gének létszáma fokozatosan csökkent, ezért a megmaradó, lelkes irányítókra bőségesen ju­tott a feladatokból. Magukban nem is boldogultak volna. A köz. művelődési munka eredményeit anyagilag és erkölcsileg is tá­mogatta a vállalat gazdasági és társadalmi vezetősége, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa és az Építő-, Fa és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Nekik köszönhetik azt is. hogy jövő­re megszépül a művelődési hóz, frissen festett szobákban, tech­nikailag jól felszerelt szakkö­rökben tanulhatnak a jaminai emberek. Száznál is többen ismerték meg részleteiben ezen a délutá­non a művelődés gondjait, örö­meit a tég1 agyári munkásembe­Találkozás a zenével Növendékhangverseny Békéscsabán Rács Andrea, Dinnyés! Virág és Sutyinszki Bea furulyán Eeetho ven 3 kontratáncát játszotta erdekeU iskolákkal égj üttmű. ködve a legcélszerűbben meg­szervezni az étkeztetés lebonyo­lításának módját, de ilyen adott­Hogyan művelődnek közösen a téglagyáriak? „Legimyobh szórakozásunk az volt, ha a körhintához kimehettünk” — mesélte egy régi békéscsabai téglagyári munkás A zeneiskola kamarakórusa Vezényel Rázga József igazgató , (Lónyal László felv. Expedíció a „Bronzlovasba99 Leningrádban, a Néva-parton sétálók ismét gyönyörködhetnek ' Falconet francia szobrászmű­vész világhírű alkotásában, a „Brozlovasban”. Nagy Péter cár közel kétszáz éves emlékművét az idő erősen megrongálta. Ezért vált szükségessé a nagy szakértelmet és gondosságot kö­vetelő restaurálás. A felújítási munkákban több mint tíz leningrádi üzem mun­kásai, restaurátorok, mütörté- | neszek serege vett részt. Az elő­zetes vizsgálatok során lyukat vágtak a szobor testébe, hogy belülről is megvizsgálhassák ál­lapotát. Az emlékműben egy fém tokot találtak, amelyből el- sárgult papírlap került *16, raj­ta az előző, 1909-es rekonstruk­ciós munkák irányítóinak, köz- j tűk úja Repinnek, a híres fes­tőnek a neve. A fémhenger mú­zeumba került, s hogy helye ne maradjon üresen, az emlék­műben elhelyeztek egy acélto­kot, amely tartalmazza a szobor restaurálására felhasznált anya­gok összetételét, a felújítás mű­szaki leírását, a restaurátorok névlistáját, és három leningrádi lap különkiadását, amely arról számól be, hogy milyen volt a város élete 1976 szeptemberé­ben. A szobor ma ismét eredéti szépségében őrködik a Néva fe­lett. (APN—BÚDAPRESŐ) rek közül. Hozzászólásaiban örömmel üdvözölték a klubok, szakkörök, művészeti csoportok létezését. Elmondották, hogy 10 —15 évvel korábban a kultúrá- lódás egyenlő volt a táncos ren­dezvénnyel, ma pedig gazdag programok között választhatnak a legaoi'óbbak és legidősebbek is. A tartalmas beszélgetést kö­vetően 21 tagú vezetőséget vá­lasztottak. Munkás emberek, műszaki dolgozók, adminisztrá­torok is találhatók közöttük. A társadalmi vezetőség elnöke Ho- vorka Sándor a békéscsabai li­ps számú téglagyár dolgozója lett. (be—zsó) tíKÉsmmar 1976. NOVEMBER 23

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents