Békés Megyei Népújság, 1976. november (31. évfolyam, 259-283. szám)
1976-11-21 / 276. szám
Csend, nyugalom, háborítatlan ősdzsungel... Képzeletbeli őszi séta a vadregényes szarvasi Holt-Körösön Szabó Pálra emlékezem Topunkban többször hírt adtunk már arról, hogy a gazdag termálkincs és természeti adottságok hasznosítására komplex terv készült a Holt-Körös mentén fekvő Szarvason. Ma már nem kétséges, hogy megvalósul a korábban fantasztikusnak tű, nő elképzelés. Itt épül fel az ország legkorszerűbb autós kempingtábora, bungalowtele- pe. Üdülő-, pihenő-, fő- és alközpontokat alakítanak ki. Évek múlva egyszerre 15 ezer ember talál itt szórakozást, pihenést, felüdülést. Már épül a száz személyes Horgász-szálló, a 100 csónak befogadására alkalmas vízisporttelep. Hamarosan kezdődik az építkezés az Erzsébet-liget tőszomszédságában, az üdülőpihenő főközpontban, amihez az Országos Idegenforgalmi [ Tanács csaknem ötvenmillió ! forintot adott. Többen megkér- j dezték: miért éppen Szarvas ! kapta ezt a jelentős anyagi tá- j mogatást? Nos', képzeletbeli őszi sétára invitálom a kedves ol- vasót. Járjuk. végig együtt a 1 szarvasi Holt-Körös hajtűkanyarokkal, vadregényes, ligetes erdőkkel, ösdzsungelekkel tarkított csaknem 30 kilométeres szakaszát, amelyhez hasonlót emberi kéz nem alkothat. Nemzetközi idegenforgalmi alagútban Szarvas földrajzi fekvése rendkívül kedvező. Nemzetközi idegenforgalmi alagútban építették újjá több mint 250 évvel ezelőtt. Természeti adottságait Tessedik Sámuel csaknem két évszázada felismerte, addig ismeretlen fákat, növényeket honosított meg, a Körösökön és a Holt-Körösön tutajon úsztatták le azt a temérdek fát Erdélyből, amit a műemlék evangélikus templom és egyéb létesítmény építésénél hasznosítottak. Az ország legszárazabb, legmelegebb vidéke e táj. Tessedik 1 óta sokan felismerték a Holt- ! Körös vonzáskörzetének csodás szépségét, s a világ és hazánk minden tájáról vízi parádéra, pihenésre, kirándulásra évente százezernél többen érkeznek Szarvasra. Ha Békéscsabáról Kecskemét felé utazunk, álljunk meg a Holt-Körös hídján. Jobbra nézve, az egykori Bolza-kastélv után (ma öntözési Kutató Intézet), végeláthatatlan sorban helyezkednek el a tanácsi, vállalati, szövetkezeti és magánüdülők, hétvégi pihenőházak. Mólók, zártkertek, fürdésre kijelölt területek és csónakázgsi lehetőségek biztosítják a nyaralók kényelmét. Az üdülősorral szemben találni a világhírű szarvasi arborétumot. A művészi élményt nyújtó természetvédelmi kertben több mint 1600 fajta fa, dísznövény és cserje alkot sajátos klímát. Az év minden szakában csodás látványt nyújt, ősszel pedig ezer színű „köntösével” szinte szemkápráztató. Kevesen tudják, hogy a Holt- Körös partján levő kerttulajdonosok között a szarvasiakon kívül békéscsabai, kecskeméti, budapesti, győri, pécsi, rimaszombati, bratislavai, kanadai, svéd ván. Nádszegélyes ősdzsungel Az arborétumot elhagyva, lé- legzetlelállítóan szép környezet-* be érünk. A Nyúlzug hajtűkanyaréban levő nádszegélyes ősdzsungel a halak, vadak és vízinövények háborítatlan birodalma. Sok itt a ponty, a dé- vér, a süllő, a csuka, az angolna, a harcsa, újabban megtalálni az amur és a busa növényevő halakat is. A vadászok nyúlra. fácánra, őzre „leshetnek", de sok a vadkacsa es a vadliba is. A civilizáció ártalmaitól sokat szenvedő ember valóságos szanatóriumot talál a félszigeten. Az őskörnyezetet itt még nem változtatta meg az ember, a vízszűrő szerepét nád, sás tölti be. Még tovább haladva. a Holt- Körös és a Hármas-Kóros torkolatához jutunk. Ha a gátról körültekintünk, megértjük az Alföldet rajongásig szerető Petőfit. Az enyhe és merész kanyarok láncolatot alkotnak. Őshonos fafajok: fehérfűz, szürkenyár, mezei juhar, magas kőris és kocsányos tölgy. A bokorfüzek és a nyárfaligetek un. galériaerdőt alkotnak. A horgászok, túrázó motorosok valóságos zarándokhelye e környék. Nyáron százával érkeznek ide motorosok, horgászati szempontból pedig a soroksági Duna-ág után hazánk második leglátogatottabb helye. A tavirózsás Bikazug A Körös-hidról balra, az Er- zsébet-Iigetet látjuk évszázados mocsári ciprusaival, tölgyfáival, platánjaival. Beljebb sétálva eljutunk a Ruzicskay-alkotóházig, amelyben a város szülöttének művészi alkotásaiban és gazdag néprajzi gyűjteményében gyönyörködhetünk. Tovább haladva, az Anna-ligetbe érünk, ahol I az egykori Bolza-ka6télyt tere- I bélyes tölgyfák veszik körül. Valamikor itt kezdte az arborétum telepítését Bolza gróf, de később áttelepítette a legértékesebb fákat a mai helyére. Ezt követi a meseszépségű bikazugi hajtűkanyar. Nyáron tavirózsák borítják a víztükröt, a nádszegély a vízimadarak búvóhelye. Aki szeret hosszú sétákat tenni, az káprázatosán szép nyárfasorban róhatja az országutat. A szarvasi vadregényes Holt- Körös környékéről oldalakat lehetne írni. A sok zugot, félszigetet felsorolni is nehéz. Hadd említsük meg még Halásztelket, ahol világviszonylatban ritkaság számba menő védett madarak élnek. Aki szereti a természetet, a csendet, a jó levegőt, jövő nyárra nyugodt lelkiismerettel betervezheti a szarvasi kirándulást, pihenést. Ary Róza Immár hat esztendeje, hogy szülöjóldjen az ugrai temető hantjai alatt nyugszik ez a nyugtalan életű, örökké mozgó és másokat is tettekre sarkalló, buzdító nagy írónk. Amikor rágondolok, mindig a meghatottság. a tisztelet és az elvesztése miatt fájdalom tölti el a telkemet. Hogy kezdettől fogva mennyire tiszteltem és becsültem, ezt igazolja a 10 éves írói jubileumára írott versem. Boldog voltam, hogy arra a nevezetes ünnepségre meghívást kaptam és ott lehettem. Móricz Zsigmondot akkor láttam másodszor és ott ismertem meg azokat az írókat is személyesen, kiknek a nevét és Írásaikat már megszerettem. Tulajdonképpen akkor lett elhatározva a függetlenségi mozgalom és a szegény dolgozó parasztságnak egy parasztpártba való szervezése is. hogy a népi írók vezetése mellett tudjon és merjen harcolni az emberibb, szebb és boldogabb jövőért. Szabó Pál Sinkával együtt már levélben akkor is hívott, amikor a Komádi és Vidéke, majd a Kelet Népe című lapot elindították. Sajnos, én — közalkalmazott lévén — nem mehettem szabadon, ahová szerettem volna. Amikor azonban a Szabad Szót is átvette és szerkesztette Szabó Pál, oda már, mint állandó munkatárs bekapcsolódtam. Innen kezdődött közelebbi barátságunk. Szerette, főleg a harcos publicisztikai cikkeimet. Pedig azok miatt nem egyszer, mint felelős szerkesztőnek kellemetlenségei is voltak. Erről különben 0 maga is megemlékezett, amikor halála előtt egy évvel Biharugrán felkeresték Szeghalomról és magnetofonszalagon megörökítették a hangját és visszaemlékezéseit a Sárrétről és Szeghalomról. (A szalag eredetije a szeghalmi járási könyvtár hangarchívumában található.) Ezt jegyezte le Miklya Jenő tanár és a Békési Elet 71. számában leközölte. Ebből idézem Szabó Pál szavait: „Ennek a tájnak nagyon sok köze van az agrárszocialista mozgalmakhoz is. A kezdeti időt is beszámítva, amely aztán 1945-ig tartott, majd utana is nagyon szépen érvényesült. Például többek között a Szabad Szónak munkatársa volt Hegyesi János Fiizesyarmatról. Ö különben verseet is írt és jó verseket! Közben főként cikkeket irt a Szabad Szónak is. A Szabad Szónál persze én voltam a főszerkesztő, laptulajdonos és felelős szerkesztő. Az volt, amit én csináltam, vagy akartam csinálni és amit kaptam segítséget. Azt használtam föl, amit én jónak láttam. Hegyesi Jánosnak a cikkeit szinte fenntartás nélkül közöltem. Ezeket a cikkeket pedig a moszkvai magyar adó rendszeresen beolvasta magyarul, Magyarország felé. Valahányszor elhanqzott egy ilyen Hegyesi János cikknek a beolvasása, ilyen esetekben a miniszterelnökség sajtófőnöke behivatott. Próbált rám hatni, magyarázni, hogy mégsem kéne nekem ilyen írásokat közölni stb, stb. Közöltem, mindaddig közöltem, mig erre módom volt,” Eddig az idézet. Nos. tudjuk, hogy 1944. március 19-én a német fasiszták megszállták Budapestet, majd az egész országot es a baloldali lapokat betiltottak, sőt azok szerkesztőinek — okit el nem fogtak —, azután bújtatniuk kellett. Nekem is megszakadt Szabó Pállal és a Szabad Szóval minden kapcsolatom. Azután már csak a „Békepárt” röp- iratait kaptam néha. de azok miatt is volt elég bajom a csendőrök felügyelete és zaklatása folytán. Nagyon sajnáltam, hogy megszűnt a Szabad Szó, mert azokban az időkben sok innivalóm lett volna. Bár mindet még Szabó Pál sem közölhette volna Pedig Ö igazán bátor és rámenős szerkesztő volt. Emlékszem, 1943-ban írtam az Üj napot várok című versemet. Személyesen bevittem hozzá, de mikor elolvasta, ezt mondta: „Hej, jó kis komám, ezt már nem lehet, hiszen ezért felakasztanának mind a kettőnket. Tedd el jól a jobb időkre, ne is mutogatsd még a jó barátaidnak se!” Majd csak a felszabadulás után találkoztunk újra. amikor a Nemzeti Parasztpárt budapesti országos központja menalakult. Akkorra már tudta Erdei Ferenctől a debreceni ideiglenes nemzetgyűlési szereplésemet. Szeretettel ole't magához. majd men,oitott inas, erős karjával és ezeket mondta: „Hallottam, hogy Debrecenben helytálltál a parasztság nevében. Örülök, hogy nem csalódtam benned.” Hadd mondjam meg itt azt is, amit sokan nem tudnak, hogy ez az inas, nagy csontú, magas, száraznak tűnő ember nagyon erős volt. Testben, lélekben egyaránt. És amellett nagyon kedves, közvetlen ember volt. Mintha ma is látnám kedves mosolygását. Vagy amikor néha pár pohár bor mellett nótáztunk, viccelődtünk, jóízű kacagását. Ö,' hogy miért is kell az ilyen embernek is meghalnia! Jószívűségét tükröző vidámsága még a komorabb és szomorú emberi sorsot feltáró írásaiban is kedves bájjal teszi színesebbé és élvezetes olvasmánnyá valamennyi könyvét és rövidebi) elbeszéléseit egyaránt. Alakjait pedig olyan élethűen tudta mozgatni, beszéltetni, hogy az olvasó szinte, mint élő hús és vér embereket látja maga előtt. Még a szerelmi élet itt-ott sikamlós ficamait is kedves iróniával és olyan bájjal írta meg. hogy n legfarizeusabh erényaősz sem botránkozhatott miatta. Tudnék még írni néhány nagyon kedves epizódot róla, amikor a jó bor mellett kitört belőle a hajdani bihari legény. Ilyenkor nagyon szerette, ha mellette ültem. Talán mert sok jó nótát tudtam és magam is szerettem dalolgatni, ha éppen arra került a sor. De erről talán majd máskor. A halálhíre nagyon megrendített és nagyon fáit, hogy a temetésére nem tudtam elmenni, mert épven beteg voltam. Ellenben halála után egy év múlva a síremlék avatásán már ott voltam és a sírjánál állva született meg az a versem, amit a „Síremlékéhez” írtam. Amelyre Darvas József azt mondotta, hogy „egyik legszebb versem”. őrizze emlékét szeretettel ne csak a bihari és békési, a sárréti parasztság — hanem az egész Az Orosházi üveggyár FELVÉTELRE KERES: az alábbi munkakörökbe dolgozókat: — üvegosztályozó (nők) — vasúti kocsirendező (férfi) — váltókezelő (férfi) — férfi segédmunkásokat Vidéki dolgozók részére munkásszállást biztosit a gyár. Jelentkezni lehet a gyár felvételi irodájában. magyar nép! Hegyesi János PÁLYAVÁLASZTÓ FIATALOK FIGYELEM! „NYITOTT KAPUK" NAPJAI A BÉKÉSCSABAI KÖTÖTTÁRUGYÁRBAN! 1976 november 25-től december 17-ig a Békéscsabai Kötöttárugyár minden héten csütörtöki és pénteki napokon, de. 10 órától és du. 14 órától megrendezi a „Nyitott Kapuk” napjait. Az érdeklődő tanulók iskolai csoportjait várjuk.
