Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-24 / 278. szám
Világ proletárjai I VI’»» VI ■.■tol ■ »» • • ■ ■ ■ v»»—«»-■ L— » •—» > v a ■_ ■ »» ■ I » • ■ »■ --------------197 «. NOVEMBER 24., SZERDA Ara: 80 fillér XXXI. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM M A: EREDMÉNYEK, TAPASZTALATOK, TERVEK (3. oldal) AVATÁS ÉS ELSŐ MŰSOR (4. oldal) EGY NÉPFRONTTITKAR VALLOMÁSA (5. oldal) Lehet, hogy a hivatalos és szakszerűen végzett közvélemény-kutatás nem támasztaná alá, de magántapasztalatok szerint az emberek általában kétféleképpen vélekednek a gazdasági vezetőkről és a vezetői munkáról. Az egyik tábor — talán inkább a kisebbség — úgy tartja, hogy vezetni könnyű is meg nehéz is. Köny- nyű, mert úgyis mindent megmond, előír és szabályoz a „fel- sőbbség'”; és ugyanakkor nehéz, mert mindent megmondanak, előírnak, szabályoznak, mindig és mindenkihez alkalmazkodni keli. A másik tábor a vezetői munkát elintézi egyetlen nagyvonalú legyintéssel, mondván: .,hja kérem, dirigálni azt könnyű!...” Ki tudja miért, az emberek — és nemcsak a hozzá nem értők — a gazdasági vezetők munkáját és beosztását nem egyfajta szakmaként, hivatásként ítélik meg, hanem akként, mintha a vezetők kizárólag valamiféle tiszteletbeli és inkább csak reprezentatív jellegű megbízatást látnának el. A vezetőként dolgozók több mint ötven százaléka (egyes szakmákban hatvan százaléka) öt-hat évnél nem régebben dolgozik jelenlegi beosztásában. Ez még nem mond sokat, mert — ugyancsak a közhit szerint — például egy cukrászüzem vezetője különösebb szakmai megfontolások nélkül kerülhet mondjuk egy asztalosüzem élére, mint ahogy az alkalmatlanságát nyilvánvalóan bebizonyító miniszteriális vezetővel is lehet, mondjuk, vállalatirányítóként kísérletezni. Az viszont már sokatmondó tény, hogy az elmúlt években a korábbiakhoz képest nagy változás történt a vezetői beosztásokban: tárcánként eltérően a vezetők 33—10 százaléka cserélődött ki s e cserék eredményeként jelentősen emelkedett a felsőfokú szakmai végzettséggel rendelkező gazdasági vezetők aránya. Ma már a kinevezések alapkövetelménye a felsőfokú diploma. Csakhogy: a ki. tűnő diplomát felmutató és ennek megfelelő szakmai kvalitásokkal rendelkező, politikailag is magas fokúan művelt mérnök, közgazdász vagy egyéb szakember még csapnivaló vezető is lehet. ha egyszer hiásnyoznak belőle azok a képességek és készségek, amelyek a vezetői munkához nélkülözhetetlenek. A vezetés: szakma. Egyesek szerint megtanulhatatlan szakma. A jó vezető — úgymond — nem lesz, hanem születik. És mint minden túlzásban, ebben is van némi igazság, de az ma már felismert tény, hogy ezt a szakmát is meg lehet tanulni, legfőképpen, ha van hol és van mit tanulni. Hivatásos vezetőképzés Magyarországon nincs (soha nem is volt), ám létezik a vezetők rendszeres továbbképzése, rangra és beosztásra való tekintet nélkül. A felső- és középszintű Magyar—NDK Berlin Berlinben kedd délelőtt megkezdődött a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési, bizottság elnökeinek tanácskozása. A megbecsléseket magyar részről dr. tanácskozás Szekér Gyula, a kormány elnök- helyettese, az NDK részéről Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-helyettes, az együttműködési bizottság két tagozatának elnöke vezeti. A korábbinál gyorsabb, folyamatosabb a vasúti és közúti áruszállítás Ülést tartott a megyei szállítási bizottság A Békés megyei Szállítási Bi-. zottság — Csepregi Pálnak, a megyei tanács elnökhelyettesének, a, bizottság elnökének vezetésével — november 23-án, tegnap ülést tartott. Napirendjén a szállítási igények és az eszközkapacitás egyensúlyának vizsgálata, a bizottság idei tevékenységének értékelése, valamint a jövő évi munkaprogram elfogadása szerepelt. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján szükségessé vált a csúcsforgalmi szállítási feladatok felmérése, a meglevő szállítóeszközök jobb kihasználása. különös tekintettel a j közúti és vasúti áruszállítára. | Népgazdasági érdek a mezőgaz-' Tartalmas beszámolókkal, sok. iéle javaslat, ötlettei és játékkal a tarsolyában tegnap, november 23-án elutazott a Békés megyei küldöttek csoportja Zalaegerszegre, a VI. országos úttörőparlamentre. A november 24-től 27- ig tartó tanácskozáson 17-en képviselik megyénk kisdobosait, úttörőit. A 12 küldött mellett részt vesz a zalaegerszegi rendezvényen az országos parladasági termékek betakarítása, ezen belül a megtermelt cukorrépa beszállítása, valamint a kereskedelmi, a tranzit és az ex- portszállítások időben történő lebonyolítása. A bizottság - ülé- I sén a MÁV, a Volán, mint szállítók, valamint a két cukorgyár és a gabonafelvásárló, mint szállíttatok adtak képet a kapacitásról, illetve az igényekről. A megye területéről a vasúton elszállítandó áruk mennyisége 600 ezer tonna, amelynek továbbításához mintegy 34 ezer vasúti teherkocsi szükséges, A legnagyobb mennyiség a cukorrépa, mintegy 150—180 ezer tonna. A megyébe érkező vasúti küldemények mennyisége megmenti munkacsoport 1974-ben megválasztott három Békés megyei tagja, valamint az „Elmondanám a parlamenten” című té. vésorozatban való szereplése alapján a legtöbb szavazatot szerzett bélmegyeri csapat két úttörőié is. A küldöttség vezetője Erdélyi Julianna, a békési II. Rákóczi Ferenc csapat úttörője. közelítően azonos a múlt évivel, egymillió tonna körüli, ami 50—52 ezer vasúti kocsi befutását jelenti. Általános tapasztalat, . hogy az év eleji előszállítási lehetőségeket a vállalatok kevésbé használták ki, s emiatt, valamint a mezőgazdasági áru- szállítások késése miatt feszültségekre számítottak. A gondos előkészítés, a körültekintő szervezés eredményeként azonban a cukorrépa-szállítás folyamatos és zavartalan. Ennek ellenére a jövőben nagyobb figyelmet szükséges fordítani a vasúti szállítások egyenetlenségének megszüntetésére, az clöszállí- tási lehetőségek fokozottabb igénybevételére. A másik nagy szállító, a Volán 8-as sz. Vállalat a korábbinál lényegesen nagyobb eszközkapacitással rendelkezik. Így kevésbé gond a mintegy 1.2 millió tonna áru továbbítása. A mezőgazdasági üzemek rendelkezésére álló szállítóeszközkapacitás is jelentős, 1489 tehergépkocsi és 3152 vontató. A cukorgyáraknál a répa szállítását 88 honvédségi tehergépkocsi is segíti. Ami a szállíttatókat illeti, a Sarkadit Cukorgyárba vasúton és közúton 30 ezer 300, a mező- hegyesibe 46 ezer vagon répa érkezik. Ebből eddig Mezőhegyesre 26 ezer, Sarkadra 21 500 vagon már beérkezett. Mind a vasúti, mincl pedig a közúti szállítással elégedettek, bár a Volán szabad kapacitását nagyobb mértékben is rendelkezésre bocsáthatná. A gabonafelvásárlónál a vártnál kedvezőbb, jó búzatermés eredményeként a megyéből történő kiszállítási igény lényegesen nagyobb a tavalyinál. Ennek alapján a negyedik negyedévben a vasúton szállítandó áru mennyisége megközelíti a 100 ezer tonnát, amelynek csaknem fele export. A közúti szállításokat a . saját gépjárműveken kívül a Volántól leszerződött járművekkel biztosítják. A negyedik negyedévi közúti szállítás árumeny- nyisége 235 ezer tonna. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy zökkenő- mentes a belföldi szállítás, az exportáruk szállítása azonban vontatottan halad. Összességében megállapítható, hogy a javuló eszközellátás, a körültekintőbb szervezés eredményeként az idei őszi szállítási feladatok megoldása nem okozott olyan gondot, mint a korábbi években. Ami a feladatokat illeti, a hátralevő időben első helyen az exportszállítások teljesítése, valamint a még kint levő cukorrépa mielőbbi beszállítása szerepel. 'Azzal az együttműködéssel, amely a MÁV, a Volán, a tanács és a szállíttatok között ebben az évben kialakult, ez teljesíthető, sőt. biztosíték a jövőre is. A bizottság végül értékelte idei tevékenységét, s elíógadta a jövő évi munkaprogramot. A kialakult gyakorlatnak megfelelően, a megyei szállítási bizottság negyedévenként tanácskozik ms>’d A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat az utolsó negyedévben az egész évi mennyiség egyharmadát, mintegy ezer vagon baromfit vásárol és dolgoz fel. Mindkét gyárban — Békéscsabán és Orosházán — teljes kapacitással dolgoznak a feldolgozó pályák Fotó: Lányai Ma kezdi munkáját a VI. országos úUörőparlament Békés megyéi tizenheten képviselik vezetők továbbképzésével foglalkozó ágazati intézetek száma jelenleg 29, ezek mellett tevékenykedik az Országos Vezetőképző Központ és még néhány más — nemcsak a továhbkép- zéssel, de az utánpótlás oktatásával, nevelésével is foglalkozó — intézmény (például: Csepelen, a Dunai Vasműben). Mit tanulnak a vezetők? Egyáltalán: mit tanulhatnak a vezetők? A tantárgyi skála rendkívül széles. Tanulnak politikai ismereteket, gazdasági és gazdálkodási tudnivalókat, pszichológiát és szociológiát, szőkébb szakmájukba vágó elméleti és gyakorlati ismereteket, tanulják az emberekkel való bánásmódot, illetve — a gazdag ismeretanyag másik pólusaként — a döntések meghozatalának művészetét. Tájékozódásképpen érdemes megismerkedni az Országos Vezetőképző Központ elmúlt öt év. ben rendszeresített tanfolyamainak témaköreivel, illetve e tanfolyamok címeivel: 12 alkalommal rendezték meg a népgazdaságirányítási tanfolyamot, 24 al. kálómmal ' a vállalatvezetői komplex tanfolyamot, ennek magasabb fokozatát 11 alkalommal, a személyzeti vezetők alapozó tanfolyamát 9 alkalommal, oktatási tanfolyamokat 23'alka- lommal és egyéb céltanfolyamo. kát 19 alkalommal. Ez összesen 113 tanfolyami amit majdnem 3000. úgynevezett „felsőszintű” vezető végzett el. Persze: annak rendje és módja fezerint, vizsgákkal. adott esetekben szakdolgozatok elkészítésével. A vezető-továbbképzés elmúlt öt évi tevékenységét számokba sűrítve, megállapítható, hogy a szocialista szektorban működő gazdasági egységek vezetőinek több mint a felét javasolták a szóban forgó továbbképző tanfolyamokra és valamennyien el is végezték ezt az iskolát. legnagyobb arányban a felsőszintű vezetők vettek részt továbbképző tanfolyamokon (75—80 százalékuk). A vezetőképző iskolák a vezetői utánpótlás nevelésével is foglalkoznak, más kérdés, hogy akik az ilyen jellegű tanfolyamokat elvégzik, sokszor maguk sem értik, miért is kellett erre időt szakítaniuk. S még nagyobb baj, hogy sokszor azok sem értik, akik lehetővé tették szá- piukra e tanfolyamok elvégzését; mert hogy a vezetők továbbképzésének és a kiszemelt utánpótlás oktatásának fejlesztéséről kormányhatározat intézkedik, de arra nincs határozat — és érthető módon nem is lehet —. hogy az efféle „beiskolázásokat” átgondoltan és megfontoltan kell végrehajtani. Magyarán: nem bétű szerint kell eleget tenni a vezetőképzéssel foglalkozó kormányhatározatnak, hanem a vezetőképzés lehetőségét kell a távolabbi káderfejlesztési tervek, elképzelések szolgálatába állítani. Vértes Csaba 0szi szezon Tanulnak a vezetők
