Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-24 / 278. szám

/ Csaknem 30 ezer lakást adtak át az első tíz hónapban ÉVM-gyorsjelentés A népgazdasági tervben elő­irányzottnak megfelelően — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium gyorsjelentése sze­rint — az ország építőipari ki­vitelező szervezetei az év eddi­gi 10 hónapjában 5,7 százalék­kal bővítették termelésüket az előző év azonos időszakához vi­szonyítva. A munkaerő száma ebben az ágazatban sem emel­kedett, sőt mérséklődött, így a fejlődést kizárólag a termelé­kenység — egyébként — 6,6 száv zalékos növelésével érték el. Az építésügyi ágazaton belül az ÉVM-vállalatok termelése bő_ vült a legnagyobb arányban, 8 százalékkal^ más tárcák és a ta­nácsok építőipari vállalatai 3—5 és az építőipari szövetkezetek egy százalékkal több építési fel­adatot teljesítettek, mint egy evvel ezelőtt, a termelőszövet­kezetek építőipari közös vállal­kozásainak termelése pedig nem érte el a múlt évi szintet. A fon­tos termelési beruházásokat épí­tő ÉVM-vállalatok — elsősorban a 31-es számú és az Észak-ma­gyarországi Állami Építőipari Vállalat munkájának eredmé­nyeként — átlagosan 10,9 száza­lékkal nagyobb építési feladatot teljesítettek, mint egy évvel ez­előtt. Az orenburgi földgázveze­ték nagy kompresszorállomásai­nál felvonult ÉVM-vállalatok csaknem ezer dolgozója az év el­ső tíz hónapjában több mint 660 millió forint értékű munkát vég­zett el. Az elsősorban lakásokat .és kommunális létesítményeket építő ÉVM-vállalatok átlagosan 6,3 százalékkal növelték terme­lésüket. Az egyéb kivitelező szervezetekkel együtt tíz hónap alatt 29 888 új otthont adtak át az országban. A budapesti ÉVM- vállalatok eddig csaknem nyolc­ezer új lakást építettek fel. Az ország kivitelező szervezetei je­lenleg 57 ezer lakás ^P'íssén dolgoznak, s nagy erőfeszítése­ket kell tenniük a befejező munkálatok meggyorsítására, mert az év utolsó két hónapjá­ra maradt az idén előirányzott lakások majdnem 40 százaléká­nak átadása. (MTI) WWWVWHWHWWWVWWVVWVWWUWtVWVWHW Óriás kaktuszok háza Az óriás kaktuszoknak magas házat építettek a szegedi egyetemi bo­tanikus kertben. A négy és íél méter magas fóliaházban a külön­leges kaktuszpéldányokat rendszertani csoportosításban helyezlek el (MTI Fotó — Tóth Béla — KS) Szocialista brigádvezetak értekezlete a megyei ÁEV-nél A szocialista brigádok vezetői­nek tartanak tanácskozást a Bé­kés megyei Állami Építőipari Vállalatnál 27-én, szombaton, az Építők Munkácsy Mihály Műve­lődési Házában, Békéscsabán. A rendezvényen a brigádmozgalom és a szocialista munkaverseny ál- í lásáról és a vállalat feladatairól hangzik el beszámoló, melyet vi­ta. hozzászólások és javaslatok I követnek. Megválasztják a kül­dötteket az ágazat szocialista bri- gádvezetőínek országos tanács­kozására, majd kitüntetésekre, i jutalmazásra kerül sor. Pályázati felhívás Középszintű ipari szövetkezet pályázatot hirdet — műszaki vezetői, — termelésirányítói munkakör betöltésére, — faipari mérnöki diplomával és minimum 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezők részére A pályázatokat a békéscsabai lapkiadóba „1977” jeligére kér­jük beadni Eredmények, tapasztalatok, tervek Irha: dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter A mint a népgazdaság vala­mennyi ágában, úgy a me­zőgazdaságban és élelmi­szeriparban dolgozók is az év utolsó heteire jutó feladatok tel­jesítésén dolgoznak. Van ahol most tetőzik a szezon, a cukor­gyárakban, a csokoládégyárak­ban — ugyanakkor a tervező és irányító szerveknél már javában folynak a jövő évi népgazdasági tervezési és költségvetési mun­kálatok. Ehhez kiindulási alap az idei esztendő tapasztalatainak elemzése, a várható éves ered­mények megítélése. Arra kell vá­laszolni : vajon az V. ötéves terv­időszak kezdetének eddigi telje­sítményei igazolják-e várakozá. sainkat, milyen fejlődésre szá­míthatunk a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, s mire ala­pozzuk a következő évek tenni­valóit? Igaz, hogy az év vége felé kö­zeledünk, de mégiscsak hátra van még abból sok-sok munka­nap. Egy munkanap teljesítmé­nyének értéke pedig közepes gazdaságban is félmillió forint körüli, Bábolnán pedig már na­pi 3 millió forintban, a Szegedi Szalámigyárban napi 12 millió forintban számolnak. Az évi eredményeket még csak körvonalazni lehet és szabad. Az köztudott, számos kedvezőt­len jelenség, köztük az aszályos nyár ellenére kenyérgabona-ter­mésünk kiváló, a hektáronkénti termés az eddigi legfőbb volt. Az elért eredmények igazolják, hogy pontos technológiával, kor­szerű gépesítettséggel, gondos, hozzáértő munkával és megfele­lő fajták termesztésével akkor is érhetők el jó eredmények, ha az időjárás kevésbé kedvező az adott kultúra termesztéséhez. Természetesen mindezt tudva is tudomásul kell vennünk, hogy a leggondosabb munkával sem le­hetséges a mezőgazdasági terme­lést függetleníteni az időjárás­tól. Ezt példázza az idei cukor­répa-, burgonya- és zöldségter­més alakulása is. Az időjárási tényezőkkel tehát számolni kell és ezért még többet kell tenni a termelési biztonság kibontakoz­tatása érdekében. Az említett kultúrák esetében ez azt jelenti, hogy a fajtaará­nyok javítására, a korszerű vető- magellátásrá, a területi koncent­rálásra, a fajták termőképességé­nek jobb kihasználására, s az emberi hozzáértésre fokozottan ügyelnünk kell.' Mindezek érde­kében bővíteni kívánjuk az ipar­szerű termelési rendszerek terü­letét, fejlesztve a rendszergazdák integrátori tevékenységét is. I tthon és Európa-szerte min­denkit közvetlenül és érzé­kenyen érint a burgonya- termelés visszaesése. A nagyüze­mi vetésterület és az intenzív termelési rendszerek arányának növekedése megalapozza a ter­melési biztonságot, a termelési színvonal jövőbeni emelését. Az intenzív burgonyatermelés és forgalmazás tervezett fejlesztése szükségessé teszi a rendszerek bővítéséhez a műszaki feltételek megteremtését, a tárolókapacitá­sok bővítését, a központi felvá­sárlás szervezési és egyéb felté­teleinek korszerűsítését. A kertészeti termékekből a la­kosság ellátása egyenetlen volt és számottevő áremelkedés kö­vetkezett be. Az év második fe­3 1976. NOVEMBER 24. lében az ellátás javult, és köz­ponti intézkedések történtek an­nak érdekében, hogy a téli és kora tavaszi ellátás zökkenő- mentes legyen. A késő tavaszi fagyok, majd a hosszan tartó szá­razság a termést kedvezőtlenül befolyásolta. A legnagyobb ki­esés egyes zöldségféléknél és a nyári gyümölcsöknél volt tapasz­talható. A kedvezőtlen termelési eredméhyek nyomán mind a la­kossági ellátás, mind a gyümölcs- kojizerv-termelés, mind pedig a friss gyümölcsexport kevesebb a tervezettnél. Lényegében hasonló helyzet alakult ki a szőlőter­melés területén is. T akarmány termesztésünkre is kedvezőtlen volt az aszá­lyos időjárás. A takar- mánytei'mő területek fokozottabb hasznosítása, a tartalékok feltá­rása, a takarékosabb takarmá­nyozás, a melléktermékek eteté­se azonban lehetőséget teremte­nek állatállományunk fejleszté­sére. A szarvasmarha-állomány fej­lődését elősegítő intézkedések hatására tejtermelésünk kimoz­dult a holtpontról. A tejhozam növekedésének eredményeként mind a tejipar, mind a mező- gazdasági feldolgozó üzemek együttesen teljesítik előirányza­tukat. A tejipar felvásárlása a tervezettet meg is haladja. Sertéstartásunk fejlődésére utal, hogy — az év elején észlelt alacsony nyitóállomány ellenére — vágósertés-termelésünk vár­hatóan megfelel a tervezettnek; a tenyészállat-állomány pedig az év végére több lesz annál. A te- nyészállomány gyors növekedése máris érezteti kedvező hatását. Élénk a malac- és süldőkínálat. E téren az a törekvés, hogy mind több malacot hizlaljanak meg! E célkitűzés megvalósítását takar­mányhiány sehol nem gátolhatja. Az abrakellátás biztosított! A húsellátás és a választékbő­vítés miatt egyaránt lényeges, hogy a baromfiágazat éves tervét húsból és tojásból egyaránt túl­teljesíti. A juhtenyésztésünk is kedvezően fejlődik. A belföldi élelmiszer-ellátás összességében megfelelő. Igaz, hogy a zöldség- és gyümölcsellá­tás év közben akadozott. Kedve­ző jelenségként értékelhetjük vi­szont a kiegyensúlyozott sertés-, baromfihús- és a tojásellátást. A korszerű táplálkozásnak megfe­lelő élelmiszerek kínálata és fo­gyasztása, valamint a háztartási munkát könnyítő félkész termé­kek választéka az elmúlt évihez hasonló színvonalú, de újabb, ké­szülő beruházások segítik már a közeljövőben a továbblépést. Az .ágazatainkkal szemben tá­masztott népgazdasági feladato­kat az V. ötéves tervtörvényben megfogalmazottak szerint kell teljesítenünk. Ennek érdekében legfontosabb tennivalóink a következők; A belföldi igények mennyiségi és választékbeli kielégítése tovább­ra is elsőrendű feladat. K ülkereskedelmi tevékenysé­günket úgy kell alakítani, hogy teljesítsük a szocia­lista országokkal szemben vállalt kötelezettségeinket. Fáradozunk azon, hogy az import egyidejű csökkentése mellett, a tőkés ex­port erőteljesen növekedjék. Érdemes munkálkodni az élen­járó üzemek bevált gyakorlati tapasztalatainak, módszereinek, a tudomány legújabb eredmé­nyeinek elterjesztésén. Ezek ré­vén is előre léphetünk az évek óta adósságlistánkon szereplő feladataink megoldásában. Nagy tartalékok rejlenek a ma még alacsony színvonalon gazdálko­dók felzárkózásában is. Számí­tásba kell venni, hogy növekvő termelési feladatainkat csökkenő létszámmal kell megoldani. Ezért különösen jelentős a mun­ka- és üzemszervezés színvonalá­nak javítása, az ezt szolgáló módszerek, ajánlások kidolgozá­sa. F ladataink teljesítése érde­kében — az egyre izmoso­dó nagyüzemek mellet« — ki kell használnunk a kisgazda­ságok lehetőségeit is. Az idén hozott intézkedések a termelési biztonságon alapuló, szervezett termékelőállításhoz jó alapot ad­nak. Fontos törekedni arra, hogy — ahol ehhez a feltételek adot­tak vagy megteremthetők —, ott a kisüzemekben is korszerűbb fajták, eljárások terjedjenek. Az 1976. évi gazdasági fejlődés fő eredményei azt mutatják, hogy népgazdaságunk fejlődése tervszerű. A legfontosabb gazda­ságpolitikai célok megvalósulá­sát segítő gazdasági folyamatok kibontakozóban vannak. Gazda­ságunk tehát jó úton halad, az előrehaladás ütemét azonban fo­koznunk kell és lehet a jövőben. Az új esztendőben kedvezőbb feltételek mellett telepíthetők új ültetvények, nagyobb állami tá­mogatást élvez több beruházás és jobb felvásárlási arák kerültek bevezetésre a kertészeti és állat- tenyésztési termékek íontos cik­keinél. Üjabb intézkedések segí­tik a bürokrácia, a fölösleges előírások számának csökkentését , és 1977-től egyszerűbb, kedve­zőbb lesz a kistermelés adózása is. Mindehhez számottevően hoz­zájárul — a növekvő termelés mellett — a mezőgazdasági üze­mek jövedelmének emelkedésé­hez, új vállalati fejlesztési forrá­sok teremtéséhez. Mennyiségileg fokozódó, minő­ségileg jobb belföldi ellátás — vagyis a hazai szükségletek el­sődleges kielégítése, emellett az exportképesség fokozása, a fej­lesztés, a hatékonyság javulásá­nak gyorsítása: ez a fő feladat, ez a cél! Mindennek érdekében — ahogyan pártunk XI. kong­resszusának határozata kimond­ja: „Biztosítani kell a szocialista termelési viszonyok további fej­lődésének feltételeit, ki kell dol­gozni a gazdálkodás olyan úi módjait és szervezeti formáit, melyek elősegítik a mezőgazda­ság további iparosodását, a me­zőgazdasággal szoros kapcsolat­ban működő ipari vállalatok, il­letve az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek közös te-' vékenységét, összehangolt fej­lesztését”. H iszem, hogy újabb tapasz­talatokkal glzdagodva minden gazdaságban, vál­lalatban, minden munkahelyen ezen dolgoznak a jövőben is. Az irányító szervek dolgozóinak megtisztelő kötelessége ezt a tö­rekvést támogatni, segíteni az egész országban. Hírlapkézbcsítőket (elveszünk Postahivatal! \ i

Next

/
Thumbnails
Contents