Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-25 / 279. szám

Közművelődési törvény — Parlamenti tevékenység — Iráni látogatás Országgyűlési képviselő beszámolója Szarvason A formalizmus ellen Országgyűlési bizottság — az üzemi demokráciáért A Hazafias Népfront szarvasi városi bizottsága meghívásá­nak kedden délután olyan so­kan tettek eleget, hogy a városi 1 tanács nagy tanácsterme is szű­kösnek bizonyult. Szarvas dolgo- ! -/.ói, választópolgárai, férfiak és nők. idősebbek és fiatalok egya- j ránt érdeklődéssel várták dr. Kovács Gábor országgyűlési ! képviselő beszámolóját. A megjelenteket dr. Tóth La- jós városi HNF-elnők köszön-1 tötte, majd dr. Kovács Gábor' emelkedett szólásra. Először a parlament őszi ülésszakának I munkájáról beszélt, kiemelve és részletezve az októberben elfo­gadott közművelődési törvény szükségességét és fontosságát. j azt. hogy a világban elsőként alkottunk törvényt a közműve­lődésről. Szólt arról, mennyire lényeges: minél többet tudjunk a világról és magunkról. Jelen­tős eredményként említette meg, hogy a dolgozók általános isko­lájában tavaly mintegy 160 ez­ren fejezték be tanulmányaikat, s e mozgalmat tovább kell foly­tatni. Ma a magas szintű munka­végzés magas szintű tudást kö­vetel, s igen fontos az iskolán kívüli Ismeretszerzés, a szabad idő hasznos eltöltése is. Jó pél­dát adnak erre a szocialista bri­gádok. amelyeknek tevékenysé­gét még több tartalommal kell megtölteni. Az országgyűlési képviselő helyi példát is emlí­tett: a szarvasi szocialista bri­gádvezetők összejöveteleit. Tör­ténelmünkre visszapillantva, bi­zonyította, hogy mindenkor szüksége volt népünknek a ..ki­művelt emberfők sokaságára", de ez különös jelentőséget kap napjainkban. Dr. Kovács Gábor ezután az országgyűlés tevékenységének Nem volt nagy csinnadratta november 20-án, szombaton dél­előtt a megyei kereskedelmi if­júsági parlamenten, %amelyét Bé­késcsabán a megyei tanács szék. házában tartottak meg. Elma­radt a rögtönzött ..popfesztivál” is. ■ Slágerdalok helyett a sok­sok lány, ifjú asszony, fiatalom, bér halk beszéde töltötte meg a termet. Az .arcokon ünnepélyes, várakozásién izgalom tükröző­dött. Kilenc órakor benépesült az elnökségi asztal. Eljöttek a j megyei KISZ-bizottság, az j SZMT, a MÉSZÖV képviselői, a j kereskedelmi és vendéglátóipa- j ri vállalatok, szövetkezetek ve- i zetói. „A vállalati, szövetkezeti if­júsági parlamentek tartalmasak voltak. A hozzászólások nagy része nem a jogok kibővítését sürgette, hanem a jobb. szerve­zettebb munkát, a bolti techni­kai eszközök fejlesztését, az ár u­ellátás és a munkakörülmények javítását szorgalmazta. Sokan szóllak arról, hogy még mindig alacsony a kereskedelmi dolgo­zók fizetése. Lehetőségeink sze­rint igyekszünk ezen is segíteni. Ennek bizonyítására említem meg: a megye állami kiskeres­kedelmi vállalatainál, a fogyasz­tási szövetkezeteknél az V. öt­éves tervben 22,9 százalékkal, több mint 7 ezer forinttal nő az átlagkereset. Aztán itt van a la­kásépítési, -vásárlási kölcsön. Ez idő szerint például a három ta­rácsi. kiskereskedelmi vállalat. rníWtegy 3 millió forintos Ilyen alappal rendelkezik, amelyet évenként 520 ezer forinttal meg, toldanak. Ennek 60—65 százalé­kát fiatalok kapják." (Részlet Steigerwald Györgynek, a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályvezetőjének beszámolójából.) I mechanizmusáról beszélt. Mint I ' mondotta, a közművelődési tör­vényt egyhangúlag szavazta meg az országgyűlés, ám ezt a | mozzanatot hatalmas előkészítő 1 munka előzte meg. Szólt a par-' lamenti bizottságokban folyó vi­tákról. a megyei képviselőcso- ! port tevékenységéről, majd irá- I ni élménybeszámolót tartott, j ugyanis ' a magyar parlamenti | küldöttség egyik tagjaként a közelmúltban Iránban járt. Az országgyűlési képviselő be­számolóját követően dr, Tóth Lajos városi HNF-elnök arról (Tudósítónktól) Szerény, de annál jelentősebb ünnepség színhelye volt az el­múlt napokban a Gyoma—End- rőd és Vidéke ÁFÉSZ endrődi kultúrterme, ahol három igazol­tan távollévőn kívül valameny- nyi párttag megjelent. Ez alka­lommal került sor az új párttag­sági könyvek átadására. Az ünnepi taggyűlésen jelen voltak: B. Gyebnár József, a já- ] rási és Tímár Gergely, a közsé- j gi pártbizottság tagjai is. Bálint -Károly üdvözlő szavai j után Szulyó Margit XlSZ-tag Majakovszkij: Vlagyimir Iljics Lenin című művéből olvasott fel részleteket, majd Tímár Péter- né, az alapszervezet titkára tar­tott beszédet. Szólt többek kö­zött a párt szilárd és következe­tes politikájáról, a párttagok ez­zel összefüggő feladatairól, majd Ezután következtek a kereske­delem, a vendéglátás eredmé­nyei, gondjai, a soron levő hó­napok. évek feladatai. Semmi lazítás, egyre több munka és fe­lelősség. A fiatalok vállán is, hl. szén az ő munkahelyükről, min­dennapi életükről van szó. Egy pillantás a széksorokra. Feszengés, suttogás, papírzörgés. Hozzászólások a teljesség igénye nélkül: „Mindenki tudja, hogy milyen nagy esemény az ember életé­ben a családalapítás. De ez nem kis gongokkal jár. Ezek között első helyen szerepel a lakásépí­tés. A falvakban, községekben lakó fiatalok viszont a családi házak építésénél semmiféle ked­vezményben nem részesülhet, nek. míg a városiak több lehető­ség között válogathatnak. Azt sem tartom helyesnek, hogy a fogyasztási szövetkezetek KISZ. szervezeteit a mezőgazdasághoz sorolják. A vetélkedőkön, verse­nyeken rendre hátrányba kerü­lünk emiatt. Sokat beszélünk ar­ról. hogy nagy a munkaerő-ván­dorlás a kereskedelemben. Bu­dapesten már bevezették- a hű­ségjutalmat. Vidéken miért nem? (Hegyesi Pál, a szeghalmi ÁFÉSZ dolgozója.) „Nálunk egyre több a fiatal boltvezető és -helyettes. A gaz­dasági szakemberek adnak a sza­vunkra. De ez nem lehet egyol­dalú. A mi szövetkezetünk fia­taljai szép számmal vesznek részt politikai, állami oktatás­ban. szakmai továbbképzésen. Társadalmi munkában segítenek az új ABC-áruház építésénél. Csak azt nem tudom, miért hú­zódoznak a közéleti szereplés­től?” (Bereczki Irén, Devavá- nyáról.) tájékoztatta a jelenlevőket, hogy dr. Kovács Gábort ezután mun­kahelyén is felkereshetik a vá­lasztópolgárok. Ez a döntés azért született, mert a meghirdetett fogadónapok időpontja nem mindig esik egybe a lakossági gondok jelentkezésével. A Hazafias Népfront szarvasi váj’osí bizottsága a legközelebbi országgyűlési képviselői beszá­molót a jövő év májusára ter­vezi, amikor előreláthatólag vá­rosközpontú témákról lesz majd szó. hangsúlyozta: A beszélgetések során bebizonyosodott, hogy a szövetkezetünk kommunistáinak is azonos véleménye van. mint a Központi Bizottságnak. Ezért mindennapi munkánk során ar­ra kell törekednünk, hogy tő- tőlünk telhetőén — ki-ki saját területén — a legmesszebbme­nőkig részt vállaljunk a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán megszabott poli­tikai és gazdasági célkitűzések valóra váltásából. Az ünnepi beszéd után került sor az új tagsági könyvek át­adására. Az 1945-ös párttagok közül Feuerwerker' Gábor mondott rö­vid" visszatekintést a megtett út­ról, majd az Internacionálé fel­csendülő akkordjaival véget ért a párttagok ünnepi gyűlése. Sztanyik Károly „Véleményem szerint a szak­emberképzés jövője a szakkö­zépiskolai rendszer bővítése le­het. Az érettségizettek részére szervezett háromhónapos isko­la nem jó. Rengeteg a tananyag, a fiatalok csak idegeskednek, s végül itthagyják a kereskedel­met. És azt is jobban meg kel­lene nézni, kik alkalmasak a boltokban a tanulók nevelésére, oktatására. (Papv Margit, Körös­menti ÁFÉSZ, Vésztő.) A hangulat teljesen feloldó­dott. Szinte egymás kezéből kap­kodták ki a képzeletbeli mikro­font a fiatalok. — Farkas István vagyok, a megyei vendéglátóiparj vállalat­tól. Nagyon jó dolog az. hogy nálunk megerősödött a szocia­lista brigádmozgalom. Ebben nem kis szerepük van a fiata­loknak. Eredményes az „Egy brigád — egv újítás” 'mozgalom. R omán Márta, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalattól ar­ról beszélt, hogy néha a fiata­lok az adok-követelek kettősnek csak az utóbbi részét ismerik. Példaként említette: az egyik áruházban a továbbtanulásra je­lentkezett ifjú iskola helvett egészen máshova járt. Elvette a becsü'etes. valóban tanulni vá­gyó társától a helyet. Steigerwald György röviden válaszolt a kérdésekre, megkö­szönt minden .javaslatot, ötletet. Az elhangzottak elemzésére rö­videsen sor kerül — ígérte Köz­ben egy óra is elmúlt, de ezt a 130 ifjú észre sem vette. Hat­ezer-ötszáz fiatal képviseletében ültek le tanácskozni reggel, s az_ zal álltak fel: elvégezték, amit vártak tőlük. Tizenketten pedig az országos ágazati ifjúsági par. lamenten képviselik majd tár­saikat. Seres Sándor Közeledvén az országgyűlés' decemberi ülésszakához, ame­lyen hagyományosan a jövő esz- I tendő költségvetését vitatják J meg és foglalják törvénybe a j képviselők, az első pillanatban meghökkentőnek tűnt, hogy a héten az ipari bizottság nein a költségvetés tervezetét vizsgál- gatta. A szigorú és csalhatatlan számoktól, hangulatban és jelleg­ben jócskán elütő napirend kö­ré ültek le a bizottság tagjai. A címe: „Az üzemi demokrácia helyzete és továbbfejlesztésének lehetőségei." Jelentéstevő elő­adója. Karakas László munka­ügyi miniszter. Sikerült még az ülés előtt szót váltani Gor.iánc Ignáccal, a bi­zottság elnökével, aki így foglal­ta össze a napirendi pont kivá­lasztásának indokát: — A gazdálkodásnak, a mun­kának ahhoz a fejlettebb kor­szakához értünk el, amikor egy­re nagyobb szerepe van a szub­jektumnak. az embernek, az em- | bér alkotásának. Üjat kell te- j remteni, és az új lehetőségek j felismeréséhez, erősítéséhez nagy szükség van a tudatosságra, a j leikészültségre. Nagyra nőtt em. I berekre van szüksége a társada. lomnak. De az ember csak meg­felelő körülmények, demokrati­kus viszonyok közepette érezhe- | ti magát felnőttnek, a szó tár­sadalmi értelmében nagynak. A hosszan tartó vita, amely­ben a legnagyobb vehemenciá­val és tapasztalati bölcsességgel a bizottság munkás képviselői vettek részt, összefoglalójában szintén az összefüggéseket hang­súlyozta. Az üzemi demokrácia felszínre tjozza a dolgozók vé­leményét a vállalatnál folyó munkáról, módot ad arra, hogy mindenki megtegye ajánlásait a munka javítására, elősegíti a munkahelyen folyó tevékenység reális megítélését. Az üzemi de­mokrácia felébreszti a dolgozók érdeklődését munkahelyük és munkájuk iránt, érdekeltté teszi ókét munkahelyük ügyeiben, ösztönzést ad arra. hogy, az em­berek a munkájukat lelkiisme­retesen, jól végezzék. Végül is a vita fő jelszava ki­mondatlanul is ez lett: Le a for­malizmussal ! A jó légkörű közéletnek égjük legnagyobb ellensége, ártója Minden vadásztársaságban ér­vényes igazság, hogy a vadgaz­dálkodás nem lehet sem az idő­járás, sem az ötletszerűség függ­vénye; az intéző bizottság pedig csak a tagság egységes akarata szerint tevékenykedhet. Igaz, ez a zsadányi „községi” vadásztár­saságra is. amely a megye egyik legjobb és legnagyobb vadász- területét mondhatja magáénak. Mégis, a tavalyi vezetőségvá­lasztás után alig egy évvel újra 'intéző bizottságot kellett válasz­tania, mert a fenti szabályt megsértették. A MAVOSZ Bé­kés megyei intéző bizottsága legutóbbi ülésén azt vizsgálta, hogy az új vezetésnek mennyi- • ben sikerült javítani a régi gya­korlaton? Csatári Béla, az in­téző bizottság elnöke a tapasz­3 1976. NOVEMBER ugyanis éppen a semmitmondó, semmit sem érő formalizmus, látszatmegoldás. A bizottság tehát összefoglal­ta, mit kell még tenni annak ér­dekében, hogy elevenebb, élőbb legyen az üzemi demokrácia, a munkahelyi demokratikus köz­élet. Ezek az ajánlások a kö­vetkezők : — a munkahelyi demokrácia gazdagodásának lényeges előfel­tétele a vállalaton belüli hatás­körök decentralizációja, a jobb információs rendszer, a dolgozók képzettségének emelése. Ezek hiánya különösen gátolja a köz. vetlen tanácskozások, értekezle­tek érdemi munkájának kibon­takozását. Ma már gyakori be­számolókat tartanak igazgatók, gazdasági, műszaki vezetők, de a tudnivalókat, információkai olyan szakmai tolvajnyelven mondják el. hogy alig lehet megérteni valamit. Ez is for­malizmus! — nem alakult még ki az ügyek intézésében való részvé­telt biztosító fórumok szerveze­ti rendszere, ennek kapcsolata a vállalat egységeihez. Sok még az átfedés, amikor ugyanazt a napirendi pontot több fórumon ugyanazok az emberek tárgyal­ják; ■— manapság a dolgozókat képviselő fórumok légköre csak annyi, hogy véleményt al­kothatnak, javasolhatnak, alig van módjuk dönteni. Bővíteni kellene tehát a fórumok jogo­sultságát; — még messze vagyunk attól, hogy minden dolgozó aktív köz. életi ember legyen, aki javasol, bírál és segít a döntésben, a vég­rehajtásban. Egy kisebb körről szólhatunk csak, s így meglehe­tősen feltűnő, hogy a hozzászó­lók majdnem mindenkor ugyan, azok, amikor az üzemi fórumo­kon vitákra kerül sor. Ki a felelős azért, hogy-a fej­lődés. a változás gyorsabb le­gyen? Hogy dúsabb. értelme­sebb, formalizmus nélküli le­gyen a munkahelyi közélet? A parlamenti bizottságnak félre­érthetetlen volt a döntése: a ve­zetők személyi minősítésénél a felettes szervek azt is vizsgálják meg, milyen a légkör a munka­helyen, beszélhetünk-e az adott üzemben valóságos demokráciá­ról?! Soltész István tálatokon nyugvó vita alapján összegezte, hogy a zsadányiak reális beszámolója önmagában is ígéret a tenniakarásra. Biz­tató az indulás, amit a jobb vadgazdálkodás érdekében -ed­dig tettek és tenni akarnak. Ezekhez a természeti feltételek is rendkívül jók. De ez csak lehetőség, amelyet következetes munkával lehet valósággá vál­toztatni. Az intéző bizottság több konkrét teendőt is javasolt a vadásztársaság részére. Az intéző bizottság a január­ban sorra kerülő megyei kül­döttközgyűlés előkészítésével is foglalkozott, ahol majd többek között beszámoló hangzik el a bemutató vadgazdaság helyze­téről, a megyei jogi képviselet eddigi tapasztalatairól. A ta­nácskozás, amelyen dr. Samsola György, a MAVOSZ főosztály- vezetője is jelen volt, bejelenté­sekkel és folyó ügyek tárgyalá­sával fejeződött be. __ ___ / N em elég csak kérni - tenni kell! Tanácskozott a megyei kereskedelmi ifjúsági parlament Átvették az uj párttagsági könyvet Ünnepi párttaggyűlés az endrődi AFÉSZ-nél A MAVOSZ megyei IB ülése A jó vadgazdálkodás a fő feladat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents