Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-23 / 277. szám
Kettévált nyugatnémet ellenzék - Brandt nyilatkozata Bonn A nyugatnémet Kereszténydemokrata Part (CDU) elnöksége es parlamenti képviselőcsoportja hétfőn délelőtt külön- külön rendkívüli ülésén tárgyalta meg a CSU hét végi döntése nyomán előállt helyzetet. A Keresztényszociális Uniópar- lementi képviselőcsoportja titkos szavazással úgy döntött, hogy felbontja a CDU-val való parlamenti uniót és önálló ellenzéki frakcióként tevékenykedik tovább. Franz-Josef Strauss, a CSU elnöke és Friedrich Zimmer- niann, a parlamenti frakció új vezetője vasárnapi nyilatkozataikban igyekeztek megnyugtatni a mélységesen felháborodott kereszténydemokratákat. Straus6 felajánlotta, hogy a két kereszténypárt a" jövőben egyfajta „íedöszervezef’ irányítása alatt egyeztesse tórvenyhozás- beli taktikáját az SPD—FDP j kormánykoalícióval szemben. Ezt i a javaslatot Helmut Kohl, a CDU elnöke azonnal visszauta- j sí tolta. „Hogyan beszélhetnénk j egy tető felépítéséről,, amikor ! éppen most robbantották fel az L alapokat'’ — jelentette ki va- j sárnapi teievíz.os nyilatkozata- j ban. A CDU vezetésében és tagsága körében azonban tovább tart | a felháborodás. Kohl már a CDU-elnökség sebtében össze- j hívott szomoati ülésén, majd I vasárnapi áhjtónyilatkozataiban leszögezte: október 3-án a parlamenti választásokon „az egész Német Szövetségi Köztársaságra I vonatkozóan ' kapta meg a szavazatokat és továbbra is az országos ellenzek vezetőjének tekinti magát”. Megfigyelők ebből arra következtetnek, hogy a CDU komolyan fontolóra vet- ,(le egy bajor partszervezet felállítását. (Az ellenzék eddigi „munkamegosztása szerint’' a CSU csak Bajorországban működött, a CDU viszont nem te- yekenykedett ebben a tartományban). Jól értesült kereszténydemokrata körök szerint a CDU vezetésében sokan vannak olyanok, akik követelik, hogy a , párt váljék végre valóban or- í ' szagossá, mielőtt még a „hüt- ' lenné” vált CSU is kiterjeszti | tevékenységét valamennyi tartományra. Willy Brandt, az SPD elnöke J rádiónyilatkozatban fejtette ki álláspontját az ellenzéki pártok válságáról. Emlékeztetett arra. hogy néhány hete a parlamenti választások előtti kampányban a CDU—CSU még a kormányzás felelősségét akarta közösen vállalni, most pedig mar, az együttes ellenzéki taktikában is képtelenek megállapodni. Az SPD—FDP kormány munkája j nem lesz sokkal könnyebb a j következő négy évben attól, hogy a parlamenti ellenzékben nem egy pártunió. hanem két külön párt tevékenykedik —■ mondotta Brandt.. A parlamenti erőviszonyok megváltozása azonban mégis „nem várt pluszt” jelent a szociálliberális koalíció számára — jelentette ki. Brandt elvben nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a későbbiek folyamán egy — a CSU nélkül — nagykoalíció is kialakulhat tartományi szinten — a közeljövőre nézve azonban teljesen valószínűtlennek mondotta, hogy pártja a kereszténydemokratákhoz közeledjék. (MTI) Kohl sajtóértekezlete Bonn Helmut Kohl, a Keresztény- demokrata Unió elnöke hétfőn bonni saj’-óértekézletén nyomatékosan felszólította a Keresz- fényszoaiáüs Uniót (CSU): vonja vissza hét végi dönteset és kötelezze el magát az tellenzéki pártunió folytatása mellett. A CDU-elnök arra hivatko- zott* hogy október 3-án a parlamenti választások során a választók szavazatait CDU—CSU közös kancellárjelöltjeként kapta és ezt a megbízatást továbbra is érvényesnek tekinti. A párt Kohl szavai szerint „a jövőben is mindent meg kivan tenni annak érdekében, hogy az ellenzéki unió politikája érvényesüljön — alternatívát kínáljon a szocializmussal szemben”. A CDU ezért kész arra. hogy az egész országra kiterjedően átvállalja a politikai felelősséget. Szovjet—amerikai szerződés Moszkva Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: ' A szovjet—amerikai gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében „kiemelkedő fontosságú gyakorlati lépésként” értékelik szovjet részről azt a szerződést, mely az elmúlt hét végén jött létre Moszkvában az A. Hammer vezette Occidental Petróleum és a szovjet SZOJUZHIMEXPORT képviselői között. A szerződés értelmében a Szovjetunió 1978-tól kezdve tíz even at összesen 8,5 millió tonna a mm ón iákot szállít az Egyesült Államoknak. A szerződés pénzbeli értékét nem hozták nyilvánosságra, mivel az elszámolás a szállítás idején érvényes világpiaci árakon történik majd. Moszkvai gazdasági megfigyelők azonban emlékeztetnek, hogy a két partner között 1973-ban létrejött keretmegállapodás, melyben szovjet részről ammóniák, karbamid és kaliumklorid, amerikai részről szuperfoszfátsav-szállitások szerepeltek, húsz év távlatában 20 milliárd dollárban jelölte meg a kölcsönös szállítások várható értékét. Armand Hammer Los Angelesből telefon-nyilatkozatot adott a szovjet sajtónak, melyben „rendkívüli jelentőségű lépesnek” nevezte a szerződést a két ország gazdasági együttműködésében. s kifejezte meggyőződését. hogy az Egyesült Államok üzleti körei a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére törekednek. Ennek bizonyítéka az Occidental Petróleum elnöke szerint az is, hogy az Amerikai—Szovjet Kereskedelmi Tanács november 30-án kezdődő moszkvai ülésére várhatóan 200 vezető amerikai nagyiparos utazik a szovjet fővárosba. Közel-Kelet: Arabközi biztonsági erők tartják ellenőrzés alatt Libanont Bolgár—indiai közlemény Szófia Szófiában hétfőn bolgár-in-; diai közös közleményt hoztak nyilvánosságra Todor Zsivitov bolgár államfő múlt heti indiai látogatásáról. A közlemény megállapítja.. hogy a találkozón a felek kite- ! jeziék azt a/ óhajukat, hogy to.- 1 vábbfejlesszék a két. ország politikai. gazdasági, müszakj-tudo-; mánvos és kulturális .együttműködését. Ennek megfelelőén a lói togatás során a-két ország képvi- ■ selői államközi megállapodást ’ii> j tak alá. ,, , ' - .y.t Zsivköv bulgáriai látosn+aspáj huta meg Fnkhruddjn Ali Ahmedet es Indira Gandhit. ! Bcjfiít Eliasz Szárkisz libanoni elnök vasárnap este az ország függetlensége elnyerésének 33. évfordulója alkalmából rádióbeszédet mondott. Történelmi eseménynek nevezte az arabközi biztonsági erők bevonulását és köszönetét mondott az arab országoknak és a többi barati hatalomnak a libanoni polgárháború befejezéséért tett erőfeszítéseikért. A soron I következő feladatokról szólva Szárkisz hangsúlyozta az erős nemzeti hadsereg szükségességét, amelynek segítségével az ország belső biztonságát a jövőben sza- , vetolni lehet. Kifejtette, hogy a ! biztonság kérdését abszolút ; előnyben kell részesíteni az ősz- szes többi problémával szemben. Az ezt követő legfontosabb feladat a 19 hónapos polgárháború- • ban szétzúzott libanoni gazda- 1 ság helyreállítása. Szárkisz fel- | : hívta az arab országokat és az I Egyesült Nemzetek Szervezetét. ' hogy nyújtsanak továbbra is se- 1 ' gítséget az országnak. 1 Vasárnap az arabközi biztonsági erőit szíriéi kontingensei harc nélkül elfoglalták állasaikat I Tripoliban és Szidonban is. így most a zöld«isakosok a libanoni —izraeli határvidék keskeny sávjának ki vétőiével1 az egész országot ellenőrzésük alatt tartják. K airó ' Vasárnap késő este váratlanul Ksú'óbh érkezett Jass»er Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottsága2 miimiu» 1976. NOVEMBER 23. nak elnöke. Arafat előzőleg Da- maszkuszban tárgyalt a színai vezetőkkel a legutóbbi libanoni eseményekről. New York A Time című amerikai hetilap legújabb számában interjút közölt Szadat egyiptomi elnökkel. Szadat az amerikai lap munkatársának Kérdésére kifejtette, kész olyan Közel-keleti békeegyezményt aláírni, amely — ENSZ-o&apatok állomásoztatása útján — biztosítja, hogy Izrael használhassa az Akabai-óblöt. Hangsúlyozta, hogy kész hivatalosan. törvényesen és nyilvánosan aláírni az Egyiptom és Izrael közti hadiállapot befejezését rögzítő dokumentumot. Hozzáfűzte: ragaszkodik az izraeli csapatok teljes kivonásához a megszállt arao területekről és a palesztin állam létrehozásához a Jordán folyó nyugati részén és Gazában. Szadat megismételte azt a kijelentését, hogy a Közel- Kelettel foglalkozó genfi értekezletet 1977-re össze kellene hívni. Elutasította Kissinger amerikai külügyminiszter „kis léoése.t” politikáját és hangsúlyozta: a genfi értekezleten a palesztinok képviselőinek is jelen kell lenniük. Jeruzsálem Rabin izraeli miniszterelnök egy értekezleten mondott beszédében vasárnap ismét felszólította Szadat elnököt, hogy — amennyiben béke iránti vágva őszinte — folytasson közvetlen tárgyalásokat az izraeli kormánnyal. Hangoztatta: Izrael kész tárgyalni akár a genfi megbeszélések keretében, akar másutt. (Reuter. AP) A szovjet agrárstratégia n tizedik ötéves terv tőr- menybe iktatását követően Moszkvában elhangzott egy Bejelentés, amely még inkább a tervszamokban tükröződő szovjet agrárpolitikai programra irányította a figyelmet. Ez a bejelentés arról tudósított, hogy november elejéig 220 millió tonna gabona került a magtárakba. Noha a közlés pillanatában egyes vidékeken még tartott a betakarítás — ami.végül felkerekítheti az eredményt —, annyi máris* bizonyos, hogy a Szovjetunió hajszál híján elérte az 1973-as rekordtermést (az 222,5 millió tonna volt). Csaknem negyvenmillió tonnával több gabona termett tehát a tizeflik ötéves terv idei első évében, mint amennyi az előző ötéves terv egy évre számított átlaga volt (181,5 millió tonna). Ez az eredmény ugyanakkor majd nyolcvanmillió tonnával jobb a tavalyinál. S az 1975-ös rossz és az' 1978-os kiugró termés jelzi, hogy a szovjet mezőgazdaság még erősen függ az időjárás szeszélyeitől. A szovjet agrárpolitika, és ezen belül a középpontba állított gabonaprogram éppen azon van, hogy ezt a függést, amennyire lehet, „lazítsa”. Nem az időjárás azonban az egyetlen tényező, amely hat a szovjet mezőgazdaságra. Akar a tervek átlagát nézzük (nyolcadik ötéves terv: 187.0 millió gabona, kilencedik: 181,5 millió, tizedik: 215—220 millió tonna szemes termény), akár a rekord terméseket sorjáztatjuk (az 1973,-as 222.5 millió tonna előtt a legnagyobb gabona termést 1970-bén takarítottak be. az még csak 186,8 millió tonna volt) — az irányzat nyilvánvaló emelkedést mutat. Igaz, közben —a gyengébb termésű évek kieséseinek ellensúlyozására is — meg-megemelték a vetésterületet. De az efüjta terjeszkedés lehetőségei' ki mér ütőben vannak. S ami még fontosabb: az utóbbi két ötéves terv időszakában, 1985 és 1975 között javult a szemes termények hozama is, meghozza 40 százalékkal. Ez pedig semmi esetre sem választható külön azoktól a határozott intézkedésektől, amelyeket ebben az időszakban hoztak. Ezeknek a lényege dióhéjban az volt, hogy fokozták a termelők — kolhozok és szovhozok — érdekeltségét, s az allam a korábbinál lényegesen nagyobb arányú beruházásokkal, erőteljesebb gépesítéssel, kemizálás- sal, talajjavítással igyekezett megteremteni a mezőgazdaság fellendítésének feltételeit. (A kilencedik ötéves tervben például a haszonnövényeket egynegyed részben már az öntözött területekről nyerték.) Amikor 1972- ben olyan aszály puszított, amilyenre száz éve nem volt példa, elvitte ugyan a termés egy részét, kizökkentette a fejlődést, de már nem okozott katasztrófát. Ugyanígy, a tavalyi gyenge termés visszahatott az egész népgazdaságra, kevesebb volt a takarmány, visszaesett az állattenyésztés, ami éreztette a halasat a közellálásban, a vártnál kevesebb mezőgazdasági nyersanyag iekezte % könnyűipar tempóját is. de az idei jó termés segít behozni az elmaradást. ' A szovjet agrárstratégia célja éppen az, hogy — az ésszerű tartalékképzés mellett — olyan élelmiszer- és mezőgazdasági nyersanyagtermelést biztosítson, amely megfelel az ország mai fejlettségi szintjéből fakadó igényeknek. Ez viszont megköveteli, hogy következetes erőfeszítésekkel áthidalják a rést, amely a történelmi okokból visz- szaszorult mezőgazdaságot az egészében korszerű népgazdaságtól elválasztja. Az utóbbi tíz esztendőnek és a most törvényerőre emelt ötéves tervnek egyik legfontosabb vonása, hogy szemben a korábbi időszakokkal, amikor a kezdeti ipartelepítés, a honvédő háború, az újjáépítés érthető módon elvitte'azt a pénzt, ami a hathatósabb mezőgazdaság- fejlesztéshez kellett volna, most az anyagi eszközök növekvő hányadát irányítják az agrárszektorba; a tizedik ötéves tervben a beruházások 27,3 százalékát, kereken 170 milliárd rubelt; És ez egymagában több, rhint a fele annak, amit a szovjethatalom csaknem hat évtizedében a mezőgazdaság összesen kapott (320 milliárd rubel). Ebből a rekord nagyságú mezőgazdasági „kasszából” kereken negyedrésznyit emelnek ki öntözésre és talajjavításra (9 millió hektár szántón, 37,6 millió hektár legelőn), s nagyjából ugyanekkora összeget fordítanak az 50 millió hektáros oroszországi nem feketé föld övezet fejlesztésére. Ez a csapadékos körzet hagyományos mezőgazdasági vidék, de erőteljes taluj- javítás és az átlagosnál sokkal több műtrágya beli ahhoz, hogy lehetőségeit igazán kiaknázhassák. Írjuk még ide, hogy a tizedik ötéves tervben az ipar átlagán belül gyorsabb ütemben fejlesztik a mezőgazdasági gépgyártást (1.9 millió traktort kapnak a gazdaságok —• az előző két ötéves tervben összesen kaptak 3 milliót), es a műtrágyagyártást (a tizedik ötéves tervben 467 millió tonna jut a gazdaságoknak — az előző két ötéves tervben összesen 492 millió tonnát kaptak). Ez a háttere annak, hogy az idei 220 millió tonnás rendkívül jó gabonatermest az ötéves terv — 1980-ra 235 millió tonnás csúcsot is előirányozva — nagyjából évi átlagnak vehetőnek minősítheti. S a takar- mányíronton így várható előrelépésre — meg a nagy hús- és baromfigyárakra — építve az ötéves terv végleges változata a pártkongresszus ajánlásához képest az állattenyésztésben nagyobb szaporulattal, a hús. baromfi, tej és tojás értékesítésénél p>edig ennek megfelelően lendületesebb felvásárlássá! számol. a tizedik ötéves tervben tehát a Szovjetunióban céltudatosan folytatják a mezőgazdaság felzárkóztatásának még hosszú évekig kemény erőfeszítéseket követelő, de mai- menet közben kézzel fogható eredményeket hozó munkaprogramját,. S. F,
